Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Korniss Péter 1937-ben született Kolozsváron. 1961-től 1991-ig a Nők Lapja képes újság munkatársa, majd szabadúszó fotográfus. Hírnevét több évtizedes dokumentarista munkájával alapozta meg. Tizenhat ország múzeumaiban és galériáiban állított ki. 1977-től három éven át a World Press Photo zsűrije, 1983-tól pedig a W. Eugene Smith Memorial Fund nemzetközi tanácsadó testület tagja. 1999-ben – fotográfusként elsőként – Kossuth-díjat kapott. A Magyar Nemzeti Galériában szeptember végétől látható kiállítása fél évszázadot fog át, s elénk tárja a társadalmi változásokra nyitott, azokat folyamatosan elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját. A hagyományos paraszti kultúrától elindulva fokozatosan a globalizálódott világ s a vendégmunkás lét kerül figyelme középpontjába. A tárlat első egysége a hatvanas–hetvenes években készült, a hagyományos paraszti világot ábrázoló alkotásait mutatja be. Az 1970-es évektől a művész érdeklődése az ingázó munkások felé fordult: A vendégmunkás című sorozatot a második szekcióban láthatjuk. A kiállítás harmadik egysége a globalizáció megjelenésének idejét járja körül, majd a negyedik szekció Kornissnak a 2000-es években készült munkáit mutatja be. Ebben az időszakban a hagyomány és a jelen kérdése foglalkoztatta, ekkor készült Betlehemesek című sorozata. Itt jelent meg először munkájában az úgynevezett megrendezett kép, a staged photography stílusában létrehozott képtípus. Sorozatában az autentikus, máig sokfelé élő betlehemező játék szereplőit a modern városias életforma színterein fényképezte. A kiállítás utolsó szekciója a Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyokkal foglalkozik. Ez a sorozat az elmúlt három évben készült, és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán látható első alkalommal. A kiállításhoz magyar és angol nyelvű katalógus is készül. A kötet három tanulmányát Korniss életművének kitűnő ismerői írták: Colin Ford, az Angol Nemzeti Fotómúzeum alapítója, Daniela Mrázková, a Czech Press Photo igazgatója, és Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója. A kiállítás kurátorai: Baki Péter és Jerger Krisztina
Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják.
Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Korniss Péter 1937-ben született Kolozsváron. 1961-től 1991-ig a Nők Lapja képes újság munkatársa, majd szabadúszó fotográfus. Hírnevét több évtizedes dokumentarista munkájával alapozta meg. Tizenhat ország múzeumaiban és galériáiban állított ki. 1977-től három éven át a World Press Photo zsűrije, 1983-tól pedig a W. Eugene Smith Memorial Fund nemzetközi tanácsadó testület tagja. 1999-ben – fotográfusként elsőként – Kossuth-díjat kapott. A Magyar Nemzeti Galériában szeptember végétől látható kiállítása fél évszázadot fog át, s elénk tárja a társadalmi változásokra nyitott, azokat folyamatosan elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját. A hagyományos paraszti kultúrától elindulva fokozatosan a globalizálódott világ s a vendégmunkás lét kerül figyelme középpontjába. A tárlat első egysége a hatvanas–hetvenes években készült, a hagyományos paraszti világot ábrázoló alkotásait mutatja be. Az 1970-es évektől a művész érdeklődése az ingázó munkások felé fordult: A vendégmunkás című sorozatot a második szekcióban láthatjuk. A kiállítás harmadik egysége a globalizáció megjelenésének idejét járja körül, majd a negyedik szekció Kornissnak a 2000-es években készült munkáit mutatja be. Ebben az időszakban a hagyomány és a jelen kérdése foglalkoztatta, ekkor készült Betlehemesek című sorozata. Itt jelent meg először munkájában az úgynevezett megrendezett kép, a staged photography stílusában létrehozott képtípus. Sorozatában az autentikus, máig sokfelé élő betlehemező játék szereplőit a modern városias életforma színterein fényképezte. A kiállítás utolsó szekciója a Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyokkal foglalkozik. Ez a sorozat az elmúlt három évben készült, és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán látható első alkalommal. A kiállításhoz magyar és angol nyelvű katalógus is készül. A kötet három tanulmányát Korniss életművének kitűnő ismerői írták: Colin Ford, az Angol Nemzeti Fotómúzeum alapítója, Daniela Mrázková, a Czech Press Photo igazgatója, és Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója. A kiállítás kurátorai: Baki Péter és Jerger Krisztina
KONTAKT – Keleti Éva fotói címmel szeptember 22-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása. A kiállításban a Prima Primissima Díjjal kitüntetett, érdemes és kiváló művész fotográfus művészekről készített, eddig kiállításon nem szerepelt 85 felvétele látható. A fotográfiák eredeti negatívjait és diáit Keleti Éva 2015-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Keleti Éva szakmai életútja három nagy részre tagolható: az első harmadban a Magyar Távirati Iroda fotográfusaként dolgozott, majd 1976-tól képszerkesztő, szerkesztő és fotográfus a meghatározó fontosságú kulturális lapnál, az Új Tükörnél, később a Színházi Életnél. Megszűnésük után képügynökség vezető. Mindeközben fokozatosan vált a magyar fotográfiai közélet meghatározó alakjává – többek megfogalmazása szerint – a magyar fotográfia nagyasszonyává. Munkássága elsősorban a magyar kulturális élethez, kiemelten a magyar színházi fényképezéshez köthető. Mára már ikonná vált felvételeinek sokaságát őrzi az MTVA-MTI hatalmas archívuma. 2015-ben Keleti Éva munkássága második korszakának, 1976 után készített felvételeinek eredeti negatívjait, diáit - nagy többségük egyetlen egyszer sem publikált - a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az 1226 riport több mint kilencvenezer kockából áll! Gazdag tárháza a rendszerváltást megelőző és követő éveknek, amelynek jelentősége az idő múltával csak egyre növekedni fog, hiszen a múzeum újra és újra előveszi majd, értelmezi és különféle utakon a közönség számára láthatóvá, megismerhetővé és ismertető erejűvé teszi e felvételeket. Ma még feltáratlan információk lesznek megismerhetőek, a felvételek történeti, fotótörténeti kapcsolatai lassan bontakoznak majd ki, az egymást követő korszakok vizsgálódó szeme, kíváncsisága, érdeklődése mentén. Keleti Éva szeretetteljes, a szépet kereső, az alkotót és alkotását tisztelettel megörökítő művészi felvételei kincsek az utókor számára. “Izgalmasak a képek - történelmet lehetne tanítani a tanulmányozásukkal!” - írta egy látogató 2011-ben rendezett kiállításának vendégkönyvébe. Mi is így gondoljuk, s teszünk majd érte!
Az Új mitológia című kiállítás Olga Tobreluts orosz képzőművész 1995 és 2017 közötti három alkotói periódusát mutatja be. Tobreluts művészete a 90-es évek elején vett radikális fordulatot, ekkor tért át a festészetről a fotóval és 3D modellezéssel kiegészített számítógépes grafikára. Az a törekvése, hogy az emberi testet a valós látványt megközelítő 3D modellezéssel ábrázolja, az orosz új akadémizmus irányzatához kapcsolódik. Az 1989-ban megalakult Új Akadémia a kortárs orosz művészet jelentős mozgalma. Tobreluts 1994-től tagja az Akadémiának, és mint az Új Technológiák tanszékének vezetője, az irányzat egyik hajtóereje lett. Bruce Sterling szerint ő a „trójai Heléna videókamerával és számítógéppel”. Több alkotása a mozgalom emblematikus darabjává vált. A mitológia és történelem alapjaiból kiindulva Olga Tobreluts egy új valóságot épít, amely túllép a történelmi kontextuson, és inkább a jelenhez kapcsolódik. Ornamentális mítoszai akár a hagyományos mitológia elemeit használják, akár nem, mindegyik a máról beszél. Valójában Tobreluts történetei rendkívül hatásos művészi trükkök, ezzel válnak befogadhatóvá a mai közönség számára. Változatos formákkal értelmezi újra a nyugati kultúra történetének fontos mitológiai alakjait, és ezekben a sajátos mítosz-konstrukciókban ki-ki felfedezheti a saját mindennapi környezetét. A 90-es évek elején készített Modellek sorozatában Tobreluts antik szobrokat keltett életre, valósághű testet adott nekik és divatmárkák ruháiba öltöztette őket. A sorozat elnyerte a németországi Griffelkunst legjobb európai számítógépes grafikáért járó első díját. 1999-ben a londoni Tate Gallery Egek című kiállításán új sorozatot mutatott be Szent alakok címmel, melyben régi portrék új arcot kaptak. Médiamunkáiban egy lépéssel a művészet technikai fejlődése előtt jár, olyan felfedező utakon, amelyeket a következő generációk médiaművészei is követni fognak. Munkásságát nemzetközi figyelem kíséri, számos díjat nyert, alkotásai olyan folyóiratok címlapjára kerülnek, mint az ART, az ATTITUDE, vagy az Observer Magazine. A 2000-es években kezdett dolgozni a Henrik Ibsen azonos című drámája alapján készülő, 54 képből álló A császár és a galileai című grandiózus projekten, amelyet az oslói Henie Onstad Museumban, illetve a szentpétervári Orosz Múzeumban mutatott be. 2015-ben a budapesti Ludwig Múzeumnak a szentpétervári új akadémizmus retrospektív kiállításához készült plakátján az ő munkája szerepelt. 2003-tól szinte teljesen felhagyott a médiaművészettel, és visszatért a festészethez. Hagyományos festészeti technikákkal fejleszti tovább festői világát, ezzel párhuzamosan a festékek kémiai összetételével kísérletezik, amivel a fényábrázolás festészeti lehetőségeit igyekszik szélesíteni. 2016-ban egy képsorozatáért az orosz Művészeti Akadémia tiszteletbeli akadémikusává választotta. Antonio Geuza
A Samyang objektíveket Lengyelországból forgalmazzák az európai piac számára, így nem meglepő, hogy Krakkó városáról készítettek egy szép time-lapse videót a legújabb Samyang Tilt-Shift 24mm f3.5 ED AD UMC hathatós közreműködésével. A perspektíva korrekcióra képes tilt-shift optika hatékonyan szünteti meg a látószög és nézőpont okozta torzításokat, valamint optikai úton állítható elő vele a manapság igen népszerű miniatűr effekt.
2017.06.01 Artphoto Galéria Megnyitotta: Eifert János és S. Faragó Gyöngyi
A Szentesi Aktfotó Biennálé képanyagát 2017 május 10-én zsűrizték. A zsűri tagjai Eifert János, Fiala de Gábor, Seres Géza fotóművészek. A kiállítás rendezője a Szentesi Művelődési Központ és a Szentesi Fotókör. A filmet a Szentes TV készítette.
Beszélgetőpartnere: Szarka Klára
Barátok, ismerősök, tanítványok, kollégák elevenítenek fel egy-egy személyes élményt a nemrég Kossuth-díjjal kitüntetett művészről. Sztorik, tanulságok, esetek. Ünnepeljük együtt a fotográfust, szerkesztőt, a szakmai közélet meghatározó szereplőjét, Keleti Évát. Szeretettel várjuk az érdeklődőket 2017. március 28-án, kedden 17 órakor a Mai Manó Ház Napfényműtermében.
A naturArt Természetfotó Fesztivált minden évben nagy várakozás előzi meg, már hagyományosan az egyesület legsikeresebb tagjai és vendégelőadók mutatják be munkáikat, számolnak be egyes projektjeikről. Világhírű természetfotósok a naturArt - Természetfotó Fesztiválon február 25-én! A naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége hagyományos idénynyitó Természetfotó Fesztiválján olyan sztárvendégekkel találkozhatnak az érdeklődők, mint Javier Aznar González de Rueda, spanyol természetfotós, Bágyi Ferenc, Németországban élő magyar természetfotós, valamint Daróczi Csaba és Selmeczi Dániel, akik 2016-ban az ÉvTermészetfotósai lettek. Helyszín: Erzsébetligeti Színház 1165 Budapest, Hunyadvár u. 43/b. Időpont: 2017 február 25-én, 12.00-20.30 óra között Az év természetfotói 2016 c. könyvet a helyszínen rendkívűli kedvezménnyel lehet megvásárolni! Program: -------------------------------------------- 12:00 – 12:30 Érkezés 12:30 – 12:35 Köszöntő 12:35 – 13:00 EUROPEAN WILDLIFE PHOTOGRAPHER of the YEAR 2016 (Európa legjobb természetfotói 2016 – A GDT fotópályázatának nyertes képei 13:00 – 13:30 WILDLIFE PHOTOGRAPHER of the YEAR 2016 (A világ legjobb természetfotói, 2016 - A londoni pályázat nyertes képei) 13:30 – 13:45 Saubermacher - AZ ÉV TERMÉSZETFOTÓSA 2016 (Az év legjobb természetfotói Magyarország – zenés diashow) 13:45 – 14:00 SZÜNET ------------------------------ 14:00 – 14:30 Molnár Péter és alkotótársai: Varázslatos Gemenc 14:30 – 14:50 Olma Frigyes, Barkuti Balázs, Utassy György: Hogyan készült? 14:50 – 15:35 Gemenc - Árterek világa c. filmből részletek vetítése 15:35 – 15:40 Zsila Sándor: Tél ------------------------------ 15:40 – 16:00 SZÜNET ------------------------------ 16:00 – 16:30 Inverz Everest, fotós expedíció 2080 m mélyen, a Canon támogatásával . Ambrus Gergely és ifj. Adamkó Péter előadása 16:30 – 17:00 Jakab Tibor: Képek a kertemből 17:00 – 17:45 Bágyi Ferenc: A műhelyem ------------------------------ 17:45 – 18:10 SZÜNET ------------------------------- 18:10 – 18:50 Az év természetfotósai Magyarországon 2016-ban: Daróczi Csaba: A Slowinski nemzeti Park Selmeczi Dániel: Szudán, az utolsó érintetlen paradicsom 18:50 – 19:20 Novák László: Az én hazám 19:20 – 20:10 Javier Aznar González de Rueda: Evolution of a nature photographer: a continuous journey 20:10 – 20:30 Uniqball AJÁNDÉK SORSOLÁS - zárszó A Fesztivál végén a Uniqball Kft jóvoltából, a jelenlévők között kisorsolunk egy magyar TIPA díjas Uniqball Kft gyártmányú, világújdonságot jelentő, innovatív, UniqBall 35 típusú, vízszintezhető,többcélú gömbfejet, valamint egy-egy iQuickPlate 100-at, iQuickPlate 100 slim-et és iQuickPlate 70-et. A Uniqball Kft, és a termékeik elérhetőek a uniqball.hu webshopon keresztül. Belépőjegy: 1 600 Ft Gyermekjegy nincs, de a belépés 4 éves kor alatt ingyenes Jegyek elővételben is kaphatók az Erzsébetligeti Színház jegypénztárában, vagy az alábbiakat követve: 1. A megrendeléseket kérjük az info@naturart.hu-ra leadni. 2. Abban az esetben tudjuk a jegyeket félretenni, amennyiben a jegy ellenértéke február 22-ig beérkezik a UniCredit 10918001-00000031-04710000 sz. számlánkra. Jegy ára: 1 600,-Ft/db. Kérjük a megjegyzés rovatba az átvevő nevét írjátok be! 3. A jegyeket a helyszínen tudjátok majd átvenni. AZ ESEMÉNY TÁMOGATÓI: - Epson - Continental Group - Uniqball - Artwork - Tripont - Leitz-Hungária
Drégelypalánk, 2017. július 14-23. Kurzusok: ANALÓG HARMÓNIÁK Kurzusvezető: Fekete István ARCHAIKUS FOTÓELJÁRÁSOK Kurzusvezető: Zalka Imre vándorfotográfus ÉREZZ, AZTÁN KATTINTS Kurzusvezető: Balassa László CAMERA OBSCURA Kurzusvezetők: Fodor Dániel János, Laczkó Péter, Pfliegel Bálint FOTOGRAM Kurzusvezető: Gábor Enikő KÉPÉPÍTÉS Kurzusvezető: Drégely Imre MÁGIKUS KOLLÓDIUM Kurzusvezetők: Baráth Gábor, Zalka Imra, Varga Tamás ÖNISMERETI FOTÓ Kurzusvezető: Karl Péter RIPORTFOTÓ Kurzusvezető: Szász Lilla FILMKÉSZÍTÉS Kurzusvezető: Bollók Csaba Szabadegyetemi előadások, programok: Miért és hogyan használjuk régi fényképeinket? Előadó: Pettendi Szabó Péter Párhuzamok a fotográfia és a film képi megjenésében Előadó: Sopsits Árpád Fotók, műtárgyak, installációk I. Előadó: Gellér Judit Fotók, műtárgyak, installációk II. Előadó: Kasza Gábor Hol van a valóság? A riportfotó és a valóság viszonya. Előadó: Szász Lilla A fotográfia és a személyiségi jogok Előadó: Széplaki Andrea Camera obscura alkotók a modern fotográfiában Előadó: Pfliegel Bálint Szociofotó a gyakorlatban Előadó: Balassa László Titok és story képekben Előadó: Vitray Tamás Stáb: Főszervező, táborvezető: Halász Gabi (ArtBázis) Kommunikációs koordinátor: Kiss Marianna Támogatók: Nka, Szilas Labor, Café Analóg, Tripont
A tárlatvezetést Fisli Éva, a múzeum munkatársa tartotta. Schwanner Endre (1928), Balogh Rudolf-díjas fotográfus 2011-ben adta át fotográfiai életművét más, történeti értékű tárgyakkal és dokumentumokkal együtt a Nemzeti Múzeumnak. Kiállításunk döntően a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben Budapesten készült – fényképeiből válogat. A kiállított fotók zöme zselatinos ezüst szerzői nagyítás. A kiállítás 2017. január 29-ig tekinthető meg.
Köszöntőt mond Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója A kiállítást megnyitja Tímár Péter fotográfus, a Fotóművészet főszerkesztője Közreműködik Haumann Péter, a Nemzet Színésze Schwanner Endre (1928), Balogh Rudolf-díjas fotográfus 2011-ben adta át fotográfiai életművét más, történeti értékű tárgyakkal és dokumentumokkal együtt a Nemzeti Múzeumnak. Kiállításunk döntően a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben Budapesten készült – fényképeiből válogat. A kiállított fotók zöme zselatinos ezüst szerzői nagyítás. A kiállítás 2017. január 29-ig tekinthető meg.
Schwanner Endre (1928), Balogh Rudolf-díjas fotográfus 2011-ben adta át fotográfiai életművét más, történeti értékű tárgyakkal és dokumentumokkal együtt a Nemzeti Múzeumnak. Kiállításunk döntően a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben Budapesten készült – fényképeiből válogat. A kiállított fotók zöme zselatinos ezüst szerzői nagyítás. A kiállítás 2017. január 29-ig tekinthető meg.
„"Dokumentarista szemlélettel alkotó fotográfusként a létezés szélessávú helyszínein szemlélődöm, az ember és környezetét, az arcok titokzatos belső csendjét figyelem. A kiállításon a tér-időben folyamatosan változó ismerős és ismeretlen kortársak életútjuk egy-egy sajátos megállójában láthatók" - Benkő Imre A kiállítás megtekinthető 2016. november 30 - 2017. január 4-ig, hétfőn-szerdán-pénteken 15-19 óráig az Artphoto Galéirában.
KONTAKT – Keleti Éva fotói címmel szeptember 22-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása. A kiállításban a Prima Primissima Díjjal kitüntetett, érdemes és kiváló művész fotográfus művészekről készített, eddig kiállításon nem szerepelt 85 felvétele látható. A fotográfiák eredeti negatívjait és diáit Keleti Éva 2015-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Keleti Éva szakmai életútja három nagy részre tagolható: az első harmadban a Magyar Távirati Iroda fotográfusaként dolgozott, majd 1976-tól képszerkesztő, szerkesztő és fotográfus a meghatározó fontosságú kulturális lapnál, az Új Tükörnél, később a Színházi Életnél. Megszűnésük után képügynökség vezető. Mindeközben fokozatosan vált a magyar fotográfiai közélet meghatározó alakjává – többek megfogalmazása szerint – a magyar fotográfia nagyasszonyává. Munkássága elsősorban a magyar kulturális élethez, kiemelten a magyar színházi fényképezéshez köthető. Mára már ikonná vált felvételeinek sokaságát őrzi az MTVA-MTI hatalmas archívuma. 2015-ben Keleti Éva munkássága második korszakának, 1976 után készített felvételeinek eredeti negatívjait, diáit - nagy többségük egyetlen egyszer sem publikált - a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az 1226 riport több mint kilencvenezer kockából áll! Gazdag tárháza a rendszerváltást megelőző és követő éveknek, amelynek jelentősége az idő múltával csak egyre növekedni fog, hiszen a múzeum újra és újra előveszi majd, értelmezi és különféle utakon a közönség számára láthatóvá, megismerhetővé és ismertető erejűvé teszi e felvételeket. Ma még feltáratlan információk lesznek megismerhetőek, a felvételek történeti, fotótörténeti kapcsolatai lassan bontakoznak majd ki, az egymást követő korszakok vizsgálódó szeme, kíváncsisága, érdeklődése mentén. Keleti Éva szeretetteljes, a szépet kereső, az alkotót és alkotását tisztelettel megörökítő művészi felvételei kincsek az utókor számára. “Izgalmasak a képek - történelmet lehetne tanítani a tanulmányozásukkal!” - írta egy látogató 2011-ben rendezett kiállításának vendégkönyvébe. Mi is így gondoljuk, s teszünk majd érte!
Minden amit a 2016-os pályázatról videón látható: https://www.youtube.com/embed?listType=playlist&list=PL3ccbopAFSXU83u11600GaSKnujbZkpFK&layout=gallery
Noha Jane Goodall, a csimpánzok életének világhírű kutatója arról nevezetes, hogy megváltoztatta a főemlősökről alkotott vélekedésünket, és ezzel saját magunkról való ismereteinket is, nem meglepő, hogy mélységes természetszeretete kiterjed a növényekre is: részint mert gyermekkorától fogva különleges viszonyt ápol a növényekkel, részint pedig azért, mert biológusként nagyon is érti és átérzi, hogy a növények jelentik az élet alapját a Földön. Reményt pedig az adhat, ha minél több ember ráébred: ő maga is tehet valamit azért, hogy a növényeknek jobb legyen a Földön. A remény magvai azok, akik harcolnak az esőerdők pusztítása ellen, a génmódosított szervezetek terjedése ellen, vagy a régi kultúrfajták megőrzéséért. A hétköznapi embereknek is számos lehetősége van a cselekvésre, például hogy saját maguk termesszenek konyhakerti növényeket, akár a városban is, amire a világ minden táján egyre több példa van, vagy hogy áttérjenek a biogazdálkodásra. Prof. Dr. Urs Niggli, a svájci Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (FiBL) igazgatója, az Ökológiai Mezőgazdasági Mozgalmak Nemzetközi Szövetsége (IFOAM) vezetőségi tagja, valamint a magyar Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) alapítója és szakmai partnere szintén megosztja gondolatait a fenntartható mezőgazdaság fontosságáról, és arról, miképp lehet a várhatóan 9 milliárdra növekvő népességet fenntartható növénytermesztéssel és élelmiszertermeléssel ellátni.
„A KÉP{E}ZÉS sorozat keretében, 2015 őszétől, 2016 tavaszáig 11 előadás hangzott el a fotó és a kép viszonyáról.A beszélgetéssorozatot a Kortárs Művészetért Alapítvány szervezte. A felvételeket a FOTOKLIKK készítette és vágta.Az alapítvány az ArtBázisnak mond köszönetet a helyszínért. A felkért közreműködők az alábbiak voltak: Beke László Horányi Attila Kasza Gábor Perenyei Mónika Szabó Dezső Kincses Károly Cséka György Fisli Éva Pfisztner Gábor