Ki lesz az Év esküvőfotósa? Melyik kép lesz az Év esküvőfotója? A zsűrizés 2. részét láthatjuk.
Ki lesz az Év esküvőfotósa? Melyik kép lesz az Év esküvőfotója? A zsűrizés 1. részét láthatjuk.
A díjátadót, ígéretünkhöz híven közöljük, a közben vetített prezentáció különválasztva élvezhető az alábbi linken.
Eifert János kiállítását Novák Ferenc, Kossuth-díjas koreográfus nyitotta meg, 2013. június 4-én, 18 órakor Közreműködtek Lőrinc Katalin, Fenyves Márk és Pálosi István táncművészek A kiállítás megtekinthető 2013. június 22-ig, minden nap 13:00–18:00-ig, előadás napokon 21:00-ig, június 22-én, a Múzeumok Éjszakáján pedig egész éjszakás kaland… 2013.06.04
Pieter Hugo személyesen mutatta be "This Must Be The Place" című kiállítását a Ludwig Múzeumban. Az alkotó merész művészi kísérlete arra, hogy elhelyezze magát egy "elfuserált gyarmati kísérletben", különféle valóságok találkozásánál. Alávetettség és uralkodás, állat és ember kölcsönös függősége, fejlett és fejletlen világ - érzékeny és elgondolkoztató képekbe komponálva. A kiállítás látogatható: 2013. augusztus 10-ig. 2013.05.23
A streetphoto hazai jeles képviselője: Kálló Péter kiállítása a Vörösmarty utcában.
A megnyitón és díjátadón több meglepetés díj is kiosztásra került. A ESSL ART AWARD CEE díjakat kapták: Zékány Dia és Kopacz Kund. A Union biztosító képviselte VIG Biztosító különdíjasa Kopacz Kund. Az Essl házaspár magánemberként felajánlott gyűjtői meghívását Kristóf Gábor kapta. *** Az Essl Art Award CEE 2013 nemzetközi szinten láthatóvá teszi a fiatal európai művészeti körök aktuális áramlatait. Bulgária, Horvátország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Magyarország és az idén először Törökország művészeti egyetemeiről több, mint 500 diák jelentkezett az ötödik Essl Art Award CEE pályázatra, hogy a Jelöltek Kiállitásán („Nominees’ Exhibitions“) részt vegyenek és megnyerjék a hőn vágyott utánpótlás-díjat. Az ESSL ART AWARD CEE díjat az osztrák műgyűjtő házaspár, Agnes és Karlheinz Essl hozta létre és a díj a résztvevő nyolc ország és Ausztria szakértőivel, múzeumaival és művészeti akadémiáival szoros együttműködésben kerül átadásra. Ezzel az Essl házaspár a fiatal művészetek támogatása mellett kötelezi el magát és Európa kulturális életének fontos impulzusokat ad. A díjat 2005-ben adták át először, az idén pedig ötödik alkalommal kerül átadásra. A több mint 500 jelentkezőből a szakértő zsűri országonként 10 művészt választott ki, akiknek művei 2013 májusban a JELÖLTEK KIÁLLÍTÁSÁN (“Nominees’ Exhibitions” ) kerülnek bemutatásra. A megnyitó estéjén minden országban 2 fiatal művész kapja meg az ESSL ART AWARD CEE díjat. A 10 MAGYARORSZÁGI JELÖLT: Bence Bálint, Kitti Gosztola, Olga Kocsi, Kund Kopacz, Gábor Kristóf, Bettina Nem, Máté Pacsika, Dóra Pelczer, Kata Száraz, Dia Zékány 2013.05.16
Az ezredforduló óta a fotográfia elmélete és gyakorlata is jelentősen megváltozott. Szinte minden képzőművészeti ág használ fotót, s éppen ezért különösen képlékenyek azok a határok, amelyek a fotóművészt, a fotót használó művésztől elválasztják. Milyen hatása van a tömegesen használt digitális technológiának a kortárs fotóművészetre, s egyáltalán kit is nevezhetünk 2013-ban fotóművésznek? A Magyar Nemzeti Galéria kiállításának célja, hogy bemutassa, miként változott meg a fotográfia az ezredforduló óta; mi történt a magyar fotóművészetben, s az egyetemes folyamatok miként hatottak itthon. Sikerült-e megőrizni a fotó régi rangját és tekintélyét, s beszélhetünk-e még a régi értelemben vett fotóművészetről? A Magyar fotóművészet az új évezredben című kiállítás a fenti kérdésekre az alkotók egy-egy fotósorozatának bemutatásával kíván válaszolni. Kiállító alkotók: Barta Zsolt Péter, Czigány Ákos, Dezső Tamás, Eperjesi Ágnes, Esterházy Marcell, Fabricius Anna, Gábor Enikő, Gerhes Gábor, Gyenis Tibor, Kerekes Gábor, Korniss Péter, Koronczi Endre, Kovalovszky Dániel, Kudász Gábor Arion, Magyar Ádám, Misetics Mátyás, Ősz Gábor, Pecsics Mária, Péter Ildikó, Szabó Dezső, Szacsva Y Pál és Tóth György 2013.05.10
Pál Gyöngyi PhD előadása, Rennes 2 Tudományegyetem A fotográfiában a kezdetektől fogva az egyik legfontosabb műfaj a portré. Az arcképünk megörökítése az emlékezés mankója, a halál utáni pillanatnyi továbbélés lehetőségével kecsegtet. A portrék és a családi fotóalbumok rítusától az öndokumentáció, önarckép, önportré sokaságáig egy hosszú összetett út vezet, ahol önmagunk megismerésén túl, az én-képünk, illetve a rólunk alkotott képek abszolút kontrolljára vágyunk. Ezekhez igazodnak a reprezentációs és a terjesztési technikák ahol az egyre inkább automatizált analógtól a digitális fényképezőgépekig eljutunk az azonnal módosítható és megosztható virtuális párhuzamos identitásokig, amelyet lehetővé tesz az Internet, és olyan szociális hálók, mint a facebook vagy a myspace. Az önportré, és ezen belül a test képe ugyanakkor túlmutat önmagán, lehetőséget ad társadalomkritika megfogalmazására (Cindy Sherman), illetve újabb nemi szerepek (Claude Cahun, Pierre Molinier, Robert Mapplethorpe), szubkultúrák (Nan Goldin) bevallására, és végső soron ezek elfogadtatására. 2013.05.08
ANALÓG – 21 magyar fotográfus a 20. századból címmel első ízben mutatkozik be a Körmendi - Csák Fotográfiai Gyűjtemény egy válogatott kiállítás keretében az Andrássy úti KOGART Házban. A tárlat 21 magyar fotográfus mintegy 160 művének segítségével nyújt betekintést a 20. század magyar fotóművészetébe: különböző irányzatú (elsősorban dokumentarista, és avantgárd) művészfotók mutatják be a 20. század második felének egyedi látásmódjait. A sajtóbejáráson részt vett Szabó Noémi művészettörténész, a KOGART Ház kurátora, Kincses Károly fotómuzeológus, a gyűjtemény és a kiállítás kurátora, Csák Ferenc művészettörténész, a Körmendi-Csák Fotográfiai Gyűjtemény alapítója, valamint Colin Ford CBE brit fotótörténész, a londoni Szemtanú c. fotókiállítás kurátora.
Vékás Magdolna fotókiállítását láthatjuk az Újlipótvárosi Klub-Galériában május 12-ig. A kiállítást megnyitotta Kincses Károly.
Szilágyi Lenke fotókiállítását láthatjuk az Újlipótvárosi Klub-Galériában május 12-ig. A kiállítást megnyitotta Kincses Károly. Megnyitó szövegét az alábbi linken olvashatjuk is. 2013.05.02
Hajdú József fotókiállítását láthatjuk az Újlipótvárosi Klub-Galériában május 12-ig. A kiállítást megnyitotta Kincses Károly. Megnyitó szövegét az alábbi linken olvashatjuk is.
Egyedülálló koreai kortárs művészeti kiállítás nyílt április 30-án a budapesti Koreai Kulturális Központban. Az eseményhez szakmai workshop is kapcsolódott, melyen Horányi Attila művészettörténész mutatta be a modern magyar művészeti élet tendenciáit és jeles alkotóit a koreai művészeknek és hazai érdeklődőknek.
Cho So-hee előadása a Koreai Kulturális Központban 2013. április 30-án. Egyedülálló koreai kortárs művészeti kiállítás nyílt április 30-án a budapesti Koreai Kulturális Központban. Az eseményhez szakmai workshop is kapcsolódott.
2013.04.25 A világ legdrágább kislánya kiállítás anyaga egy sokáig és sokak által dédelgetett fotó projekt eredménye. Az itt látható képeket Miina Savolainen fotóművész és szociális nevelő tíz a Helsinki Hyvönen Gyermekotthonban nevelkedő kislánnyal együtt mintegy tíz év alatt készítette. 1998-ban Savolainen azzal a céllal kezdte fotózni a lányokat, hogy segítsen nekik és a körülöttük élőknek, meglátni és értékelni bennük valódi csodálatos énjüket. A projekt ötletét az a felismerés adta, hogy verbális kommunikációval nem lehetséges olyan sérelmeket gyógyítani, melyeket korábban éppen szavakkal ejtettek ezeken a lányokon. A fotó erejének titka, hogy benne a valóság keveredik a fikcióval. A fotó képes megmutatni olyan „egész-séget”, mely a valóságban annyira rejtett, oly törékeny, hogy alig is létezik még. Függetlenül attól, hogy más emberek észlelik-e ezt az „egész-séget”, minden embernek joga, hogy önmagát értékesnek és egésznek érezze. A fotó kivételes eszköz, képes segíteni bárkit abban a törekvésében, hogy újra egésznek és értékesnek érezhesse magát. Olyanoknak is segít, akik korábban saját környezetük számára láthatatlanokká váltak. Egy kedves fotó olyan érzelmi hitelességgel telhet meg, mely által értékességünk felismerése újra lehetővé válik.
Barthes a fotográfia lényegét abban látja, hogy bizonyítja annak létét, amit ábrázol. Mint kifejti: „Az persze előfordulhat, hogy hazudik a dolog jelentését illetően, éppen azért, mert természeténél fogva tendenciózus,de a dolog létét illetően soha. Bár általános gondolatokra (fikcióra) képtelen, mégis nagyobb hatású mindennél, amit az emberi szellem valaha is kieszelt annak érdekében, hogy biztosítson minket a valóságról – ez a valóság azonban mindig csak esetlegesség.” (Roland Barthes: Világoskamra, Budapest, Európa Könyvkiadó, 1985, 98.) Az elmúlt évtizedek alatt a kultúratudományokban végbement önreflexív, önértelmezési folyamatoknak köszönhetően a tudás előállítása és a reprezentáció mikéntje került a kutatások középpontjába. A kibontakozó„writing culture” vita nem hagyta érintetlenül a képekről való gondolkodást sem, és a képelméleti diskurzusok éppen a Barthes által kétségbe vont szimbolikus jelentésképző mechanizmusok meglétét helyezték afókuszba. A fényképek antropológiai (tudományos) használata már nem a kép ontológiai eredete, hanem a képi reprezentáció és jelentésképződés mentén tételeződik. Előadásomban a vizuális antropológia módszereit felhasználva, a 20-as évek második felében készült tornafotókból előálló archívum – Clifford Geertz bevezette – „sűrű leírás” módszerével a test és identitás társadalmi/kulturális jelentéseinek felfejtésére teszek kísérletet. Az előadást közvetítjük az interneten, a FotoKlikk konferenciaszobájában. Időpont: 2013. április 24. 19.00 Helyszín: ArtBázis Összművészeti Műhely (1085, Budapest, Horánszky u. 25.)
Örömbányászat címmel megnyílt a 2013-as Sony World Photography Awards shortlistes magyar fotográfus, aliYO első önálló kiállítása. A Telep Galériában a tehetséges fotós fekete-fehér portréképeken keresztül mutatja be, hogy a hazai fiatalok számára mit jelent a boldogság. A szervezők a fotóalanyokat egy online kérdőív alapján választották ki, lakóhelytől függetlenül, így budapesti és vidéki helyszíneken egyaránt megörökítették a modellek boldog pillanatait. Az Örömbányászat ötletgazdája, Horváth Brigitta a koncepció egyszerűségét, ugyanakkor a megvalósítás összetettségét hangsúlyozta. „A boldogságra való törekvés alapvető emberi igény, megélése azonban rendkívül szubjektív. A képek a modellek érzéseit örökítik meg kedvenc időtöltésük közben, így rajtuk keresztül megláthatjuk a boldogság ezerszínű arcát” – foglalta össze a kiállítás fő üzenetét a szervező. AliYO analóg és digitális felvételeket is készített, utóbbiakhoz Sony NEX-készüléket használt. A kiállításon aliYO digitális SWPA nevezései és a shortlistre felkerült képének kiegészített underground táncos fotósorozata is megtekinthető. A 2013-as SWPA szűkített listáján négy magyar is helyett kapott, Filin ‘aliYO’ Ilia 20 év alatti fiatal fotográfusok versenyén, „Kultúra” kategóriában indult. A professzionális versenyen belül, az „Emberek” kategóriában Gárdi Balázs került be a döntősök közé, míg az amatőrök között az „Építészet” kategóriában Forgács István, a „Pillanatfelvétel” kategóriában pedig Nagy Tamás képviselte Magyarországot.
A dokumentarista fotográfia két meghatározó egyénisége, a cseh Jindřich Štreit és a magyar Benkő Imre április 19-én személyesen látogatott el a BKF Művészeti campusára. A nyilvános előadáson betekintést nyerhettünk a dokumentarista fotográfia műhelytitkaiba a két alkotó életén és munkásságán keresztül, személyesen ismerhettünk meg a képeiken szereplők történetét és a kort, az ex-szocialista kelet-európai országok abszurd és groteszk képi világát, feketén-fehéren. Az előadás az április 18-án a Budapest Galériában nyíló, a Jindřich Štreit és Benkő Imre munkásságát bemutató Tükörben, tisztábban c. kiállításához kapcsolódik.
Beszélgetés Bácsi Róberttel Szentendrén, a P'Art mozi szervezésében, melyet élőben közvetítettünk. Beszélgetőtárs: Kemény Zoltán, grafikusművész