Moholy-Nagy László

Stalter György tárlatvezetése a Közvetlen történelem. Juhan Kuus életműve című kiállításon

Stalter György tárlatvezetése a Közvetlen történelem. Juhan Kuus életműve című kiállításon 2022. december 1., csütörtök, 18.00 „Néhány előzetes gondolatom Juhan Kuus kiállítása kapcsán: lehet-e a fotóriport művészet? Lehet-e a fotóriporter pártatlan egy háborús övezetben? A sajtóban megjelenő sajtófotó helye az írott és elektronikus médiában van, mitől függ, hogy kiállítóterem falára kerül-e, és lesz-e műalkotás? Jártam Afrikában, a válságövezetekben, Etiópiában, Szudánban, Mozambikban polgárháborúk idején a Vörös Félhold segélyszervezet fotóriportereként, és Dél-Afrikában is, jóval az apartheid összeomlása után. Személyes tapasztalat alapján tudom, milyen nehéz veszélyeztetett, háborús körülmények között dolgozni, polgárháborúban különösen, ahol nem láthatóak tisztán a frontvonalak, és azt is tudom, mennyire sérülhet testileg-lelkileg az ember ezekben a kiszolgáltatott helyzetekben. Lehet-e független és apolitikus a sajtómunkás, mi a morális felelőssége, meddig mehet el, hogy el tudja készíteni azt a fotót, amivel tükröt tart a társadalom elé? Naiv elképzelés-e, változhat-e bármi a világon a fotók által? Ezekre a kérdésekre keresem a választ a tárlatvezetés vendégeivel együtt.” Stalter György a sajtóban különböző lapoknál fotóriporterként, fotórovatvezetőként és képszerkesztőként dolgozott. Évekig volt tagja és vezetője a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának. 1995-től kezdőden több mint 20 évig oktatott fotográfiát Kerekes Gáborral, és a legjelentősebb magyar fotóművészekkel közösen Művészet és Mesterség címmel a Stalter-ASA fotóstúdióban. Feleségével Horváth M. Judittal több mint tíz évig fényképezték Magyarország cigánytelepeit és a pesti gettósodó kerületeket, közös fotóalbumuk a Más Világ (1998). Az utóbbi években a nyolcadik kerület eltűnő mikrokozmoszát fényképezte, elnyerte vele a Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat, ez a munkája Város a városban (2010) címmel jelent meg. Az NKA Collegium Hungaricum Moholy-Nagy László ösztöndíjjal Berlin „nyolcadik kerületéről", Neukölln városnegyedről készített fotóesszét. Idehaza és külföldön számos egyéni és csoportos kiállításon mutatta be fotóit. Alkotásai rangos hazai és külföldi gyűjteményekben, megtalálhatók: DTT Works of Art Limited (Reuters), a Körmendi-Csák Fotográfiai Gyűjtemény, Art+Text Budapest Galéria, a Magyar Nemzeti Múzeum fotógyűjteménye, valamint a Magyar Fotográfiai Múzeum. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – December 1. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-kozvetlen-tortenelem-juhan-kuus-eletmuve https://www.facebook.com/events/897208821213011/

Fotogram workshop

Ha szeretsz a formákkal kísérletezni és szereted a fekete-fehér képeket, gyere és próbáld ki a fotogramozást! A fotogram egy fényjáték, absztrakt kompozíció, amit fekete-fehér fényérzékeny papíron alakítunk ki. Maga az elnevezés Moholy-Nagy Lászlótól ered. Sötétkamrában, vörös fénynél fényérzékeny papíron elhelyezünk különböző tárgyakat szabadon, majd egy fényforrással megvilágítjuk a fényérzékeny papíron lévő kompozíciónkat. Az előhívási folyamat végén láthatjuk, hogy milyen nyomot hagytak tárgyaink a fényérzékeny lapon. Hulladékokat, illetve már funkciójukat veszített tárgyakat is felhasználunk az alkotáshoz, ezért ha van egy izgalmas kis tárgyad, hozd magaddal és megnézzük, hogy levilágíthatjuk e. A program alatt több fotogram képpel is kísérletezhetsz. Részvétel 13 éves kortól. Részvételi díj: 9000 Ft/fő Jelentkezés: www.tintahalmuhely.hu eseménynaptár oldalon Kérdésed van, írj nekünk az info@tintahalmuhely.hu címre. Játszó ruhát és szájmaszkot hozz magaddal! A program megkezdése előtt a helyszínen készpénzzel tudsz fizetni. Helyszín: Tintahal Műhely, 1092 Budapest, Liliom u. 33. Pince szint. Ha mégsem tudsz jönni a workshopra, a program előtt 2 nappal e-mailben vagy telefonon értesíts bennünket! https://www.facebook.com/events/237177778522634/

Fotogram workshop

Ha szeretsz a formákkal kísérletezni és szereted a fekete-fehér képeket, gyere és próbáld ki a fotogramozást! A fotogram egy fényjáték, absztrakt kompozíció, amit fekete-fehér fényérzékeny papíron alakítunk ki. Maga az elnevezés Moholy-Nagy Lászlótól ered. Sötétkamrában, vörös fénynél fényérzékeny papíron elhelyezünk különböző tárgyakat szabadon, majd egy fényforrással megvilágítjuk a fényérzékeny papíron lévő kompozíciónkat. Az előhívási folyamat végén láthatjuk, hogy milyen nyomot hagytak tárgyaink a fényérzékeny lapon. Hulladékokat, illetve már funkciójukat veszített tárgyakat is felhasználunk az alkotáshoz, ezért ha van egy izgalmas kis tárgyad, hozd magaddal és megnézzük, hogy levilágíthatjuk e. A program alatt több fotogram képpel is kísérletezhetsz. Részvétel 13 éves kortól. Játszó ruhát hozz magaddal! A program megkezdése előtt a helyszínen készpénzzel tudsz fizetni. Részvételi díj: 9000 Ft/Fő Jelentkezés, információ: www.tintahalmuhely.hu Eseménynaptár, info@tintahalmuhely.hu Helyszín: Tintahal Műhely, 1092 Budapest, Liliom u. 33. Pince szint. Ha mégsem tudsz jönni a workshopra, a program előtt 2 nappal e-mailben vagy telefonon értesíts bennünket! https://www.facebook.com/events/2002377879932330/

Fotogram workshop

Ha szeretsz a formákkal kísérletezni és szereted a fekete-fehér képeket, gyere és próbáld ki a fotogramozást! A fotogram egy fényjáték, absztrakt kompozíció, amit fekete-fehér fényérzékeny papíron alakítunk ki. Maga az elnevezés Moholy-Nagy Lászlótól ered. Sötétkamrában, vörös fénynél fényérzékeny papíron elhelyezünk különböző tárgyakat szabadon, majd egy fényforrással megvilágítjuk a fényérzékeny papíron lévő kompozíciónkat. Az előhívási folyamat végén láthatjuk, hogy milyen nyomot hagytak tárgyaink a fényérzékeny lapon. Hulladékokat, illetve már funkciójukat veszített tárgyakat is felhasználunk az alkotáshoz, ezért ha van egy izgalmas kis tárgyad, hozd magaddal és megnézzük, hogy levilágíthatjuk e. A program alatt több fotogram képpel is kísérletezhetsz. Részvétel 13 éves kortól. Játszó ruhát hozz magaddal! A program megkezdése előtt a helyszínen készpénzzel tudsz fizetni. Részvételi díj: 9000 Ft/Fő Jelentkezés, információ: www.tintahalmuhely.hu Eseménynaptár, info@tintahalmuhely.hu Helyszín: Tintahal Műhely, 1092 Budapest, Liliom u. 33. Pince szint. Ha mégsem tudsz jönni a workshopra, a program előtt 2 nappal e-mailben vagy telefonon értesíts bennünket! https://www.facebook.com/events/811213852972220/

Bede Kincső | Három színt ismerek a világon

††† for English please scroll down ††† A TOBE Gallery szeretettel meghívja kedves barátait Bede Kincső Három színt ismerek a világon című kiállítására. A tárlat 2021. április 14-én este 20 óráig látogatható. A jelenleg hatályos járványügyi intézkedéseket figyelmébe véve, a galériában egyszerre csak 3 látogató tartózkodhat. Megértéseteket köszönjük! Bede Kincső fotográfus első egyéni kiállítása a TOBE Gallery-ben május 15-ig tekinthető meg. Nyitvatartás: szerda - péntek 14:00 - 18:00 / szombat 11:00 - 15:00 vagy egyéb időpontokban előzetes bejelentkezéssel. A kiállítás címét adó Három színt ismerek a világon című sorozat reflexió a Ceaușescu korszak Romániájára. A diplomamunka címe a Román Szocialista Köztársaság himnuszának első sorára utal, amit az alkotó igyekezett átültetni a fotográfia nyelvezetére és azon keresztül, annak segítségével figyelni, elemezni a jelentését. “Bede Kincső munkájának kiindulópontja egyfelől a mindig aktuális, örök dilemma: hogyan tudnak a különböző történelmi tapasztalatokkal rendelkező generációk együtt élni, együttműködni a családi, illetve a tágabb közösségekben. Másik témája a kelet-európai társadalmakat feszítő, ki nem beszélt történelmi múlt, a szocializmus örökségének feldolgozása a radikálisan megváltozott társadalmi-gazdasági és személyes viszonyok között. A mindannyiunkat mélyen érintő és érdeklő kérdésekre saját generációjának jellegzetes kifejezésmódjával, formanyelvével, ugyanakkor kultúrtörténeti toposzokat is megidézve, rendkívül hitelesen, egyéni mitológiát teremtve reflektál. Moholy-Nagy László szellemét idézi, amennyire bátran és lényegretörően nyúl választott témájához, és mutatja be a gyerekek generációjának ambivalens viszonyát a szülők traumáihoz, közben a régi és új problémák személyes metszetét is adva. Megnyugtató látni azt, hogyan porlanak semmivé és hogyan válnak banálissá az időben a legbrutálisabb jelenségek is, azt pedig némi szkepszissel nézhetjük, hogy a nemzedékek hiába nőnek ki egymásból, problémáikkal többnyire mégiscsak magukba záródnak.” a Jövő Fénye Díj szakmai zsűrijének méltatása Bede Kincső 1995-ben Romániában, Kovásznán született. Jelenleg a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem fotográfia mesterszakos hallgatója, korábban a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen tanult filmvágónak. Tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának (FFS). 2020-ban elnyerte a Magyar Fotóművészek Szövetsége fotográfiai ösztöndíját, ugyanebben az évben, a világ legrangosabb fotóművészeti vására, a Paris Photo által fiatal fotográfusok számára meghirdetett Carte Blanche pályázatán a négy nyertes alkotó egyike volt. A döntősök alkotásaiból nagyszabású kiállítást szerveztek a párizsi Gare du Nord állomáson. A transzgenerációs traumák feldolgozásával foglalkozó képanyagot a BredaPhoto kurátorai is beválasztották a 10 New Talent 2020 tehetségprogramjába, így a sorozat képei Hollandiában is kiállításra kerültek. A külföldi sajtóban rendszeresen elismeréssel írnak munkásságáról, továbbá képei szerepelnek a Blurring the Lines 2020-as kiadványában is. Bede Kincső Három színt ismerek a világon c. kiállítása a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával jött létre. A kiállítás a Budapest Fotófesztivál hivatalos programjának része. További támogatók: MOME Fotográfia, Magyar Fotóművészek Szövetsége, Németh János pincészet. ≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠≠ TOBE Gallery is pleased to invite you to Kincső Bede’s solo exhibition Three Colours I Know in This World The exhibition will be open until 8:00 p.m. on April 14, 2021. Taking into account the prevention measures currently in force, only 3 visitors can be in the gallery at a time. Thanks for your understanding! Kincső Bede's first solo exhibition on view at TOBE Gallery till May 15. Opening hours: Wednesday - Friday 2:00 - 6:00 pm / Saturday 11:00 am - 3:00 pm or at other times by prior appointment. "Three Colours I Know in This World quotes the first line of the Romanian communist anthem. A line translated into the language of photography, can help to analyse and understand my artistic and personal motivation too. I didn't choose the subject, I just tried to clarify what I am looking for behind the picture and because of that I started to use a method. I started to play with my pictures: so I let them direct me and conduct me. This is a personal story considering the fact that communism created an enormous chasm between the generation of my parents; and that of mine. They lived through communism and they experienced the change of regime as well, but we didn't. Therefore they know something we don't. So here is this history I only heard of and wasn't part of, here are all the traumas inherited from my parents - and they all come together as visions in my head and sensations I feel in my body. My personal motivation is to move closer to my parents. Ceaușescu's voice, fears, desires, secrets and paranoia stepped into the private lives under the evil eyes of the Securitate. My parents best kept secret was their belief, their language, their soul. This is me." Bede Kincső was born in 1995 in Covasna, Romania. She is currently a master's student of photography at the Moholy-Nagy University of Art and Design and previously studied film editing at the Babeș-Bolyai University in Cluj-Napoca. She is a member of the Studio of Young Photographers (FFS). In 2020, she won a photography scholarship from the Association of Hungarian Photographers, and in the same year, she was one of the four selected artists at the Carte Blanche award announced by the world's most prestigious photography fair, the Paris Photo. A large-scale exhibition of the finalists’ works was organized at Gare du Nord in Paris. Her images, which deal with the processing of transgenerational traumas were also selected by the curators of BredaPhoto for the 10 New Talent 2020 talent program, so her series of images were also exhibited in the Netherlands. Kincső's work was also included in the publication Blurring the Lines 2020 curated by Steve Bisson, Lisanne van Happen, and John Fleetwood. Kincső Bede's Three Colours I Know in This World exhibition is sponsored by the National Cultural Fund of Hungary NKA. The exhibition is part of the official program of the Budapest Photo Festival. Sponsors: MNOME Photography, Association of Hungarian Photographers, Németh János winery. https://www.facebook.com/events/1162040487577814/

Moholy-Nagy László 125

***Please scroll down for the Englis version*** Moholy-Nagy László 125 A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ szabadtéri installációsorozata idén a 125 éve született Moholy-Nagy László munkásságát, fotográfiai, művészetelméleti látásmódját idézi meg a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében. Az immár harmadik éve kiállítótérré átalakított szállítmányozási konténerekben megismerkedhetünk Moholy-Nagy egyedülálló életművével. Az installációk szerkezetét, a tárlat és a tér grafikai megoldásait a Bauhaus világa ihlette. A belső tér kialakításának koncepcióját Moholy-Nagy az „új látást” fókuszba helyező, a fény alaptermészetét kutató munkái határozzák meg. Egy térbe függesztett, színes plexiformákból álló, megvilágított mobilszerkezet izgalmas lehetőséget kínál a fény-árnyék játékának fotózására, a látogató ekként is Moholy-Nagy nyomába szegődhet. „A magyar származású Moholy-Nagy László a huszadik századi művészet egyik legsokoldalúbb és legnagyobb hatású alkotója. A festészet, a fotó- és filmművészet, a látványtervezés, a művészeti nevelés, a szobrászat, az ipari formatervezés, a tipográfia és a reklám területe is tevékenységi körébe tartozott. Ő a legmerészebb kísérletező, akit modern látásmódja és formanyelve az „új látás” legfontosabb elméleti és gyakorlati mesterévé tett. Képzőművészeti munkássága – a Bauhaus tanáraként és Chicagóban iskolaalapítóként is – elméleti és pedagógiai tevékenysége révén vált teljessé.” (Csizek Gabriella kurátor) A kiállítás ingyenesen megtekinthető: 2020. október 9. – 2020. október 25. a nap 24 órájában. Külső helyszín: Erzsébet tér, CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál Kurátor: Csizek Gabriella // László Moholy-Nagy 125 The open-air installation series of the Robert Capa Contemporary Photography Center this year as part of the CAFe Budapest Contemporary Arts Festival celebrates the work, photographic vision and art theory of László Moholy-Nagy, who was born 125 years ago. Visitors can get acquainted with Moholy-Nagy’s unique oeuvre in the shipping containers, which have been transformed into exhibition spaces for the third year in a row. The structure of the installations, the graphic design of the exhibition and the space were inspired by the world of Bauhaus. The concept of the interior is defined by Moholy-Nagy’s unique work, which examines the basic nature of light, focusing on the “new vision”. Viewers are invited to take photos of an illuminated mobile structure of colorful plexiglass shapes, and thereby join Moholy-Nagy in exploring the play of light. "The Hungarian László Moholy-Nagy is one of the most versatile and influential artists of the 20th century. He was involved in painting, photography, and film as well as design, art education, sculpture, industrial design, typography, and advertising. He is the boldest experimentalist, who became the most important theoretical and practical master of the “new vision” due to his modern perspective and style. His work in fine arts was complemented by his theoretical and educational endeavors – both as a teacher at the Bauhaus school and as the founder of a school in Chicago." (Gabriella Csizek, curator) Visiting is free of charge October 09, 2020 – October 25, 2020 24 hours a day. Other location: Elizabeth Square (Erzsébet tér), CAFe Budapest Contemporary Arts Festival Curator: Gabriella Csizek https://www.facebook.com/events/1487694514754512/

Rendszerváltó galériák │ Garten 2020 │ pódiumbeszélgetés

30 éve talpon! Vörösváry Ákos, a díszeli Első Magyar Látványtár és Kishonthy Zsolt, a miskolci alapítású MissionArt Galéria tulajdonosa beszélgetnek műkereskedelemről és az eufórikus évekről. A rendszerváltás hatása a műkereskedelemre csakúgy mint a művészetre még feldolgozatlan téma a hazai művészettörténetben. A korszakban, vagy akár egy-egy alkotói életműben kimutatni, hogy milyen esztétikai hatással bírt rá ez a politikai és társadalmi változás, igen nehéz és módszeres elméleti feladat. Arról nem is beszélve, hogy a kutatónak az irányzatok és stílusok feltérképezésére több évtizedes rálátásra van szüksége. ​ Nem kétséges, hogy a GARTEN pódiumbeszélgetéseit azzal a céllal hoztuk létre, hogy az érdeklődő és szakmai közönséghez közelebb hozzuk a hazai művészettörténet általunk fontosnak tartott fejezeteit, ezzel is segítve az értékek feltárását, megbecsülését, az egyéni tájékozódást és ízlésformálást. Ebből az elgondolásból hívtuk meg beszélgetőpartnernek Kishonthy Zsoltot és Vörösváry Ákost, hogy meséljék el szerepüket a rendszerváltás kori magyar műkereskedelem elindításában, mely adalékul szolgálhat a magyar művészettörténet írás számára. A rendszerváltás előtt állami monopólium volt a műkereskedelem. A Bizományi Áruház egyedül uralta a régiség piacot. A kortársak műveit a Képcsarnok Vállalat értékesítette, kizárólag államilag megszabott áron. Élő művész alkotását aukcionálni tilos volt. Egyéni ízlés, látásmód nem befolyásolhatta művek és művészek értékét. Bár a nyolcvanas években lazítottak a nadrágszíjon, kereskedelmi magángalériát csak '89 után lehetett alapítani. A MissionArt Galéria és az Első Magyar Látványtár úttörőnek számított vállalkozásával ezen a téren. Mit jelentett akkor galériát alapítani? Támaszkodhattak-e saját ízlésükre, szakértelmükre? Milyen tervekkel vágtak neki? Hogyan alakult ki vevőkörük, és hogyan alakítottak ki kapcsolatot művészekkel? Egyáltalán mire volt fogékony akkor a kínálói és a vevői oldal? Pénz és művészet között mi volt a párbeszéd? Harminc év telt el a rendszerváltás óta. Mire volt elég ez az idő meglátásuk szerint? ​ Az ELSŐ MAGYAR LÁTVÁNYTÁRRÓL „Gyűjtőnek lenni több, mint magánügy" - állítja Vörösváry Ákos a diszeli első Magyar Látványtár alapítója, aki családi örökségből vágott bele a műgyűjtésbe. Alapítványa 1990 tavaszán jött létre, mely a képzőművészet mellett ipar- és népművészeti tárgyak megőrzésével is foglalkozik. A Látványtár gyűjteménye múzeumi értékű darabokat is felsorakoztat Moholy-Nagy László, Korniss Dezső, Anna Margit munkáitól Vaszkó Erzsébet, Román György és Hortobágyi Endre festészetéig terjedően. ​ A MISSIONART GALÉRIÁRÓL A MissionArt Galériát 1990-ben Miskolcon alapította Jurecskó László és Kishonthy Zsolt, az akkor tíz éves múzeumi gyakorlattal rendelkező két művészettörténész. Első sikereiket a nagybányai festészet feltárásával érték el. A galéria legjelentősebb vállalkozása a Magyar Nemzeti Galériával és a müncheni Haus der Kunsttal közösen rendezett Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter című kiállítás volt Budapesten és Münchenben, melyeket további kiállítások követtek Los Angelesben, Bécsben, Stuttgartban, Berlinben és Londonban. A 2010-es években a MissionArt Galéria többek között Ujj Zsuzsi, Wahorn András, feLugossy László, Kocsis Imre műveit tárta a nyilvánosság elé, munkásságukról könyvet jelentetett meg. Jelenleg Baranyay András és a nyolcvanas évek performanszait fotódokumentáló Makky György életművének feltárásán dolgoznak. - - - Belépő: 1.000.- Ft-os napijegy, mely ezen a napon minden programra érvényes; 18 éves korig ingyenes; Lovasi lakcímkártyával rendelkezőknek és nyugdíjasoknak félárú. - - - Online lapozható Garten 2020 katalógus >> calameo.com/read/004820596772f189da99d - - - Garten 2020 program >> www.garten2020.com - - - Instagram >> www.instagram.com/resident_art_garten https://www.facebook.com/events/699160994266677/

Újranézve - Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből

Újranézve Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből A kiállítás megtekinthető: 2020. július 14. – augusztus 16. Kedd – vasárnap 12 és 19 óra között. Hétfőn és ünnepnapokon zárva. ‍ Kurátorok: Baki Péter - Székely Aladár Balogh Viktória - Haár Ferenc Barta Edit - Haller F.G. Kiss Imre - Berekméri Zoltán Schuller Judit Flóra - Máté Olga A múzeumi gyűjtemények sajátossága, hogy a nagyközönség elől elzárt, láthatatlan mesterműveket rejtenek a raktárukban. A mostani kiállítás alkalmával a Magyar Fotográfiai Múzeum féltve őrzött kincseit fedeztük fel és értelmeztük újra. A múzeum gyűjteményéből öt kiemelkedő magyar fotográfus – Székely Aladár, Máté Olga, Haller F.G., Haár Ferenc és Berekméri Zoltán – életművének egy-egy szeletét mutatjuk be öt eltérő kurátori koncepció alapján, kronologikus sorrendben. A kiállítás egyes szekciói önmagukban is értelmezhetőek, együttesen pedig a múlt század jelentősebb magyar fotótörténeti irányzatait tárgyalják. A kiállításon látható alkotók munkásságának feldolgozottsága eltérő. A képek válogatásakor, az egyéni koncepciók kialakításakor arra törekedtünk, hogy a kiválasztott alkotók műveihez a jelen felől közelítsünk. Az életművek áttekintése, újraértelmezése során a már meglévő fotótörténeti ismeretekre építettünk, a válogatáskor azonban fontos volt számunkra a kortárs fotográfiai szemlélet. Az egyedi nézőpontok új hangsúlyokat hoznak az életművekbe, a művészek a korábbiaktól eltérő alkotói korszakai kerülnek fókuszba. A művek befogadása a válogatók és a közönség számára egyaránt új megismerési lehetőséget kínál. A Magyar Fotográfiai Múzeum 1991-es alapítása óta az egyetlen olyan szakmúzeum, mely kizárólag fotográfiák őrzésével, gyűjtésével, kiállításával foglalkozik és amelynek gyűjteménye elsősorban művészeti jellegű. A gyűjtemény több mint 350 ezer papír alapú kópiát és több mint fél millió negatívot számlál, ezen kívül a gyűjtemény fontos része a szakkönyvtár és a levéltár is. Gyűjteményében a legnagyobb magyar fotográfusok – mint André Kertész, Brassaï, Martin Munkácsi vagy Moholy-Nagy László – munkái is megtalálhatók, de rajtuk kívül több száz remek, leginkább csak a szakma számára ismert fotográfus életművére lelhetünk, akiknek munkássága még a nagyközönség általi felfedezésre vár. https://maimano.hu/programok/kiallitas-ujranezve A new look A selection from the collection of the Hungarian Museum of Photography Open to the public: 14 July 2020 – 16 August 2020 Tuesday - Sunday 12:00 – 19:00. Closed on Mondays and public holidays. Curators: Péter Baki – Aladár Szekely Viktória Balogh – Ferenc Haár Edit Barta – F. G. Haller Imre Kiss – Zoltán Berekméri Judit Flóra Schuller – Olga Máté Museum holdings characteristically contain many a masterpiece that visitors cannot see. For this exhibition, we rediscovered and reinterpreted prized gems of the Hungarian Museum of Photography. This chronologically arranged display selects from the reserves of the museum, presenting a segment each from the oeuvres of five outstanding Hungarian photographers – Aladár Székely, Olga Máté, F. G. Haller, Ferenc Haár, and Zoltán Berekméri –, with each section based on a different curatorial concept. Each of the exhibition’s sections can be interpreted on its own, while together they expose major trends in the Hungarian photography of the last century. ‍ There is some difference as to how extensively the artists presented have been studied and discussed. When the photos were selected and the individual concepts were elaborated, we sought to approach the works from a perspective determined by the present. As we considered and reinterpreted the oeuvres, we relied on our knowledge of the history of photography, while the selection itself was informed by a contemporary approach to the art form. The individual viewpoints reveal new emphases in the oeuvres, place creative periods in the focus that were less highlighted formerly. As the curators did, so the audience will find new things to appreciate when they take a look at the works. ‍ Founded in 1991, the Hungarian Museum of Photography is the only specialized museum that is dedicated to the protection, collection and exhibition of photographs, with a corpus that is mainly artistic in character. Over 350 thousand prints and more than half a million negatives can be found in the collection, which also boasts a specialized library and archive. Alongside the works of the greatest Hungarian photographers – such as André Kertész, Brassaï, Martin Munkácsi and László Moholy-Nagy –, hundreds of more oeuvres can be found in the holdings, most of which are known only to professionals and await discovery by the public at large. https://maimano.hu/programs/exhibition-a-new-look https://www.facebook.com/events/332778054551964/

Fotogram workshop délután

A fotogram egy fényjáték, absztrakt kompozíció, amit fekete-fehér fényérzékeny papíron alakítunk ki. Maga az elnevezés Moholy-Nagy Lászlótól ered. Sötétkamrában vörös fénynél fényérzékeny papíron elhelyezünk különböző tárgyakat szabadon, majd egy fényforrással megvilágítjuk a fényérzékeny papíron lévő kompozíciónkat. Az előhívási folyamat végén láthatjuk, hogy milyen nyomot hagytak tárgyaink a fényérzékeny lapon. A természetvédelem fontos számunkra, ezért hulladék illetve már funkciójukat veszített tárgyakat is felhasználunk az alkotáshoz. A program alatt több fotogram képpel is kísérletezhetsz. Részvétel 13 éves kortól. Játszó ruhát hozz magaddal! A workshop ára: 8500 Ft A program megkezdése előtt a helyszínen készpénzzel tudsz fizetni. Helyszín: Tintahal Műhely, 1092 Budapest, Liliom u. 33. Pince szint. Ha mégsem tudsz jönni a workshopra, a program előtt 2 nappal e-mailben vagy telefonon értesíts bennünket! Jelentkezés: www.tintahalmuhely.hu vagy az info@tintahalmuhely.hu oldalakon is jelentkezhetsz.

Tárlatvezetés І Sebestyén Sára: Élek

Tárlatvezetés Jász Borbála filozófus, művészettörténész tárlatvezetése Sebestyén Sára Élek című fotókiállításán. "Sebestyén Sára fotográfiái a mindennapi esztétika világába kalauzolják a szemlélőt. Apró, hétköznapi jelenségek képzőművészi igényű bemutatása, elveszett tárgyak megtalálása és újra felfedezése inspirálja a művészt. A kompozíciók tiszta formákból épülnek fel; a címekkel együtt a fotográfus olyan kontextusba helyezi az alkotásokat, amelyek elemi erővel szólítják meg és a valóság esztétizált újra átélésére hívják meg a nézőt." Jász Borbála "Üdítő, korunkra alig jellemző tisztaság, önfegyelem, ugyanakkor nagyfokú érzékenység jellemzi az utcán talált témákat geometrikus, konstruktív kompozíciókban megörökítő, a művész szavait idézve „a hétköznapok kis semmiségeinek szépségét” közvetítő Sebestyén Sára fotóit. Témaválasztása és látásmódja is árulkodik arról, hogy az építészet, pontosabban a belsőépítészet világából érkezve kezdett fotózni; valós épületek, helyzetek és színek megfigyeléséből jutott el a magyar fotóművészet Moholy-Nagy Lászlóval indult, később többek között Maurer Dóra által képviselt progresszív konstruktivista vonalát követve a colorfield és a majdnem – de csak majdnem – hard edge minimalista fotókhoz. Izgalmas lenne tudni, hogy a tárlat találó címében szereplő egyetlen szó, az „élek” két jelentése közül melyikre gondol a látogató, mielőtt belép a kiállításra, hogy aztán azzal a felismeréssel távozzon, miszerint mindkettő indokolt. Hiszen látja az épületek éleit, amik – a tárlatot megnyitó Szöllősi-Nagy András találó megfogalmazásával – a diszkontinuitást, az egyik térből a másikba, a szilárdból a légneműbe átlépést jelenítik meg, egyúttal benyomást kap arról is, hogyan él, hogyan kommunikál a művész – képekben, szavak nélkül." Emőd Péter, HVG ajánló https://www.facebook.com/events/489942785289842/

Kopeczky Róna kurátor tárlatvezetése Nádor Katalin kiállításán

Finisszázs: Kopeczky Róna kurátor tárlatvezetése Nádor Katalin kiállításán https://capacenter.hu/esemenyek/kopeczky-rona-kurator-tarlatvezetese-nador-katalin-kiallitasan/ 2019. december 8-án, vasárnap, 17.30 órától Kopeczky Róna kurátor tart tárlatvezetést Nádor Katalin Felület és forma című kiállításán. Az eseményen való részvétel ingyenes. Időpont: 2019. december 8., vasárnap, 17.30 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. *** Nádor Katalin: Felület és forma https://capacenter.hu/kiallitasok/nador-katalin-felulet-es-forma/ „A kiállítás egy eddig, a nagyközönség számára ismeretlen, ám rendkívüli életművet mutat be, amely Kepes György, Moholy-Nagy László munkásságának folytatásaként is értelmezhető és a hazai konstruktivista és avantgárd hagyományok megújításán dolgozó művészközösség, a Pécsi Műhely (1970–80) tevékenységéhez is szervesen kapcsolható. Nádor Katalin (1938–2018) mintegy harminc éven keresztül a pécsi Janus Pannonius Múzeum műtárgyfotográfusaként dolgozott és ekként volt ismert. Munkája a múzeumba kerülő néprajzi tárgyak, régészeti leletek dokumentálása és kortárs művészek illetve a képzőművész elődök műveinek megörökítése volt. Az elsősorban dokumentumként használt fényképek készítése során érdeklődésének középpontjába a fény természetének, tér- és formateremtő erejének, valamint a különböző felületeknek és anyagoknak a tanulmányozása került. Mindezekre a tapasztalatokra építkezve hozta létre saját, kísérletező és lírai művészi világát, amelyben a világ apró részletei figyelmének fókuszában nemcsak univerzálissá lesznek, hanem az elvonatkoztatás mértékének nyomán mássá is változnak. Műveiben átjárásokat, rejtőző párhuzamosságokat mutat meg a természetes és az absztrakt formák, illetve azok ritmusai között.” (Csizek Gabriella kurátor és Kopeczky Róna társkurátor) https://www.facebook.com/events/559293808217991/

Szociofotó // Kassák Lajos // Munka-kör // Szavalókórus

Alkudozás, együttműködés, részvétel. A szociofotó elmélete és gyakorlata Kassák Lajos Munka-körében Csatlós Judit kulturális antropológus előadása Tényfékezés - a MUNKA fotóelméleti szavalókórus előadása André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi és további közel húsz különleges magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása látható a Csók István Képtárban. A látogatók átfogó válogatást kapnak az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszak „képes” pillanataiból. A kiállításon szereplő munkák ízelítőt adnak az 1910–40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból, és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen „ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Gönci Sándor, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Lengyel Lajos, Pécsi József – munkáit is bemutatja. Képeik kreatív, kísérletező szellemről, az uralkodó és az adott korszakban elvárt, megszokott fotográfiai képstílusokkal szembeni másképp gondolkodásról is tanúskodnak, és mind fontos részei a magyar fotótörténetnek. Kassák Lajos Munka-körének fotócsoportja Budapesten 1930 nyarától 1932 tavaszáig működött. Elméleti és gyakorlati képzést nyújtott, elsősorban Kassák és a filmkritikus-teoretikus Gró Lajos vezetésével. Kassák Lajos nevelői, személyiségformáló kisugárzása hozta létre és tartotta együtt az 50-60 fős szerveződést. A fotográfusok más művészeti területeken szerveződött csoportok tagjaival együtt alkották a Munka-kört. Fotográfiai formanyelvi téren a csoport munkája az akkor progresszív nemzetközi nyomvonalon haladt; érvényesültek benne a Bauhaus fényképezési gyakorlatának egyes elemei, az új tárgyilagosság stílusjegyei. Fontos ismeretátadási-nevelési keretet jelentettek a szemináriumok, ahol elsősorban gazdaság- és társadalomelméleti, politikai témák ismertetése, megbeszélése folyt. A fotócsoport tagjai számára alapvető publikációs fórumot jelentett az 1928 őszétől kiadott Munka című folyóirat. A csoporttagok munkáiból kiadtak egy fotókönyvet, A mi életünkből címmel. A Munka-kör fotográfusainak tevékenysége a társadalom baloldali köreiben és az akkor korszerű fotográfia hívei között elismerést vívott ki. A Munka-körben keletkezett fotográfiák – a Gönci Sándor, Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Tabák Lajos és mások által készített felvételek – egy része a szociális fényképezés területén a legjobb magyar fotótörténeti értékek részévé s időben is messze ható példává vált. Jóllehet Kassák Lajos maga nem fényképezett, mégis ő volt az, aki a fotográfia társadalmi szerepének meghatározása során összekapcsolta a fényképezés gyakorlatát és a vizuális ábrázolás kritériumait. Csatlós Judit előadása konkrét szituációk és esetek leírásaival világít rá, hogy a képkészítés folyamata alku tárgyává vált, melyben a megállapodás tárgya a fotós jelenléte egy társadalmi csoportban vagy térben. A szavalókórus 2015-ben alakult, fotóelméleti szövegekből írt szövegkönyvet ad elő, az alkalomhoz verbuvált fellépőkkel. https://www.facebook.com/events/530353260835537/

Bauhaus100 // Híres Bauhaus fotók

* Híres Bauhaus fotók – Moholy-Nagy László újításai és hatása Bajkay Éva művészettörténész előadása * Szociális építés vagy ikonikus épületek? Építészet a Bauhausban Ferkai András építészettörténész előadása Az előadással csatlakozunk a Bauhaus centenáriumhoz. 1919-ben kezdődött meg az oktatás és képzés a weimari Bauhausban Walter Gropius vezetésével. A Bauhaus mint mozgalom a modern művészet történetének egyik legmeghatározóbb forrása, képzőművészeti műhely és reform-iskola volt. Eszméi és gyakorlata számos későbbi művészeti irányzatot és szemléletet inspirált. Elsősorban az építészetben volt meghatározó, de más művészeti ágakra, például a fényképészetre is nagy hatással volt. Egyik legjelentősebb alakja, Moholy-Nagy László tanított is a Bauhaus iskolában. Az előadáson szó lesz Kárász Juditról is, aki elvégezte a dessaui Bauhaus fotószakát. André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi és további közel húsz különleges magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása látható a Csók István Képtárban. A látogatók átfogó válogatást kapnak az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszak „képes” pillanataiból. A kiállításon szereplő munkák ízelítőt adnak az 1910–40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból, és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen „ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Pécsi József – munkáit is bemutatja. Képeik kreatív, kísérletező szellemről, az uralkodó és az adott korszakban elvárt, megszokott fotográfiai képstílusokkal szembeni másképp gondolkodásról is tanúskodnak, és mind fontos részei a magyar fotótörténetnek. A belépés ingyenes! https://www.facebook.com/events/843371599362731/

Finisszázs - kurátori tárlatvezetés Tóth Balázs Zoltánnal

Finisszázs Kurátori tárlatvezetés Tóth Balázs Zoltánnal a Bauhaus 100. A zseniális kísérletező: Moholy-Nagy László fotográfiái című tárlaton 2019. május 12. vasárnap, 17.00-18.00 Milyen fotótörténeti jelentőséggel bír az utókor számára Moholy-Nagy László Bauhausban folytatott tevékenysége? Milyen képelméleti problémák foglalkoztatták a zseniális kísérletezőt, amikor fotográfiákat, fotogramokat vagy montázsokat alkotott? A kiállítást záró eseményen, a kiállítás kurátorának tárlatvezetésén többek között erről hallhatnak az érdeklődők. A kiállítás az itthoni legnagyobb, a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött 87 darabos Moholy-Nagy fotókollekciót mutatja be egyben, amely Budapesten most először látható. Tóth Balázs Zoltán 2005-től a Magyar Fotográfiai Múzeum, 2018-tól a Mai Manó Ház munkatársa, az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Esztétika Programjának doktorjelöltje. 2011 és 2013 között a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának vezetőségi tagja. 2013-ban a North East Document Conservation Center, Andover, USA tanulmányi ösztöndíjasa preventív konzerválási technikák és fotórestauráció témakörben. Kurátorként és szakíróként egyaránt részt vesz a hazai fotográfiai élet szervezésében. Regisztrálni a programra a maimano@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Finisszázs – május 12. A tárlatvezetésen a látogatók a kiállításra szóló belépőjeggyel vehetnek részt. A megszokott kedvezmények ezúttal is érvényesek. http://maimano.hu/kiallitasok/bauhaus-100-a-zsenialis-kiserletezo-moholy-nagy-laszlo-fotografiai/ https://www.facebook.com/events/1242649259216510/

Baw19: Tárlatvezetés a Bauhaus 100. kiállításon

Tárlatvezetés Maurer Dóra képzőművésszel a Bauhaus 100. A zseniális kísérletező: Moholy-Nagy László fotográfiái kiállításon Maurer Dóra képzőművész ma nemzetközileg is az egyik legelismertebb magyar művész, akinek műveit London, Párizs és New York legjelentősebb múzeumaiban mutatják be. Analitikus, kísérletező alkotóművész, ezért is különlegesen ritka lehetőség, hogy a hasonló alkotói attitűddel alkotó Moholy-Nagy László fotográfiáit az ő szemén keresztül nézhetjük a tárlatvezetésen. A kiállítás az itthoni legnagyobb, a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött 87 darabos Moholy-Nagy kollekciót mutatja be egyben, amely Budapesten először lesz látható. Program vezetője: Maurer Dóra Max. létszám: 25 fő Regisztráció: március 18-tól. Az esemény Budapest Art Week karszalaggal látogatható. A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös program. https://www.facebook.com/events/310199783031521/

Baw19: Tárlatvezetés Tóth Balázs Zoltán kurátorral

Tárlatvezetés Tóth Balázs Zoltán kurátorral a Bauhaus 100. A zseniális kísérletező: Moholy-Nagy László fotográfiái cím tárlaton. Milyen fotótörténeti jelentőséggel bír az utókor számára Moholy-Nagy László Bauhausban folytatott tevékenysége? Milyen képelméleti problémák foglalkoztatták a zseniális kísérletezőt, amikor fotográfiákat, fotogramokat vagy montázsokat alkotott? A kiállítás kurátorának tárlatvezetésén többek között erről hallhatnak az érdeklődők. A kiállítás az itthoni legnagyobb, a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött 87 darabos Moholy-Nagy fotókollekciót mutatja be egyben, amely Budapesten most először lesz látható. Program vezetője: Tóth Balázs Zoltán Max. létszám: 25 fő Regisztráció: március 18-tól. Az esemény Budapest Art Week karszalaggal látogatható. A Budapesti Tavaszi Fesztivállal közös program. https://www.facebook.com/events/2200242306859231/

Megnyitó - Zseniális kísérletező: Moholy-Nagy László fotográfiái

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház tisztelettel meghívja Önt és barátait Bauhaus100. A zseniális kísérletező Moholy-Nagy László fotográfiái című kiállításának megnyitójára 2019. március 26-án, kedden, 18 órára Köszöntőt mond: Baki Péter, a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház igazgatója A kiállítást megnyitja: Passuth Krisztina, művészettörténész Kurátor: Tóth Balázs Zoltán A kiállítás megtekinthető: 2019. március 27. – 2019. május 12. Keddtől vasárnapig 12 és 19 óra között. Hétfőn és ünnepnapokon zárva. A Mai Manó Ház Moholy-Nagy László fotográfiáinak bemutatásával ünnepli a Bauhaus centenáriumát, az intézményét, melyben Moholy-Nagy László „legfiatalabb professzorként” felkeltette a fotográfia iránti elméleti és gyakorlati érdeklődést. A Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött fotókollekció most először lesz látható Budapesten, a Mai Manó Házban. Bővebben a kiállításról: http://maimano.hu/kiallitasok/bauhaus-100-a-zsenialis-kiserletezo-moholy-nagy-laszlo-fotografiai/ The Hungarian House of Photography – Mai Manó House cordially invites you and your friends to the opening of the exhibition Bauhaus100. The Genius Experimenter: The Photography of László Moholy-Nagy on Tuesday, March 26, 2019, at 6.00 pm Welcome by Peter Baki, director Hungarian House of Photography – Mai Manó House Opening speech by Krisztina Passuth, arthistorian Curator: Balázs Zoltán Tóth The exhibition is open to the public: March 27, 2019 – May 12, 2019 Tuesday – Sunday 12 noon – 7 pm Closed on Mondays and public holidays. Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Hungarian House of Photography – Mai Manó House 1065 Budapest, Nagymező utca 20. Tel.: + 36 30 167 4034 maimano@maimano.hu www.maimano.hu https://www.facebook.com/events/419544502139774/

Visual Storytelling Mesterkurzus - Peter Greenaway + Oltai Kata

A Zeitgeist x Filmalap Fast Forward Program közös estéje Esemény leírása: Peter Greenaway, a világhírű brit filmrendező, a svájci European Graduated School professzora a vendégünk, aki Oltai Kata, kurátorral és művészettörténésszel beszélget a „vízióról”, a képi történetmesélésről, valamint a vizualitásról, mint elsődleges alkotói erőről a filmkészítésben. Ezen az estén egy igazi világsztár géniuszát ötvözzük egy lázadó megfejtővel, velük gondolkodunk filmről, látványról, képről. Greenaway saját munkáin, mondhatjuk életművén keresztül mutatja meg, mit jelent számára a visual storytelling, mi teszi a vizualitást megkerülhetetlenné a történetmesélésben számára, és arra is ráláthatunk, hogyan vált az európai független filmesek elismert alakjává az elmúlt negyven évben. Peter Greenway-ről túlzás nélkül kijelenthetjük, hogy egy kreatív nagyágyú: a most 76 éves alkotó festőnek készült, de a filmek iránti rajongása - különösen Bergman filmjei - rövid idő alatt új pályára térítették. A vágóként és rendezőként eltöltött 15 év alatt készítette el első kísérleti filmjeit, a Train-t és a Tree-t, 1980-ban pedig már nagyjátékfilmesként debütált, a The Falls (Balesetek krónikája) című filmmel. Legismertebb alkotásai A rajzoló szerződése, vagy a Szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője, de ide sorolhatjuk a nagyszabású vizuális filmjeit: a Prospero Könyveit, A maconi gyermeket, a Párnakönyvet is. A nyughatatlan rendező 2005-ben egy amszterdami klubban tűnt fel VJ-ként, majd az Optronica Festivalon, Londonban. 2006 óta video installációkat is készít, melyek közül a legemlékezetesebb Leonardo Utolsó vacsorájának remixe volt, a Santa Maria delle Grazie templom refektóriumában, vagy 2011-ben Tel Avivban, a Chelouche Galleryben bemutatott „Heavy Water”, amely a nukleáris környezetszennyezésről és a bolygó apokaliptikus végéről szóló nagyformátumú video projekt. A BAFTA díjas rendező filmjeit a Cannes-i, a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválok mutatták be és jelölték díjakra, a NewYorkTimes pedig egyszerűen csak úgy írt az egyik Velencei Biennálén kiállított installációjáról, hogy „valószínűleg a legjobb számítógép-vezérelt művészettörténet óra, amit valaha láthatunk”. A rendező 2019-ben fogja bemutatni legújabb nagyjátékfilmjét, melyet Brancusiról, a román szobrászgéniuszról készít: Walking to Paris címmel. Oltai Katát kértük fel Peter Greenaway beszélgetőpartnerének, hiszen Kata az a független kurátor, művészettörténész, aki az elmúlt évtizedben különleges perspektívából közelít a vizuális kultúrához: hagyományosan magas vagy underground, az utca gesztusai vagy elméleti projekt, Kata mindenhol, vagy talán az egészben van jelen és otthon a vizualitás dekódolásában. Kezdetben művészeti folyóiratnál, kereskedelmi galériánál, majd non-profit nemzetközi projektirodánál dolgozott. 5 évig a Ludwig Múzeum kurátoraként koordinálta Moholy-Nagy László retrospektívjét és az egy évvel korábban megrendezett Martin Munkácsi kiállítást. 5 évig dolgozott a Budapest Art Fair programszervezőjeként. Szabadúszóként két könyvet publikált, Ujj Zsuzsi fotós tevékenységének feldolgozásával 2013-ban jelent meg egy nagymonográfia, illetve 2012-ben egy tudományos-ismeretterjesztő kötetet szerkesztett, Kontextus címen, a kortárs művészet különböző megközelíthetőségeiről. Számos kiállítást készített, elsősorban a női és férfi szerepklisék, a maszkulinitás kutatások, posztidentitás kérdések, szubkultúrakutatás érdeklik. A kiállítások között is kiemelkedő a Second Skin és a Golden Boundaries. Két évvel ezelőtt nyitott egy non-profit feminista projekt galériát (FERi) a Rakóczi ternél. >> A Budapest Zeitgeist egy előadássorozat, amely során kaput nyitunk és átjárást biztosítunk a tágan értelmezett kreatív szféra rokon szakmái között. Megismerhetjük az együtt gondolkodók nézőpontját, illetve véleményét a hazai és nemzetközi szellemi korszellemről, a kreativitásról, valamint az aktuális téma kapcsán bepillantást nyerünk a meghívottak alkotói folyamataiba és releváns munkáiba. >> Az angol nyelvű mesterkurzus elsősorban a filmes és kreatív szakma számára jött létre, a részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött https://www.facebook.com/events/538362593277644/

Könyvbemutató és tárlatvezetés – THIRTYTHREE

Könyvbemutató és tárlatvezetés – THIRTYTHREE 2018. november 19-én, hétfőn, 18 órától a THIRTYTHREE kiállítás katalógusának bemutatója és tárlatvezetés lesz a THIRTYTHREE – A fotográfia új horizontjai a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen című kiállításon. A THIRTYTHREE kiállítás katalógusát bemutatja: Petrányi Zsolt művészettörténész Kopeczky Róna kurátor Máté Gábor fotográfus Vargha Balázs tervezőgrafikus A katalógus bemutatója után tárlatvezetést tart Petrányi Zsolt művészettörténész. Az eseményen való részvétel ingyenes. „A THIRTYTHREE kiállítás visszatekintés a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem MOME Fotográfia Tanszék képzésének elmúlt harminchárom évére negyvenhat MOME alumni fotográfus művein keresztül. Az alkotói pozíciók jelen együttállása a képzés védjegyévé vált gondolkodásmód bemutatásán túlmenően a magyar fotográfia új évezredbeli lehetséges öndefiníciójaként is értelmezhető. 1984-ben indult az első fotográfus évfolyam az akkor még Magyar Iparművészeti Főiskolán a Kopek Gábor által indított szakon. Az eltelt harmad évszázadban radikálisan átalakult a magyar társadalom, kultúra és történelemszemlélet, új évezredbe léptünk és folytonosan új távlatok nyílnak meg. A fotográfia szerepe és helye nem csak a művészetek között értékelődik át. Beérett egy generáció, amelyik közép-európai identitását földrajzilag minden korábbinál szélesebb horizonton, globális hatások áramában határozza meg. Jogosan merül fel a kérdés, milyen szerepet játszik ebben a ma már Moholy-Nagy László védjegyét hordozó képzés.” (Kopeczky Róna, a kiállítás kurátora) https://capacenter.hu/kiallitasok/thirtythree/ https://www.facebook.com/events/1894263854028279/

Art Market Budapest

Az Art Market Budapest 2014-ben Art Photo Budapest néven egy teljes egészében a fotóművészetnek szentelt kiállítási szekciót hozott létre, amely egyben Közép és Kelet Európai egyetlen fotóművészeti vására. Az Art Market Budapest 2014-ben Art Photo Budapest néven egy teljes egészében a fotóművészetnek szentelt kiállítási szekciót hozott létre, amely egyben Közép és Kelet Európai egyetlen fotóművészeti vására. Budapest Európa gyorsan fejlődő, új fotóművészeti fővárosa, amely a világ fotóművészetét jelentősen befolyásoló huszadik századi mesterek, Brassai, André Kertész, Robert Capa és Moholy-Nagy László nyomdokain, a regionális összehasonlításban is jelentősnek tekinthető múzeumi és intézmény rendszer által biztosított háttérrel igyekszik támogatni a fotóművészek és szakemberek új generációját. GALÉRIÁK ÉS TOVÁBBI FOTÓMŰVÉSZETI PROJEKTEK Apteka Sztuki - Warsaw (PL) Art + Text Budapest - Budapest (HU) Artphoto - Budapest (HU) Avantgarde Museum - Marinko Sudac Collection - Zagreb (HR) AXIS - New York (US) Dorsy - Kétbodony (HU) European Month of Photography (EMoP) - Luxembourg (L) Fotogalerie Wien - Wien (A) Hungarian Electrographic Art Association - Budapest (HU) Hungarian Museum of Photography / Magyar Fotográfiai Múzeum - Kecskemét (HU) Körmendi - Budapest (HU) Loffice - Budapest (HU) Moholy-Nagy University of Art and Design / MOME Photography Masters - Presented by the CITY OF BUDAPEST - Budapest (HU) NextArt - Budapest (HU) Ostkreuz - Agentur der Fotografen - Berlin (DE) Pg Art - Istanbul (TR) Photon - Ljubljana (Sl) / Wien (A) Photonic Moments - Ljubljana (Sl) Pi Artworks - Istanbul (TR) Random - Budapest (HU) TOBE - Budapest (HU) Ural Vision - Yekaterinburg (RU) Várfok - Budapest (HU) Vesc-Art Management - Budapest (HU) Vienna Photo Book Festival - Wien (A) We ? Artists - Budapest (HU) Whiteconcepts - Berlin (DE) Zilberman - Istanbul (TR)

Monochrome Clack - intermediális installációk a Ludwig Múzeumban

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum decemberben induló új sorozata hazai művészek friss projektjeit mutatja be egy hónapig nyitva tartó kiállítások során. A Ludwig Next című sorozat célja, hogy betekintést nyújtson a hazai alkotóműhelyekben aktuálisan zajló munkába, és olyan új alkotásokat mutasson be, amelyeket ebben a formában még nem láthatott a közönség. A sorozat első kiállításán a Köves Éva festőművész és Sztojanovits Andrea videóművész alkotta Monochrome Clack intermediális installációit láthatják a Ludwigba látogatók. A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum decemberben induló új sorozata hazai művészek friss projektjeit mutatja be egy hónapig nyitva tartó kiállítások során. A Ludwig Next című sorozat célja, hogy betekintést nyújtson a hazai alkotóműhelyekben aktuálisan zajló munkába, és olyan új alkotásokat mutasson be, amelyeket ebben a formában még nem láthatott a közönség. A sorozat első kiállításán a Köves Éva festőművész és Sztojanovits Andrea videóművész alkotta Monochrome Clack intermediális installációit láthatják a Ludwigba látogatók. Az alkotók Borosi Gábor zenésszel együtt 2014. január 10-én 19 órakor élő performansz keretében is bemutatják Kaptár című új, audiovizuális alkotásukat. A Monochrome Clack-projekt a két művész 2009-ben kezdődött együttes alkotó tevékenységének eredménye, akik teljesen egyedi módon kapcsolják össze a hagyományos képalkotási kultúrát – jelen esetben a festészetet – a korszerű elektronikus művészettel. Az olaj/fotó/vászon festmény-installációra rávetülő számítógépes animáció (mozgás, fény, zene és szöveg) kontaktust létesít a konstruktivizmus prózai és költészeti világát hangsúlyozó műfajok között. Megteremti szimbiózisukat és ezen összhangból egy újfajta médiumot hoz létre, amely a festmény és a digitális animáció együttes képalkotásából adódó „harmadik elem” az installációkban. A művek egészét azok a nézők és hallgatók is jobban magukénak érezhetik, akik egyébként csak egyes alkotó elemeikre – külön-külön a festészetre, a VJ-kultúrára, a zenére vagy a költészetre – reflektálnának. A magyar képzőművészek középkorosztályához tartozó Köves Éva sajátos munkamódszere során önmaga készítette fotóit vászonra kasírozza, majd olajjal továbbfesti azokat, és belőlük többnyire nagyméretű, akár több tucat darabból összeálló festmény-installációkat hoz létre. Semmilyen mai művészeti iskolához, csoporthoz nem tartozik, de téma- és gondolatvilága, urbánus elkötelezettsége erősen rokonítja a huszadik század első felének, elsősorban a Bauhausnak és Moholy-Nagy Lászlónak az akkori főáramlattal szembeforduló geometrikus, konstruktivista programjával. 1989 óta közel 30 egyéni kiállítása volt Magyarországon és külföldön, számos csoportos kiállításon szerepelt, s gyakori részvevője a kortárs és az avantgárd magyar képzőművészetet bemutató reprezentatív kiállításoknak. A fiatalabb generációt képviselő Sztojánovits Andrea 2009-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia- és Tanár szakán. Jelenleg az egyetem doktori iskoláját végzi, érdeklődési területe az audiovizualitás. Közel tíz éve a digitális képalkotás egyik határterületével, improvizatív audiovizuális performanszokkal, elterjedtebb nevén VJ-zéssel foglalkozik elméletben és gyakorlatban egyaránt. Művészeti tevékenysége szempontjából meghatározó a VJ-kultúra, látványvilág és gondolkodásmód transzportálása a „hagyományos” képzőművészeti területekre, legyen szó installációról vagy performanszról.

Fotóakadémia I. hétvége

Az előadásokat élőben közvetítjük Resztvételi díj a helyszínen: 5200 forint elővételben: 4800 forint + az első száz regisztráló ingyenesen részt vehet a következő napon az Fotóakadémiai Állatkerti Kalandon A szombati előadásokat közvetítjük a FotoKlikk oldalán. Program 9 óra, kapunyitás, regisztráció szakmai, böngészés a szakmai kiállítók között 10 óra, 1.ELŐADÁS Kincses Károly: A magyar fotográfia tegnap és ma Az előadásokat élőben közvetítjük Resztvételi díj a helyszínen: 5200 forint elővételben: 4800 forint + az első száz regisztráló ingyenesen részt vehet a következő napon az Fotóakadémiai Állatkerti Kalandon A szombati előadásokat közvetítjük a FotoKlikk oldalán. Program 9 óra, kapunyitás, regisztráció szakmai, böngészés a szakmai kiállítók között 10 óra, 1.ELŐADÁS Kincses Károly: A magyar fotográfia tegnap és ma A magyar fotográfia története olyan volt, és olyan lett, mint körülöttünk az összes más nemzeté. Lokális, helyi értékben fontos, néha túl is értékelt, nemzetközi viszonylatban meg alig érdekes. Igen ám, de ahogy van minden nemzetnek egy-két fényes korszaka, úgy volt a magyar fotográfiának is egy jeles időszaka, mely nagyjából az 1920-as évek közepétől tartott egy negyed századig. Ekkor hirtelen, azt hinni minden előzmény nélkül, a világ fotográfiáját meghatározó nagy egyéniségek kerültek ki közülünk. André Kertészt, Brassait, Moholy-Nagy Lászlót, Robert Capát és öccsét Cornellt, Martin Munkácsit, Besnyő Évát, Ata Kandót, Paul Almásyt, Kepes Györgyöt, Ergy Landaut, Stefan Lorántot és még vagy két tucatnyi ismert fotóst sajátunkként is becsülhetünk. Ezért rendhagyó, cseppet sem konvencionális a magyar fotótörténet. 1 témakörben 3 kapcsolódó pályázati feladat 11 óra, kérdések, vita 12 óra 2.ELŐADÁS Radisics Milán: Kortárs természetfotózás - egy képtől a riportig Egy átfogó kép a mai természetfotózásról, sok apró trükkel, kulissza tiktokkal. Meg tudjuk, hogyan lesz egy képből sztori, és megismerjük a külföldi fotósokat, jelenleg aktuális trendeket, és hol, és hogyan tudjuk publikálni a képeinket. 1. témakörben 3 kapcsolódó pályázati feladat 13 óra, kérdések, vita 14 óra 3.ELŐADÁS Dékán István: A Lightroom4 lehetőségei. Az Adobe LightRoom többfunkciós program. Egyrészt egy sokoldalú és barátian kezelhető képrendező, katalogizáló, másrészt egy professzionális képfeldolgozó, korrigáló alkalmazás. Ezen kívül lehetőséget ad nyomtatott fotóalbumok oldalainak összeállítására és diavetítés vagy webes publikálás előkészítésére. Használata elsősorban a sok képpel rendelkezőknek, illetve azoknak előnyös, akiknek fontos, hogy felvételeik a lehető legjobb minőségben álljanak rendelkezésre. A Photoshophoz képest képjavító funkciói sokkal könnyebben kezelhetőek, ennek ellenére sokoldalúbbak és kifinomultabbak. Az előadás bemutatja a LightRoom lehetőségeit, funkcióit. Miben több, és miben kevesebb, mint a Photoshop? 1 témakörben 3 kapcsolódó pályázati feladat 13 óra, kérdések, vita 16 óra Kortárs tánc performance Grecsó Zoltán táncművész és társulatának bemutatója A kortárs tánc kiapadhatatlan fotó téma. Jó idő esetén a Gólyavár környezete izgalmas díszletet nyújt az előadáshoz. Rossz idő esetén a nagy előadóban. Fényképezőgépet ne hagyjátok otthon. 1 témakörben 1 kapcsolódó pályázati feladat 18 óra kapuzárás Fotóakadémia Állatkerti Kaland 2012. október 7. vasárnap 10 órától Részvételi díj az első száz ( 100) Fotóakadémiai regisztrálónak ingyenes. Lehetőség lesz Tamron objektívek kipróbálására éles körülmények között. Több tucat fotózható akció. 1 témakörben 3 kapcsolódó pályázati feladat

Ritkán látott képek

A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: André Kertész Fotómúzeum és Emlékház – Szigetbecse, Báthori Múzeum – Nyírbátor, Déri Múzeum – Debrecen, Janus Pannonius Múzeum - Pécs, Jósa András Múzeum - Nyíregyháza, Magyar Fotográfiai Múzeum – Kecskemét, Móra Ferenc Múzeum - Szeged, Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár Alkotók: André Kertész, Angelo, Brassai, Brassay Zoltán, Boros György, Csépány Jenő, Fekete Gáborné, Gloviczky József, Gondy és Egey, Harnóczy Örs, Hunyady László, Juan Gyenes, Ismeretlen szerzők, Johann Eilingsfeld, Kabáczy Szilárd, Kálmán Kata, Klösz György, Láng Erzsébet, Laucher Lipót, Láng Erzsébet, Martin Munkácsi, Moholy-Nagy László, Müller Miklós, Otto Kagermann, Pécsi József, Pribék Antal, Rembrandt fényírda, Soltész István, Takács Vince, Vadas Ernő és sokan mások. 2010 nyarán rendezte meg a Magyar Fotográfusok Háza a Ritkán látott képek című kiállítás-sorozatának első részét, mely a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) kincseiből válogatott. A kiállítás-sorozat elindításával célunk az volt, hogy a magyarországi fotográfiai gyűjteményekben megtalálható és a közönség elé sajnálatosan ritkán kerülő képeket bemutassuk. A 2010-es kiállítás sikere után biztosak voltunk abban, hogy a sorozatot érdemes folytatnunk. 2012-ben a vidéki múzeumok közgyűjteményeinek fotográfiai anyagaiból mutatjuk be a magyar fotótörténet sajnálatosan ritkán látott remekeit. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet a magyar fotográfiára, Magyarország értékes fotógyűjteményeire, amelyek őrzik kiemelkedő művészeti örökségünket. Szeretnénk megmutatni, hogy büszkék lehetünk a fotográfiára, arra a művészeti műfajra, melynek a története egyszerűen nem írható le az elment és az itthon maradt magyar fotográfusok nélkül. Szeretnénk megmutatni a fiatalabb fotográfus nemzedékeknek az elődök példáját. Továbbá, kiállításunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet a vidéki múzeumok értékes fotógyűjteményeire és az ott végzett magas minőségű szakmai munkára. A Ház művészeti munkatársai, Csizek Gabriella és Kincses Károly kurátorok sok ezer fotográfiát néztek meg az elmúlt hónapokban, hogy a kiállításon szereplő közel kétszáz képet kiválogassák. A kiállítás egy utazás, amely a kiállított fotográfiákon keresztül vezeti végig a nézőket valós és képzeletbeli tájakon, és amelynek során felfedezhetjük a tőlünk időben és térben távoli, vagy épp elvont eseményeket, helyszíneket. A nyári évszakban igazán aktuális egy ilyen kalandozás, mely az utazás konkrét cselekedete mellett az elvágyódás, a megérkezés, az ezeket megelőző vagy épp követő tapasztalásait a nézők elé tárja, s egyúttal bepillantást enged a vidéki városok, a vidéki múzeumok fotókincseibe. Világhírű fotográfusaink - André Kertész, Brassa?, Martin Munkácsi és Moholy-Nagy László - alkotásai éppen úgy jelen vannak a kiállításon, mint a talán kevésbé ismert nagyjaink – Angelo, Kálmán Kata, Pécsi József, Vadas Ernő; sőt, mellettük sok ismeretlen, felfedezésre váró fotós figyelemre méltó, olykor meghökkentő, egyedi látásmódot tükröző képeit is láthatjuk. A képek alkotói sokféle tudást és korabeli technikát képviselnek. A képek között találunk többek között ferrotípiát, pigmentnyomatot, albumint, zselatinos ezüst és polaroid transzfer technikát is. A kiállítás anyaga időbeliségét tekintve is széles spektrumot lefed: a legrégibb fotográfia, az 1864-ben készült Nevelőintézet című kép ismeretlen alkotó munkája. A legfrissebb alkotás 1994-es, Soltész István Kapcsolataim a külvilággal I. 1994/2010 című munkája. Mindkét fotó a Jósa András Múzeum gyűjteményéből való. A legkülönbözőbb utak és úti célok, és az egykori utazók elé táruló tájak, városok, emberek néznek vissza ránk; utcák, házak, üzletek és arcok láthatóak, amelyeket ma már csak a fotográfiák őriznek. A gyűjtemények darabjai között valódi érdekességekkel találkozunk: Egykori lokálpatrióták képein városuk nevezetes helyszínei, nemegyszer jelentős történelmi események pillanatképei idézik múltbeli utazások hangulatát: Rákóczi csontjainak hazaszállítása vagy épp az, amikor Gerő Ernő Debrecenbe érkezik repülőgépén, hogy autóbuszokat avasson (Déri Múzeum - Debrecen). Egy kisváros lakosságának portréit látjuk Vadász Vilmos vándorgyógyszerész a harmincas években készített felvételein (Báthori Múzeum - Nyírbátor). Johann Eilingsfeld hajóskapitány fotóhagyatékából dunai utazások hajdan volt idillje elevenedik fel (Janus Pannonius Múzeum-Pécs). Lencsevégre került az utolsó magyar király IV. Károly és Zita királyné szegedi látogatása is (Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár). Illetve, egykori járművek, többek között királyi páncélvonat, dunai gőzös között megjelenik Szeged első autója (Móra Ferenc Múzeum – Szeged), reprezentálva múltbéli közlekedésünk eszközeit. A Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) jóvoltából világhírű fotográfusaink is szerepelnek a kiállításon. Brassa?, Munkácsi Márton, Moholy-Nagy László, Pécsi József, Kálmán Kata vagy Angelo örökítették meg, amit itthon vagy a nagyvilágvilágban utazásaikon láttak. Az André Kertész Fotómúzeum és Emlékház - Szigetbecse jóvoltából André Kertész tíz alkotása is látható a kiállításon. A Ritkán látott képek – Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között című tárlat egyrészről elhozza Budapestre a vidék kincseit, másrészről arra bíztat, hogy érdemes gyakrabban elmennünk a vidéki múzeumokba, hiszen ez a kiállítás csak a töredékét mutatja be annak a felmérhetetlen értékű fotográfiai kincsnek, ami a dobozokba, ládákba rejtőzve várja a ritka alkalmat, amikor újra bemutatkozhat a nagyközönségnek.

A fotóművészet születése - fotókiállítás

A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) A kiállítást Szőcs Géza, Kultúráért Felelős Államtitkár és Baki Péter kurátor nyitja meg. A piktorializmustól a modern fotográfiáig (1889-1929) A kiállítást Szőcs Géza, Kultúráért Felelős Államtitkár és Baki Péter kurátor nyitja meg. A Lélek és Test, valamint a Hervé 100 című nagysikerű tárlatok után egy újabb fotóművészeti kiállításnak ad otthont a Szépművészeti Múzeum. A március végén nyíló, A fotóművészet születése - A piktorializmustól a modern fotográfiáig című tárlaton látható, fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A több mint tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten ad átfogó képet a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok – többek között Alfred Stieglitz, Edward Steichen, Man Ray - mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének - André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf - műve is szerepel a több mint 200 művet bemutató tárlaton *** A piktorializmus fotográfiai korszaka mérföldkő a fényképészet történetében. Az új stílusirányzat az 1890-es években szinte egy időben bontakozott ki Angliában, Ausztriában, Franciaországban és Németországban. A fotográfia művészi értéke körüli vitákban a festészet utánzásával kívánták kivívni a fényképészet autonómiáját. Művészi példaképeik az impresszionisták voltak. A festészeti hagyományokhoz közelítő látásmód mind a technikai megoldásokban, mind pedig a tematikában tetten érhető volt. A lágy rajzolatú objektívek és a nemes eljárások használata a festői látásmódhoz való közeledést célozták meg. A piktorialista fényképezés művelői önkifejezési eszközként használták a fotográfiát, nem törekedtek a valóság pontos leképezésére. A piktorialista fotográfia legnagyobb érdeme, hogy a fényképezést művészeti rangra emelte. A fotók azonban a nemeseljárások használata miatt már szinte megtévesztő módon hasonlítottak a festményekhez, és a témaválasztásánál pedig nem használták ki a fénykép dokumentum jellegének lehetőségeit. A festészethez való túlzott közeledés azt mutatja, hogy még nem érkezhetett meg a műfaj esztétikai értelemben vett „magára találásának” kora. Ezekre a „hiányosságokra” válaszként jelent meg az 1920-as években Amerikában a Straight Photography és ezzel szinte egy időben Európában az Új Tárgyilagosság. Mindkét stílus a tiszta, objektív képi nyelv megteremtését célozta meg, radikálisan szakítva a piktorialista hagyományokkal. A kiállítás látogatói elsősorban azt a változást figyelhetik meg, mely a hagyományokhoz hű, képi világában a festészethez közelítő fotóművészet és az első világháború körül kialakult modern fotográfia között alakult ki. A kiállításon látható fotográfiák döntő többsége a piktorializmus első nagyhatású publikációjától (1889) a Film und Foto kiállításig (1929) terjedő időszakban készült alkotásokkal mutatja be azt a változást, melyet a piktorialista fotóművészet és a modern fotográfia között – közel 40 év alatt – zajlott le. A csaknem tíz kölcsönző intézmény közreműködésével létrejövő kiállítás nemzetközi szinten átfogó képet ad a korszak fotográfiai változásáról. Az osztrák, német, francia, angol és amerikai fotográfusok mellett a korszak valamennyi kiemelkedő magyar fényképészének műve is szerepel a tárlaton (André Kertész, Moholy-Nagy László, Pécsi József és Balogh Rudolf).

Közvetítjük: Kulisszatitkok - FFS-szerda

A megújult, 500 férőhelyes FotoKlikk konferenciaszobában közvetítjük az előadást.Kezdés 19.00-kor! Belépés itt vagy ha úton vagy nézheted akár mobilon is (iPhone / Android) Az Eyewitness és a Moholy-Nagy László kiállítások szervezéséről, háttérmunkálatairól beszél Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója és Oltai Kata, a Ludwig Múzeum kurátora és koordinátora. A beszélgetést László Gergely képzőművész, a Lumen Galéria képviselője moderálja. A megújult, 500 férőhelyes FotoKlikk konferenciaszobában közvetítjük az előadást. Kezdés 19.00-kor! Belépés itt vagy ha úton vagy nézheted akár mobilon is (iPhone / Android) Az Eyewitness és a Moholy-Nagy László kiállítások szervezéséről, háttérmunkálatairól beszél Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója és Oltai Kata, a Ludwig Múzeum kurátora és koordinátora. A beszélgetést László Gergely képzőművész, a Lumen Galéria képviselője moderálja. A szerdai előadássorozat-projekt vezetője Tóth Balázs Zoltán.

Az NKA pályázata a Moholy-Nagy László-ösztöndíjra

A Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma pályázatot hirdet a Moholy-Nagy László-, berlini (Németország) fotóművészeti alkotói ösztöndíjra. A pályázaton a korábban támogatottak kivételével professzionális fotográfusok vehetnek részt. 2012-re a kollégium a következő tematikát írja ki: "Hotel Berlin" - fotográfiai reflexiók Berlinre, mint a legkülönfélébb kulturális-szellemi-művészeti áramlatok tranzitállomására, különös tekintettel a magyar művészetekre gyakorolt múltbéli és jelenkori hatásaira. Pályázati határidő: 2011. október 3. A Nemzeti Kulturális Alap Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma pályázatot hirdet a Moholy-Nagy László-, berlini (Németország) fotóművészeti alkotói ösztöndíjra. A pályázaton a korábban támogatottak kivételével professzionális fotográfusok vehetnek részt. 2012-re a kollégium a következő tematikát írja ki: "Hotel Berlin" - fotográfiai reflexiók Berlinre, mint a legkülönfélébb kulturális-szellemi-művészeti áramlatok tranzitállomására, különös tekintettel a magyar művészetekre gyakorolt múltbéli és jelenkori hatásaira. Pályázati határidő: 2011. október 3.

Mozgásba öltözött fotográfia és fénylények a Millenáris Teátrumban

Fénylények, fénylényeg, lebilincselő sziluettjáték, testek ritmusos, egymásba oldódó hömpölygése - ez a negatív Varieté. Mozgásba öltözött fotográfia - és dinamikus építészet. Moholy-Nagy László alig ismert művének régóta várt megfilmesítése a vászon mögött. Fénylények, fénylényeg, lebilincselő sziluettjáték, testek ritmusos, egymásba oldódó hömpölygése - ez a negatív Varieté. Mozgásba öltözött fotográfia - és dinamikus építészet. Moholy-Nagy László alig ismert művének régóta várt megfilmesítése a vászon mögött. Mire vágyik a tűzcsap? Miről fantáziál a telefonfülke? Egy este, amikor megmozdul a mozdulatlan, táncra kél a holt anyag. Geometria keretezte kreativitás a színpadon, ahol szívdobbanásra lüktet a futószalag. Épít az épület? Ép ami épp? Épp ami ép? Hol a határ? Bebörtönzött szabadságunk, életskatulyákba zárt kényszereink jelennek meg sziluettekbe bújtatva. Moholy-Nagy László alig ismert művének régóta várt megfilmesítése a vászon mögött. Hétköznapi torz tükreink, sebesség és külvárosi kutyák - „élő fényképek”-ből komponált árnyjáték, amelynek alapja Moholy-Nagy László A nagyváros dinamikája című filmforgatókönyve. Demcsák Ottó, a Győri Balett egyik alapítójának műfaji határokat eltörlő koreográfiájához, illetve Szépvölgyi Viktória értő rendezéséhez a Zagar zenekar vezetője, Zságer Balázs készített hang-kollázsokat illetve komponált minimál elektro-szimfonikus zenét. Először Magyarországon, színpadon az eddig rejtett téma. Analóg fénykísérlet és interaktív záró etűd, formabontó „sziluett-formatan”. Van-e élet a lakás előtt? A lámpaoszlop rávilágít az igazságra! Útlevél a Bauhausba - 8 test elvarázsolt nyelvén. Táncosok: Balogh Zsófia, Dulics Éva, Monojlovits Eszter, Nagy Fruzsina, Nagy Zsuzsanna, Sipos Mária Angéla, Szász Anna, Varga Renáta Zene: Zságer Balázs / Zagar Koreográfia: Demcsák Ottó / Győri Balett Analóg díszlet: Megyeri András / Laluz Visuals, naphon, Garami Richárd / Manufaktor Fények, vetítés: Sztojanovits Andrea Jelmez: Csergő Noémi Koordinátor: Murányi Nóra Rendező asszisztens: Lukács Anna Rendező: Szépvölgyi Viktória További előadások: október 21., 22.

Negatív VARIETÉ fotóinstalláció - fényköltészet a Mai Manó Házban

Mozdulat-kiállítás, térélményt adó sziluettek. Bujnovszky Tamás korunk egyik legtöbbet foglalkoztatott fotográfusa. Érzékeny képei új kategóriát alkotnak, megteremtik a fényköltészet műfaját. Ritka témái közé tartozik színházi produkciók megragadása. Ezúttal, a negatív VARIETÉ árnyék-táncszínházi előadás tolmácsaként, új művészi hangját ismerheti meg a közönség. Az árnyék-fény hatásra komponált fotók kivételes koncepció szerint fogalmazzák újjá a Napfényműterem terét. Mozdulat-kiállítás, térélményt adó sziluettek. Bujnovszky Tamás korunk egyik legtöbbet foglalkoztatott fotográfusa. Érzékeny képei új kategóriát alkotnak, megteremtik a fényköltészet műfaját. Ritka témái közé tartozik színházi produkciók megragadása. Ezúttal, a negatív VARIETÉ árnyék-táncszínházi előadás tolmácsaként, új művészi hangját ismerheti meg a közönség. Az árnyék-fény hatásra komponált fotók kivételes koncepció szerint fogalmazzák újjá a Napfényműterem terét. Balogh Balázs média designer segítségével formabontó installációként jelenik meg a Moholy-Nagy Lászlóhoz kapcsolódó előadás képi lenyomata. A darab jeleneteiből összeállított felvételek Samu Bence interaktív technikájával elevenednek meg, a látogatókat is a kiállítás részévé téve. A megnyitóval egybekötve ingyenes vetítés látható a negatív VARIETÉ előadásból a Mai Manó Ház épülettel szemközti téren, a Nagymező utcán 2010. október 9-én, szombaton 21.00-tól.

Az NKA legújabb fotóművészeti ösztöndíj-pályázatai

Figyelem!A Moholy-Nagy László alkotói ösztöndíj pályázat lebonyolítója a Balassi Intézet (1016 Budapest, Somlói út 51.), telefon (központi): +36 1 381 5100, központi e-mail cím: bbi@bbi.huAz „André Kertész” párizsi fotóművészeti alkotói ösztöndíj lebonyolítója a Magyar Fotográfiai Alapítvány (Telefon: Mobil: +36-20/263-26-32, e-mail: +36-76/483-221 fotomuzeum@fotomuzeum.hu Figyelem! A Moholy-Nagy László alkotói ösztöndíj pályázat lebonyolítója a Balassi Intézet (1016 Budapest, Somlói út 51.), telefon (központi): +36 1 381 5100, központi e-mail cím: bbi@bbi.huAz „André Kertész” párizsi fotóművészeti alkotói ösztöndíj lebonyolítója a Magyar Fotográfiai Alapítvány (Telefon: Mobil: +36-20/263-26-32, e-mail: +36-76/483-221 fotomuzeum@fotomuzeum.hu A FOTÓMŰVÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUM NYÍLT PÁLYÁZATOT HIRDET 1. „Moholy-Nagy László” berlini fotóművészeti alkotói ösztöndíjra Altéma kódszáma: 1802 A Fotóművészeti Kollégium pályázatot hirdet a Moholy-Nagy Lászlóról elnevezett berlini alkotómunka megvalósítására a 2011. évben. Pályázatot nyújthat be a vissza nem térítendő támogatásra professzionális fotográfus. Az NKA Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma az alkotói támogatást a magyar fotóművészek nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, és berlini jelenléte megteremtésének érdekében a berlini Collegium Hungaricummal és az OKM-mel közösen hozta létre. Évente egy fotóművész részesülhet a támogatásban. A berlini alkotómunka fedezetére szolgáló összeg: 1 000 000 Ft. Az alkotói támogatást 2011. évben kell felhasználni, összefüggő, folyamatos kinntartózkodás keretében, melynek időtartama két hónap. Az ösztöndíj-pályázat keretében a kollégium által kiírt tematika:Az integráció, mint európai probléma megjelenése Berlinben (különös tekintettel Neuköllnre) Pályázni a témára reflektáló koncepcióval és előzetes - Berlinben megvalósítandó - munkatervvel lehet. A pályázónak munkatervet, szakmai önéletrajzot, valamint az eddigi munkásságát reprezentáló kiadványokat (katalógus, könyv), portfóliót kell benyújtania. A pályázati adatlapon lebonyolítóként a Balassi Intézetet (1016 Budapest, Somlói út 51.) kell a pályázónak megjelölnie, mert a támogatás összege az Intézeten keresztül kerül kiutalásra. Az utazás konkrét időpontját a támogatott művész a Berlini Collegium Hungaricummal egyeztetve határozza meg, számára az Intézet saját vendégszobájában ingyenes szállást biztosít, és a 2010-es év második felében a Moholy-Nagy Galériájában kiállítást rendez.A támogatás utalására kiutazás előtt kerülhet sor. A művész a kiállítást követően, munkabeszámolót köteles benyújtani, amelyhez nézőképformában tartalmaznia kell az alkotói támogatás ideje alatt készült legalább 10 képből álló sorozatát. A berlini kiállításon bemutatott képekből egy műtárgyat a művész a berlini Collegium Hungaricumnak köteles adományozni, amely azt a kortárs magyar fotógyűjteménye részeként helyezi el az épületében. Az adományozás megtörténtét, a beszámoló részeként, az intézetnek igazolnia kell a Kollégium felé. Az elbírálás szempontjai:a téma iránti affinitás megalapozottsága;a benyújtott előzetes munkaterv és művészi elképzelés tudatossága, célirányossága;előnyt jelent a német vagy angol nyelv nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt társalgási szintű ismerete.2. „André Kertész” párizsi fotóművészeti alkotói ösztöndíjra Altéma kódszáma: 1802 A Fotóművészeti Szakmai Kollégium pályázatot hirdet az André Kertészről elnevezett párizsi alkotómunka-támogatás elnyerésére a 2011. évre. Pályázatot nyújthat be a vissza nem térítendő támogatásra professzionális fotográfus a korábban támogatottak kivételével. Az NKA Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma az alkotói támogatást a magyar fotóművészek nemzetközi kapcsolatának és párizsi jelenléte megteremtésének előmozdítása érdekében a Párizsi Magyar Intézettel és az OKM-mel közösen hozta létre. Évente egy fotóművész részesülhet a támogatásban. A párizsi alkotómunka fedezetére szolgáló összeg: 1 000 000 Ft . Az alkotói támogatást 2011. évben kell felhasználni, összefüggő, folyamatos kinntartózkodás keretében, melynek időtartama két hónap. A pályázónak szakmai önéletrajzot, munkatervet, valamint a munkásságát reprezentáló kiadványokat (katalógus, könyv), portfóliót kell benyújtania. A pályázati adatlapon lebonyolítóként a Magyar Fotográfiai Alapítványt kell a pályázónak megjelölnie, mert a támogatás összege az Alapítványon keresztül kerül kiutalásra. Az utazás konkrét időpontját a támogatott művész a Párizsi Magyar Kulturális Intézettel egyeztetve határozza meg, számára az Intézet saját vendégszobájában ingyenes szállást biztosít és munkáiból a következő évben kiállítást rendez. A támogatás utalására kiutazás előtt kerülhet sor. A művész hazatérését követően, munkabeszámolót köteles benyújtani, amelyhez kiállításra alkalmas formában csatolnia kell az alkotói támogatás ideje alatt készült 10 képből álló sorozatát. A kollégium szakmai elfogadását követően az alkotónak kötelessége a képeket a Magyar Fotográfiai Múzeumnak átadni. Az elhelyezés tényét, a beszámoló részeként, a múzeumnak igazolnia kell a kollégium felé. Az elbírálás szempontjai:a benyújtott munkaterv és művészi elképzelés tudatossága, célirányossága;a portfólió szakmai kvalitása;egy nyugati nyelv nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt társalgási szintű ismerete. TÁJÉKOZTATÁS Tájékoztatjuk magyarországi illetőségű Pályázóinkat, hogy pályázatának benyújtása alkalmával – a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatósága érdekében – a 2007. évi CLXXXI. törvény alapján a) minden pályázat esetében a pályázónak nyilatkozni kell az összeférhetetlenségről, illetve érintettségről. – A „Nyilatkozat” – amelyet a Pályázati adatlap tartalmaz – kitöltése minden pályázat esetén kötelező. – Amennyiben a hivatkozott törvény 8. § (1) bekezdése alapján érintettség fennáll, úgy "Közzétételi kérelmet" kitöltve, aláírva a pályázattal együtt kötelezően be kell nyújtani. (A nyomtatvány elérhető és kinyomtatható az alábbi linkre kattintva: Közzétételi kérelem.)A fenti pontokban foglaltak nem teljesítése a pályázat érvénytelenségét vonja maga után.b) a pályázatban leírt és a pályázati eljárásban keletkező adatok közérdekű adatoknak minősülnek,c) a hivatkozott törvény alapján a pályázat meghatározott adatait közzé kell tennünk a Kormány által meghatározott – www.kozpenzpalyazat.gov.hu – központi portálon.Tájékoztatjuk pályázóinkat, hogy a támogatásban részesülő kedvezményezettek – összhangban az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 85/2004. (IV.19.) Korm. rendelettel a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény, az annak végrehajtásául szolgáló 9/2006. (V.9.) NKÖM rendelet, valamint a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító állami támogatásokról szóló 28/2008. (II.15.) Korm. rendelet alapján – kulturális célú állami támogatásban részesülnek, amelyet az Európai Bizottság az N357/2007-es számú határozatában hagyott jóvá.Felhívjuk pályázóink figyelmét, hogy az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009 (XII.19.) Kormányrendelet több helyen módosította a pályáztatás eljárás rendjét: – 119. §-a alapján a támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, az attól történő elállás esetén a támogatás visszafizetésének biztosítéka a támogatási szerződés mellékletét képező felhatalmazás beszedési megbízás teljesítésére.Pályázati adatlapot elkészíteni a www.nka.hu portál („pályáztatás” cím alatt található) „pályázati adatlap kitöltése” címszónál lehet. ("minta" pályázati adatlap a portálon a „pályáztatás” cím alatt található az „aktuális pályázati felhívások” címszónál. Ez az adatlap tájékoztatásra szolgál, pályázatként benyújtani nem lehet.)A pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit az NKA Ügyrendje szabályozza, amely megtalálható az NKA portálon jogszabályok menüpont alatt.A pályázatok 1 példányban 2010. október 20-ig beérkezően nyújthatók be kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának levelezési címére. (H – 1388 Budapest, Pf. 82). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek.Pályázattal kapcsolatban felvilágosítást telefonon a (36-1) 327-4444 számon kaphatnak.A pályázatok elbírálása legkésőbb a beérkezési határidőt követő 60 napon belül történik. A döntésről a pályázók a döntést követő legkésőbb 20 napon belül postai úton értesítést kapnak. A döntés az NKA portálján is közzétételre kerül.A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.A kollégium által támogatott pályázatok megvalósítására az NKA Igazgatósága a támogatottakkal támogatási szerződést köt. A támogatási szerződés megkötésének feltétele, hogy a támogatott a támogatási szerződés megkötéséhez előírt jogszabályi feltételeknek megfeleljen. A támogatott a támogatást csak a támogatási szerződésben meghatározott jogcímekre használhatja fel.Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma

XVII. Esztergomi Fotográfiai Biennálé pályázata

Az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumával és a Budapesti Kolta Galériával együtt 2010-ben rendezi meg a XVII. Esztergomi Fotográfiai Biennálét, ezúttal „homo ludens” címmel.A rendezvény lebonyolítója immár 33 éve a Bajor Ágost Művelődési Ház (jelenleg Várszínház és Kultúrmozgó). Mi lenne ha...a HOMO LUDENS , azaz a játszó ember! Az Esztergomi Art Fotográfiai Stúdió a Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeumával és a Budapesti Kolta Galériával együtt 2010-ben rendezi meg a XVII. Esztergomi Fotográfiai Biennálét, ezúttal „homo ludens” címmel.A rendezvény lebonyolítója immár 33 éve a Bajor Ágost Művelődési Ház (jelenleg Várszínház és Kultúrmozgó). Mi lenne ha...a HOMO LUDENS , azaz a játszó ember! A fotográfiának természetéből fakadóan sok köze van a játékhoz , a játékos attitűdhöz. A kíváncsisággal párosulva a technikai tulajdonságai a kompozíciós lehetőségekre és a médiummal való kísérletezésre ösztönöznek, a „mi lenne ha?” kérdésre gyorsan megkapjuk a választ . Vizuális és nem vizuális ötleteinket, próbaanyagokat nem kell fejben absztrakciós sémákon átküldeni , megdolgozni, inkább a végén interpretálni. A játék mindig valahol felbukkan a képzőművészetben. A reneszánsztól kezdve az álperspektívák, a manierizmus kompozíciói , a németalföldi qoudlibetek, a dada képződményei, a pop art alkotásai példák arra, hogy a játék a művészettel szorosan összekapcsolódik. A fényképezés feltalálása után a hőskorban pár évtized alatt megjátszották a fotó lehetőségeit, - és nemcsak a fényképészek . André Kertész munkássága elképzelhetetlen a játékos meglátó, képalkotó képessége nélkül. Moholy-Nagy László formabontó alkotásainak a megszületésében is nagy szerepet kapott a játék . Lartigue önfeledten dokumentálta az emberi önfeledséget; homo ludensként, a Homo Ludenst . Meg lehet említeni a Horus Archívum gyüjteményt, ami tulajdonképpen a véletlenül humoros képek mellett a fényképezés szándékos játékos képcsinálásának , vagy a játék - a fényképezőgép segítségét mindenképpen figyelembe vevő -dokumentálásának a civil emlékei. Hasonló hozzáállással a hajdani, esztergomi STB csoport játszotta vissza korának ambivalens és aktuális szituációit, nem nélkülözve az iróniát. A „ludo” latin ige a játszani melletti jelentései a sokat mondó játszva előállít,vagy az időtöltésből vagy tréfából valamivel foglalkozik,-esetleg rászed. A játék az alkotási folyamat egy fázisa. De általánosságban koordináljuk, kontrolláljuk. A játékban most a képalkotás rutinja ellen cselekedhetünk. (Ne kizárólag az életműnek dolgozzunk, ne kizárólag a „grand art” -nak tetszelegjünk!) Lehet többek között „a szabadság az a stratégia, mely a véletlent és a szükségszerűséget aláveti az emberi szándéknak.”(V.Flusser) Vagy lehet a kiírással harmonizáló konkrét emberi szándék, terv, koncepció,- és a fotográfia legyen ez esetben az a médium, ami annak a előadására a legalkalmasabb. Vagy szószaporítás helyett, vagy inkább után legyen a „mi lenne, ha...” eufóriájával és egy ilyen-olyan (lehetőleg inkább olyan) kamerával egy homo ludens. Játéknak tekinthető -legalábbis most annak tekintjük- és várjuk, fotográfiai- és képzőművészeti ábrázolási és kifejezési formák határterületeit ; intermediális kapcsolatait, valamilyen akció(művészet) minőségi dokumentációját, játékos konceptualitást, valamilyen jelenség (optikai,fizikai,kinetikus...stb.) játékos vizsgálatát és/vagy előadását , a játékot, mint fogalmat játékosan boncolgató alkotásokat , a felsoroltak laza ötvözeteit és azokat a lehetőségeket ami a játék öngerjesztő természete miatt most még eszünkbe sem jut. Kritérium az alábbiak előtt, hogy fénykép legyen (valahol). Jó „munkát” kíván : Balla Gergely az EFB művészeti vezetője A Zsűri Tagjai: Bozsó András fotográfus, Böröczfy Virág művészettörténész, Csontó Lajos képzőművész, Szirtes János képzőművész, em Török András fotográfus. A képek beadásának a helye, ideje és módja: Budapest Galéria Kiállítóháza Budapest III. ker. Lajos u.158. 2010 május 17-én 9 és 16 óra között. (aznap elszállítjuk). Zsűrizés május 24-én.A zsűri elé csak kiállításra kész akasztóval ellátott, keretezett képek kerülnek, pontos adatokkal kitöltött és kinyomtatott nevezési lappal együtt. Kérünk továbbá a munkákról elektronikus adathordozón (CD,DVD) mellékelve reprodukciókat (CMYK színtér, 300 dpi felbontás, rövidebbik oldala 20 cm). A nevezési díj ellenében minden résztvevő egy katalógus átvételére jogosult. Nevezési Lap letölthető a oldalról. A munkák feltölthetők lesznek elektronikusan is a fenti címen leírt módon. A képek száma maximum 10 darab.(sorozat esetében is minden keretezett kép 1 darabnak számít.) A nevezési díj átutalási igazolását kérjük a kitöltött nevezési lap mellé csatolni. Nevezési Díj: 3600 ft , amelyet átutalással”EFB2010”jeligével a Raiffeisen Bank, Esztergom 12025000-00146202-00100000 számlaszámra kérjük átutalni. Díjazás: A díjazás a hagyományainkhoz hűen az alábbi. A fődíjat az OKTATÁSI és KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM, a két nagydíjat a MAGYAR NEMZETI MÚZEUM ESZTERGOMI VÁRMÚZEUMA illetve A MAGYAR ALKOTÓMŰVÉSZEK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE adja. További díjakat megyénk, városunk, művészeti szervezetek és alapítványok ajánlanak fel. Tájékoztatás: Várszínház és Kultúrmozgó Esztergom, Imaház utca 2/a Kollár Hilda művészeti előadó Telefon: 06 33 313888 , e.mail: egommuvhaz@invitel.hu Kiállítások helyszíne és várható időpontja: Magyar Nemzeti Múzeum Esztergomi Vármúzeuma 2010. szeptember 17-október 10. Kolta Galéria Budapest 2010. november (koltagaléria@gmail.com) A képek elszállítása: A képek elszállítása az utolsó kiállítási helyszínről (időpontjáról tájékoztatjuk) Az el nem szállított képek a Széchenyi Könyvtár tulajdonába kerülnek. Figyelem! Képbeadás helye: Budapest Galéria Kiállítóháza, Óbuda, 1036. Lajos u.158.

NKA fotóművészeti szakmai kollégium pályázata

A FOTÓMŰVÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUM PÁLYÁZATOT HIRDET1. „Moholy-Nagy László” berlini fotóművészeti alkotói ösztöndíjra Altéma kódszáma: 1802 A Fotóművészeti Kollégium pályázatot hirdet a Moholy-Nagy Lászlóról elnevezett berlini alkotómunka megvalósítására a 2010. évben. Pályázatot nyújthat be a vissza nem térítendő támogatásra professzionális fotográfus. A FOTÓMŰVÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUM PÁLYÁZATOT HIRDET 1. „Moholy-Nagy László” berlini fotóművészeti alkotói ösztöndíjra Altéma kódszáma: 1802 A Fotóművészeti Kollégium pályázatot hirdet a Moholy-Nagy Lászlóról elnevezett berlini alkotómunka megvalósítására a 2010. évben. Pályázatot nyújthat be a vissza nem térítendő támogatásra professzionális fotográfus. Az NKA Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma az alkotói támogatást a magyar fotóművészek nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése, és berlini jelenléte megteremtésének érdekében a berlini Collegium Hungaricummal és az OKM-mel közösen hozta létre. Évente egy fotóművész részesülhet a támogatásban. A berlini alkotómunka fedezetére szolgáló összeg: 1 000 000 Ft. Az alkotói támogatást 2010. évben kell felhasználni, összefüggő, folyamatos kinntartózkodás keretében, melynek időtartama két hónap. Az ösztöndíj-pályázat keretében a kollégium által kiírt tematika a berlini magyar intézet Monat der Fotografie „2010-es” témájához illeszkedik: „Berlin est á la mode” - (A trendi Berlin) címmel. Pályázni e témára reflektáló művészi elképzeléssel, Berlinben megvalósítandó munkatervvel lehet. A pályázónak munkatervet, szakmai önéletrajzot, valamint az eddigi munkásságát reprezentáló kiadványokat (katalógus, könyv), portfóliót kell benyújtania. A pályázati adatlapon lebonyolítóként a Balassi Intézetet (1016 Budapest, Somlói út 51.) kell a pályázónak megjelölnie, mert a támogatás összege az Intézeten keresztül kerül kiutalásra. Az utazás konkrét időpontját a támogatott művész a Berlini Collegium Hungaricummal egyeztetve határozza meg, számára az Intézet saját vendégszobájában ingyenes szállást biztosít, és a 2009-es év második felében a Moholy-Nagy Galériájában kiállítást rendez. A művész a kiállítást követően, munkabeszámolót köteles benyújtani, amelyhez nézőképformában tartalmaznia kell az alkotói támogatás ideje alatt készült legalább 10 képből álló sorozatát. A berlini kiállításon bemutatott képekből egy műtárgyat a művész a berlini Collegium Hungaricumnak köteles adományozni, amely azt a kortárs magyar fotógyűjteménye részeként helyezi el az épületében. Az adományozás megtörténtét, a beszámoló részeként, az intézetnek igazolnia kell a Kollégium felé. Az elbírálás szempontjai: • a téma iránti affinitás megalapozottsága; • a benyújtott munkaterv és művészi elképzelés tudatossága, célirányossága • német vagy angol nyelv nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt társalgási szintű ismerete. 2. „André Kertész” párizsi fotóművészeti alkotói ösztöndíjra Altéma kódszáma: 1802 A Fotóművészeti Szakmai Kollégium pályázatot hirdet az André Kertészről elnevezett párizsi alkotómunka-támogatás elnyerésére a 2010. évre. Pályázatot nyújthat be a vissza nem térítendő támogatásra professzionális fotográfus a korábban megítélt támogatottak kivételével. Az NKA Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma az alkotói támogatást a magyar fotóművészek nemzetközi kapcsolatának és párizsi jelenléte megteremtésének előmozdítása érdekében a Párizsi Magyar Intézettel és az OKM-mel közösen hozta létre. Évente egy fotóművész részesülhet a támogatásban. A párizsi alkotómunka fedezetére szolgáló összeg: 1 000 000 Ft . Az alkotói támogatást 2010. évben kell felhasználni, összefüggő, folyamatos kinntartózkodás keretében, melynek időtartama két hónap. A pályázónak szakmai önéletrajzot, munkatervet, valamint a munkásságát reprezentáló kiadványokat (katalógus, könyv), portfóliót kell benyújtania. A pályázati adatlapon lebonyolítóként a Magyar Fotográfiai Alapítványt kell a pályázónak megjelölnie, mert a támogatás összege az Alapítványon keresztül kerül kiutalásra. Az utazás konkrét időpontját a támogatott művész a Párizsi Magyar Kulturális Intézettel egyeztetve határozza meg, számára az Intézet saját vendégszobájában ingyenes szállást biztosít és munkáiból a következő évben kiállítást rendez. A művész hazatérését követően, munkabeszámolót köteles benyújtani, amelyhez kiállításra alkalmas formában csatolnia kell az alkotói támogatás ideje alatt készült 10 képből álló sorozatát. A kollégium szakmai elfogadását követően az alkotónak kötelessége a képeket a Magyar Fotográfiai Múzeumnak átadni. Az elhelyezés tényét, a beszámoló részeként, a múzeumnak igazolnia kell a kollégium felé. Az elbírálás szempontjai: • a benyújtott munkaterv és művészi elképzelés tudatossága, célirányossága; • a portfólió szakmai kvalitása; • egy nyugati nyelv nyelvvizsga bizonyítvánnyal igazolt társalgási szintű ismerete. Pályázatot benyújtani csak a 2009. évre kiadott pályázati adatlapon lehet. Pályázati adatlapot elkészíteni a www.nka.hu portálon „pályáztatás” cím alatt található „adatlapok kitöltése” címszónál lehet. (A portálon „Minta” pályázati adatlap is található a pályáztatás/aktuális pályázati felhívások menüpontban. Ez az adatlap azonban pályáztatás céljára nem használható.) A pályázat 2009. október 30-ig beérkezően nyújtható be, kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának postacímére (H - 1388 Budapest, Pf. 82). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek. Kérjük, figyelmesen olvassa el a lap tetején található Pályázati tudnivalókat!

Az NKA fotóművészeti szakmai kollégium pályázata - 08.11.10

A FOTÓMŰVÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUM PÁLYÁZATOT HIRDET ”Moholy-Nagy László” berlini fotóművészeti alkotói ösztöndíjra Altéma kódszáma: 1802 A Fotóművészeti Kollégium pályázatot hirdet a Moholy-Nagy Lászlóról elnevezett berlini alkotómunka megvalósítására a 2009. évben. Pályázatot nyújthat be a vissza nem térítendő támogatásra professzionális fotográfus. A FOTÓMŰVÉSZETI SZAKMAI KOLLÉGIUM PÁLYÁZATOT HIRDET ”Moholy-Nagy László” berlini fotóművészeti alkotói ösztöndíjra Altéma kódszáma: 1802 A Fotóművészeti Kollégium pályázatot hirdet a Moholy-Nagy Lászlóról elnevezett berlini alkotómunka megvalósítására a 2009. évben. Pályázatot nyújthat be a vissza nem térítendő támogatásra professzionális fotográfus. Az NKA Fotóművészeti Szakmai Kollégiuma az alkotói támogatást a magyar fotóművészek nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése és berlini jelenléte megteremtésének érdekében a berlini Collegium Hungaricummal és az OKM-mel közösen hozta létre. Évente egy fotóművész részesülhet a támogatásban. A berlini alkotómunka fedezetére szolgáló összeg: 1 000 000 Ft. Az alkotói támogatást 2009. évben kell felhasználni, összefüggő, folyamatos kinntartózkodás keretében, melynek időtartama két hónap. Az ösztöndíj-pályázat keretében a kollégium a Berlini Magyar Intézet éves kulturális és tudományos programjához illeszkedő témát hirdet meg. Ez a tematika 2009-ben a „Német egység”. Pályázni e témára reflektáló művészi elképzeléssel, Berlinben megvalósítandó munkatervvel lehet. A pályázónak munkatervet, szakmai önéletrajzot, valamint az eddigi munkásságát reprezentáló kiadványokat (katalógus, könyv), portfóliót kell benyújtania. A pályázati adatlapon lebonyolítóként a Balassi Intézetet (1016 Budapest, Somlói út 51.) kell a pályázónak megjelölnie, mert a támogatás összege az Intézeten keresztül kerül kiutalásra. Az utazás konkrét időpontját a támogatott művész a Berlini Collegium Hungaricummal egyeztetve határozza meg, számára az Intézet saját vendégszobájában ingyenes szállást biztosít, és 2009. második felében a Moholy-Nagy Galériájában kiállítást rendez. A művész a kiállítást követően munkabeszámolót köteles benyújtani, amelyhez nézőképformában tartalmaznia kell az alkotói támogatás ideje alatt készült legalább 10 képből álló sorozatát. A berlini kiállításon bemutatott képekből egy műtárgyat a művész a berlini Collegium Hungaricumnak köteles adományozni, amely azt a kortárs magyar fotógyűjteménye részeként helyezi el az épületében. Az adományozás megtörténtét a beszámoló részeként, az Intézetnek igazolnia kell a Kollégium számára. Az elbírálás szempontjai: • a téma iránti affinitás megalapozottsága • a benyújtott munkaterv és művészi elképzelés tudatossága, célirányossága • német vagy angol nyelv társalgási szintű ismerete. Pályázati adatlapot kitölteni csak az NKA portálján lehet! Pályázati adatlapot elkészíteni a www.nka.hu portál („pályáztatás” cím alatt található) „pályázati adatlap kitöltése” címszónál lehet. ("minta" pályázati adatlap a portálon a „pályáztatás” cím alatt található az „aktuális pályázati felhívások” címszónál. Ez az adatlap pályáztatás céljára nem használható.) A pályázat 2008. november 10-ig beérkezően nyújtható be, kizárólag postai úton az NKA Igazgatóságának postacímére (H - 1388 Budapest, Pf. 82). A határidőn túl érkező pályázatok érvénytelenek.

Gyarmathy Tihamér (1915-2005) fotogramjai az 1950-es, 1960-as évekből

Helyszín:Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, Katona József tér 12. Megnyitja: Baki Péter Igazgató, Magyar Fotográfiai Múzeum Látogatható: Szerdától vasárnapig, 10 és 17 óra között. A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kultúrális Alap támogatta. Helyszín: Magyar Fotográfiai Múzeum, Kecskemét, Katona József tér 12. Megnyitja: Baki Péter Igazgató, Magyar Fotográfiai Múzeum Látogatható: Szerdától vasárnapig, 10 és 17 óra között. A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kultúrális Alap támogatta. Gyarmathy Tihamér fotogramjait még mindig nem teljes mértékben fogadta be a magyar fotótörténet. Jogosan tehető fel a kérdés, hogy miért, hiszen ezek a műalkotások, melyek az 1950-es, 1960-as években készültek, egyfajta folytatásai a két világháború közötti avantgárd művészek által létrehozott fotogramoknak. Sőt, ötvözik is azokat, mert a statikus képi elemeket bemutató szürrealista Man Ray és a konstruktivista Moholy-Nagy László által készített „mozgó” fotogramok között helyezkednek el valahol félúton, hiszen némelyik alkotás inkább statikus képi világot mutat, más esetben pedig két, már elkészült fotogram egymásra vetítésével és elforgatásával készültek. Ezeknél a műtárgyaknál különösen fontos, hogy tudjuk keletkezésük évszámát, nem csak azért, mert ebből megállapítható, hogy a fotogramot művészi szintre emelő művészek második hullámához tartozott Gyarmathy, hanem főképpen azért, mert ha magunk elé tudjuk idézni az ’50-es évek hazai művészetének alkotásait, rádöbbenhetünk ezen alkotások unikális voltára. Gyarmathy Tihamért nem térítette el útjáról a korszak kultúrpolitikája, művészetét 1949 után is ott folytatta, ahogy annak belső törvényszerűségeiből fakadt. Fotogramjai két üveglap közé helyezett, általa kivágott növényi formákra visszautaló, textúrával rendelkező formákat rögzítő alkotások. Az így készült kollázsokat világította meg, vagy nagyítógépének fényforrásával, vagy reflektorral. Így épülnek fel csak a fény és a fényérzékeny anyag segítségével ezek az olykor szürreális, máskor realista alkotások.

A fotográfiatörténet legjelentősebb művészeinek alkotásai

... láthatók a Szépművészeti Múzeumban június 6-án nyíló nagyszabású kiállításon. A Lélek és Test, Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével című tárlaton csaknem 90 fotóművész több mint 220 műve tekinthető meg. ... láthatók a Szépművészeti Múzeumban június 6-án nyíló nagyszabású kiállításon. A Lélek és Test, Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fotográfia legnagyobb mestereinek szemével című tárlaton csaknem 90 fotóművész több mint 220 műve tekinthető meg. Az augusztus 24-ig nyitva tartó kiállításon a magyar származású ikonok – André Kertész, Moholy-Nagy László, Brassaï, Robert Capa - alkotásai mellett a legnagyobb mesterek – többek között Man Ray, Henri Cartier-Bresson, Alfred Stieglitz, Sebastiáo Salgado - műveit és az elmúlt évtizedek fotográfusainak – pl. Robert Mapplethorpe, Tóth György, Yousuf Karsh - munkáit is láthatja a nagyközönség. A kiállítást Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója és Baki Péter mutatja be a sajtó képviselőinek kurátor, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója A tárlatot Csák Ferenc, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára, Parti Nagy Lajos író és Baki Péter kurátor nyitja meg június 6-án, pénteken 11.00 órakor.

Moholy-Nagy László: Fotográfiák/Photographs

Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26. Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig, valamint előzetes bejelentkezéssel (06209136291). *** Moholy-Nagy László (1895 - 1946) Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26. Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig, valamint előzetes bejelentkezéssel (06209136291). *** Moholy-Nagy László (1895 - 1946) Sokoldalú, a legkülönbözőbb műfajokkal kísérletező igazi avantgárd egyéniség volt, akinek legtermékenyebb alkotó periódusa a 20-as évek németországi művészetéhez kapcsolódott. Itthon megkezdett - soha be nem fejezett - jogi tanulmányai, szépirodalmi kísérletei, majd az I. világháborúban való aktív részvétele nem hatott rá olyan meghatározó erővel, mint a budapesti MA folyóirat körével kiépített kapcsolata. Elsődlegesen Nemes Lampérth József, Uitz Béla és Tihanyi Lajos portré- és tájfestészete segítette saját stílusa megteremtésében. Noha a Tanácsköztársaság művészetpolitikai küzdelmeiben nem vett részt, az 1919-es év legvégén elhagyta az országot, s előbb Bécsben, majd rövidesen, az 1920-as év legelején Berlinben telepedett le. Miközben portré- és tájrajzaiban aktivista szemlélete továbbélt, Berlinben megismerkedett a nemzetközi dadaizmus és az orosz konstruktivizmus legfontosabb irányzataival és azok képviselőivel. Baráti körébe tartozott Raoul Hausmann, Hannah Höch, El Liszickij, Ivan Punyi stb. 1922-től rendszeresen kiállított, Péri László magyar szobrásszal együtt a berlini Der Sturm galériában, és a berlini baloldali Novembergruppe-ban. 1921-től a bécsi MA munkatársa, berlini képviselője lett. A berlini hidak, transzformátorok ihletésére születtek 1921-ben dadaista jellegű "ipari tájképei", amelyek a MA által kiadott Horizont albumban is megjelentek. 1922-től festészetében a geometrikus absztrakció egy sajátos változata - amit üveg-architektúrának nevezett - vált uralkodóvá. 1922-ben Kassák Lajossal együtt Bécsben kiadta az Új Művészek Könyvét (magyarul és németül). 1923 tavaszától Walter Gropius meghívására a weimari Bauhausban tanított mint a legfiatalabb professzor. A fémműhely művészeti vezetésén és a bevezető kurzuson kívül a Bauhausban grafikai mappák megalkotásával, az új, korszerű Bauhaus-tipográfia megtervezésével, a Bauhaus-könyvek sorozatának megszerkesztésével is foglalkozott. Ekkor születtek legharmonikusabb absztrakt festményei, fényképei, fotogramjai, "fotoplasztik"-jai, ekkor jelent meg a MA-ban a Filmváz. A nagyváros dinamikája c. filmszcenáriója, valamint a Bauhaus-sorozatban két önálló könyve: Festészet, fényképészet, film (1925) és Az anyagtól az építészetig (1929). Mire ez utóbbi megjelent, ő Gropius példáját követve 1928-ban elhagyta a Bauhaus-t, Berlinben telepedett le. Először Párizsban, a Werkbund-kiállításon, 1930-ban mutatta be Fény-tér-modulátor c. korai kinetikus szerkezetét, amely színes fényjátékot teremtett. Ennek felhasználásával született a Fekete-fehér-szürke filmjáték c. absztrakt filmje. Közben rendszeresen publikált - elsődlegesen fényképészetről - az amszterdami i 10,a kolozsvári Korunk,a budapesti Dokumentum, Munka,majd később a brnói Telehor folyóiratban. 1934-ben Amszterdamba, 1935-ben Londonba költözött, ahol gyakorlati, kereskedelmi feladatokat látott el Kepes Györggyel együtt. 1937-ben Gropius meghívására Chicagóba utazott, s véglegesen ott telepedett le, a New Bauhaus-American School of Design igazgatója lett. Miután a New Bauhaus anyagi okokból 1938-ban megszűnt, ~ 1939 februárjában megalapította saját, School of Design elnevezésű iskoláját, amely 1944-ben Institute of Design nevet és főiskolai státust nyert. ~ egészen haláláig itt tanított. 1945-ben befejezte a Látás mozgásban c. alapvetően fontos könyvét, amely több évtizedes tapasztalatát összegezi; a szöveghez elválaszthatatlanul kapcsolódik a szerző által kiválasztott képanyag. ~ művészi öröksége - elsősorban a fotóművészet terén folytatott kutatásai - egyre inkább a nemzetközi figyelem központjába került, számos kiállítás és publikáció foglalkozott velük. Irodalom Moholy-Nagy, S.: Moholy-Nagy Experiment in Totality,Cambridge, Mass., 1969 Weitemeier, H.: Lichtvisionen Ein Experiment von ~, Berlin, 1972 Kostelanetz, R. (Szerk.): ~, New York, 1970 Moholy, L.: Marginalien zu ~, Krefeld, 1972 Weitemeier, H.: ~, (kat. bev., Stuttgart, 1974) Haus, A.: Moholy-Nagy Fotos und Fotogramme,München, 1978 Moholy-Nagy L.: A festéktől a fényig (összeállította: Sugár E., bevezette: Mezei J.), Bukarest, 1979 ~ munkássága (életrajz: Beke L.), Budapest, 1980 Passuth K.: ~, Budapest, 1982 ~ A New Vision for Chicago,Chicago, 1990 (kat.) László Moholy-Nagy,Marseille, 1991 (kat.) Müller, C.: TYPOFOTO Wege der Typografie zur Foto-Text-Montage bei László Moholy-Nagy, Berlin, 1994 László Moholy-Nagy: From Budapest to Berlin 1914-1923,Delaware, 1995 (kat.) Kaplan, L.: Laszlo Moholy-Nagy Biographical Writings,London, 1995 ~ 100 fotó, Kecskemét, 1995 (kat.) Findeli, A.: Le Bauhaus de Chicago L'oeuvre pédagogique de László Moholy-Nagy,Párizs, 1995 M. Hight E.: Picturing Modernism, Moholy-Nagy and Photography in Weimar Germany,Cambridge, Mass., 1995 ~ fotogramok,Budapest, 1996 Über Moholy-Nagy (Kiadja: Jäger, G. és Wessing, G.), Bielefeld, 1997.

(M)érték – világhírű magyar fotográfusok

Minden idők talán legsikeresebb hazai fotókiállításán Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi munkáit ezúttal Miskolcon, a Miskolci Galériában (Rákóczi u. 2.) csodálhatja meg az, aki a korábbi helyszíneken még nem élt a rendkívüli tárlat adta lehetőséggel, vagy aki újra örömet akar szerezni magának. Minden idők talán legsikeresebb hazai fotókiállításán Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi munkáit ezúttal Miskolcon, a Miskolci Galériában (Rákóczi u. 2.) csodálhatja meg az, aki a korábbi helyszíneken még nem élt a rendkívüli tárlat adta lehetőséggel, vagy aki újra örömet akar szerezni magának.

Szipál Márton fotózik a Reök palotában

A művész azt mondja, fotózott ő mindenhol a világon, de sohasem, a hely volt a fontos, hanem az, hogy jó barátokkal legyen együtt.Hollywood-i mester kamerája előtt is állhatnak modelt azok, akik elmennek a szegedi Reök palotába a világhírű magyar fotográfusok kiállítására. Szipál Márton aki lencsevégre kapta Kaliforniában többek között John Wayne-t és Olivia Hussey-t, fotózás mellett tárlatvezetést is vállal, Szegeden. A művész azt mondja, fotózott ő mindenhol a világon, de sohasem, a hely volt a fontos, hanem az, hogy jó barátokkal legyen együtt. Hollywood-i mester kamerája előtt is állhatnak modelt azok, akik elmennek a szegedi Reök palotába a világhírű magyar fotográfusok kiállítására. Szipál Márton aki lencsevégre kapta Kaliforniában többek között John Wayne-t és Olivia Hussey-t, fotózás mellett tárlatvezetést is vállal, Szegeden. "... egy körnek kel lennie, háromszögnek és ha a háromszög egy millimétert elmozdul, rögtön ugye, nem nézek ki jobban de a geometria elmozdult..." A geometria adott mindig alapot a művész képeinek. Szipál Márton Szolnokon született, eredetileg orvos akart lenni, de a fotózás mellett döntött, 56-ban ment Amerikába, de nem a rendszer elől menekült, hanem szerencsét próbálni ment egy fényképezőgéppel a vállán. Végig fotózta a Hollywood-i sztárokat, de lencsevégre kapott mindent, amiben érdekeset látott. "... én amikor fényképezek az árnyékot nézem, nem a fényt. Ha egy fényképről letörölünk minden árnyékot, akkor semmi sem marad a képen. Ezek szerint az árnyék a fontos nem a fény..." - vallotta be Szipál Márton. Szipál Márton azt mondja, fotózott ő mindenhol a világon, de sohasem, a hely volt a fontos, hanem az, hogy jó barátokkal legyen együtt. Ezért jött három napra Szegedre, ahol egy alkalmi műtermet is kialakítottak neki. "... azok a szerencsések, akik éppen abban a pillanatban jönnek és a tárlatot nézik meg, azokat lencsevégre kapja művész úr és alkalmuk lesz egy világhírű magyar fotográfustól képet kapni önmagukról, Szipál Mártontól, abban a különleges atmoszférában abba a kiállítóteremben, ahol a legjobb magyar fotográfusok kiállítása lesz látható" - mondta Herczeg Tamás REÖK igazgató. Január 13-áig Szipál Márton mellett Brassai, Robert Capa, André Kertész és Moholy-Nagy László képei is láthatóak a szegedi REÖK palotában.

(M)érték - Világhírű magyar fotográfusok - PÉCS

Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi a világ fotóművészetének meghatározó alakjai. Az öt magyarországi születésű mester mintegy 250 munkáját mutatja be a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatott legjelentősebb hazai fotókiállításHelyszín: Városi Képtár(Pécs, Rákóczi u. 11.)..Megtekinthető: hétfő és kedd kivételével mindennap 10 és 18 óra közöt Brassai, Robert Capa, André Kertész, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi a világ fotóművészetének meghatározó alakjai. Az öt magyarországi születésű mester mintegy 250 munkáját mutatja be a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményéből válogatott legjelentősebb hazai fotókiállításHelyszín: Városi Képtár(Pécs, Rákóczi u. 11.)..Megtekinthető: hétfő és kedd kivételével mindennap 10 és 18 óra közötA Fotóhónap 2006 eseményeinek leglátványosabb mozzanata minden idők egyik legjelentősebb hazai fotókiállítása, a (M)érték - Világhírű magyar fotográfusok című tárlat megnyitása lesz, amelyet 2006. november 16-ától tekinthet majd meg a nagyközönség a patinás budapesti kiállítóhelyen, a Nagymező utcai Ernst Múzeumban. XX A rendkívüli jelentőségű tárlaton a fotóművészet öt magyar származású csillaga, a világhírű Brassa-, André Kertész, Robert Capa, Moholy-Nagy László és Martin Munkácsi válogatott munkái kerülnek kiállításra eddig még soha nem látott összeállításban. Az egyedülálló válogatásban, amely az öt mester mintegy 250 felvételét mutatja be, világszerte ismert és múzeumban még eddig soha be nem mutatott alkotások egyaránt megtalálhatóak majd.

Lix Péter: Belső idő - kiállítás

A sorsukra hagyott, pusztuló ipartelepek másnak eldózerolni való romhalmazok - számomra kincsesbányák; kimeríthetetlen forrásai a vizuális változatosságnak. Emberkéz-tervezte, de már az anyag természete szerint erodáló felületek és kontúrok...Megnyitó 2003. november 6-án 18,00 órakor.Megnyitja Benkő Imre.Benkő Imre megnyitó beszéde A sorsukra hagyott, pusztuló ipartelepek másnak eldózerolni való romhalmazok - számomra kincsesbányák; kimeríthetetlen forrásai a vizuális változatosságnak. Emberkéz-tervezte, de már az anyag természete szerint erodáló felületek és kontúrok...Megnyitó 2003. november 6-án 18,00 órakor.Megnyitja Benkő Imre.Benkő Imre megnyitó beszéde"Egy műalkotás sohasem válik tolmácsolása révén személyes élményünkké, a leírások és elemzések legjobb esetben is csak cerebrális útmutatók; bátorságot adhatnak ahhoz a kísérlethez, hogy önállóan hódítsuk meg ezeket a műalkotásokat a maguk időbeli és biológiai valóságában."- elsőként Moholy-Nagy László gondolatait ajánlanám.Lix Péterrel egy évvel ezelőtt találkoztam először, közös élményeinkről a gyárakról, az ózdi kohászat múltjáról, jelenéről és a fotográfiáról beszélgettünk.A fényképezéssel öt éve kezdett ismerkedni, a magányosok útját járva, nem kereste a kapcsolatot fotográfiai csoportokkal.Ez a kiállítás egy tanulmányút első állomása. Tudom, az alkotói pályáján még bármi megtörténhet - máris egy jó hír: szeptembertől a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia Szakának hallgatója.Néhány éve Péter a megszűnt, elhagyott gyárak, a pusztuló ipartelepek különös tájain szemlélődik, vizuális jegyzeteket készít, a tér-idő összefüggéseit értelmezi.Témaválasztásához bizonyára hozzájárultak a Csepeli Vasmű közelében eltöltött gyermekévek is.Megszállottságát, alkotókedvét jó jelnek láttam - talán most ezért küszködöm itt a szavakkal.Előfordult, hogy egy budapesti óriás üzemcsarnok darufülkéjében éjszakázott. A hajnali ébredés síri csendjében a vasszerkezeteken változó fény-árnyék hatásokat fényképezte.Az abszurdba hajló történetet a rohanó városi emberek meditációs gyakorlatának ajánlanám - mint amikor a távoli hegyekben a buddhista szerzetes egy kiugró sziklán elmélkedik.Medítatív állapotban vagy az álom és az ébredés határán sok minden megtörténhet, az időérzékelésünk változhat, a valóságérzetünk torzulhat, a gondolataink szárnyalhatnak...Lix Péter fotói mégis a való világ töredékei, a fényképezőgép objektivitását nem módosítják számítógépes programok.Hogy mit rejtenek ezek a képkonstrukciók, kérem járják be a szemükkel a térszerkezeteket, s legyenek medítatívak.Lix Péter első kiállítását megnyitom.Helyszín: Liget GalériaCím: 1146 Budapest, Ajtósi Dürer sor 5.Nyitva: kedd kivételével minden nap 14-18 óráig