La Passione Italiana Olasz-Magyar Kulturális Baráti Egyesület szervezésében lezajlott: AZ OLASZ SZENVEDÉLY és az olasz magyar BARÁTSÁG napjára Fotókiállítást megnyitotta: Eifert János, a fotótúrák szakmai vezetője aki a megnyitó után rövid tárlatvezetést is tartott.
Adás: 2020. 01. 22. Híradó - CTV Az Óbudai Temetőben vettek ma végső búcsút a ceglédi születésű Markovics Ferenc kiváló fotóművész, fotóriportertől. Markovics Ferenc a Ceglédi Fotóklub tiszteletbeli elnökeként folyamatosan részt vett a csoport életében. Továbbá a Ceglédi Barátainak Köre alapítótagja is volt. A fotóművész december 8-án 83 éves korában halt meg.
Drégelypalánk, 2020. augusztus 2-9. Kurzusok: Analóg harmóniák Kurzusvezető: Fekete István, Szilas Szilárd Archaikus fotóeljárások Kurzusvezető: Zalka Imre Camera obscura építés és kisfilmes sztereo fényképezés Kurzusvezető: Laczkó Péter Digitális (csúcs)tecnika Kurzusvezető: Peti Péter Fotogram Kurzusvezető: Gábor Enikő Mágikus kollódium Kurzusvezető: Baráth Gábor Riportfotó Kurzusvezetők: Bácsi Róbert László, Urbán Ádám (Pictorial Collective tagajai) Vár a vár – Drégelyvár fotóakció Kurzusvezető: Drégely Imrével Vizuális történetmesélés Kurzusvezető: Hajdú D. Andrással Szabadegyetemi előadások, programok: Eksztázis, álom, látomás és dokumentarizmus Taskovics Dorka fotóművész beszélgetéssel egybekötött előadása Beszélgető partnerek: Hajdú D. András, Bácsi Róbert László, Urbán Ádám fotográfusok Vetítés Részletek a Sopsits Árpád filmrendező által a FotóFalu 2018-ban forgatott Mellékszereplők című filmből Fotóakció Fényfestés Drégely Imre fotóművésszel és Gobi Rita táncművésszel A portré tekintete Taskovics Dorka fotóművész beszélgetéssel egybekötött előadása Beszélgető partnerek: Zalka Imre és Baráth Gábor fotográfusok Szemtestvér Filmpremier és beszélgetés Hajdú D. András fotóriporterrel és egyben a film operatőrével Társművészeti kitekintés Sopsits Árpád filmrendezővel és Vajda Gergő operatőrrel A fotográfia szerszámai Gellér Judit a Capa Központ kurátorának előadása Táborzáró kipakolás – a táborban elkészült művek bemutatása, tábortűz és jam-session Kurzuszáró konzultációk, levezető beszélgetések. Stáb: Főszervező, táborvezető: Halász Gabi (ArtBázis) Kommunikációs koordinátor: Kiss Marianna Támogatók: Szilas Labor, Café Analóg, Tripont
Potyó Imrét tervezett előadása előtt sikerült elkapnunk, hogy rábeszéljük, kössük be a számítógépét a FotoKlikk konferenciaszobájába, megőrizve mondandóját még több ember számára is. Legközelebb majd készülünk valami mikrofon félével is. :) Izgalmas és szórakoztató vetítettképes előadások keretében ismerkedhetünk meg a természet varázslatos értékeivel. Kreatív kompozíciók, megannyi fotóstémán keresztül: élet a havon, páracseppekbe burkolódzó, bányajáratokban telelő lepkék és denevérek, kora tavasszal meginduló békák hada, színpompás virágok, zöld fényükkel imbolygó szentjánosbogarak, nyárestéken rajzó millió dunavirág kérészfelhők, zúgó patakok és tavak (víz alatti) világa, zárt hegyvidéki és ártéri erdők csendje, keringő őszi falevelek, spórát pöfékelő gombák, színpompás tollazatú madarak, és további expozíciók a vadonból.
180 éves a fotográfia. Isten éltesse a fotográfiát! Világszerte most ünneplik a fotográfia 180 évét. A Műcsarnok az elmúlt években számtalan rangos fotókiállításnak adott otthont. Most a TÉR /// ERŐ | II. Építészeti Nemzeti Szalont kíséri a FRIDA ORSZÁGA ׀ Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái c. tárlat a Műcsarnok Kamarateremben. Az évforduló kapcsán a fotográfus szakma és a Műcsarnok nevében az ország egyik legnevesebb fotóművésze TÓTH JÓZSEF FÜLES idézte fel a fotográfia történetének legjobb pillanatait, majd személyes hangvételű tárlatvezetést tartott a FRIDA ORSZÁGA ׀ Guillermo Kahlo mexikói fotográfiái c. kiállításon.
A Füst Milán Páholy vendége volt Keleti Éva fotográfus, fotóriporter, Szarka Klára kurátor és Kincses Károly fotótörténész. Az est háziasszonya Winkler Nóra. A beszélgetés témája Keleti Éva életmű kiállítása és a világszerte ismert magyar zsidó fotográfusok munkássága. Helyszín: 2B Galéria (IX. Ráday u. 47.) Időpont: 2019. december 5. csütörtök 18 óra
Idén is megrendezzük a naturArt Természetfotós Fesztivált, melyre 2020 február 15-én, szombaton kerül sor 10.00-18.30 között az Erzsébetligeti Színházban. Cím: 1165 Budapest Hunyadvár u. 43/c, Ez a nap mindig a természetfotózás ünnepe Magyarországon. Az eseményen világhírű természetfotósokkal, hazai és külföldi alkotókkal – és persze hasonló érdeklődésű emberekkel találkozhattok. Az idei program kiemelkedő pontjai: beszámolók a tavalyi év -talán legfontosabb- 3 pályázatairól, a londoni Wildlife Photographer of the Year, a német European Wildlife Photographer of the Year , és a magyar „Az év természetfotósa” pályázatokról, bemutatkozik „Az év ifjú természetfotósa” Koncz-Biszticz Tamás és „Az év természetfotósa” Daróczi Csaba, vetítést tart a Sajtófotó pályázat fődíjasa Radisics Milán, vendégünk lesz Jan van der Greef Hollandiából, és Wenche Dahle Norvégiából, itt ünnepeljük a naturArt alapításának 30. évfordulóját is. A színházban az ülőhelyek száma véges, ezért javasoljuk, hogy elővételben vegyétek meg a jegyeket a rendezvényre: részvételi díj: 3.000- Ft, (naturArt tagoknak 1.500Ft), amit átutalással vagy PayPal fizetéssel kell rendezni. Átutalás esetén a nevezési díjat a naturArt-nak, a UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél, vezetett 10918001-00000031-04710000 számú számlájára kell befizetni. (Ha esetleg gyerekekkel jöttök: 4 év alatti gyermek részére -amennyiben egy felnőtt ölében nézi a programot- nem kell külön jegyet váltani.) PayPal fizetés esetén email cím: info@naturart.hu. A jegyár ellenértékének február 14.-én reggel 9.00-ig be kell érkeznie a naturArt-hoz. A helyszínen is lehet az előadás előtt 9 órától, vagy alatt jegyet vásárolni, de csak az esemény előtti napon február 14.-én 12.00 után tudjuk majd a naturArt Facebook oldalán közzétenni, hogy mennyi szabad jegy maradt a helyszíni értékesítésre. A rendezvényre mindenkit szeretettel várunk! Kapcsolat: info@naturart.hu Legfrissebb hírek a Fesztivállal kapcsolatban: https://www.facebook.com/naturArt.hu/ Részletes program:
Életútjára az alábbi oldalon emlékezünk: https://www.fotoklikk.eu/markovics-ferenc/ Adás: 2019. 12. 10. Híradó - CTV Elhunyt Markovics Ferenc Balázs Béla díjas fotóművész fotóriporter. Markovics Ferenc 1936. november 10-én Cegléden született és haláláig is gyakran találkozhattak vele a város kulturális eseményein, melyekből ő maga aktívan is kivette részét.
Immár 27. alkalommal írta ki a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége Magyarország és Közép-Európa legrangosabb természetfotós pályázatát. A „Lenergy – Az Év Természetfotósa 2019”, a korábbi megmérettetésekhez hasonlóan, ezúttal is izgalmas versengést hozott. A zsűri összesen több, mint 3300 képből válogatott, és az értékes, komoly szakmai elismerést jelentő díjakért az utolsó fordulóban 103 mű versengett. A díjakat 2019. november 5-én adták át a Magyar Természettudományi Múzeumban, ahol egyúttal megnyitották a pályázat legjobb képeiből rendezett kiállítást, és bemutatták a döntőbe jutott fotókból összeállított, Az év természetfotói – Magyarország 2019 című kötetet is, amely az idén is két nyelven, magyarul és angolul jelent meg az Alexandra Kiadó gondozásában. A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége, 28 esztendővel ezelőtti megalakulása után első feladatai egyikeként olyan fotópályázat megrendezését tűzte ki célul, amely alkalmas arra, hogy a magyar természetfotósok évről évre összemérhessék képességeiket, és a nagyközönség előtt is bemutathassák legszebb alkotásaikat. Ebben a szellemben írta ki a szövetség, immár 27. alkalommal „Az Év Természetfotósa” pályázatot, amely névadó támogatója az idén is a Lenergy Magyarország Kft. Dr. Kalotás Zsolt a zsűri elnöke elmondta: „Több, mint két évtizede veszek részt a naturArt – Az Év Természetfotósa pályázatra beérkezett képek zsűrizésében, és az ott szerzett tapasztalataim alapján, valamint zsűritársaim velem megegyező véleményét is tolmácsolva bízvást állíthatom, hogy a 2019. évi pályázatra beérkezett fotóanyag minden eddiginél színvonalasabb.” Fáth Péter, a naturArt elnöke: „A végső győzelemért idén is a mai hazai természetfotózás két ’gigásza’: Daróczi Csaba és Máté Bence csapott össze. Az idén Daróczi Csaba lett Az év természetfotósa. Amint ezúttal is igazolódott, Csabának kimeríthetetlen a kreativitása. 10 képe került a falra (ebből 3 kategóriagyőztes!), egy olyan kiállításon, ahol egy-egy képpel szerepelni is dicsőség! Csaba egyébként ebben az évben a világ legeredményesebb természetfotósa!” A zsűri „Az Év Természetfotója” kitüntető címet Máté Bence: Békacomb c. alkotásának adományozta. „Az Év Ifjú Természetfotósa” címet Koncz-Bisztricz Tamás nyerte. Újdonság az idei pályázat kapcsán, hogy „Az év természetfotói Magyarország 2019” c. album megjelenését a Nemzeti Közművek Áramszolgáltató Zrt. támogatja. A pályázat utolsó fordulójába jutott 103 fotográfia látható azon a kiállításon, amely 2019. november 6. és 2019. december 31. között tekinthető meg a Magyar Természettudományi Múzeumban megrendezett kiállításon. Az idei képek szenzációs minőségű nyomtatásai, idén is a 12 színes Canon ImagePROGRAF PRO4000 fotó és fine-art nyomtatóval készültek. A Canon Magyarország 15 éve fő támogatója a kiállításnak, melyet nagyon köszönünk! Ennek a támogatásnak köszönhetjük, hogy ez a kiállítás mindig világszínvonalú minőségben készül. A kiállított képeken QR kódok vannak. Ennek használatával nemcsak a fotósokról és a képkészítés körülményeiről tudhatunk meg többet, hanem a social média térben ezeket a fotókat küldözgethetjük ismerőseinknek, véleményt mondhatunk róluk, megoszthatjuk őket a világhálón. Ezek a fotók kerültek az Alexandra Kiadó gondozásában megjelent „Az év természetfotói – Magyarország 2019” című kötetbe is, amelyet a pályázat díjátadó ünnepségén – és egyben a kiállítás megnyitóján – mutattak be a közönségnek. Technikai háttérinformációk a pályázatról: A naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetségének nem szűnő törekvése, hogy a természetfotózást egyre jobbá, egyre magasabb színvonalúvá emelje Magyarországon. Az igazi természetfotós teljesítményt akarjuk kiemelni, és azokat a képeket előtérbe helyezni, amelyek a fotós természetismeretét, kitartását és technikai tudását tükrözik. Ezért – bár nem zártuk ki a fizetős lesekből készült képeket – Az év természetfotósa-cím odaítélésénél ezek nem vettek részt a számításban, csak olyan képek, amelyek valóban egyéni teljesítmény eredményei. A pályázat során ezúttal is nagy súlyt helyeztünk a transzparenciára, ami az alábbi pilléreken nyugszik: 1. a beérkezéskor minden kép egyedi kódszámot kap, és a zsűri egyáltalán nem ismeri, nem látja a pályázó személyét; 2. héttagú zsűri értékel, és „minimum-maximum szabály szerint a legmagasabb és a legalacsonyabb pontszám mindig kiesik, így még az esélyét is kizárva az esetleges részrehajlásnak; 3. az utolsó fordulóba kiválasztott (idén 385 db) kép esetében bekérjük az eredeti kamera-RAW file-t, és a technikai ellenőrzés során megnézzük, hogy a beadott pályamű (JPEG formátumú kép) előállítható-e a kiírásban meghatározott digitális feldolgozási eszközökkel; 4. élőben közvetítjük a zsűrizés 2. és 3. fordulóját, és az eredményhirdetés után közzétesszük a 4. forduló felvételét is. A pályázattal kapcsolatban további felvilágosítást ad: Fáth Péter elnök, vagy dr. Kalotás Zsolt elnökségi tag, a zsűri elnöke. info@naturart.hu Budapest, 2019. november 5. Mellékletek melléklet: Bevezető Több mint két évtizede veszek részt a naturArt – Az Év Természetfotósa pályázatra beérkezett képek zsűrizésében, és az ott szerzett tapasztalataim alapján, valamint zsűritársaim velem megegyező véleményét is tolmácsolva bízvást állíthatom, hogy a 2019. évi pályázatra beérkezett fotóanyag minden eddiginél színvonalasabbra sikeredett. A korábbi években mindig akadtak olyan területek, amelyek némiképpen elmaradtak a várakozásoktól, de az idei évben meglepően kiegyensúlyozottak és magas színvonalúak voltak a pályázat hagyományosan meghirdetett kategóriáiba nevezett képek. A beküldött fotók között nem egy olyannal találkozhatott a zsűri, amely a nagy nemzetközi természetfotó pályázatokon (Glanzlichter, Golden Turtle. Aspherico, Monthphoto, Memorial Maria Luisa), valamint a World Press Photo Környezet és természet kategóriájában korábban komoly sikereket értek el. Mint a legtöbb természetfotós pályázaton, itt is voltak olyan kedvelt természeti témák, amelyek slágernek számítottak. Az idén a rókákról, a szarvasbikákról, az őzekről, a kócsagokról és a gólyatöcsökről küldték be a pályázók a legtöbb képet, feladva a leckét a zsűrinek, hogy válassza ki közülük az igazán kiemelkedőket, hiszen a kiállításon csak arányosan szabad megjelennie a fajoknak. Sok esetben fájó szívvel kellett lemondani egy-egy nagyszerű természetfotóról, amelynek pedig szívünk szerint helye lett volna a kiválasztottak között, de a mennyiségi korlátok ezt sajnos nem tették lehetővé. A vadon élő állatok életét bemutató kategóriákban az idei évben is sok fantasztikus akciófotót láthattunk, közöttük több olyat is, amelyek túlzás nélkül megismételhetetlen pillanatokat rögzítettek. Néhány esetben még a zsűri tagjai is elgondolkodtak, hogy miképpen sikerülhetett ezeket a ritkán megfigyelhető eseményeket – mint a kérészre vadászó erdei pinty, a rovartáplálékért a vízből kiugró hal, a bíbic és a gólyatöcs revír-harca, és még sorolhatnám – technikailag ilyen magas szinten megörökíteni. Külön örömünkre szolgált, hogy a pályamunkák egy részén már nemcsak a túlélésért folyó harc került a középpontba, hanem megjelentek a természeti léthez is hozzátartozó kedves, lírai elemek és a humor is. Vélhetően ezek a képek lesznek majd a kedvencei a kiállítás látogatóinak és az albumot lapozgatóknak is, hiszen a természetben folyó örökös harcok sok esetben valamely érintett fél számára tragédiákkal végződnek. Az állatvilágot bemutató képeken egyre jobban tetten érhetők a tudatos természetfotózásra jellemző alapos biológiai ismeretek és a megvalósításhoz elengedhetetlen technikai felkészültség. Fotósaink rendkívül sokat fejlődtek mindkét területen. Amióta a technika fejlődése folytán levegőből, madártávlatból is képesek vagyunk természetfotókat készíteni, a lehetőségek ajtaja még szélesebbre tárult. A drónok és az azokat irányító természetfotósoknak köszönhetően eddig sosem látott formák és színek kavalkádját csodálhatjuk meg. Az Év Természetfotósa pályázatok kivételes lehetőséget jelentenek, hogy lemérjük, milyen sokat fejlődtek fotósaink. Igazán örömmel tölthet el bennünket, hogy természetfotósaink képalkotási készsége hihetetlenül sokat javult az elmúlt néhány rövid év alatt is. Az egyéni meglátások, a merész kompozíciók, a szokatlan nézőpontok újabb és újabb lehetőséget teremtenek arra, hogy mindennaposnak számító természeti témákat is mindenki számára meglepő, érdekfeszítő módon mutassanak be. A mai magyar természetfotók dokumentaristák, informatívak, esztétikailag meglepően izgalmasak és tudatformálóak is egyben. És ez utóbbi kiemelten fontos akkor, amikor az emberiség minden eddiginél nagyobb kihívás előtt áll. A természetes élőhelyek és a biológiai sokféleség kétségbeejtően gyors csökkenésének idején, a közelgő klímakatasztrófa előszobájában állva, egyre inkább felértékelődik mindaz, ami valamelyest elősegíti ezen pusztító folyamatok lassulását. És ebben a munkában a természetfotóknak is lehet szerepe, hiszen segítségükkel ráébreszthetők az emberek, és remélhetőleg a politikai és gazdasági döntéshozók, hogy csak egyetlen Földünk van, amely sokféleségében és működőképességében ma még maga a csoda! Dr. Kalotás Zsolt a zsűri elnöke melléklet: A Lenergy – Az Év Természetfotósa 2019 pályázatról Már jó néhány éve nekem jutott a feladat, hogy összefogjam azt a csapatot, amely az év természetfotósa pályázatot szervezi. Kevesen tudják, hogy mennyi munka van a mögött, hogy a képeket megfelelő pályázati felületen tudjuk fogadni, hogy a zsűrizés zökkenőmentesen menjen, és a zsűritagok szinte mindig változó igényeit kezelni tudjuk, hogy a zsűrizési fordulók élő közvetítése élvezhető és zökkenőmentes legyen, hogy a könyv időben és a kívánt minőségben elkészüljön, és végül, hogy a kiállított képek gyönyörűen ki legyenek nyomtatva, és a megszokott, és a látogatók által méltán elvárt színvonalon kerüljenek a falakra. Ezért rendhagyó módon hadd köszönjem meg nyilvánosan először ezeknek a segítőknek a munkáját, akik nélkül ezt a pályázatot nem lehetne lebonyolítani: Darányi Zsolt, Horváth Árpád, dr. Horváth Győző, dr. Kalotás Zsolt, Kármán Balázs, Kovács Alex, Kőműves Kata, Násfay Béla, Pethő Mátyás, Radisics Milán, Rakó Alex, Szeklenczei Csilla és Tamás, Zsila Sándor. És természetesen köszönjük az összes támogatónak, elsősorban a legnagyobbaknak, névadó támogatónknak, a Lenergy Magyarországnak, és vezetőjének Gaál Péternek, hogy a magyar természetfotózásért ennyit tesz, a Canon Hungáriának a fantasztikus nyomtatásokat, az Olympus Hungary Kft.-nek a fődíjat, az NKM Áramszolgáltató Zrt.-nek a könyv támogatását, a Leitz Hungáriának az ifjúsági kategória fődíjának támogatását, a 220Volt-nak a sok díj támogatását, és minden más támogatónknak is a közreműködést. Mindig nagy izgalom látni, hogy ennyi befektetett előkészítő munka után milyen pályázati anyag gyűlik össze, és milyen lesz a kiállítás és a könyv szakmai színvonala. Idén minden eddiginél hosszabb volt a pályázati szakasz, hiszen a versenyzőnek 50 nap (április 1-től május 20-ig) állt a rendelkezésére. Mégis nagyon nehezen indult az idei pályázat: az idő csak telt, és a vártnál kevesebb kép érkezett be. Már kezdtünk aggódni, hogy milyen lesz ezek után a kiállítás minősége, ám végül, a határidő végére szerencsére felgyorsultak az események, és összesen 3319 érvényes kép érkezett be 196 szerzőtől! Ráadásul nemcsak a számok voltak nagyon magasak, hanem a színvonal is. Már a második zsűrizési forduló végén látszott, hogy az idáig eljutott nagyjából négyszáz kép közül jószerivel bármelyik megállná a helyét a kiállításon, így a zsűrinek a 3. és 4. fordulóban valóban igen nehéz dolga volt. Végül is az a 103 kép, amely a falra került, valószínűleg A naturArt – Az Év Természetfotósa pályázat történetének eddigi legmagasabb színvonalú kiállításává állt össze, amely anyagát ebben a gyönyörű albumban mutatjuk be Önöknek. Az eredményekről. A végső győzelemért idén is a mai hazai természetfotózás két „gigásza”: Daróczi Csaba és Máté Bence csapott össze. Az idén Csaba lett a győztes – tavaly Bence. Amint ezúttal is kiderült, Csabának kimeríthetetlen a kreativitása. 10 képe került a falra (ebből 3 kategóriagyőztes!), egy olyan kiállításon, ahol egy-egy képpel szerepelni is dicsőség! Az év természetfotója-címet Máté Bence immár világhírű, Békacomb című képe nyerte, amely idén a World Press Photo pályázatot is megnyerte. Szerencsére a két „óriás” mögött vannak olyan tehetséges fotósok, akik egyre jobbak, és egyre inkább helyet követelnek maguknak. Az idei pályázaton ők azok, akik már több képpel kerültek be a legjobbak közé: Botos Éva 3, Gergely József 3, Kaszás Norbert 5, Kis Szilveszter 3, Koncz-Bisztricz Tamás 5, Násfayné Kőházi Mária 3, Tökölyi Csaba 3, Urbán Helga 3 képpel. Külön gratulálok nekik, ez igen komoly teljesítmény! Mint ahogy az is, hogy Koncz-Bisztricz Tamás milyen fölénnyel (és milyen képekkel!) nyerte meg Az év ifjú természetfotósa-címet! Gratulálunk, és várjuk Tamást hamarosan a felnőttek között! Külön elismerés illeti a kategóriagyőztes képek alkotóit: Rácz Pétert, Kovács Norbertet, Tökölyi Csabát, Nagy Bertoldot, Nagy Gábort, Urbán Helgát, Földi Lászlót, Litauszki Tibort, Urbán Helgát, Lakatos Jánost, no és persze Daróczi Csabát, aki három kategóriában is diadalmaskodott. Lapozgassák szeretettel ezt az albumot, és csodálkozzanak rá, hogy milyen gyönyörű a természet, amelyben élünk! Ha van kedvük, akkor fogjanak gépet, és jövőre pályázzanak Önök is! Ha nincs ilyen ambíciójuk, akkor „csak” élvezzék a természet különleges pillanatait, és töltődjenek fel – minden értelemben – a szabadban! Fáth Péter elnök naturArt Magyar Természetfotósok Szövetsége Melléklet: A Zsűri tagjai: Dr. Kalotás Zsolt – természetfotós, Az Év Természetfotósa 2001 (a zsűri elnöke) Bánkuti András – Digitális Fotó Magazin főszerkesztője, fotóriporter, Pulitzer-emlékdíjas Heltai Csaba – National Geographic Magyarország magazin művészeti vezetője Jakab Tibor – többszörösen díjnyertes természetfotós Kármán Balázs – természetfotós, Az Év természetfotósa 1993, 1994,1996, 2000 Potyó Imre – Az év természetfotósa 2018 Selmeczi Dániel – Az Év Természetfotósa 2014, 2016
Nézd meg a nyertes képeket kelemes aláfestő zene kiséretében!
A Lenergy - az Év Természetfotósa 2019 pályázat díjkiosztója után megnézhetjük a díjak kiosztásának folyamatát, a zsűri heves érveléseit, miközben kiválasztották a díjazottakat. Nézd meg most!
Nézd meg a Lenergy - az év természetfotósa 2019 kiállítási képeiből kászült diaporámát. Szerkesztette: Kőműves Kata https://youtu.be/p5BZFomF-aM
A Lenergy - az Év Természetfotósa pályázat díjkiosztója után megnézhetjük a díjak kiosztásának folyamatát, a zsűri heves érveléseit, miközben kiválasztották a díjazottakat. Nézd meg most! https://youtu.be/p5BZFomF-aM
Négy magyar fotós képe is szerepel az idei év legjobb természetfotói közt, melyeket kedd este egy exkluzív gálán mutattak be Londonban. Az 55. alkalommal meghirdetett BBC Wildlife Photographer of the Year világpályázat szakmai zsűrije idén 15 felnőtt és 3 ifjúsági kategóriában, 48 130 képből választotta ki a száz legjobbat, amely szépségével és harmóniájával rávilágít természeti értékeink törékenységére, vagy épp mellbevágóan, kendőzetlenül mutatja be a környezetkárosítás, az állatkínzás vagy az orvvadászat megoldhatatlannak tűnő problémáit. A díjátadó gála első órája a holdraszállás 50. évfordulójára készült hatalmas holdmakett alatt zajlott. A magyar fotósok közül Potyó Imre (balra) és Koncz-Bisztricz Tamás (középen) vett részt a rangos eseményen, meghívott vendégként pedig jelen volt Fáth Péter, a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége – elnöke is. Fotó: Farkas Alexandra Az eredményhirdetést a londoni Természettudományi Múzeum központi csarnokában, a Hintze Hallban tartották, ahol a vendégek egy óriási bálnacsontváz alatt, díszes körasztaloknál foglaltak helyet. A köszöntő után egy rövid kisfilmet is levetítettek a beválasztott fotósokról. Ebben Koncz-Bisztricz Tamásról három werkfotó is látható volt, melyet a díjátadóra szintén ellátogató Édesapja, Koncz Miklós készített róla munka közben. Fotó: Potyó Imre Potyó Imre idén kapott harmadszor meghívást a londoni díjátadóra, ahol ezúttal egy gödi ártéren készült fotójával vívta ki a zsűri elismerését. A számos nemzetközi díjat nyert fotós borostyánszőnyegben hasalva készítette el a most különdíjat nyert alkotást, amely szinte festményszerűen mutatja be a folyószabályozások miatt sérülékennyé vált ártéri ligeterdők egyik legszebb virágát, a ligeti csillagvirágot. A Növények és gombák (Plants and Funghi) kategóriában ezelőtt jó ideig nem szerepelt magyar fotós a rangos világpályázaton, utoljára ez a bravúr Novák Lászlónak adatott meg 2005-ben. Potyó Imre párjával, Farkas Alexandrával a különdíjat nyert csillagvirág-fotó mellett. Fotó: Fáth Péter A BBC Wildlife Photographer of the Year pályázat örökranglistáját magasan vezető Máté Bence ezúttal fotóriporteri (Wildlife Photojournalism) kategóriában nyert különdíjat megcsonkított békákat ábrázoló képével. Az Erdélyben készült sokkoló felvétel arra hívja fel a figyelmet, hogy tavasszal szerte a világon számtalan béka lábát vágják le étkezési céllal úgy, hogy az állat gyakran még életben van. Az ínyencségnek számító falatokra akkora az igény, hogy a becslések szerint évente több mint egymilliárd béka pusztul el ilyen vérfürdőben. Máté Bence e témában készült másik fotója tavasszal már bejárta a világsajtót, amikor a fotós első díjat nyert az idei Word Press Photo természetfotó kategóriájában. A 11-15 évesek közt mindössze három képet emelt ki a szakmai zsűri, így nagy büszkeség, hogy az idén számos nemzetközi sikert elért Koncz-Bisztricz Tamás sűrű ködben készült, sejtelmes hangulatú fafotója is különdíjat nyerhetett ebben a kategóriában. Ifjú magyarként utoljára Schaul Márton ért el hasonló sikert 2011-ben a 15-17 évesek közt, aki súrló fényekben, napkeltekor örökített meg egy leánykökörcsint. Koncz-Bisztricz Tamás (balra) ködben készült fotója előtt az Év Ifjú Természetfotósa 2019 (Young Wildlife Photographer of the Year 2019) címet nyert Cruz Erdmannal (jobbra). Fotó: Potyó Imre A világpályázat zsűrije a száz díjazott fotón kívül további 25 képet is kiválasztott, melyek közül a közönség választhatja ki kedvencét. A LUMIX People’s Choice Awardra esélyes Tökölyi Csaba aranyfényekben készült fotója is, melyen különleges perspektívából figyelhetünk meg egy nászruhás „köpeny” mögé rejtőző kócsagot. Ezzel tehát Ő a negyedik magyar, aki sikerrel szerepelt az idei pályázaton. Tökölyi Csaba közönségdíjra esélyes kócsagfotójára 2020. február 4-ig lehet szavazni. Fotó: Potyó Imre Az Év Természetfotósa 2019 (Wildlife Photographer of the Year 2019) díjat idén a kínai Jongqing Bao nyerte el a Tibeti-fennsíkon készült fotójával, amely egyszerre jeleníti meg az élet és halál ellentétét, a természet lenyűgöző erejét és igazi vadságát, mindemellett pedig még technikailag is tökéletes, sőt valószínű, hogy egy pillanatra még el is mosolyodunk rajta. Az ennyi különféle érzelmet egyszerre kiváltó, különleges fotók a természetvédelem kiemelten fontos eszközei, hiszen általuk többmillió ember értesülhet az élővilágot érintő hatásokról. A pályázat legnagyobb elismerését a kínai Jongqing Bao (balra) kapta, háttérben a fődíjat érő képpel. Fotó: Potyó Imre A díjátadó itt nézhető vissza: https://www.youtube.com/watch?v=D8dBpV6BqZ8 #wpy55 #london #az év természetfotósa
A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára falai között rendezték meg Kemenesi Zsuzsanna „Fotókalligráfiáktól a titkosírásokig” című könyvének bemutatóját. A vendégeket köszöntötte: Németh László Sándor igazgató, Magyar Nemzeti Levéltár Szakmai Koordinációs Igazgatóság A kötetet ismertette: Beke László Széchenyi-díjas művészettörténész, egyetemi tanár. Kemenesi Zsuzsanna fotográfus, kommunikációkutató. Egyetemi docensként, illetve meghívott előadóként a Pécsi Tudományegyetemen, a Kaposvári Egyetemen és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen tanított. Posztdoktori kutatását az MTA JSPS programjában Japánban folytatta. A kötet megvásárolható a kiadó oldalán: https://www.morebooks.shop/store/gb/book/fot%C3%B3kalligr%C3%A1fi%C3%A1kt%C3%B3l-a-titkos%C3%ADr%C3%A1sokig/isbn/978-613-8-24320-5
Radisics Milán, 2019 sajtófotó nagydíjas Radisics Milán, SUR/REAL LANDS című fotókiállításán Antalffy Péter kommentálása mellett tart közös tárlatvezetést a szerző. Beszélgetés, tárlatvezetés: szeptember 27. péntek, 17 óra; Radisics Milán - digitális technika használata a fotográfiában és a kiállításon
A Faur Zsófi Galéria által gondozott Mai Magyar Képzőművészet sorozat legújabb kötetének bemutatója, amely Gáti György fotográfus eddigi életművébe és alkotásaiba enged betekintést. A katalógust bemutatja: Petrányi Zsolt művészettörténész, kurátor
A kiállítást Winkler Nóra és Zsédenyi Adrienn nyitotta meg. A kiállítás október 6-ig tekinthető meg. Nyitvatartás: H-P: 12:00 - 18:00 Egyes képek életre kelnek az Artivive App virtuális valóság app segítségével. "A SUR/REAL LANDS sorozat 2018 utolsó pár napjában készült Spanyolország legszárazabb részein. A fotós, Radisics Milán olyan dombvidékeket járt be Zaragoza és Toledo környékén, ahol a hegygerincek között és a dombok körül a kiszáradt vízfolyások nyomán mezőgazdasági földek alakultak ki. Ezen területek nemcsak, hogy könnyebben megközelíthetők, de a talaj nedvességtartalma és a horadalékanyagából kialakult termő táptalaj segít átvészelni a száraz nyári időszakot is. Ezért a képeken kizárólag két kultúrával lehet találkozni; oliva-ültetvényekkel, amelyek tűrik a nagy hőséget és búzával, amely nyár elején beérik, mielőtt beköszönt a nagy szárazság. A helyi farmerek bizonyára nincsenek tudatában annak, hogy munkájukkal milyen absztrakt alkotásokat hoztak létre, amelyek csak a levegőből láthatóak. A fotós hosszú és aprólékos kutatómunka eredményeként a műholdas térképeken kiválaszotta a legérdekesebbeket, majd a helyszínen meg is örökítette őket. A kész alkotások valójában absztrakt festménynek tűnő egyedi készítésű légifotók. Tájképek, amelyeken nincs horizont. A légi perspektíva síkba tömöríti a topográfiát, és új értelmezést ad a tájnak. A dombokból foltok lesznek, a lankák közötti lépcsők meg kőfallá alakulnak, térképszerű lenyomatot rajzolva a festőinek tűnő vásznon. A tér és az idő eltűnik, a nézőre van bízva, hogy a millió éves geológiát, az évszázad eleji szürrealizmust, a mindennapi küszködést vagy a jövőbe vetített szárazságot látja."
A Water.Shapes.Earth a Föld vízi útjainak evolúcióját kutatja. Az olvadó gleccserektől a száraz folyómedrekig a festői mocsarokon keresztül, új perspektívában megmutatva a víz sokszínűséget és fontosságát a klímaváltozás arcain keresztül. Kezdve Izlandtól, 11 országon keresztül utazva vizsgáltam a zsugorodó gleccsereket és a folyók fonódását, különös figyelemmel a virágzó tavak, folyók és patakok iránt. A narratíva folytatódik a víz és a szárazföld találkozásánál, a lagúnáknál és a mocsarakban, még mielőtt az ember lenyomata rákerülne ezekre a területekre. Hogy teljes legyen a kör, végül eljutunk a kiszáradt vízfolyásokig, folyómedrekig - amelyek a területen található terményföldektől válnak felismerhetővé - baljós pillantást vetítve arra, mi vár ránk, ha a víz teljesen eltűnik. A Water.Shapes.Earth projekt reményeim szerinti egy új perspektívát mutat és meghökkentést vált ki a közönségből. Felhívja a nyilvánosság figyelmét arra, hogy szembe kell néznünk a környezetünkben véghez vitt pusztító magatartásunkkal. A projekt weboldala: www.water.shapes.earth