Pető Andrea kiállításmegnyitóján jártunk. Hallgassátok Eifert János megnyitóját és képelemzését!
A könyvet bemutatta és a beszélgetést vezette: Albertini Béla fotótörténész A beszélgetésben részt vettek: Filip Tamás költő Ijjas Tamás költő Móser Zoltán fotóművész, író, a kötet szerkesztője Parti Nagy Lajos író, költő valamint Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója.
A zsűri elnöke: Korniss Péter - Kossuth- és Pulitzer-díjas fotográfus, fotóriporter A zsűri tagjai: Lajos Tamás - operatőr, a budapesti Színház és Filmművészeti Egyetem oktatója Réz András - filmesztéta, reklámszakember Kovács Ágnes - értékesítési és marketingigazgató, Művészetek Palotája Kovács Krisztián - video-főszerkesztő, Művészetek Palotája 2012.05.25
Eifert János a hazai fotóművészet egyik legismertebb képviselője. Tánc- és aktfotói, természetképei és alkalmazott fotográfiái sokoldalúságáról tanúskodnak. 180 önálló kiállítása volt, 700 csoportos tárlaton szerepelt, képeivel 168 díjat, nagydíjat, különdíjat és diplomát nyert. A világ 40 országában fényképezett. Fényképei, képriportjai, írásai rendszeresen jelennek meg a szaksajtóban, hazai és külföldi lapokban, könyvekben, kiadványokban, az elektronikus sajtóban. Nemrégiben jelent meg egy kivételesen szép és tartalmas kötete, a Képírás Fotóakadémia, mely a hazai fényképészet történetének legkiemelkedőbb alkotásait vonultatja fel. Szerezz élményt, szerezd meg a könyvet! A Képírás – Fotóakadémia egyrészt kitűnő szakkönyv, másrészt jóval több is annál: amellett, hogy az autodidakta fotósokat és profi szakembereket beavatja a fényképezés magas szintű elméletébe és gyakorlatába, a fotóművészet kedvelőinek is különleges élvezetet nyújt. A kötet megismerteti az olvasót a fotográfia műfajaival, részletes szakmai útmutatót ad a fényképezhető témákról és a hozzájuk kapcsolódó technikai tudnivalókról, elemzi a fotózás leglényegesebb tevékenységeit és ismereteit. 2012.05.23
A kiállítást Szipál Martin fotóművész nyitotta meg a Bethlen Galériában. 2012.05.16
Bemutatkozik egy méltatlanul elfeledett, fotótörténeti jelentőségű életmű: Kozák Lajos (Székesfehérvár, 1906. március 7. – Budapest, 1975. március 27.) A kiállítást Eifert János fotóművész nyitotta meg. Kissé szomorkás időben nyílt meg Kozák Lajos életmű kiállítása a Nemzeti Táncszínház Kerengő Galériájában. A cseperkélő tavaszi eső kevéssé kedvezett a várban sétáló és kiállításmegnyitóra betévedő látogatóknak, talán ezért sikerült családias légkörben megnyitni a Cultiris gondozásában készült fotókiállítást. Eifert János nemcsak megnyitotta, de egy-egy kép elemzésével be is mutatta Kozák Lajos munkásságát. Érdemes megtekinteni a mellékelt videót, ami a megnyitón készült. Kozák Lajos munkásságával korábban egy 2 órás beszélgetésen, bemutatón is ismerkedhettünk, ami szintén megtekinthető oldalunkon az alábbi linken. *** A CULTiRiS Kulturális Képügynökség, a Magyar Fotográfusok Háza és a Magyar Sportmúzeum összefogásával megvalósuló kiállításokon egy különleges tehetségű ember, Kozák Lajos életművével és a magyar fotótörténet fontos alkotójával ismerkedhet meg a szakmai és a nagyközönség. Harmincas évek elejétől a legendás „magyaros stílus” követője, de képei sokszor az átlagosnál melankolikusabbak, személyesebbek. Figurái őszinték, stílusa a kor fényképészeti divatjának modorosságától mentes. Kompozícióiban a későbbiekben megjelenik az új tárgyilagosság (Neue Sachlichkeit) realista szemlélete - diagonális kompozíciók, hosszú kontrasztos árnyékok, az urbánus utcai fényképezés és az itt gyakran alkalmazott felső gépállás. Fotói Vadas Ernő, Dulovits Jenő és Kinszki Imre munkáihoz hasonlíthatóak, akikkel együtt világviszonylatban is említésre érdemes képeket alkottak. Általuk az akkoriban már Párizsban alkotó magyar származású kortársak, André Kertész és Brassai látásmódja és annak magyar gyökerei is új megvilágításba kerülnek. A személyesség, az őszinteség, a spontaneitás és érdeklődő nyitottság jellemezte életművét. 2012.05.14
A Gyöngyösi Digiráma Fesztivál harmadik előadója: Eifert János, a hang szerepe és fontossága a digirámában témában tartott előadást. 2012.05.12
A Gyöngyösi Digiráma Fesztivál megnyitója után Zsila Sándor előadásával folytatódott a program. Az előadásban belenézhettünk a digiráma szerkesztés néhány rejtelmébe, nehézségébe, megoldandó kérdéseibe. 2012.05.12
A Gyöngyösi Digiráma Fesztivál második előadója Dobóczky Zsolt, aki külföldi, nyertes digirámákból tallózott és kommentálta azokat. 2012.05.12
Kritikai fotóhasználat az allegóriahagyomány kontextusában (Erdély Miklós) A fényképet a hetvenes évek egyes fényképelméletei allegorikus médiumként határozták meg, elsősorban Walter Benjaminra hivatkozva. Az allegória rokon a montázzsal, hiszen hasonló elven alapul: valamit kiszakítunk egy kontextusból és áthelyezzük egy másikba. Előadásomban ebből a szempontból vizsgálom Erdély Miklós fényképeit: hogyan próbálja meg reflexív módon a képei tárgyává tenni a fénykép allegorikus-montázsszerű természetét.
Fritz Brunier és David Hiepler a művészi-ipari fotózás két világhírű jeles képviselője először látogatott hazánkba, hogy egy Magyarországon még be nem mutatott fotóalbum elkészítésének rejtelmeibe avassa be az érdeklődőket. Fritz Bruniert és David Hieplert, a Holcim Hungária Zrt. a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel közösen látta vendégül. Kötetlen beszélgetés keretében pillanthattunk be egy olyan ipari-művészi megrendelés kulisszái mögé, melynél a művészek teljes szabadsággal rendelkeztek. A technikai részletek mellett megtudhattuk, hogy milyen elvek, koncepció mentén készült el az album. 2012.05.02
A pályázat díjait a XXX. Magyar Sajtófotó Kiállítás ünnepélyes megnyitóján, 2012. március 23-án adták át a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A Magyar Sajtófotó Pályázat sajtótájékoztatója 2012. január 26-án.
Moderátor: Horányi Attila (egyetemi adjunktus, MOME Elméleti Intézet) Ember Sári (fotográfus) Nánási László (FFS) Oltai Kata (művészettörténész, kurátor) Pacsika Márton (kurátor, Demo Galéria) Somosi Rita (kurátor, Faur Zsófi Galéria) Varga Tünde (docens, MKE, Képzőművészet-elmélet tanszék) 2012.04.25
„Anyám 75 éves volt, amikor látóterének közepén homályos folt jelent meg, és látása fokozatosan e folt peremére, egy gyűrű alakú területre redukálódott. A kezdeti kétségbeesés után, hihetetlen életerővel megtanult ezzel a gyűrűlátással élni, dolgozni. 85 éves korára még varrni is újra megtanult. Nálam a makuladegenerácó kettőslátással köszöntött be szintén 75 éves korom körül. Mióta tudom, hogy én is anyám sorsát élem, elementáris erővel hajt a belső késztetés, hogy a beszűkülő fizikai látásélményhez társuló, azt kiegészítő, helyettesítő, és egyre gazdagodó belső látás gyönyörűségeit rögzítsem. Kiállításomhoz a szabad látástól az elhomályosulásig terjedő folyamat három pontjához állítottam fel a kamerámat, és rögzítettem vele e három kései mesémet.” (Dobos Sándor) Innen a kiállítás hármas alcíme: - Szerelmem Szicília - A makuladegeneráció elviselhetetlen gyönyörűsége - Kettőslátás 2012.04.19
A kiállítás Carl Lutz (1895-1975) svájci diplomata Budapesten 1942–1945 között készített fényképeit mutatja be a Budapesti Történeti Múzeum Barokk udvarában 2012. április 12 - május 13-ig. Lutz alkonzulként a Magyarországgal hadban álló államok legfontosabb csoportjának érdekképviseletét látta el. Nagy Britannia képviseletében ellátta a palesztinai mandátumterületre kivándorlási engedéllyel rendelkezők felügyeletét is. Irodája a Szabadság téren, az amerikai követség épületében, rezidenciája a brit követség Werbőczi (ma Táncsics Mihály) utcai házában volt. A szenvedélyes amatőr fotós, Lutz tevékenységének nagy része 1944-ben a veszélyeztetett zsidók megmentése volt, ezért 1964-ben megkapta a Világ Igaza kitüntetést. A kiállítás röviden és néhány fényképpel bemutatja Lutz életútját és családját. Egy tárlóban néhány, eddig ismeretlen relikviát és dokumentumot is láthat a közönség. A kiállítás nagyobb része a Budapesten készített felvételekből áll. Egy része ismert városi részletek sajátos szemléletű megjelenítése, ami érdekes és barátságos hangulatú, a háborúról mit sem tudó várost mutat – az ostrom kezdetéig. A második szakasz néhány felvétele a bombázás, majd a romos Vár képeinek sorozata. Így pl. egymás mellett látható a hajdani brit követség épülete „fénykorában”, svájci zászlóval a kapuzata felett, és ugyanaz a ház romokban a felszabadulás után. Ekkor készült Lutz egyik legismertebb portréja, amelyen a szétbombázott ház pinceablakából tekint a világra. Az utolsó néhány felvétel 1949-ben készült, amikor az 1945-ben kiutasított diplomata ismét Budapestre jött, hogy itt kössön házasságot Csányi Magdával, aki vele együtt élte át a Várban a város ostromát. 2012.04.12
Szandelszky Béla projektbemutatója angolul. Moderátor Sam Stuart, akit volt szerencsénk megismerni korábban, mint a Sajtófotó pályázat zsűritagját. Négy fotós, Stiller Ákos, Kálló Péter, Mark Milstein és Szandelszky Béla angol nyelvű bemutatót tartott a Brody House-ban (Bródy Sándor utca 10, 1088 Budapest), amelyet most 4 részben mutatunk be. 2012.04.12
Stiller Ákos projektbemutatója angolul. Moderátor Sam Stuart, akit volt szerencsénk megismerni korábban, mint a Sajtófotó pályázat zsűritagját. Négy fotós, Stiller Ákos, Kálló Péter, Mark Milstein és Szandelszky Béla angol nyelvű bemutatót tartott a Brody House-ban (Bródy Sándor utca 10, 1088 Budapest), amelyet most 4 részben mutatunk be. 2012.04.12
Mark Milstein projektbemutatója angolul. Moderátor Sam Stuart, akit volt szerencsénk megismerni korábban, mint a Sajtófotó pályázat zsűritagját. Négy fotós, Stiller Ákos, Kálló Péter, Mark Milstein és Szandelszky Béla angol nyelvű bemutatót tartott a Brody House-ban (Bródy Sándor utca 10, 1088 Budapest), amelyet most 4 részben mutatunk be. 2012.04.12
Kálló Péter projektbemutatója angolul. Moderátor Sam Stuart, akit volt szerencsénk megismerni korábban, mint a Sajtófotó pályázat zsűritagját. Négy fotós, Stiller Ákos, Kálló Péter, Mark Milstein és Szandelszky Béla angol nyelvű bemutatót tartott a Brody House-ban (Bródy Sándor utca 10, 1088 Budapest), amelyet most 4 részben mutatunk be. 2012.04.12