Ata Kandó

Csizek Gabriella kurátori tárlatvezetése | Ata Kandó – 1956: Odüsszeia | PÉCSI FOTÓTAVASZ

Csizek Gabriella kurátor tárlatvezetése. 📸 1956: Odüsszeia – Ata Kandó személyes és kollektív történetei Ata Kandó (1913-2017) Görög Etelka néven született 1956 nem csupán Magyarország történetének egyik mérföldköve, hanem Ata Kandó életében is meghatározó év volt. Miközben folytatta megrendelésre készített munkáit, két jelentős, ma projektként meghatározható munkába is belekezdett. Az egyik egy rendkívül személyes alkotás, amely gyermekeivel közösen, Dél-Olaszországban készült Homérosz Odüsszeiájának történetei alapján. Ennek képanyagát csak több mint ötven évvel később ismerhette meg a nagyközönség. A másik egy együttműködésben létrejövő projekt volt, amely a magyar forradalom leverésének következményeivel foglalkozott. Ezeket a képeket Violette Cornelius-szal közösen készítette az osztrák-magyar határon. Ata Kandó munkásságában 1956 az autonóm és a kollaboratív fotográfiai attitűdök párhuzamos és egymásra reflektáló alkalmazásának időszakát jelenti. A kiállítás e két, később fotókönyv formájában megjelent művet helyezi egymás mellé és lehetőséget ad arra, hogy a látogatók mélyebb betekintést nyerjenek a fotográfus személyes és a társadalmi történésekre reflektáló képkészítési gyakorlatába. Mindkettő a maga nemében kivételes módon gazdagította a fotográfia műfaját és jelentését a huszadik században. Kurátor: Csizek Gabriella, a Capa Központ kurátora Erdei Krisztina * * * 🌼 A Fotótavasz idei kiállításai a női látásmód sokszínűségét állítják középpontba, bemutatva, hogyan jelennek meg a személyes és kollektív tapasztalatok a fotóművészetben. A tárlatok változatos műfajokat és technikákat vonultatnak fel – a dokumentarista fotográfiától az absztrakt megközelítésekig. A kiállítások 2025. március 27 – 2025. június 1. között látogathatóak az m21 Galériában (Zsolnay Negyed). A program belépőjeggyel látogatható. * * * A programváltoztatás jogát fenntartjuk! * * * Eseményünkön kép- és hangfelvétel készülhet, melyet weboldalunkon és közösségi média felületeinken is felhasználhatunk! https://www.facebook.com/events/1037674914894524/

Fisli Éva tárlatvezetése az Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967 című kiállításon

Fisli Éva történész-muzeológus tárlatvezetése az Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967 című kiállításon 2023. április 27., csütörtök, 18.00 A Landau-kiállítás felső emeletének egyik termében látható néhány kép a fotográfusnő kínai utazásáról. A vezetés fókuszában ennek az útnak az útibeszámolója áll. „A kötet, mely most egy vitrin mélyén fekszik, Ergy Landau 1954. őszi kínai látogatásakor készült felvételein és Pierre Gascar francia író szövegén alapul. A magyar származású fotográfusnő és a Goncourt-díjas szerző egyaránt tagja volt annak a 28 fős francia delegációnak, mely hivatalos meghívásra az ötödik születésnapját ünneplő Kínai Népköztársaságba utazhatott. A különféle foglalkozású és világnézetű meghívottak 45 nap alatt több mint hatezer kilométert tettek meg a hatalmas országban; bejárták egész Kelet-Kínát, Pekingtől Tien-Csinig, majd az egykori Mandzsúrián, azaz Északkelet-Kínán át újra Pekingig utaztak, hogy aztán Sanghajon, Kantonon és Hankun át ismét visszatérjenek a fővárosba. A látogatásukat követő évben Landau és Gascar együttműködéséből született A mai Kína (Aujourd’hui la Chine) című, Claude Roy előszavával, Lausanne-ban kiadott, gondosan szerkesztett kötet, amelyben a fényképek, a tipográfia és a szöveg kölcsönösen kiegészítik egymást. Hogyan illeszkedett a Kínáról szóló egykorú francia utazási irodalomba ez a könyv? Hogyan és mit láthatott Kínában egy magyar-francia fotográfusnő 1954-ben? Miről vallottak egy 10 évvel ezelőtti párizsi kiállításon Landau egykorú pozitívjai? Hogyan tekinthetünk rájuk és a belőlük alkotott könyvre ma?“ – ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk a tárlatvezetésen. Fisli Éva történész, muzeológus, kurátor. PhD-fokozatát az ELTE és a párizsi Sciences Po közös irányítású doktori programján szerezte. 2009-től a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa. 2012-2018 között a Magyar Fotótörténeti Társaság elnökségének tagja és a Mafot online felületeinek szerkesztője volt. 2013-ban a Robert Capa / A Játékos című életműkiállítás konceptora és társkurátora a Nemzeti Múzeumban. A Fényképtárgy és a Fotográfusnők (2020) kötetek szerkesztője, a Rosti (2021) társszerkesztője. Jelentek meg írásai a két világháború közötti sajtófotóról, Ergy Landau, Robert Capa, André Kertész és Ata Kandó munkásságáról, valamint a kurátorok szerzői jogairól és a nők múzeumi láthatóságáról. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – április 27. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/ https://www.facebook.com/events/944816696800485/

Messzemenők. Ata Kandó 1956-os gyermekportréi

Messzemenők. Ata Kandó 1956-os gyermekportréi A kiállítás megtekinthető: 2022. szeptember 7. – 2022. október 16. Kedd – vasárnap 12:00 – 19:00 Hétfőn és ünnepnapokon zárva. Kurátor: Kereszty Anna Az akkor már évek óta Hollandiában élő Ata Kandó az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után az osztrák-magyar határra utazott, hogy riportot készítsen az országból menekülő tömegekről. Elsősorban gyerekekről készített érzékeny portréi fontos dokumentációi a hazájukat hátrahagyó menekülők élményeinek. Útjára elkísérte barátnője is, Violette Cornelius fotográfus, akivel közösen összeállítottak egy fotóalbumot az ott készült fényképeikből. Az úgynevezett „cím nélküli PIROS KÖNYV”-et két hónap alatt elkapkodták és az eladott példányokból befolyt teljes bevétel felajánlásra került a rászoruló családok megsegítésére. Munkásságuk rendkívül fontos az 1956-os forradalom emlékezetében és az akkori magyar menekültek helyzetének dokumentálásában. Seeing Refuge. Ata Kandó’s child portraits from 1956 Open to the public: 7 September 2022 – 16 October 2022 Tuesday - Sunday 12:00 – 19:00 Closed on Mondays and public holidays. Curator: Anna Kereszty Ata Kandó, who had been living in the Netherlands for several years, travelled to the Austrian-Hungarian border after the 1956 revolution to report on the crowds fleeing the country. Her sensitive portraits, mainly of children, are an important documentation of the experiences of the refugees who left their homeland behind. He was accompanied on his journey by his Dutch photographer friend Violette Cornelius, with whom she put together an album of their photographs taken there. The so-called "untitled RED BOOK" sold out in two months and all the proceeds from the copies sold were donated to help families in need. Their work is extremely important in remembering the 1956 revolution and documenting the plight of Hungarian refugees at the time. https://www.facebook.com/events/466448875345107/

Ata Kandó 100 - válogatás egy életműből

A kiállítást megnyitja: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, a MOME egyetemi tanárai A kiállítás megtekinthető: 2013. augusztus 11-ig, vasárnap és hétfő kivételével naponta 12-17 óráig. *** A kiállítást megnyitja: Kapitány Ágnes és Kapitány Gábor, a MOME egyetemi tanárai A kiállítás megtekinthető: 2013. augusztus 11-ig, vasárnap és hétfő kivételével naponta 12-17 óráig. *** Ata Kandó valódi világpolgár. Igazi kozmopolita, aki elkötelezett az egyetemes emberi haladás iránt, aki bárhol járt is a világban, fényképezőgéppel a kezében mindig az emberit kereste. Budapesten Bortnyik Sándornál tanult, Párizsban a Magnum fotóügynökségnél dolgozott Robert Capa mellett. Hollandiában divatfotósként dolgozott, több ízben fényképezte az Amazonas vidékén élő dzsungellakó indián törzsek életét, 1956-ban, Ausztriában magyar menekültekről készített riportsorozatot; élt és dolgozott Angliában és az Egyesült Államokban is. Fényképeit a világ számos rangos kiállítóterében mutatták be, neves újságok hasábjain publikálták. Munkásságát többek között 1991-ben Pro Cultura Hungarica kitüntetéssel, 1998-ban Nagy Imre-díjjal, 1999-ben a Magyar Fotóművészek Szövetsége Életmű-díjával ismerték el. A fotóművésznő századik születésnapját köszöntő tárlat a kalandos életút helyszínei szerint tagolva ad betekintést az életműbe. Gellér Judit

Fotóakadémia I. hétvége

Az előadásokat élőben közvetítjük Resztvételi díj a helyszínen: 5200 forint elővételben: 4800 forint + az első száz regisztráló ingyenesen részt vehet a következő napon az Fotóakadémiai Állatkerti Kalandon A szombati előadásokat közvetítjük a FotoKlikk oldalán. Program 9 óra, kapunyitás, regisztráció szakmai, böngészés a szakmai kiállítók között 10 óra, 1.ELŐADÁS Kincses Károly: A magyar fotográfia tegnap és ma Az előadásokat élőben közvetítjük Resztvételi díj a helyszínen: 5200 forint elővételben: 4800 forint + az első száz regisztráló ingyenesen részt vehet a következő napon az Fotóakadémiai Állatkerti Kalandon A szombati előadásokat közvetítjük a FotoKlikk oldalán. Program 9 óra, kapunyitás, regisztráció szakmai, böngészés a szakmai kiállítók között 10 óra, 1.ELŐADÁS Kincses Károly: A magyar fotográfia tegnap és ma A magyar fotográfia története olyan volt, és olyan lett, mint körülöttünk az összes más nemzeté. Lokális, helyi értékben fontos, néha túl is értékelt, nemzetközi viszonylatban meg alig érdekes. Igen ám, de ahogy van minden nemzetnek egy-két fényes korszaka, úgy volt a magyar fotográfiának is egy jeles időszaka, mely nagyjából az 1920-as évek közepétől tartott egy negyed századig. Ekkor hirtelen, azt hinni minden előzmény nélkül, a világ fotográfiáját meghatározó nagy egyéniségek kerültek ki közülünk. André Kertészt, Brassait, Moholy-Nagy Lászlót, Robert Capát és öccsét Cornellt, Martin Munkácsit, Besnyő Évát, Ata Kandót, Paul Almásyt, Kepes Györgyöt, Ergy Landaut, Stefan Lorántot és még vagy két tucatnyi ismert fotóst sajátunkként is becsülhetünk. Ezért rendhagyó, cseppet sem konvencionális a magyar fotótörténet. 1 témakörben 3 kapcsolódó pályázati feladat 11 óra, kérdések, vita 12 óra 2.ELŐADÁS Radisics Milán: Kortárs természetfotózás - egy képtől a riportig Egy átfogó kép a mai természetfotózásról, sok apró trükkel, kulissza tiktokkal. Meg tudjuk, hogyan lesz egy képből sztori, és megismerjük a külföldi fotósokat, jelenleg aktuális trendeket, és hol, és hogyan tudjuk publikálni a képeinket. 1. témakörben 3 kapcsolódó pályázati feladat 13 óra, kérdések, vita 14 óra 3.ELŐADÁS Dékán István: A Lightroom4 lehetőségei. Az Adobe LightRoom többfunkciós program. Egyrészt egy sokoldalú és barátian kezelhető képrendező, katalogizáló, másrészt egy professzionális képfeldolgozó, korrigáló alkalmazás. Ezen kívül lehetőséget ad nyomtatott fotóalbumok oldalainak összeállítására és diavetítés vagy webes publikálás előkészítésére. Használata elsősorban a sok képpel rendelkezőknek, illetve azoknak előnyös, akiknek fontos, hogy felvételeik a lehető legjobb minőségben álljanak rendelkezésre. A Photoshophoz képest képjavító funkciói sokkal könnyebben kezelhetőek, ennek ellenére sokoldalúbbak és kifinomultabbak. Az előadás bemutatja a LightRoom lehetőségeit, funkcióit. Miben több, és miben kevesebb, mint a Photoshop? 1 témakörben 3 kapcsolódó pályázati feladat 13 óra, kérdések, vita 16 óra Kortárs tánc performance Grecsó Zoltán táncművész és társulatának bemutatója A kortárs tánc kiapadhatatlan fotó téma. Jó idő esetén a Gólyavár környezete izgalmas díszletet nyújt az előadáshoz. Rossz idő esetén a nagy előadóban. Fényképezőgépet ne hagyjátok otthon. 1 témakörben 1 kapcsolódó pályázati feladat 18 óra kapuzárás Fotóakadémia Állatkerti Kaland 2012. október 7. vasárnap 10 órától Részvételi díj az első száz ( 100) Fotóakadémiai regisztrálónak ingyenes. Lehetőség lesz Tamron objektívek kipróbálására éles körülmények között. Több tucat fotózható akció. 1 témakörben 3 kapcsolódó pályázati feladat

Ritkán látott képek - Válogatás a Magyar Fotográfiai Múzeum kincseiből

Helyszín: Mai Manó HázBudapest A sajtótájékoztatón részt vesznek: Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, a kiállítás kurátora Kőrösi Orsolya, a Mai Manó Ház igazgatója és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke A kiállításon szereplő alkotók a teljesség igénye nélkül: Helyszín: Mai Manó Ház Budapest A sajtótájékoztatón részt vesznek: Baki Péter, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, a kiállítás kurátora Kőrösi Orsolya, a Mai Manó Ház igazgatója és L. Simon László, a Magyar Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke A kiállításon szereplő alkotók a teljesség igénye nélkül: Angelo, Almássy Pál, Ata Kandó, Balogh Rudolf, Balla Demeter, Benkő Imre, Drégely Imre, Fejes László, Hervé Lucien, Haris László, Keleti Éva, Kepes György, Kerekes Gábor, André Kertész, Kinszki Imre, Klösz György, Korniss Péter, Kudász Gábor Arion, Mai Manó, Minyó Szert Károly, Nádas Péter, Pécsi József, Szilágyi Lenke, Tóth György Megtekinthető: 2010. július 2 – szeptember 5. között minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. *** A Magyar Fotográfiai Múzeum immáron közel húsz éve nyitotta meg kapuit a fotográfia iránt érdeklődők előtt, mely idő alatt gyűjteményét, melynek alapját a Magyar Fotóművészek Szövetségétől kapta ajándékba és hetven ezer alkotást tartalmazott, megtízszerezte. A raktárakban őrzött képeket azonban a múzeum munkatársai, állandó kiállítási tér hiányában, csak időszakosan tudják a közönség elé tárni, s vannak olyan felvételek, melyeket még soha nem is láthatott a közönség, pedig művészi kvalitásai okán már régen egy kiállítás falán lett volna a helyük. A Mai Manó Házban megrendezésre kerülő kiállítás azokra a képekre koncentrál, melyeket vagy nagyon ritkán láthatnak a kiállításokra rendszeresen ellátogató nézők, vagy még soha nem is kerültek a falakra. Kiállításunk azt bizonyítja be, hogy nem csak a világhírű alkotók hagyatékából kerülnek elő olyan alkotások, melyek megérintenek minket, hanem a fotómúzeumban őrzött alkotók legtöbbje készített olyan felvételt, mely méltán számíthat az elismerésünkre. A kiállítás egyben egy fotótörténeti ívet is bemutat, hiszen a kiállításon szereplő tárgyak közül kronológiai rendben haladva megtalálhatjuk a fényképezés egyik legelső technikai eljárásával készült felvételt is, majd a fekete-fehér fotókon át eljutunk napjaink digitális képkészítési technikájához. Tehát kiállításunk időben felöli azt a több mint 170 évet, amióta a fotográfia szerepet játszik mindennapjainkban, a kiállítás legújabb alkotása szinte „tegnap” készült. A kiállításon szereplő felvételek mindegyike még nem része vizuális kultúránknak, de pont ez teszi izgalmassá ezen felvételek jövőbeni sorsát, hogy melyek válnak majd – reményeink szerint – ikonikus alkotásokká. A Mai Manó Ház jóvoltából és vele összefogva a Magyar Fotográfiai Múzeum esélyt ad ezeknek az alkotásoknak, hogy emlékezve rájuk, szívünkbe lopják magukat, és elfoglalhassák méltó helyüket a magyar fotótörténetében.

Ata Kandó: Határok - Töredékek a XX. századról

Ata Kandó fotókiállítása a Brüsszeli Magyar Kulturális IntézetbenA kiállítást Ad van Denderen holland fotográfus nyitja meg. A megnyitón két külföldön élő magyar találkozik 50 év után: beszélgetés Ata Kandó fotográfussal (Hollandia) és Fejtő Ferenc történésszel (Franciaország). Ata Kandó fotókiállítása a Brüsszeli Magyar Kulturális IntézetbenA kiállítást Ad van Denderen holland fotográfus nyitja meg. A megnyitón két külföldön élő magyar találkozik 50 év után: beszélgetés Ata Kandó fotográfussal (Hollandia) és Fejtő Ferenc történésszel (Franciaország).