Tóth Zoltán János a Szegedi Tudományegyetem Vizuális kultúra és Irodalomelmélet Tanszék tudományos segédmunkatársának előadása. A nyolcvanas évektől kezdődően a test kiemelt fontosságú kutatási területté válik a társadalomtudományokban. Az artisztikum világa és vele együtt a fotográfia hasonlóan érzékenyen reagál a testtel kapcsolatos ismeretelméleti válságra. A klasszikus reprezentáció tere összeomlik, és hirtelen politizálódni kezd. Vagyis a művészek kezdik saját testükön, nemi identitásukon keresztül definiálni magukat, és alkotásaikat. Az előadás azt mutatja be, hogy ez a fajta identifikáció miként megy végbe olyan fotóművészek esetében, mint Cindy Sherman, Robert Mapplethorpe vagy Keith Cottingham. 2012.04.04
Sokan és sokszor fölvetették már, hogy a fotográfia, a róla való gondolkodás és a hozzá való viszony lényegi módon megváltozott az elmúlt néhány évtizedben. Emiatt szintén ezen sokak úgy vélik, hogy a fotográfia utáni fotográfia korszakában vagyunk (már jó ideje). Eltérés, különbség vagy vita csak abban van, hogy mivel magyarázzák a jelenlegi helyzetet és miként, milyen szempontok szerint értékeljék azt, ami lényegében azt is eldönti, hogy miként beszélünk a fotográfiáról. Az előadáson erről a pontról szeretnék elindulni, hogy majd kissé provokatív kérdéseket intézhessek a hallgatósághoz. 2012.04.04
Hatvanöt éve mutatták be a polaroid technológiát az Egyesült Államokban. Az évfordulóhoz kapcsolódva péntektől kiállítás látható a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban, ahol több mint negyven magyar, illetve magyar származású alkotó - köztük André Kertész - polaroid nyersanyaggal létrehozott műveivel ismerkedhet meg a közönség. A Magyar Fotográfiai Múzeum, a XVIII. Esztergomi Fotográfiai Biennále és az instART alkotócsoport összefogásával létrejött kiállítás apropóját adja az évforduló mellett az a sajnálatos tény is, hogy az esztergomi biennálét idén nem lehet megrendezni a városban uralkodó helyzet miatt - mondta a kiállítás megnyitója előtt az MTI-nek Baki Péter. A Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója hozzátette: az idei biennále témája a polaroid lett volna, és azért, hogy ne menjen veszendőbe a szervezők munkája, vállalták a kiállítás befogadását és a közös szervezést. A kiállított képek között látható André Kertész egy polaroidja is, amelyet még soha nem tettek közszemlére - emelte ki a kiállítás egyik érdekességét az igazgató. Baki Péter szerint a polaroid nagyon érzékeny nyersanyag, érzékeny a nedvességre, a fényviszonyokra. A magyar fotográfia történetében a polaroid kiemelt szerepet játszott az alkotók között - mutatott rá az igazgató, hozzátéve, hogy a digitalizáció korszaka előtt a polaroid által egy olyan matériához jutottak a magyar fotósok, amelyet meg lehetett vásárolni Magyarországon, nem számított különlegességnek. Az amatőrök csak azt a polaroidot ismerik, ami rögtön kijön a gépből, és amelyen azonnal láthatóvá válik a kép, azonban van olyan polaroid nyersanyag is, amely maximálisan professzionális, szebb és részletgazdagabb is tud lenni, mint egy hagyományos fekete-fehér negatív - fogalmazott Baki Péter. Mint Szilágyi Gábor A Fotóművészet története című könyvében felidézi, 1947. február 24-én Edwin H. Land amerikai üzletember az Amerikai Optikai Társaság ülésén jelentette be találmányát, az első Polaroid Land kamerát pedig 1948. november 26-án Bostonban hozták forgalomba. Az azóta eltelt 65 évben a polaroid technika kultikus fényképészeti eljárássá fejlődött, a műszaki, kriminológiai, egészségügyi, de olyan hétköznapi területen is, mint az igazolványkép-készítés és nem utolsó sorban az amatőr fotográfia, szinte egyeduralkodóvá vált, egészen a digitális technika betöréséig. A tárlaton, amely május 27-éig tekinthető meg, az egyik kiállító jóvoltából a Polaroid fényképezőgépek történetét is végigkövetheti - mintegy 20 gép segítségével - a közönség.
A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) A kiállítást Szőcs Géza, Kultúráért Felelős Államtitkár és Baki Péter kurátor nyitotta meg. A Lélek és Test, valamint a Hervé 100 című nagysikerű tárlatok után egy újabb fotóművészeti kiállításnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum. A március végén nyíló, A fotóművészet születése - A piktorializmustól a modern fotográfiáig című tárlaton látható, fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A több mint tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten ad átfogó képet a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok – többek között Alfred Stieglitz, Edward Steichen, Man Ray - mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének - André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf - műve is szerepel a több mint 200 művet bemutató tárlaton *** A piktorializmus fotográfiai korszaka mérföldkő a fényképészet történetében. Az új stílusirányzat az 1890-es években szinte egy időben bontakozott ki Angliában, Ausztriában, Franciaországban és Németországban. A fotográfia művészi értéke körüli vitákban a festészet utánzásával kívánták kivívni a fényképészet autonómiáját. Művészi példaképeik az impresszionisták voltak. A festészeti hagyományokhoz közelítő látásmód mind a technikai megoldásokban, mind pedig a tematikában tetten érhető volt. A lágy rajzolatú objektívek és a nemes eljárások használata a festői látásmódhoz való közeledést célozták meg. A piktorialista fényképezés művelői önkifejezési eszközként használták a fotográfiát, nem törekedtek a valóság pontos leképezésére. A piktorialista fotográfia legnagyobb érdeme, hogy a fényképezést művészeti rangra emelte. A fotók azonban a nemeseljárások használata miatt már szinte megtévesztő módon hasonlítottak a festményekhez, és a témaválasztásánál pedig nem használták ki a fénykép dokumentum jellegének lehetőségeit. A festészethez való túlzott közeledés azt mutatja, hogy még nem érkezhetett meg a műfaj esztétikai értelemben vett „magára találásának” kora. Ezekre a „hiányosságokra” válaszként jelent meg az 1920-as években Amerikában a Straight Photography és ezzel szinte egy időben Európában az Új Tárgyilagosság. Mindkét stílus a tiszta, objektív képi nyelv megteremtését célozta meg, radikálisan szakítva a piktorialista hagyományokkal. A kiállítás látogatói elsősorban azt a változást figyelhetik meg, mely a hagyományokhoz hű, képi világában a festészethez közelítő fotóművészet és az első világháború körül kialakult modern fotográfia között alakult ki. A kiállításon látható fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A csaknem tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten átfogó képet ad a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének műve is szerepel a tárlaton (André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf). 2012.03.29
Mi a fotográfia? És mi a fotóművészet? Azonos-e a kettő? Mi a valódi értelme a Kodak 1888-as nevezetes szlogenének: „Őn megnyomja a gombot – a többi a mi dolgunk”? Mi a különbség a klikkelő, az amatőr mozgalmár és a profi fotográfus között? Mi köze ennek a valódi fotóművészethez? Mi a különbség a nagy, 1910 előtti piktorializmus és a késő piktorializmus között? Mi történt a fotóművészetben a piktorializmus után? Mi a különbség a Tiszta fotográfia, az izmusok fotográfiája és a szubjektív dokumentarizmus között? Hogyan értékeljük a két világháború közötti magyar fotográfia teljesítményét? Mi a baj a magyaros stílussal? 2012.03.21
2012.03.06
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, nem közvetített, zárt zsűrizés alábbi kategóriáit tartalmazza (ebben a sorrendben): Budapest ösztöndíj, nevezők bemutatása A végleges kiválasztás közben komoly érveléseket hallani pro és kontra, mindenképpen tanulságos végig nézni.
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, nem közvetített, zárt zsűrizés alábbi kategóriáit tartalmazza (ebben a sorrendben): Társadalomábrázolás, sorozat Különdíjak, nagydíjak kiosztása és a nagy meglepetés ... ki kapja a MÚOSZ nagydíjat ... A végleges kiválasztás közben komoly érveléseket hallani pro és kontra, mindenképpen tanulságos végig nézni.
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, nem közvetített, zárt zsűrizés alábbi kategóriáit tartalmazza (ebben a sorrendben): hír- egyedi természet, tudomány - egyedi természet, tudomány - sorozat társadalomábrázolás, dokumentarista - egyedi Portré - egyedi Portré, sorozat A végleges kiválasztás közben komoly érveléseket hallani pro és kontra, mindenképpen tanulságos végig nézni.
Különleges fotótörténeti csemegével várja a látogatókat 2012 február 10 és március 3 között a Biksady Galéria: két világhírű magyar fotográfusnő, Ergy Landau (Landau Erzsi) és Nora Dumas (Kelenföldi Telkes Nóra) zselatinos ezüst nagyításai idézik fel az 1920-as évek párizsi művészvilágának hangulatát.
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, nem közvetített, zárt zsűrizés alábbi kategóriáit tartalmazza (ebben a sorrendben): A végleges kiválasztás közben komoly érveléseket hallani pro és kontra, mindenképpen tanulságos végig nézni. 13. Bulvár, humor 7. Sport egyedi 8. Sport sorozat 5. Művészet egyedi 6. művészet sorozat
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, 3. zsűrizési nap egy kategóriáját tartalmazza.
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, 3. zsűrizési nap két kategóriáját tartalmazza.
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, 3. zsűrizési nap két kategóriáját tartalmazza.
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, 3. zsűrizési nap két kategóriáját tartalmazza.
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, 3. zsűrizési nap egy kategóriáját tartalmazza.
Szabó Judit Csendes igézet című fotókiállítását 2012 február 4-től március 18-ig láthatják az érdeklődők a Mai Manó Házban. A kiállítást megnyitotta Csengel-Plank Ibolya fotótörténész február 3-án 18 órakor. 2012.02.03
2012 február 4-től április 29-ig a Duna különböző arcait és mindennapjait láthatják az érdeklődők kortárs magyar fotóművészek és ismeretlen szerzők archív felvételein a Mai Manó Házban. A kiállítást megnyitotta Szamódy Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetségének elnöke február 3-án 18.30-kor. Kurátorok: Csizek Gabriella, Kincses Károly Kiállító művészek: Benkő Imre, Csontó Lajos, Dezső Tamás, Eperjesi Ágnes, Fátyol Viola, Frankl Aljona, Gőbölyös Luca, Gyenis Tibor, Hangay Enikő, Hegedűs 2. László, Hermann Ildi, Illés Barna, Kemenesi Zsuzsanna, Klotz Miklós, Molnár Zoltán, Szabics Ágnes, Szalontai Ábel, Szilágyi Lenke, Telek Balázs, valamint ismeretlen szerzők.
A felvétel a január 22-i, vasárnapi, 3. zsűrizési nap egy kategóriáját tartalmazza.