ismeretlen
Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Az ötévente megrendezésre kerülő Fotóművészeti Nemzeti Szalonnak nem a krónikaírás a feladata: vállaltan személyes válogatás az utóbbi évek fotóműveiből. Régebben a művészeti szakmák törekedtek a történések lejegyzésére évkönyvek, almanachok kiadásával, ma már úgy gondoljuk „úgyis minden fent van a neten”. Ám a világháló nem pótolja az áttekintést, az összefüggések megmutatását, az értékek kiemelését. A művészi önkifejezés útjain sokan járnak-kelnek, különböző irányokba, eltérő sebességgel, intenzitással, más-más céllal. Mindegyikük útjának van létjogosultsága, tulajdonképpen valamennyi érdemes lehet a megmutatásra. Ennyi hely persze nincs a világ egyetlen kiállítóhelyén sem. Dönteni kellett tehát, merre induljunk az idei fotószalon szervezésének megkezdésekor. A kiválasztott, százötvennél több fotográfus különféle utakon közelíti bevallott vagy burkolt célját, ami nem más, mint koherens életművet építeni folyton változó, alakuló világunkban. Ezek az utak sokféleképpen definiálhatók, átnevezhetők, mint az igazi utak is, de véleményünk szerint nagyrészt lefedik a kortárs magyar fotográfia térképét. A hagyományos, történelmi távlattal rendelkező széles sztráda a dokumentarista szemléletű, társadalomkritikai célzattal készített fotók útja, melyen gyakran riportszerű, néha szociális hevülettel készült képek vagy fotóesszék hasítanak. A dokumentarista szemléletű megközelítéshez képest egy másik út az intim, személyes naplószerű fotózás, amely hangsúlyozottan a mindennapi életből meríti témáit. Forgalmas, sokak által járt út a konceptuális fotográfia, ahol az előzetes gondolat, a koncepció gyakran fontosabb, mint az azt követő esztétikai megvalósítás mikéntje. A manipulált képalkotás ösvényét is sok alkotó járja. Minden kép, ami tagadásos viszonyban van a bármilyen okokból el nem fogadható valósággal, amely kevesli a meglévő elemek hagyományos elrendezése kínálta készletből alkotható képek művészi hatását, az szívesen feszegeti a valóság és a fikció határait, igen gyakran át is lépve azokat, ezáltal egy új, saját személyére szabott kvázi valóságot teremtve. Szembemenve ezekkel mutatjuk be az automatizált gépi képcsinálás minden formáját elutasító archivisták, azokét, akik visszanyúlnak a fotográfia két évszázados múltjához, rekonstruálva a korabeli eljárásokat, hosszas és bonyolult handmade módon alkotva meg képeiket. Egy 2026-ban a fotográfiai tendenciákat felmutatni kívánó szalonkiállítás nem teheti meg, hogy ne vonultassa fel a mesterséges intelligencia (MI) segítségével, vagy teljesen azzal készített képeket. Ez jelenleg a fotográfia legdinamikusabban változó iránya. A kiállítótermek alkotásai által jól kirajzolható ívet, a kiválasztott kiállító művészeket alapként hordozza, tartja az MMA Kiadó és az MMKI gondozásában most megjelenő giga-vállalkozás: a háromszáz fotográfus hatszáz képét és háromszáz rövid esszét tartalmazó album, A magyar fotóművészet háromszáz alkotója, melynek kortárs művészei közül választottuk a szalon kiállítóit. Bán András és Kincses Károly, a kiállítás kurátorai A borítóképen: Hernád Géza: Emulziórajz, 1/3, Egér és kísértet Műcsarnok nyitva tartás: kedd - vasárnap 10.00-18.00, csütörtök 12.00-20.00, hétfő: zárva https://www.facebook.com/events/801757376094810/?event_time_id=801757379428143
Szentendrei Tavaszi Fesztivál 2026 A beszélgetésen szó esik olyan témákról, mint a performatív művészet és a fotóművészet jelene, Vető János kapcsolata a fotográfiával, munkássága, valamint szerepe Hajas Tibor életművében, Gerő László gyűjteményének koncepciója, sokszínűsége és beszerzési stratégiája. Választ kapunk olyan kérdésekre is, hogy hogyan kapcsolódik a magángyűjtemény a Vajda Stúdió művészeinek munkásságához, milyen nehézségek adódhatnak a fotóművek és videók prezentálásánál, mik a lehetőségek a fotók és dokumentumok mint források archiválásában és kiállításában, valamint melyek a Ferenczy Múzeumi Centrum új gyűjtési stratégiái és jövőbeli tervei. 📅 Időpont: Máricus 21. 16:00 📍 Helyszín: MűvészetMalom 🎫 Jegy: 3200 Ft / 1600 Ft Moderátor: Muladi Brigitta kurátor A kiállítás érzékeny tartalma miatt a tárlatot kizárólag nagykorúak látogathatják. --- Kiállítás: "ITT VAGYOK!" A MűvészetMalom ezúttal élő diskurzus színterévé válik. A Ferenczy Múzeumi Centrum kezdeményezését, formálódó gyűjtési stratégiáját teszi láthatóvá Gerő László adománya, ami jelentős anyaggal gyarapítja a múzeum gyűjteményét. Az adomány révén bekerülő művek, Hajas Tibor Makói mappája, és a Bécsi Akcionisták grafikai lapjai, fotói alkalmat adnak arra, hogy az interperszonális élményekben és kapcsolódási pontokban bővelkedő művészeti formák egy bővebb tematikus válogatásban jelenjenek meg a MűvészetMalomban, és elindítsanak egy kiállítás sorozatot. A tárlat igyekszik feltárni a párhuzamos és gyakran nagy földrajzi távolságokat átszelően metsződő, változatos művészeti attitűdöket, valamint vizsgálja, milyen szempontok mentén bővíthető a gyűjtemény olyan radikális, fotó vagy dokumentációalapú művekkel, amelyek egykor az intézményes rendszer peremén működtek. --- A programváltoztatás jogát fenntartjuk! Az FMC eseményein kép- és videófelvétel készülhet. Részvételével Ön hozzájárul ahhoz, hogy az FMC a felvételeket közösségi média felületein és honlapján felhasználja. Hozzájárulását az info@muzeumicentrum.hu címen bármikor visszavonhatja. https://www.facebook.com/events/1061562362845038/
A kiálllítást megnyitja: Tóth Balázs Zoltán alteregója Cséka György A Rorschach Image című csoportos kiállítás az elmúlt ötven év magyar fotómunkáiból válogat. A három különálló kiállítótérben megrendezett tárlat a tükör és a tükrözés kérdéseivel foglalkozik, apropója a svájci pszichiáter, Hermann Rorschach halálának 100. évfordulója, aki a róla elnevezett tintafolttesztet a páciensei személyiségstruktúrájának feltérképezésére használta. A tárlaton Bak Imre, Czigány Ákos, Dobokay Máté, Eperjesi Ágnes, Erdély Miklós, Gerhes Gábor, Károlyi Zsigmond, Maurer Dóra, Méhes László, Németh Hajnal − Beöthy Balázs, Palotai Gábor, Perneczky Géza, Pinczehelyi Sándor, Ujj Zsuzsi, Vető János és Zalavári András analóg, digitális és kamera nélküli módszerrel készült alkotásai láthatóak. Először lesz teljes egészében látható Szabó Dezső Copy című legújabb „cameraless” sorozata. A megnyitó után 18:30 Szabó Dezső tárlatvezetése a kiállításán. A Rorschach Image az acb Galéria, Erdély Dániel, a Kisterem, a Neon Galéria, a Várfok Galéria és a Vintage Galéria segítségével valósult meg. A megnyitóra autóbusz indul Budapestről, a BAH csomóponti benzinkúttól 15:00 órakor. Az utazásra jelentkezni ímélcímmel és telefonszámmal lehet az arthouse@arthouseweb.hu ímélcímen, valamint a +36 88 425 204 telefonszámon. Részletek a Művészetek Háza Veszprém honlapján, http://www.arthouseweb.hu/ https://www.facebook.com/events/400695871924185/
2017 óta a Budapest Fotófesztivál minden tavasszal rendez magángyűjteményi kiállítást fotós munkákból. A kortárs műtárgypiacon is látványos a fotós eljárásokat használó művek, alkotók felfutása. Vajon mi motiválja a gyűjtőket ilyen munkák megszerzésére? A vetített előadás egy konkrét kollekció és az abból rendezett kiállítás esettanulmányán vizsgálja meg, hogy főleg az értelmiségi gyűjtők, a társadalmi ügyekre fogékony műtárgyvásárlók milyen speciális üzenetek miatt keresik a fotó alapú munkákat – akár a neoavantgárd, akár a jelenkori művészetből, akár szocio/dokumentarista, akár konceptuális jelleggel. Előadó: Ébli Gábor (1970) a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) dolgozik 2006 óta, kutatási területe a kortárs múzeumügy és a műgyűjtés. Jegyárak Belépőjegyek a helyszínen válthatóak és egyszeri belépésre jogosítanak! A jegy ára tartalmazza az előadásokon és tárlatvezetéseken való részvétel lehetőségét és a gyerekeket kreatív, kézműves játszóház várja sok szeretettel!! Teljesárú jegy: 3.000.- Ft Kedvezményes jegy: 14 év alatt, 70 év felett Ingyenes a belépés (A képen: Vető János Mutáns randevú c. munkája) https://www.facebook.com/events/165671938192737/
Analízis – kortárs fotóművészet a Hetényi–Gonda Gyűjteményből Fotókiállítás megnyitja: Claudia Küssel, a Mai Manó Ház kurátora megtekinthető: 2019 04 29-ig A kiállítás a Budapest FotóFesztivál hivatalos programjának része. Hetényi Csaba közgazdász mintegy két évtizede gyűjt kortárs művészetet, az utóbbi időben egyre nagyobb figyelemmel a fotóművészetre (Baranyay András, Kerekes Gábor, Ujj Zsuzsi). A mostani válogatás neoavantgárd indíttatású munkákra fókuszál a korai hetvenes évek pozícióitól (Perneczky Géza, Vető János) olyan mai alkotókig, akik hasonló kísérleti jelleggel használnak fotóeljárásokat esztétikai és társadalmi dilemmák feltárására (Kis Varsó, Société Realiste). A tárlattal párhuzamosan a Vízivárosi Galéria kortárs festészeti anyagot mutat be a gyűjteményből. www.budapestphotofestival.hu https://www.facebook.com/events/554138848328100/
WE DON'T PLAY GUITARS – az Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója új tagjainak bemutatkozó kiállítása A kiállítás a Fotóhónap 2018 rendezvénysorozat része. www.fotohonap.hu — IN ENGLISH BELOW — Művészek: Bolla Szilvia, Kiss Gergely, Kiss Imre, Kiss Richárd, Lázár Dóri, Németh Domonkos Tamás, Pólya Zsombor, Sivák Zsófia Kurátorok: Fodor Dániel János, Sztrehalet Oxána, Ferenczy Bálint A rock and roll az nem egy tánc, a fotográfusok nem fényképeznek. Ha mégis, akkor sem úgy, és nem azt, és különben is. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója idén felvett tagjainak bemutatkozó kiállítása nyolc nagyon különböző ember nagyon különböző válasza arra, hogy mitől érdekes és mire képes 2018-ban a fotográfia. A fény ereje, a napi információbevitel, a dolgok rögzítése, megvizsgálása, kiemelése vagy éppen szőnyeg alá söprése által inspirált művészek a színpadra lépve a sarokba vágják a hangszereket, és zenélni kezdenek az első kezük ügyébe eső tárggyal. Hopszázás szigorúan tilos! Megnyitó: október 24. 19h Megnyitja: Vető János A kiállítás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatja. A megnyitóhoz a kézműves söröket a www.csaphaz.hu biztosítja. ——————————————————————————— WE DON'T PLAY GUITARS – debut show of the new members of the Studio of Young Photographers (FFS) The exhibition is part of Month of Photograpy Budapest 2018. www.fotohonap.hu Artists: Szilvia Bolla, Gergely Kiss, Imre Kiss, Richárd Kiss, Dóri Lázár, Domonkos Tamás Németh, Zsombor Pólya, Zsófia Sivák Curated by: Dániel János Fodor, Oxána Sztrehalet, Bálint Ferenczy The new members of the Studio of Young Photographers don’t take photographs, and even if they do, they do it in ways you wouldn’t expect. This team of eight young artists is searching for the relevance and potentiality of photography in 2018. Inspired by the power of light, information overflow, and also capturing, examining, highlighting or hushing up things, the artists step on the stage, smash their instruments, grab the nearest object then start playing music. Moshing and crowd surfing are prohibited. Vernissage on 24 October 2018, 7 pm Opening speech by János Vető The exhibition is supported by the National Cultural Fund (NKA). Craft beer will be provided by www.csaphaz.hu at the exhibition opening. www.ffs.hu www.instagram.com/ffs_budapest www.fotomuveszek.hu https://www.facebook.com/events/320702985149923/
***For English please scroll down*** FORMABONTÓK Neoavantgárd és Új hullám a magyar fotóművészetben, 1965 - 2005 Az utóbbi évtizedben – itthon és külföldön egyaránt – egyre több művészet- és fotótörténész, műgyűjtő, kurátor és más szakember ismeri föl, hogy 1965 és 2005 között páratlanul gazdag, érdekes és értékes fotóművészet született meg s virágzott Magyarországon. Ez annak a közel negyven disszidens fotográfusnak és húsz-huszonöt fotográfiát is használó, non-konform művésznek volt köszönhető, akik elutasították a korszak hivatalos, giccses, szocialista humanista „művészi fotográfiáját”, és kortárs (amerikai, nyugat- és kelet-közép-európai) minták ihletésére fotográfiai kísérletekbe kezdtek. A magyar fotográfia történetében mindmáig ez volt az egyetlen korszak, amikor fotóművészeink nem tizenöt-húsz-huszonöt évvel kullogtak egy már elavult, klasszicizálódott, máshol már réges-rég lejárt divathullám után, hanem együtt lélegeztek a kortársaikkal – jól mutatják ezt a korabeli reprezentatív nemzetközi kiállítások és kiadványok! Az 1980 körül indult s az 1990-es években kiteljesedő Új hullám nem a neoavantgárd korszak (1965–1984) puszta tagadása volt, hanem hangsúlybeli különbségek voltak közöttük. Az egyik inkább ilyen, a másik meg inkább olyan volt. Máshova kerültek a hangsúlyok – de időnként akár még vissza is rendeződhettek. Mindenesetre: a neoavantgárd inkább közösségi – az Új hullám inkább individualista a neoavantgárd utópista – az Új hullám inkább kiábrándult, punk a neoavantgárd inkább komor, küldetéstudatos – az Új hullám laza, játékos a neoavantgárd médiumhasználata analitikus – az Új hullám adottnak veszi a fotónyelvi újításokat a neoavantgárd többnyire fekete-fehér – az Új hullám már gyakran színes, és gyakori a belefestés, a kiszínezés is, és így tovább. (Szilágyi Sándor, PhD, fotóművészeti író) Az Art+Text Budapest galéria elkötelezetten támogatja a magyar progresszív fotográfia hazai és külföldi bemutatását, népszerűsítését. 2017-ben megjelentette Szilágyi Sándor Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965–1984 című alapművét angol nyelven, fotográfiai programja részeként pedig egyéni kiállításokat szervez itthon (Kerekes Gábor, 2016; Koncz Csaba, 2018) és csoportos bemutatókat külföldön (Photo London, 2018; Paris Photo, 2018). A program kiterjesztéseképpen kerül sor az 1964–2000 közötti progresszív fotográfiát bemutató csoportos kiállításra az egri Kepes Intézetben. – Balla András, Bányay Péter, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Birkás Ákos, Drégely Imre, Eperjesi Ágnes, Erdély Miklós, Gábor Enikő, Gazsi Zoltán, Gémes Péter, Hajas Tibor, Halas István, Halász Károly, Haris László, Herendi Péter, Jokesz Antal, Kerekes Gábor, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Maurer Dóra, Minyó Szert Károly, Pácser Attila, Perneczky Géza, Sóskuti Tibor, Stalter György, Szalai Tibor, Szerencsés János, Szilágyi Lenke, Szilágyi Sándor, Szirányi István, Szombathy Bálint, Telek Balázs, Tímár Péter, Tóth Gábor, Tóth György, Török László, Ujj Zsuzsi, Vécsy Attila, Vékás Magdolna, Vető János, Vincze László – Koncepció: Einspach Gábor és Szilágyi Sándor Kurátor: Rieder Gábor Megnyitja: Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője A megnyitón Vető János ukulelézik majd. Megtekinthető: 2018. 09. 07. - 10. 06. Nyitvatartás: keddtől szombatig: 10:00 - 18:00 Támogató: Nemzeti Kulturális Alap és az egri Kepes Intézet Külön köszönet a kölcsönző intézményeknek: Chimera-Project Gallery, MissionArt Galéria, Neon Galéria és Vintage Galéria *** MUTINEERS Neo-avant-garde and New Wave in Hungarain Photography, 1965 - 2005 In the last decade an increasing number of art historians, photography historians, collectors, curators and other art world professionals –both in Hungary and abroad – have recognised the fact that between 1965 and 2005 a uniquely rich, intriguing and valuable kind of photography was born in Hungary where it thrived in subsequent years. This was thanks to some 40 mutineer photographers and 20-25 non-conformist artists who used photography too, all of whom rejected the official, kitsch, socialist-humanist “artistic photography” of the era and, inspired by contemporary (American, Western and Central-Eastern European) patterns, started to conduct photographic experiments. To this day, this was the only period in the history of Hungarian photography when our photographers did not lag 15-25 years behind an already outdated, classicized fashion wave which had long been superseded elsewhere, but breathed together with their contemporaries – something that can clearly be seen when looking at representative international exhibitions and publications of the time. New Wave, which began around 1980 and reached its apogee in the 1990s, was not the sheer negation of the Neo-avant-garde period (1965-1984); rather, the differences between the two were a matter of emphasis. One was more this, the other more that. Stresses were moved – and at times they would be moved back to their original places. Nevertheless: Neo-avant-garde is more social – New Wave is more individualistic Neo-avant-garde is utopian – New Wave is more disillusioned, punk Neo-avant-garde is more sombre, it has a sense of mission – New Wave is casual, playful Neo-avant-garde`s use of media is analytical – New Wave takes photographical innovations as a given Neo-avant-garde is mostly black-and-white – New Wave is often colourful, parts of it frequently painted or coloured in and so on and so forth. (Sándor Szilágyi, PhD, writer on art photography) Art+Text Budapest is committed to support the presentation and promotion of Hungarian progressive photography in Hungary and abroad. In 2017, together with Fotókultúra BT, the gallery published the seminal work Neo-avant-garde Trends in Hungarian Art Photography, 1965-1984 by Sándor Szilágyi in English, and as part of its photographic programme it has organised solo exhibitions in Hungary (Gábor Kerekes, 2016; Csaba Koncz, 2018) as well as group shows abroad (Photo London, 2018; Paris Photo, 2018). The group exhibition presenting progressive photography between 1964 and 2005 at the Kepes Institute in Eger will take place to further extend this programme. – András Balla, Péter Bányay, András Baranyay, Zsolt Péter Barta, Ákos Birkás, Imre Drégely, Ágnes Eperjesi, Miklós Erdély, Enikő Gábor, Zoltán Gazsi, Péter Gémes, Tibor Hajas, István Halas, Károly Halász, László Haris, Péter Herendi, Antal Jokesz, Gábor Kerekes, Csaba Koncz, György Lőrinczy, Dóra Maurer, Károly Minyó Szert, Attila Pácser, Géza Perneczky, Tibor Sóskuti, György Stalter, Tibor Szalai, János Szerencsés, Lenke Szilágyi, Sándor Szilágyi, István Szirányi, Bálint Szombathy, Balázs Telek, Péter Tímár, Gábor Tóth, György Tóth, László Török, Zsuzsi Ujj, Attila Vécsy, Magdolna Vékás, János Vető, László Vincze – Concept: Gábor Einspach and Sándor Szilágyi Curator: Gábor Rieder Opening speech by Tünde Topor, editor-in-chief of Artmagazin At the opening event János Vető will be playing the ukulele. On view: 07. 09. - 06. 10. 2018 Opening hours: Tuesday-Saturday: 10 am - 6 pm Supported by Nemzeti Kulturális Alap (National Cultural Fund of Hungary) and Kepes Institute Special thanks to the following institutions which have kindly agreed to loan their works to us: Chimera-Project Gallery, MissionArt Gallery, Neon Gallery and Vintage Gallery https://www.facebook.com/events/1836917159709897/
Vedres Ági fotóművész, aki szereti a szokatlan helyeket és perspektívákat, a képei intim beavatások a pillanatba, érzékeny reflexiók a mindennapi történetekre. Mindenféle nő egyszemélyben - anya, művész, esztéta, tanár - és ez mind mind megjelenik a képeken. 2013-ban Ági leginkább külföldön jelent meg. Most az év végére összállított egy vibráló önálló anyagot jelenlegi, karmikus állapotáról. A kiállitást ukulelével nyitja meg Vető jános-NahTe, aki Dániából érkezik. Vedres Ági fotóművész, aki szereti a szokatlan helyeket és perspektívákat, a képei intim beavatások a pillanatba, érzékeny reflexiók a mindennapi történetekre. Mindenféle nő egyszemélyben - anya, művész, esztéta, tanár - és ez mind mind megjelenik a képeken. 2013-ban Ági leginkább külföldön jelent meg. Most az év végére összállított egy vibráló önálló anyagot jelenlegi, karmikus állapotáról. A kiállitást ukulelével nyitja meg Vető jános-NahTe, aki Dániából érkezik. A megnyitóhoz nemcsak szellemi, hanem testi táplálékot is ajánlunk, a menüsort Vedres Ági állította össze saját szövegezéssel.
Megnyitja: Altorjay Gábor a BTM - Budapest Galéria Kiállítóházában (1036 Budapest, Lajos u. 158.). "Nem az első eset, hogy a Budapest Galéria Lajos utcai termeiben valahol viszontlátom a műveimet, de ez lesz itt az első alkalom, hogy az összes teremre komponálhattam egy kiállítást. Megnyitja: Altorjay Gábor a BTM - Budapest Galéria Kiállítóházában (1036 Budapest, Lajos u. 158.). "Nem az első eset, hogy a Budapest Galéria Lajos utcai termeiben valahol viszontlátom a műveimet, de ez lesz itt az első alkalom, hogy az összes teremre komponálhattam egy kiállítást. A tér felettébb idegen és nehéz, így megpróbáltam ide képzelni egy ezt a teret belakni képes bemutatót. Magától értetődő volt, hogy a "Tricolorok" az alsó szinten helyiségről helyiségre legyenek bemutatva a térbe függesztve. Az emeletre érve, eljutunk az idézet földjére. A múltból kiragadott saját és más művészek munkái, Zuzu-Vetö feldolgozások, mint eredeti NahTe. Lesz itt emigrációjában is üldözött iráni művésztől Erdély Miklósig, Thomas Warmingon át minden. A semmi. A régi levegő fátylán átderengő mámor. General Pop, közel vagy távol. Az őszeleji napsütés keveredése a teret átdimenzionáló videó vetítés szembalzsamával átitatott málevichi minimál, az ácskapcsok, és az üveglapok sugárzó agresszióját egyensúlyozó fluoreszkáló részletek, a jelenbe üzenő múlt. Régi képek felelevenítése, újraélesztése. Jelenbe emelés. A 3 darab 70 x 10-es hallgathatatlan kazetta, székes, pukkanó fóliás, optikai csalódásos csontváz fényképek megfigyelése az immortalitás zászlóján keresztül." Vető János Megtekinthető 2013. szeptember 29-ig, hétfő kivételével naponta 10-18 óráig.
A budapesti Ludwig Múzeum 2013. március 22. és június 30. között mutatja be a linzi LENTOS Kunstmuseum kiállításának helyszínre adaptált változatát, hangsúlyt helyezve a téma közép- és kelet-európai régióbeli megjelenésére. A budapesti Ludwig Múzeum 2013. március 22. és június 30. között mutatja be a linzi LENTOS Kunstmuseum kiállításának helyszínre adaptált változatát, hangsúlyt helyezve a téma közép- és kelet-európai régióbeli megjelenésére. Míg a meztelen női test, a női akt a művészet elfogadott témája, a ruhátlan férfi test a klasszikus antik művészetet követően, évszázadokon keresztül csupán hősként, mártírként jelent meg. Mára azonban, a kortárs képzőművészetben provokatívan feltárulkozó, távolról sem heroikus a meztelen férfitest. A meztelen férfi című kiállítás azt vizsgálja, hogyan alakult át, miként változott a meztelen férfi test jelentése az elmúlt mintegy száz évben. A férfikép változásait követi nyomon a XIX. század végétől napjainkig, és közel száz művész munkáján keresztül mutatja be a férfi identitás hegemón modelljének változását, a hagyományos férfi szerepmodellek megkérdőjelezését, alternatívák keresését, a gyengeséggel és sérülékenységgel történő szembenézést, a vággyal teli tekintetet, a testkultuszt és az erotikus pózt. A linzi bemutató után a budapesti helyszínre adaptált kiállítás főként a közép- és kelet-európai régió művészeti pozícióival egészül ki, alkalmat kínálva a nyugati művészettörténeti paradigma újraértelmezésére és a művészek új kontextusba helyezésére. A linzi LENTOS Kunstmuseum kiállításán (2012. október 26. – 2013. február 17.) a fennállásnak 10. évfordulóját ünneplő múzeum gyűjteményének jelentős anyagán túl több mint 300, az Egyesült Államokból és Európából kölcsönözött műtárgy látható. A budapesti Ludwig Múzeum 2013. március 22. és június 30. között mutatja be a kiállítás helyszínre adaptált változatát, hangsúlyt helyezve a téma közép- és kelet-európai régióbeli megjelenésére. A kiállítás kurátorai: Sabine Fellner, Elisabeth Nowak-Thaller és Stella Rollig A budapesti kiállítás társ-kurátorai: Simon Kati és Turai Hedvig Kiállító művészek: Maayan Amir, Dieter Appelt, Christian Ludwig Attersee, Richard Avedon, Matthew Barney, Herbert Bayer, Irene Bayer, Berhidi Mária, Blue Noses Group, Saskia de Boer, Hermann Boll, Louise Bourgeois, Marianne Brandt, A. Calavas, Jimmy Caruso, Jean Cocteau, Edmund Collein, John Coplans, Marlene Dumas, Thomas Eakins, Frank Eugene, Atelier Fayer, Werner David Feist, Ferenczy Károly, Regina José Galindo, Gilbert & George, Felix González-Torres, Wilhelm von Gloeden, Tomislav Gotovac, Ion Grigorescu, Gyenis Tibor, Ilse Haider, Hajas Tibor, Halász Károly, Keith Haring, Erich Heckel, Matthias Herrmann, David Hockney, Anna Jermolaewa, Franz Kapfer, Keserue Zsolt, Jürgen Klauke, Max Koch, Oscar Kokoschka, Anton Kolig, Käthe Kollwitz, Koncz András, Rudolf Koppitz, Korb Erzsébet, Katarzyna Kozyra, Paul Kranzler, Elke Silvia Krystufek, Alfred Kubin, Hermann Werner Kubusch, Zofia Kulik, David LaChapelle, Lakner László, Peter Land, Annie Leibovitz, Zbigniew Libera, Herbert List, Heinz Loew, Urs Lüthi, Major János, Robert Mapplethorpe, Paul McCarthy, McDermott & McGough, Stefan Moses, Jan Mutsu, Eadweard Muybridge, Otto Mühl, Bruce Nauman, Atelier Alois Navràtil, Adi Nes, Michael Neumüller, Oswald Oberhuber, Pablo Picasso, Pierre et Gilles, Guglielmo Plüschow, Bernhard Prinz, Arnulf Rainer, Leni Riefenstahl, Otto Rieth, Charlotte Rohrbach, Willy Römer, Egon Schiele, Joost Schmidt, Karl Schneider, Sascha Schneider, Rudolf Schwarzkogler, Ruti Sela, Fritz Simak, Sylvia Sleigh, Stelarc, Karl Sterrer, Baron Raimund von Stillfried, Szabó Benke Róbert, Szőnyi István, Tihanyi Lajos, Spencer Tunick, Uitz Béla, VALIE EXPORT, Vaszary János, Milisav Mio Vesović, Vető János, Bogdan Vladuta, Rudolf Wacker, Marianne von Werefkin, Edward Weston, Zelko Wiener, Artur Żmijewski
A film alkotói: Kardos Sándor rendező-operatőr, Szilágyi Sándor szerkesztő-riporter, Mógor Ágnes vágó.Szereplői: Botár Olivér, Passuth Krisztina és Ingrid Pfeiffer művészettörténészek, Peter Ogi, Telek Balázs és Vető János művészek. Zene: Peter Ogi. A vetítés után a filmről, illetve Moholy aktualitásáról beszélgetünk Botár Olivér, Kardos Sándor és Szilágyi Sándor részvételével. A film alkotói: Kardos Sándor rendező-operatőr, Szilágyi Sándor szerkesztő-riporter, Mógor Ágnes vágó. Szereplői: Botár Olivér, Passuth Krisztina és Ingrid Pfeiffer művészettörténészek, Peter Ogi, Telek Balázs és Vető János művészek. Zene: Peter Ogi. A vetítés után a filmről, illetve Moholy aktualitásáról beszélgetünk Botár Olivér, Kardos Sándor és Szilágyi Sándor részvételével.
Különleges - Csáky Marianne, Elekes Károly, Hámos Gusztáv, Kelemen Károly, Méhes Lóránt Zuzu, Regős István, Roskó Gábor, Szilágyi Lenke, Vető János csoportos kiállítása Előre egyeztetett időpontban látogatható: Mészáros Zsófi memoart@memoart.eu Különleges - Csáky Marianne, Elekes Károly, Hámos Gusztáv, Kelemen Károly, Méhes Lóránt Zuzu, Regős István, Roskó Gábor, Szilágyi Lenke, Vető János csoportos kiállítása Előre egyeztetett időpontban látogatható: Mészáros Zsófi memoart@memoart.eu
Megnyitók:Nessim Galéria (Budapest VI., Paulay Ede utca 10.) 2009. október 29-én 19,00 órakor Téma: Nordjutland, Dánia Megnyitja Vető János képzőművész Godot Kávéház (Budapest VII., Madách út 8.) 2009. október 29-én 20,00 órakor Téma: Dublin Gödör Klub tava (Budapest V., Erzsébet tér) 2009. október 29-én 20,30 órakor Téma: a tenger Toldi Mozi (Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.) 2009. október 29-én 21,00 órakor Téma: London, analóg VJ vetíti a képeket Tűzraktér (Budapest VI., Hegedű u.3.) Megnyitók: Nessim Galéria (Budapest VI., Paulay Ede utca 10.) 2009. október 29-én 19,00 órakor Téma: Nordjutland, Dánia Megnyitja Vető János képzőművész Godot Kávéház (Budapest VII., Madách út 8.) 2009. október 29-én 20,00 órakor Téma: Dublin Gödör Klub tava (Budapest V., Erzsébet tér) 2009. október 29-én 20,30 órakor Téma: a tenger Toldi Mozi (Budapest V., Bajcsy-Zsilinszky út 36-38.) 2009. október 29-én 21,00 órakor Téma: London, analóg VJ vetíti a képeket Tűzraktér (Budapest VI., Hegedű u.3.) 2009. október 29-én 22,00 órakor A megnyitó napján az 5 helyszín között 20.00 órától 22.00 óráig riksák szállítják az érdeklődőket. A kiállítások megtekinthetők 2009. november 4-ig
Helyszín: Vintage Galéria (Budapest V., Magyar utca 26.) Megtekinthető: keddtől péntekig 14 -18 óráig. Helyszín: Vintage Galéria (Budapest V., Magyar utca 26.) Megtekinthető: keddtől péntekig 14 -18 óráig.
Vető János NahTe zenéjéről és NahTe Vető János fényképeiről nyilvánosan beszélget St.Auby Tamással, a TNPU szuperintendánsával és NETRAF-ügynökkel. "Vető fotóit sokan látták. Mind zenész lett." (Patty Smith) "Aki NahTe zenéjét megértette, fotós lett." (Robert Mapplethorpe) Helyszín: ArtBázis, 1085 Budapest, Horánszky utca 25. Időpont: 2008. november 26., 19 óra Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója Vető János NahTe zenéjéről és NahTe Vető János fényképeiről nyilvánosan beszélget St.Auby Tamással, a TNPU szuperintendánsával és NETRAF-ügynökkel. "Vető fotóit sokan látták. Mind zenész lett." (Patty Smith) "Aki NahTe zenéjét megértette, fotós lett." (Robert Mapplethorpe) Helyszín: ArtBázis, 1085 Budapest, Horánszky utca 25. Időpont: 2008. november 26., 19 óra Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója
Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.) Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A kiállítást megnyitja: Szenytyóbi Tamás, a TNPU archivistája Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.) Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A kiállítást megnyitja: Szenytyóbi Tamás, a TNPU archivistája Kiállító művészek: Attalai Gábor, Bak Imre, Balla András, Birkás Ákos, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Haris László, Hámos Gusztáv, Jekesz Antal, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Kerekes Gábor, Kismányoky Károly, Koncz András, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Maurer Dóra, Nagy Zoltán, Pácser Attila, Stalter György, Szalai Tibor, St.Auby Tamás, Szerencsés János, Szirányi István, Tímár Péter, Tóth György, Török László, Türk Péter, Vető János, Vécsy Attila, Vincze László. A kiállítással egy időben jelenik meg Szilágyi Sándor monográfiája, mely a progresszív magyar fotóművészet neoavantgárd tendenciáit ismerteti. A kiállítás - melynek kurátora Szilágyi Sándor, rendezője Török Tamás - a könyv tárgyalásmódjához igazodva, a jellegzetes képtípusok szerint csoportosítva mutatja be a korszak munkáinak legjavát. Olyan kategóriák ezek, mint például a geometrikus, az organikus és a léptékváltó Absztrakt, a Fotóakciók, a lineáris és mátrixba rendezett Szekvenciák, a Térkonstrukciók, a Városvíziók, a Fényrajzok vagy az Önarckép- és a Portrékonceptek. A látogató így összehasonlíthatja egymással az érdekesebbnél érdekesebb alkotói koncepciókat, s nem utolsósorban megismerheti vagy újra láthatja a műveket, amire ilyen széles merítésben legutóbb tizennyolc éve, 1989-ben az Ernst Múzeum-beli "Más-kép" című kiállításon volt lehetőség. *** A Formabontók 1. Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben, 1965-83. A kiállítás a könyvben közölt négyszáz fotóműalkotás közül mintegy százat mutat be. A monográfia és a kiállítás újdonsága, hogy a gazdag képanyagot nem a szerzők vagy a hagyományos, festészettől átvett műfajok (zsáner, csendélet, akt stb.) szerint rendezi el, hanem a képek fotónyelvi kérdésfelvetései mentén csoportosítja. Így szemléletesebben mutathatók be azok a formanyelvi újítások, amelyekkel az absztrakt fotó, a konceptuális térkonstrukciók, szekvenciák és fényrajzok, a megrendezett fotó, továbbá a különböző önarckép- és portrékoncepciók gazdagították a magyar állóképkultúrát és művészetet. A kiállításon Balla András, Haris László, Hámos Gusztáv, Jokesz Antal, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Nagy Zoltán, Pácser Attila, Stalter György, Szerencsés János, Tímár Péter, Török László, Tóth György, Vető János és Vécsy Attila fotográfusok műveinek bemutatása mellett néhány reprezentatív példával érzékeltetjük, hogy törekvéseik párhuzamosak voltak, esetenként összefonódtak az avantgárd képzőművészek, például Attalai Gábor, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Károlyi Zsigmond, Kismányoky Károly, Maurer Dóra, Szalai Tibor, Szentjóbi Tamás, Szirányi István, Türk Péter és mások experimentális fotóhasználatával. A kiállítás anyagát Szilágyi Sándor válogatta. A kiállítást a fönt ismertetett koncepció alapján Török Tamás rendezte.
Régi fotóművészeti újságok, képeslapok, albumok, saját kiadványaink és külföldi kiadványok között válogathat majdnem fél áron!Az alábbi táblázat szerint.Újdonságaink: Régi fotóművészeti újságok, képeslapok, albumok, saját kiadványaink és külföldi kiadványok között válogathat majdnem fél áron!Az alábbi táblázat szerint.Újdonságaink:Folyamatos Jelen I.: Csoszó Gabriella, Elek Judit, Szabó Sarolta, Tóth Szilvia /MFH/ 1800.-Kutyavilág, katalógus egy kiállítás képeiből /MFH/ 1500.-Fényképek 1956 - válogatás az Állambiztonsági szolgálatok Történeti Levéltárából 4500 .-Inkey Alice: Alsógödi Amarcord /Folpress/ 3200 -Inkey Tibor: Egy fényképész visszaemlékezései /Folpress/ 3200.-Kincses Károly: Pózkatalógus - Kultúra, kapcsolatok és a társadalmi helyzet tükröződése a 19. századi fényképezésben /MFM/ 3800-Tatai Erzsébet: Neokonceptuális művészet Magyarországon a kilencvenes években, /Praesens/ 3100.-Az udvarias fényképész, Rónai Dénes (1875-1964) /MFM/ 3900.-Zaránd Gyula - Díszlépés, válogatás 45 év fényképéből /Folpress/ 6500.-Richard Avedon: Woman in the Mirror /Abrams/ 17900.-Arbus-Model-Strömholm /Steidl/ 9700.-Beuys: Leve Sieht - Photographs /Steidl/ 13800.-Mary Allan Mark: Falkland Road - prostitutes of Bombay /Steidl/ 17400.-Vendégeink kedvencei:Fotóriporter c. folyóirat különböző számaiGárdi Balázs: Betondzsungel /Városháza/ 2500.-Kardos Sándor: Hórusz Archívum 2000.-Benkő Imre: Utak 4200.-Halas István: Páros páratlan /MFH/ 2900.-Hangay Enikő: Csendes napok /MFH/ 3100.-Sebastien Rezué: Constellations /Contretype/ 4700.-Budapest 360 /360 Art Kft. / 5900.-A Magyar Fotográfiai Múzeum CD-n megjelent értékes munkái:Fényszülte képek. Tudomány - technika - művészet 2300.-Hungarian Photography Yesterday, today,... 2000.-Kolta Magdolna: Képmutogatók 3500.-Klösz György fényképalbum9900.- helyett 5000.-Gink Károly 300 fénykép az életműből9800.- helyett 5990.-Tekodema fotográfiai csoport4800.- helyett 3800.-Vető János Nahte katalógus3100.- helyett 1800.-Halas István Páros Páratlan3100.- helyett 2500.-Pécsi József ösztöndíjasok 20011000.- helyett 500.-Pécsi József ösztöndíjasok 2003-41000.- helyett 500.-Pécsi József ösztöndíjasok 20051200.- helyett 1000.-Teremtett valóság1500.- helyett 1000.-Simenon világa600.- helyett 400.-P. Normantas Háborúk és Béke3400.- helyett 2800.-George Eastman3900.- helyett 1900.-Budapest 1 napja2290.- helyett 990.-A nyomtatott kép és a vizuális kommunikáció2200.- helyett 1500.-Fejér Gábor Budapest Hídfőváros5990.- helyett 4800.-Kálmán Béla albumai3500.- helyett 2500.-Venezia album11700.- helyett 6700.-Le Louvre Ouvert2800.-Japan: A Self-portrait4300.- helyett 2100.-Ortofotók Budapestről12900.- helyett 5900.-Ortofotók a Balatonról10900.- helyett 4900.-Magyar kastélyok5490.- helyett 2900.-Tavalyi Budapest folyóiratok480.- helyett 180.-Régi Fotóművészetek300.-Bizonyos képeslapok50.-
Tiszástő, Hargita megye, Románia Tiszástő, Hargita megye, Románia2005-ben immár a tizedik alkalommal fogja megnyitni kapuit a Minimum Party Alkotótábor. Jubileum - ebben az évben egymást fogjuk ünnepelni. Nem az MP születésnapja ez, hanem a táborban létrejövő közösségé. Egyvalahogy lehet létezni a táborban, s ezt a hogylétet a mindenkori empés táborozók hozzák létre - máshol megismételhetetlenül. Anch'io sono pittore! mottóval indul a jubileumi tábor, mert Corraggio állítólagos mondása valamelyest kifejezi a mindenkori Minimum Party érzést. A Minimum Party egy nyitott alkotótábor, ahová nem személyes meghívóval megy az ember, ahová bárki eljöhet és beavatottá válhat. Hogy mibe? Abba a titokba, aminek megfejtését magunk is kilenc éve keressük, mi teszi az egyéneket közösséggé.Az idei táborba meghívtuk az előző kilenc tábor minden műhelyvezetőjét és előadóját. Úgy gondoljuk, hogy ez az esemény a 2005-ös év legfontosabb művészeti eseménye lesz Erdélyben.A tizedik tábor alkotóműhelyei:Vizuális művészetek műhelyVezeti: Bob József képzőművész (Marosvásárhely)A műhelyben résztvevő képzőművészek és vizuális művészetek iránt érdeklődők a Gilles Deleuze olvasatában megfogalmazódó Idő virtuális erejéről, azaz az Időről mint létrejövésről (keletkezésről) és mint elmozduló térelemről alakíthatják ki asszociációikat.Az Idő a Nyitott. Állandóan átalakul és természete megváltozik. Átalakulásával megakadályoz minden halmazt, hogy önmagába záruljon. Legfontosabb, hogy egy kép sem áll egymagában, mindig egy virtuális, szellemi, tükröződő képpel lép kapcsolatba. A két kép, a valóság és a képzeletbeli megkülönböztethetetlenségpontja körül mozog folytonosan. Ez egy kristály-kép, amely megkettőzött. Benne az Időt látjuk, rétegeit, egy közvetlen időképet, mely képes lesz megragadni a gondolkodás mechanizmusait. A jelentés sohasem alap vagy eredet - a jelentés létrejön. Új gépezeteknek kell létrehozniuk. Az eddigi Minimum Party táborok alkotásai a térrel és az idővel való kísérletezés megannyi példái - a 2002-es vizuális műhely kimondottan ezzel foglakozott Irsai Zsolt vezetésével, Tavalyi munkám helyére címmel -, a sor folytatható az Idő elmélyültebb problematizálásával.Mozgásszínház műhelyVezeti: batarita (koreográfus, Budapest)Az idei tábor munkájának alapját az emberi ösztönökvizsgálata adja a táncon, a mozgáson keresztül. Arésztvevők elsajátítanak etűdöket és szituációsgyakorlatokban tehetik próbára testüket. Természetesenminden nap tréninggel indul.ZeneműhelyVezeti: Zéno Apostolache zeneszerző (Marosvásárhely)Afrikai ritmusok, etno dzsessz, improvizáció. Főkéntfreedom, macru, kandafi ritmusok elsajátítása. Aműhely résztvevői hozzanak magukkalritmushangszereket, főleg djembét.Fotóműhely - Te én vagyokVezeti: Fekete Zsolt médiaművész (Marosvásárhely)"Aki tudja, hogyan kell egy szobába belépnie és leülnie, vagy egy gabonatáblán megállnia ahhoz, hogy +úgy nézzen ki, amilyen, az már többet is tud; az felon ahhoz, amilyen mások szemében: az saját maga manökenje; az önmagát, mint általános divatot adja elő; alakítja magát; hivatalossá válik. És mivel hivatalossá válása más keretek közt zajlik, mint ahogy szokásos, megsejtheti, hogy véletlenül esett rá a választás, és hogy valójában mindenki hivatásos." (Hajas Tibor) Az ábrázolt, és a fotográfus közötti empátiát tartom a legfontosabb szempontnak a személy illetve önábrázolás esetén. Mondhatnám a személyfényképezés leginkább pszichológiai probléma. A műhelyben ezt fogjuk gyakorolni. Kortárs fotográfusok (Elek Judit, Gyurján Eszter, Csoszó Gabriella, Gobolyos Luca, Hajas Tibor, Vető János, Jokesz Antal, Rákosi Péter, Zoltania, Fekete Zsolt, Diane Arbus, Sally Mann, Mary Elen Mark, Cindy Shermann, Anie Leibovitz, Andres Serrano, Joel Peter, Richard Avedon, Witkin, Robert Mapplethorpe) munkáin keresztül megpróbálom a problémát mélyíteni.Kísérleti színház műhelyBenne: Élboy - Szabó Attila, Vranyecz Artúr és MolnárIstván örömszínháza. Az Élboy egyidős a MinimumParty-val, a tizedik alkalommal szolgáltatják a tábori színházat. Kísérletezésük magára a színház mibenlétére kérdez rá, megannyi formában és sok humorral.Filmes műhelyVezeti: Gáspárik Attila (színész, film- és médiaszakember, Marosvásárhely,) és Schneider Tibor(rendező -operatőr, Kolozsvár)MPTV 05, Tábori videó napló, Mesél az erdő - kisfilmek a tábor körül. A műhely résztvevői hozzanak magukkal videó-kamerát.Katalóguskészítő műhelyVetezeti: Besze Barbara kritikus és Besze Flóraszerkesztő (Budapest)A Minimum Party Társaság tábori katalógusa dokumentálja az előző "MP-k" alkotás-folyamatát. A műhelymunka során a katalógus közvetlen születésén vehetünk részt, amely - eltérően a korábbiaktól - real time-ban rögzíti bármely, a táborban éppen dolgozó művészeti stúdió munkafolyamatát - adott esetben kritikai reflexiókkal. Várjuk azok jelentkezését a műhelybe, akik kedvelik, hogy ha nemcsak részesei, de tudósítói is a világ - de legalábbis a Minimum Party történéseinek!Filozófia Mű-helyVezeti Mester Béla az MTA Filozófiai Kutatóintézetének(Budapest) főmunkatársa. PhD (2003, BBTE; 2005, ELTE, irodalomtudomány és filozófiatörténet) Szókratész nem szívesen hagyta el Athént. Ami keveset a természetből látott, azt katonai behívóknak és hadjáratoknak köszönhette - volna. (Nemigen köszönte.) Lehetséges, hogy Empedoklész is csak egyszer kirándult életében: akkor, amikor az Etnába ugrott. Az urbánus bölcselkedés e tiszteletre méltó hagyománya után miért csábítjuk hát a filozofálni vágyókat a hegyre, messze a könyvtáraktól és a tanult kollégák értő eszmecseréjének szokott helyszíneitől? Éppen ezen, a helyen, a hely fogalmának jelentésén akarunk ugyanis eltöprengeni. Azon az elméleti módon is, ahogyan egy bizonyos attikai birkózóbajnok tette azt, Timaiosz szájába adva a kozmosz térviszonyainak meghatározását; de szebb és irodalmibb módon is, fölfejtvén, miért ironikus az egyszerű perspektíva-váltás, melynek révén az oikumené egyszer csak pocsolya körül ugráló békák élőhelyének tűnik. (S kultúrája nyílván - békabrekegésnek.) Legtöbbet a társadalmi térről, mint hatalmi konstrukcióról gondolkodunk, ebben a kiábrándult baloldal jeles teoretikusa, a spanyol-amerikai Manuel Castells mutatja meg azt az utat, amiről valószínűleg letérünk majd. Szándékom szerint belekontárkodunk az irodalmi műalkotások térkonstrukciójának a magyarázatába is.Kézműves műhelyVezeti: Pünkösti Gabriella (kézműves, Mór)Agyagozás, agyagszobrok készítése és égetése gödörkemencében. Kavicsolt felületű, színes, vízzáró réteggel ellátott edények készítése.A szakmai fórum programja alakulóban, tervezett előadók:Antik SándorÁrmean OttíliaBesze BarbaraGáspárik AttilaIrsai Zsolt és A Hét szerkesztőiMester BélaRomhányi AndrásVécsi Nagy Zoltán
...a városoknak csak egyetlen napjuk van,s az minden reggel egyformán újrakezdődik.SartreBaricz Kati, Bruno Bourel, Fekete András, Kóczán Gábor, Halas István, Major Lajos, Szabó Judit, Szalontai Ábel, Szilágyi Lenke, Vancsó Zoltán.Vető János (NahTe) - City pendlerHelye:Olasz Kulturális IntézetSzeged, Dugonics tér 2.A kiállítást megnyitja: Kemenesi Zsuzsanna ...a városoknak csak egyetlen napjuk van,s az minden reggel egyformán újrakezdődik.SartreBaricz Kati, Bruno Bourel, Fekete András, Kóczán Gábor, Halas István, Major Lajos, Szabó Judit, Szalontai Ábel, Szilágyi Lenke, Vancsó Zoltán.Vető János (NahTe) - City pendlerHelye:Olasz Kulturális IntézetSzeged, Dugonics tér 2.A kiállítást megnyitja: Kemenesi Zsuzsanna"Róma, Bécs, Brüsszel, Berlin, London, Párizs... Látszólag egymástól külön élő kultúrák. A városok lakosai a városi térből különböző szeleteket tesznek magukévá. A városnak azon szeletei, amelyeket használunk, kivonódnak az idegenség alól. Nem is annyira fizikai, mint inkább tapasztalati terekről van itt szó. Ez a kiállítás azt hivatott bemutatni, hogy "helyiértékekkel" rendelkezünk, s vágyaink, álmaink is ezen határok között mozognak. Számos különálló életvilág mozaikszerű szerveződését láthatjuk a kortárs magyar fotóművészet kiemelkedő alkotóinak megközelítésében. Ahogy benépesítik, lakják, használják a lakók a tereket, s ezzel megkonstruálják a várost magát. Történeteik, képeik, emlékképeik a városokhoz tapadnak, s az azt összekötő hálózatokhoz: vasútállomások, hidak, átjárók, repterek, útkereszteződések, parkok, kávéházak - mind mind a személyes életvilágunk és a nyilvános tér kapcsolódási pontjai számunkra. "(a kiállítás zárási adata nincs megerősítve)
A Kerekes által megragadott helyzetekben mintha még az idő is megállt volna, de nem úgy, ahogy az elcsépelt metafora nyomán megpróbáljuk elképzelni - megfagy az idő: kimerevedik a mozdulat -, hanem úgy, hogy ami eddig is csak állt, most kezd elmosódni, vaKerekes Gábor helyszínei és mindennapjai A Kerekes által megragadott helyzetekben mintha még az idő is megállt volna, de nem úgy, ahogy az elcsépelt metafora nyomán megpróbáljuk elképzelni - megfagy az idő: kimerevedik a mozdulat -, hanem úgy, hogy ami eddig is csak állt, most kezd elmosódni, vaKerekes Gábor helyszínei és mindennapjaiKerekes Gábor több mint harminc éves munkásságának három rétege közül az elsőt tekinti át ez a kötet, a pályakezdéstől az 1980-as évek végéig. (A második a professzionális fotóriporteri munka, melyet ő élesen elkülönít a művészeti tevékenységtől, míg a harmadik egy gondolatilag elvontabb, gyakorlatilag nagyon is érzékeny, filozofikus, kvázi-tudományos képi világ kiépítése, mely a mai napig is tart.) A keletkezés dátuma azért is fontos, mert akkor még szokatlan volt az a Kerekes-féle vizuális nyelvezet, amelyet ma sok fiatal természetes közkincsnek tekint.Az itt összegyűjtött mintegy negyven fényképet (az életműve két évtizedét) a szerző hűvös logikával két részre bontja a tér és az idő tengelye mentén, pontosabban két metaforát alkalmazva. Az egyik a "hely", a másik a "mindennapok". Ha valaki a teret helyszínként értelmezi, mint Kerekes - kihalt terekként, egy-egy komor épülettel -, elvárhatnánk, hogy az időtényezőt valami életteli, mozgó, dinamikus erővel jelenítse meg. De nem így történt. A helyzet minden, csak nem mozgalmas. A képek nem örökítenek meg szinte semmit, a mindennapok unalmasak és egyformák, az emberek csak vannak, ha egyáltalán. A Kerekes által megragadott helyzetekben mintha még az idő is megállt volna, de nem úgy, ahogy az elcsépelt metafora nyomán megpróbáljuk elképzelni - megfagy az idő: kimerevedik a mozdulat -, hanem úgy, hogy ami eddig is csak állt, most kezd elmosódni, vagyis elindulni az enyészet felé. Mintha a fényképész a látványt nem megmenteni akarná az örökkévalóság számára, hanem elindítani a lassú elmúlás, az enyészet felé.De tekintsük az elmondottakat akár egy külső szemlélő spekulációinak, maga a fekete-fehér látvány önmagában is tartalmaz annyi különlegességet, hogy Kerekest már az 1970-es évek elején a magyar fotográfia úttörőjének kell tekintenünk. Ilyen különlegesség az élesség és a homályosság közti fokozatok, meg a feketedési értékek elmélyült és bonyolult alkalmazása. Van ugyan néhány kép, éles kontúrú, komor épülettömbbel vagy vastraverzekkel, ahol a perspektivikus rövidülés koromfekete ékként hasít a kép terébe, de ezek is egy halott "stalker"-világ kulisszáiként értelmezhetők. A többi azonban elmosódott, álomszerű látomás, melyen a fényképezőgép lencséje, az expozíciós idő, a nyersanyag érzékenysége, esetleg egy parányi bemozdulás összjátéka járul hozzá a tereptárgyakat belepő por vagy hó hatásához.Olykor nemcsak az épület, hanem a fénykép is párában oldódik fel (Fürdő), máskor egy lepusztult, túlvilági kísértetkastély kerül a szemünk elé, pedig csak a metafora minősül vissza valósággá a kihalt Vidám Park Szellemvasútjának bemutatásán.Az ilyen környezetet a "normális" városlakó kerülni szokta, kivéve a látványtervezőket és filmgyári berendezőket, akik forgatási helyszíneket keresnek, valamint azt a generációt, amely az 1960-as, 1970-es években kezdett a körülvevő társadalomban orientálódni. Kerekes Gábor nem egyszerűen titokzatosságra vagy romantikára vágyott pályakezdő korában - első képeit a korabeli kritika is új szociológiai szemléletmód megnyilvánulásaiként értékelte. "Mindennapjairól" szóló tudósításait nem kevésbé. (Hasonlóképpen egyértelmű társadalomkritikát olvastunk ki Kerekes kortársai, Hámos Gusztáv, Vető János, Szerencsés János, Jokesz Antal vagy a valamivel később induló Szilágyi Lenke fotóiból.) A minden akciót nélkülöző, elmosódott "események" között csak az olyan furcsaságokra kell felfigyelnünk, mint a fürdőszoba mennyezetéről lelógó hurok, a "láthatatlan" céllövöde, vagy a konceptualista dokumentációként is értékelhető Hinta. Hogy a mindennapok közé olykor beiktatódik az ünnep, nem jelent semmit. A Születésnap ugyanolyan álomszerű, mint egy kőbányai gyárrom (nem várrom!), a Körjáték mint egy rossz kriminalisztikai felvétel, a városligeti jégen úgy vonaglanak a korcsolyázók vasárnap délután, mint a légypapíron a legyek, míg a Hétvége, ha egyáltalán szól valamiről, akkor az elrontott családi fényképek semmit mondását dolgozza fel. Kerekes ekkori legfontosabb fényképén, a camera obscurával fölvett Május 1-jén egyszerűen "átszellemül" és eltűnik a felvonuló tömeg.A képek elkészülte óta eltelt időben már nagyon is jól megtanultuk - Roland Barthes-tól, Paul Viriliótól, Vilém Flussertől és másoktól -, hogy minden fénykép az eltűnésről, az elmúlásról, a halálról szól. De Kerekes képes a kikerülhetetlen melankólián túltenni magát három különös vizuális paradoxonnal. Könyve végére berak egy furcsa figurát, hajómodellel a kezében, akiről alig hisszük el, hogy nem él, hanem kőszobor (Gyereksír). A következő kép a Gyász: komikus kendőbe burkolódzó, magányos alak, aktatáskával, mintha szobor lenne. Az utolsó felvétel a kötet legéletszerűbb és legvidámabb alakja, egy vigyorgó Harmonikás. Síremlék, de többezer éves etruszk derűvel az arcán.Beke LászlóHelyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház George Estman TeremCím: 1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: (1) 473-2666Fax: (1) 473-2662E-mail: maimano@maimano.huNyitvatartás: minden hétköznap: 14.00 - 19.00, hétvégén és ünnepnapokon: 11.00 - 19.00.Figyelem!Ünnepek alatti kiállítótermi nyitva tartás:december 24: szerda - pihenőnap - zárvadecember 25: csütörtök - munkaszüneti nap - zárvadecember 26: péntek - munkaszüneti nap - zárvadecember 31: szerda - munkanap - zárva2004.január 1: csütörtök - munkaszüneti - nap -zárva