FotoKlikk archívum

Helmut Newton fotói – Privát tárlatvezetés

Helmut Newton munkásságát lehetetlen kategorizálni és utánozni. Képeiből árad az elegancia, a divat, a szexualitás, a glamour és a voyeurizmus. És mindezek középpontjában egy rejtély áll, a Nő. 1972 és 1984 között készült fekete-fehér, dedikált képei, divatfotók, portrék és aktok január 26-ig láthatók a MODEM-ben. December 28-én 16:30-tól kalauzoljuk végig a közönséget a divatfotózás mesterének saját kezűleg válogatott képei között. Online jegyvásárlás az alábbi linken érhető el: https://modemart.jegy.hu/program/privat-tarlatvezetes-112204 A kiállításról: Helmut Newton életműve nemcsak páratlan, de utánozhatatlan is. A divatfotózás nagyja, aki nem csupán ábrázolja, hanem újradefiniálja a korszellemet; célja, hogy a képeken keresztül izgalmas és meglepő történeteket meséljen el. Helmut Newton divatfotói kivétel nélkül túlmutatnak a bevett gyakorlaton, olykor szürreális érzékkel vagy éppen Alfred Hitchcock suspense-technikájával árnyalva szőnek párhuzamos narratívát. Gyakran nem egyértelmű, hogy hol ér véget a valóság, és hol kezdődik a „színpad”. Fotóin különböző elemeket kombinálva teremti meg a hatalom és a csábítás zavarba ejtő színjátékát, mindezt hihetetlen esztétikai érzékkel. Többnyire a nőket állítja a középpontba – Paloma Picassót, Catherine Deneuve-t, Liz Taylort, Carla Brunit –, de a férfiak és nők közötti interakció is visszatérő motívum a felvételein. A hagyományos narratív megközelítéseken túl ugyanakkor Newton divatfotóit nemcsak fényűző elegancia és finom csábítás hatja át, hanem kulturális utalások és meglepő humorérzék is. Párizsi évei alatt, az 1970-es és 1980-as években, a konvenciókat játékosan kigúnyolva, tabukat döntögetve fejlesztette tovább utánozhatatlan stílusát. A divatfotózás ezt követően vált vonzóvá a szélesebb közönség körében is, növelve a fotóalbumok, valamint a témával kapcsolatos kiállítások népszerűségét. A címlapfotóknak, magazinos megjelenéseknek és saját kiállításainak eredményeként Newton munkásságát milliók ismerték meg az évtizedek során. Későbbi divat- és termékfotói rendszerint sorozatok formájában jelentek meg. Ezekben a kései években Newton a német, az amerikai, az olasz, a francia és az orosz Vogue-nak is dolgozott, elsősorban Monte-Carlóban és környékén. Előszeretettel alakította át a banális helyszíneket élesen kontrasztos és fölöttébb minimalista színpadokká, saját egyedi elképzeléseinek megfelelően. A szépek és gazdagok szexuális, valamint kulináris kicsapongásokkal teli kiváltságos és különc élete visszatérő témája munkáinak. Egyidejűleg használja és kérdőjelezi meg a vizuális kliséket, időnként öniróniával vagy gúnnyal árnyalva azokat, de mindvégig empatikusan. Védjegyévé vált a határok eltolása, átlépése vagy lebontása. Finoman vegyíti a meztelenséget a divattal és az időtlen elegancia érzetével –, ekképpen munkái egyszerre dokumentálják és magyarázzák a nők változó szerepét a nyugati társadalomban. 65 évvel az után, hogy felszállt a vonatra, amellyel elmenekült a nácik elől, Helmut Newton egy alapítvány létrehozása mellett döntött, szülővárosában, Berlinben. A Helmut Newton Alapítvány Newton, valamint az 1970-től Alice Springs néven szintén jelentős fotós életművet létrehozó felesége, June munkásságát hivatott óvni és bemutatni. Az alapítványnak köszönhető az éppen 99 évvel ezelőtt született német fotóművész 1972 és 1984 között készült képeiből, fekete-fehér ezüstnyomataiból – divatfotókból, portrékból és aktokból - összeálló kiállítás a MODEM falai között. A tárlat kurátora Matthias Harder, a Helmut Newton Alapítvány igazgatója.

Eufória? – kurátori tárlatvezetés

EUFÓRIA? – kurátori tárlatvezetés https://capacenter.hu/esemenyek/euforia-kuratori-tarlatvezetes/ 2019. december 27-én, pénteken, 17 órától Mucsi Emese kurátor tart tárlatvezetést az EUFÓRIA? – Rendszerváltás-történetek Magyarországról című kiállításában. „Eufória – ez a szó sűríti leginkább magába azt az intenzív érzést, amelyet a magyarországi rendszerváltás eseményei váltottak ki a fordulatot üdvözlők körében. Hogy pontosan milyen érzéseket takar ez a rendszerváltás víziójához, biztató előjeleihez, majd bizonyosságához és lehetőségeihez kapcsolódó szó, az egyénenként változó. Intenzív boldogságérzet? A szabadság mámora? Az igazságtétel ígérete? Az Európához tartozás vágyának beteljesülése? Mesterséges kábulat? A címben a kérdőjel egyfelől arra a kérdésre utal, hogy ezek az euforikus tapasztalatok vajon mit jelentenek ma, harminc év távlatából szemlélve azok számára, akik akkor átélték őket. Másfelől arra hívja fel a figyelmet, hogy a rendszerváltással összefüggésben az eufória kifejezés egy ernyőfogalom, amely alatt személyes rendszerváltás-történetek sokasága rejtőzik. Az EUFÓRIA? kiállításon olyan emblematikus képek, fotósorozatok, dokumentumok, videómunkák szerepelnek, amelyek egyenként is alkalmasak arra, hogy mint esettanulmányok megjelenítsék, mi történt a rendszerváltás idején – magukba sűrítik azokat a képzeteket, amelyek ehhez a turbulens, várakozásokkal teli időszakhoz társulnak.” (Mucsi Emese kurátor) Időpont: 2019. december 27., péntek, 17 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy a Capa Központ 19 órakor zár – amennyiben az EUFÓRIA? kiállítást egyénileg szeretnék megtekinteni, azt az esemény előtt tudják megtenni. *** EUFÓRIA? Rendszerváltás-történetek Magyarországról https://capacenter.hu/kiallitasok/euforia/

Máté Bence dedikál!

Most szombaton ugorj be hozzánk és találkozz Magyarország leghíresebb természetfotósával!! A helyszínen megvásárolható legújabb fotókönyve A kiállítás album, melyet akár azonnal dedikáltathatsz is! Ízelítő a könyvből az alábbi linken található: https://www.220volt.hu/Mate+Bence+-+A+kiallitas+album

Áfra János és a Mélyáramok - ünnepi tárlatvezetés

A portréval fordult komolyra a dolog a fotó mint művészeti médium születése hajnalán - hangoztatják a Mélyáramok kurátorai, akik további két népszerű műfaj, a csendélet és a tájkép hagyományát, múltját és jelenét is feszegetik a tárlat, illetve az ahhoz kapcsolódó katalógus keretein belül. Hogy mi minden van még ezekben a keretekben, az elméleti és a több mint 300, a maga fizikai létében is valódi keretben, arról Áfra János mesél az ünnepek előtt még utoljára a MODEM-ben. December 20-án 16.30-kor mindenkit szeretettel várunk az idei utolsó tárlatvezetésen a Mélyáramok kiálltáson, ahol a magyar kortárs fotográfia elég széles keresztmetszete mellett komoly betekintést kaphatunk az olyan klasszikusok munkásságába is, mint többek között Lucien Hervé, Brassai, Joseph Kadar vagy épp André Kertész. A tárlatvezetésen aznapi kiállítási jeggyel lehet résztvenni, a belépő árát ezen a napon a Mélyáramok katalógus árában jóváírjuk. Elővételben jegy az alábbi linken kapható: https://modemart.jegy.hu/program/melyaramok-tarlatvezetes-afra-janossal-112934

Forward the Tradition :: opening :: December 19, 2019 :: PH21

Szöveg: A PH21 Galéria szeretettel vár mindenkit A tradíció nyomában című csoportos kiállításának megnyitójára 2019. december 19-én 18:00 órakor a Ráday utca 55-ben. Kiállítást megnyitja: Albrecht Zsófia, művészettörténész A kiállítás 2020. január 11-ig tekinthető meg. További információ: https://www.ph21gallery.com/forward-the-tradition-group-exhibit :: PH21 Gallery invites you and your friends to the opening reception of its upcoming group exhibition: Forward the Tradition on December 19, 2019, 6:00 p.m. Exhibition remarks: Zsófia Albrecht, art historian Exhibition dates: december 19 – January 11, 2020 For further information, please visit our website: https://www.ph21gallery.com/forward-the-tradition-group-exhibit Photo: Maureen Haldeman: Defining Shadows V

Diavetítés Kubáról – Kincseskamera

Kuba szinte ostromolja az érzékeket: vakítófehér, pálmafákkal övezett playák, azúrkék tenger, bababútorszín házak, kanárisárga ZIL-ek, vintázs Chevrolet-k, érzéki ritmusok, egzotikus koktélok, legendás szivarok. Időkapszulába zárt szigetnyi kultúra, amit látni kell, míg Fidel grandiózus kísérlete véget nem ér. Szabó Zoltán, a Kincseskamera alapítója mesél kubai fotótúrás élményeiről.

Élet és Mű: Kiss-Kuntler Árpád

Élet és Mű: Kiss-Kuntler Árpád https://capacenter.hu/esemenyek/elet-es-mu-kiss-kuntler-arpad/ Kiss-Kuntler Árpád (1957) a magyar fotográfia markáns alakja. Változó intenzitással veti bele magát a szakmai élet szervezésébe, majd időlegesen szinte eltűnik a nyüzsgő világ szeme elől. Egy dolog biztos vele kapcsolatban: alkotóként nagyon is egyéni utat járt be eddig. Fényképész szakmunkás vizsgát tesz, majd Elvégzi a Magyar Televízió segédoperatőri tanfolyamát, illetve a MÚOSZ újságíró-iskola fotóriporter szakán diplomát szerez. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának vendéghallgatója (1979-tól), rendes tagja (1980-tól), majd egyik vezetője (1983-1986). A Népszava fotóriportereként kerül a sajtóba 1979–1989). Már jó ideje képszerkesztője az egyik meghatározó gazdasági hetilapunknak, a HVG-nek, de volt képszerkesztő több más kiadvány (Erato, Videó Magazin, Fitness, Kis Újság, Napi Gazdaság, Vasárnapi Magazin, a Magyar Hírlap hétvégi melléklete, Elite Magazin) mellett a Világ című hetilapnál (1989–1991) is. Majd 1994-ben újraindítja a Fotó című legendás havilapot. Szintén főszerkesztőként jegyzi az első modern fotográfiai magazint, a Fotográfiát (1996–1999). Közben szakmai kiadványokat és albumokat szerkeszt, illetve tipográfusként lapokat és könyveket tervez. A Magyar Fotóriporterek Kamarájának egyik alapítója (1990–1998), majd a szervezet főtitkára (1995-ig), elnökhelyettese (1998-ig). Kezdetektől tagja a Szebeni András vezette alkotóműhelyeknek. Időpont: 2019. december 18., szerda, 17.30 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. Az Élet és Mű beszélgetéseken egy, a kortárs magyar fotográfiát meghatározó személyiség – minden hónapban más és más – lesz a vendég. Olyanok, akik már komoly alkotói múltat tudhatnak maguk mögött, akik érett és kiforrott művészek. Működésük markáns nyomot hagyott a huszadik században, de jelenlétük manapság is megkerülhetetlen aktív fotográfusként, tanárként vagy a szakmai közélet részeseként. Bár életművük már az analóg korszakban fontossá vált, kíváncsiságuk és aktivitásuk a mai napig szinte semmit sem változott a fényképezés technológiai és szerkezeti változásai során. Jártasak a közelmúlt történetében, de élesen látnak rá a jelen problémáira s van képzetük a jövő távlatairól is. Szavakkal és képekkel idézzük föl életük, pályájuk, fotográfiai útkereséseik fontos pontjait. S megkérdezzük őket holnapi és holnaputáni terveikről is. https://www.facebook.com/events/824908311279234/

Újra! - Budapesti zsidóság a Fortepan képein

TÖRÖK ANDRÁS ELŐADÁSA 2019. december 17-én 18.00 órakor Újlipótvárosi Klubgaléria – Budapest, Tátra u. 20/b, 1136 Regisztráció: mazsike@gmail.com Jegyárak: 1500 Ft; Mazsike kártyával: 1200 Ft A Fortepan egy online, válogatott, közösségi fotóarchívum, 2010 augusztus 20-án került az internetre. A nyolcvanas évek végén a budapesti Kaffka Margit Gimnázium egyik osztályában két, a múlt tárgyai iránt érdeklődő osztálytárs, Szepessy Ákos és Tamási Miklós járni kezdte a lomtalanításokat. Szenvedélyükké vált a fotógyűjtés. A két alapító 2010 elején arra gondolt, hogy nem egy már létező fotótárhelyen osztja meg a gyűjteményét, hanem egy nagyon egyszerű honlapot készít, és oda rakja fel az általuk érdekesnek talált, mintegy ötezer fényképet. Nem tudták eldönteni, mi a céljuk ezzel, de erősen érezték, hogy közkincsről van szó, a nagyközönségnek látnia kell ezeket a fotográfiákat. Jelenleg a Fortepanon csaknem 120 ezer kép nézegethető, akár nagy felbontásban le is tölthető és bármire felhasználható, akár üzleti célra is. Ezek közül a „zsidóság” és „Budapest” címszóra való együttes keresés 437 találatot ad ki. Ezek közül a legérdekesebbeket mutatja be az előadás. A projekt eddigi legnagyobb sikere a Nemzeti Galériában, 2019. április 16 és szeptember 29. között megrendezett „Minden múlt a múltam” című fotókiállítás volt, amelyet csaknem 60 ezer ember látott. Török András művelődéstörténész, non-fiction könyvek szerzője, volt kultúrpolitikus, non-profit üzletember, 2014 óta Tamási Miklós alapító szerkesztő jobbkeze, a Fortepan menedzsere. A Fortepannak nincs jogi személyisége, formálisan Török András által alapított Summa Artium egyik fontos projektje. https://www.facebook.com/events/2687852097939717/

Keleti Éva tárlatvezetése Élet/Kép c. kiállításán

Nem csupán a tárlat megtekintése, hanem a művek és a rendezés értelmezése is fontos része a kiállítás nyújtotta élménynek. Ha többet szeretne megtudni Keleti Éva ÉLET/KÉP c. kiállításáról, a kiállító művészről, ha érdeklik a kiállítás kulisszatitkai, vegyen részt a művész exkluzív tárlatvezetésén! Jegyár: 2200 Ft Biztosítsa helyét online jegyelővétellel! https://www.facebook.com/events/437100900293411/

Curatorial Guided tour and Finissage > Independent Particles

|Scroll down for Hungarian| Curatorial Guided tour by Katarzyna Kucharska curator on the exhibition of INDEPENDENT PARTICLES - Polish Counterculture (1967-1975) Date: 16 December 2019, 6pm Venue: Easttopics, Képíró utca 6, 1053 Budapest, Hungary The guided tour will be in English. In the Anglo-Saxon world the flower power was a massive and significant phenomenon. In Poland and several other countries of Eastern Europe (including the USSR) - hippies never played such a role, but yet marked their independent presence. While consumerism was contested in the West, hippies in PRL (Polska Republika Ludowa, eng. Polish People’s Republic) contested the facade reality and empty slogans with which all institutions of social life have been filled. The sense of overwhelming falsehood in Poland was no less than in the West, only had other sources. In less than a decade, hippie environments have become established in larger Polish cities with their own leaders, favorite meeting places, most often in student clubs, but also in open air rallies. Polish Hippies created communes throughout the country. Still, they were on the sidelines, they had no spokespersons, such as Ginsberg, who would associate their activities with a moral and conscious revolution. They could not repeat after Dylan that „The Times They Are A Changin’” (1964) because times have not changed in the PRL. Marginalized Polish hippies, however, became the subject of the big interest of the group of already acknowledged and recognized artists such as Jerzy Bereś, Tadeusz Kantor or Henryk Stażewski. Polish hippies traveled to Czechoslovakia, Hungary and visited each other representatives of Czechoslovak and Hungarian counter-culture in Poland. The fascinating phenomenon of the hippies behind the Iron Curtain has received many studies and publications in free Poland, including Kamil Sipowicz („The Hippies of the PRL") and researchers of contemporary culture and youth subcultures, such as prof. Wojciech Burszta, prof. Czesław Robotycki, dr Jerzy Wertenstein-Żuławski and dr Mirosław Pęczak and dr Mariusz Czubaj. Two of the most important publications in the subject matter are „The Hippies. In Search of the Promised Land” by the psychiatrist Kazimierz Jankowski and "The Way of Counterculture" by sociologist Aldona Jawłowska, which serves as a kind of bible for reestablishing the system to a part of the Polish intelligentsia of the 1970s. The aim of the exhibition INDEPENDENT PARTICLES - Polish Counterculture (1967-1975) is to present a social diagnosis showing the cultural dimension of the contestation of the police state at the turn of the 1960s and 1970s. The resistance of hippies to socialist stabilization, even taking the form of escapism, was a 'dispersed revolution' with a powerful force of destruction. Despite the commercialization of this first mass youth subculture in the West, the phenomenon of 'dispersed revolution' remains for the authors of photographs primarily the germ of positive phenomena. The photographs tell stories about the first signs of freedom, autonomous education, humanistic psychiatry, Buddhism, ecology and independent civic communities. Today, from the perspective of almost half a century, we can still see impressive results of all this. The main core of the exhibition is a selection of photographs from the archives by Polish artists and photographers-documentarians of the 1960s and 1970s: Tomasz Sikora, Kamil Sipowicz, Przemysław Kwiek among others. The exhibition is organized by the Katarzyna Kozyra Foundation. (HUN) Angol nyelvű kurátori tárlatvezetés Katarzyna Kucharska kurátorral a FÜGGETLEN RÉSZECSKÉK – A lengyel ellenkultúra (1967–1975) kiállításon. Mikor: 2019. december 16., 18h Hol: Easttopics, 1053 Budapest, Képíró utca 6. A hippimozgalom kiterjedt és fontos jelenség volt az angolszász világban. Ha Lengyelországban és a keleti blokk más országaiban (ideértve a Szovjetuniót is) nem tettek szert hasonló jelentőségre, a hippik azért itt is megvetették lábukat. Miközben nyugaton a fogyasztói szemlélet kritikáját nyújtották, a Lengyel Népköztársaság hippijei azon illúziók és üres lózungok ellen lázadtak, amelyekkel a társadalmi élet intézményeit töltötték ki. Az érzés, hogy mindent maga alá temet a hazugság, Lengyelországban ugyanúgy jelen volt, mint nyugaton, csak az oka volt más. Alig egy évtized alatt a nagyobb lengyel városokban hippi közösségek jelentek meg, melyeknek saját vezetőik és törzshelyeik voltak; legtöbbször diákklubokban vagy szabadtéri rendezvényeken találkoztak. Hippi kommunák is megjelentek az országban mindenfelé. Hangjuk azonban nem hallatszott, nem volt olyan képviselőjük, mint Ginsberg, aki tevékenységüket egy morális és tudati forradalom kontextusába helyezte volna. Nem énekelhették Dylannel, hogy „Változnak az idők” (1964), mert az idők nem változtak a Lengyel Népköztársaságban. A marginalizált lengyel hippik azonban nagy érdeklődést váltottak ki az olyan befutott művészek körében, mint Jerzy Bereś, Tadeusz Kantor és Henryk Staz. A lengyel hippik ellátogattak Csehszlovákiába és Magyarországra, illetve fogadták hazájukban a csehszlovák és magyar ellenkultúra képviselőit. A szabad Lengyelországban sokan tanulmányozták a vasfüggöny mögötti hippik érdekfeszítő jelenségé, köztük Kamil Sipowicz („A Lengyel Népköztársaság hippijei”), ill. olyan, a kortárs kultúrával és ifjúsági szubkultúrákkal foglalkozó kutatók, mint Dr Wertenstein Jerzy, Dr Czesław Robotycki, Dr Jerzy Wertenstein-Żuławski, Dr Mirosław Pęczak és Dr Mariusz Czubaj. A témáról született két legfontosabb publikáció egyike „A hippik. Az ígéret földjének nyomában”, melynek szerzője Kazimierz Jankowski, pszichiáter. „Az ellenkultúra útja” című munkájával a szociológus Aldona Jawłowska egyfajta kézikönyvet hozott létre, amelynek révén a rendszer a hetvenes évek lengyel értelmiségi közegének részeként rekonstruálható. A FÜGGETLEN RÉSZECSKÉK – A lengyel ellenkultúra (1967–1975) című kiállítás társadalmi látlelet, amely a rendőrállammal szemben a hatvanas és hetvenes évek fordulóján tanúsított ellenállás kulturális dimenzióját mutatja be. A szocialista stabilizációnak való ellenszegülés, ha az az eszképizmus formáját is öltötte, „diffúz forradalom” volt, komoly pusztító erővel. Bár nyugaton az, ami az első tömeges ifjúsági szubkultúra volt, a kommercializáció áldozata lett, a fényképek szerzői számára a „diffúz forradalom” elsősorban pozitív jelenségek kiindulópontja. A képek a szabadság első jeleiről szólnak, autonóm oktatásról, emberséges pszichiátriáról, a buddhizmusról, az ökológiáról és független civil közösségekről. Közel fél évszázad távlatából még mindig látszanak mindennek tiszteletet parancsoló eredményei. Olyan, a hatvanas-hetvenes években aktív lengyel művészek és dokumentarista fotográfusok által készített fényképek adják a kiállított művek javát, mint Tomasz Sikora, Ryszard Bobek, Kamil Sipowicz, Kwiek/Kulik, Stefan Okołowicz és Piotr Marek. A kiállítást a Katarzyna Kozyra Foundation rendezte. The exhibition is on until 16th December 2019. Please note that our gallery is open on Thursday-Friday (4-7 PM) and Saturdays (3-6 PM), or by appointment - easttopics@gmail.com https://www.facebook.com/events/511138912823658/