" Huszonöt éve még három-négy ember cipelte a helyére a felvevőt és a világítást, filmet fűztek a kamerákba, és “ollóval” vágták a filmeket. Tizenöt éve már két ember is elbírta a felszerelést, tepsi méretű kazettákat raktak a kamerákba és szalagos magnókon történt a vágás. Tíz éve marokkamerákra, tenyérnyi kazettákra váltottak és elkezdték számítógépen vágni a filmeket. Ma pedig? Olyan időket élünk, amikor a kamerák kisebbek, mint a kazetták voltak tíz éve és működtetésükhöz egy árva lélekre sincs szükség. Természetfilmes szempontból nézve forradalmi idők ezek. Végre itt a lehetőség, hogy a vadonba telepített automata kamera-rendszerek segítségével minden manipulációtól mentes, valóságos és valós idejű képet kapjunk a természetben zajló folyamatokról. A “Kis kamerák, nagy vadak” egy tudományos ismeretterjesztő kísérlet krónikája, amelyben Varga Livius, a Quimby zenekar természetrajongó ütőhangszerese vállalkozik arra, hogy a legújabb technika segítségével, kis kamerákkal lesse meg a nagy vadak életét. " (-Filmdzsungel Stúdió)
" Huszonöt éve még három-négy ember cipelte a helyére a felvevőt és a világítást, filmet fűztek a kamerákba, és “ollóval” vágták a filmeket. Tizenöt éve már két ember is elbírta a felszerelést, tepsi méretű kazettákat raktak a kamerákba és szalagos magnókon történt a vágás. Tíz éve marokkamerákra, tenyérnyi kazettákra váltottak és elkezdték számítógépen vágni a filmeket. Ma pedig? Olyan időket élünk, amikor a kamerák kisebbek, mint a kazetták voltak tíz éve és működtetésükhöz egy árva lélekre sincs szükség. Természetfilmes szempontból nézve forradalmi idők ezek. Végre itt a lehetőség, hogy a vadonba telepített automata kamera-rendszerek segítségével minden manipulációtól mentes, valóságos és valós idejű képet kapjunk a természetben zajló folyamatokról. A “Kis kamerák, nagy vadak” egy tudományos ismeretterjesztő kísérlet krónikája, amelyben Varga Livius, a Quimby zenekar természetrajongó ütőhangszerese vállalkozik arra, hogy a legújabb technika segítségével, kis kamerákkal lesse meg a nagy vadak életét. " - (Filmdzsungel Stúdió)
Emberi kultúránkban a farsangi bálok zajosabb időszaka kezdődik februárban, mesterségesen megteremtve a télbúcsúztatók sorozatát – melyről általában maga a Tél szokott a legkevésbé tudomást venni. Kint az erdőn is akad azonban némi változás, megkezdődik ugyanis a gímszarvasok agancshullajtó időszaka, hogy alig 1 hónappal később, március-április környékén kövesse őket a dámok hasonló megújhodása. A videót az M5 TV készíttette: 2022/07. adás – 2022.02.12
A tizenhatodik adásban (2022.02.13.) Sivák Zsófia hódította meg a wopcast-et! Műsorvezető: Kocsány Kornél A magyar kortárs fotó egyik legizgalmasabb fiatal tehetségéről van szó. Egertől nem messze, egy kis faluban nőtt fel, ez a környezet fotográfiai munkásságára is óriási hatással volt. Egy teljesen más világban, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen (MOME) tanult fotográfiát, majd egyedi látásmódját olyan személyes projektekben mutatta meg a nagyközönségnek, mint a Család, a Vidék, a Józsiék, a Hajnalhasadásig vagy az Áraink forintban értendők. Nyert velük sajtófotó díjakat, 2020-ban pedig Pécsi József Ösztöndíjban is részesült. Munkái folyamatosan szerepelnek hazai és nemzetközi kiállításokon. Zsófival sokat beszélgettünk a gyermekkori környezetről, a Kerecsenden eltöltött évekről, illetve az életében meghatározó szerepet betöltött nevelőapjáról. Mesél nekünk arról, milyen volt vidéki lányként belecsöppenni a nagyvárosi művészlétbe, amely természetesen saját életének újragondolásával és átértékelésével is együtt járt. Kérdeztem őt a szabadúszó életről és két, számomra legizgalmasabbnak tartott fotóprojektjéről is. Egyedi világba pillanthatunk bele Zsófi segítségével, egy rendkívül őszinte beszélgetésben. Jó szórakozást kívánok hozzá!
A ragadozó madarak erős, magabiztos állatok - de az élőhely, a fészkelőhely, és a táplálékállatok jelenléte mind hatással van rájuk, könnyű belátni, hogy nekik is nagy szükségük van a védelemre. Ebben az epizódban kiderül, milyen nehéz urali bagoly fiókákat gyűrűzni, ha a szüleik a közelben vannak, megtudjuk, mitől bagolybarát egy templom, mennyire nehéz megtalálni egy hamvas rétihéja fészkét és mekkora feladat meggyűrűzni egy szirtisas fiókát. Forrás
Nos, megállapíthatjuk: nem egyszerű dolog még vaddisznónak sem lenni így január közepe-vége táján. A csalóka, szinte tavaszias újévet követően bizony megérkezett a Tél, még ha nem is olyan formában és vehemenciával, mint kellett volna. A videót az M5 TV készíttette: 2022/06. adás – 2022.02.05.
Megérkeztünk a Leica M széria jövőjébe? Érdemes a korábbi M10-et lecserélni rá? Erre keresi a választ a Leica M11-t bemutató fenti, sok-sok mintaképet tartalmazó videóban Andrew Brestansky, montreali fotográfus. A Németországban tervezett és gyártott Leica M11 egy digitális M-rendszerű távmérős kamera 60 megapixeles, 35 mm-es full-frame érzékelővel. A klasszikus ezüst króm fényképezőgép háza magnéziumból készült és sárgaréz fedőlappal, valamint fekete műbőr borítással látták el, a súlya, akkumulátorral együtt, 640 gramm. A hagyományostól eltérő fekete változatnál a sárgaréz fedőlapot alumíniumra cserélték, így az 20%-kal/100 grammal könnyebb lett a klasszikus ezüst modellnél, ráadásul a felső lapja is karcállóbb, mint az ezüsté. Az M11-en nincs hagyományos markolat, csak egy megemelt hüvelykujj alakú támasz a hátulján. Ennek ellenére a jól kiegyensúlyozott gépet kézben tartva nincs olyan érzésünk, hogy a kamera kicsúszhat a kezünkből. A speciális gumitömítések megvédenek az enyhe záporok és a por ellen, de ez nem jelent abszolút időjárásállóságot. A tavalyi, 40 megapixeles M10-R modell felbontásánál 50%-kal nagyobb vadonatúj, 60 megapixeles full-frame BSI (BackSide-Illuminated) CMOS érzékelőt kifejezetten az M11-hez fejlesztettek ki. Ennek és a legújabb generációs Maestro III képfeldolgozó processzornak köszönhetően az M11 képes akár 15 fokozatú dinamikatartományú, 14 bites RAW fájlok készítésére is, ISO 64-től ISO 50000-ig terjedő érzékenységtartományt biztosít és alkalmas 60 megapixeles fényképek készítésére 4,5 képkocka/mp sebességgel. Az érzékelőt ellátták egy egyedi fejlesztésű, kétrétegű UV/IR szűrővel, amely még a legferdébben beeső fénysugarakat is korrigálja, valamint egy új színszűrő tömbbel, amely természetesebb színvisszaadást biztosít, mint a korábbi M-rendszerű kamerák. Az M11 további főbb jellemzői közé tartozik a hosszabb akkumulátor-élettartam, az USB-C csatlakozás, a 64 Gb belső tárhely, a 2,3 millió pixeles érintőképernyős LCD, valamint a kézreesőbb és intuitívabb menürendszer. Mi változott még? Az M11 az első olyan M-sorozatú fényképezőgép, amely a hagyományos mechanikus redőny mellett elektronikus redőnnyel is rendelkezik, így a mechanikus zár használatakor 1/4000 másodperces zársebesség mellett 1/16 000 másodperces maximális zársebességet biztosít: ezzel lehetővé vált, hogy teljesen hangtalanul, vibráció nélkül és széles rekesznyílással készítsen képeket erős napfénynél is, a leggyorsabb Leica objektívekkel, ND szűrő használata nélkül. Bár az M11 továbbra is hagyományos fényképezőgép maradt, azaz semmilyen képstabilizálást nem biztosít se a vázban, se az M-sorozatú objektívekben, azért végrehajtottak egy kulcsfontosságú fejlesztést, amely a korábbinál egyszerűbbé teszi az élességállítást, nevezetesen a hátsó LCD vagy az opcionális Visoflex 2 EVF használatakor a nagyított nézethez elektronikus stabilizátort tettek bele. Kb. 50 teljesen kompatibilis objektív létezik a Leica jelenlegi M sorozatában, de a Leica R sorozatú objektívjei is tovább használhatók a fényképezőgéppel – igaz, adapterrel. A videósokra azonban továbbra se gondoltak: a Leica M11 egy videózásra nem használható, dedikált állókép-kamera. Egy digitálisan továbbfejleszett, de alapvetően 1950-es évekbeli fényképezőgép maradt. A Leica M11 ajánlott kiskereskedelmi ára 7500 GBP / 8995 USD, klasszikus ezüst vagy fekete színben kapható.
[...] Nemrég azonban meglepő felfedezést tett Steve. Egy téli, hideg napon hóbaglyokat fotózott, amelynek során észrevette, hogy egyes képek jelentős lágyságot és fátyolosságot mutatnak. Hasonlót, mint ami nyáron a nagy melegben jelentkezik. A probléma azonban ezzel az elképzeléssel az volt, hogy tulajdonképpen vacogtató hideg volt aznap és nem volt semmiféle hőforrás a környéken. Legalábbis Steve ekkor még nem tudta, hogy valójában mégis van. A lágyabb képek ugyanis főképp akkor jelentkeztek, amikor a kocsiból kiszállva elkezdtek fotózni. A később készült képeken kevésbé volt látható. [...] A teljes cikk Pixinfo olvasható.
Ez az évszak bizonyos kiadásban kifejezetten lehangoló. Köd, szürkeség, sehol egy nagyvad, vagy ha igen, elvétve és csak kisebb csapatokban kószál. Látványosan nem történik semmi ezekben a hetekben, ami persze így is van jól. A Tél varázslatai tünékenyek, árnyszerűen finomak, légiesek és átmenetiek. Az igazi Télben épp az az izgalmas, hogy senki nem tudja: mi történik 5 perccel később. A videót az M5 TV készíttette.
Zsólyomi Norbi az egyik legtehetségesebb hazai divatfotós. Szenvedéllyel dolgozik, rajong a divatért, rengeteg divatmagazinnak, tervezőnek fényképezett már. A GLAMOUR 2 Szék eheti adásában ő mesélt a kezdeti nehézségekről, szakmai fejlődéséről és érdekesebbnél érdekesebb projektjeiről! Forrás: GLAMOUR Hungary
Kecel Város Önkormányzata decemberben hirdette meg 9. alkalommal a FLORA fotópályázatot, amelyre ezúttal a Kárpát-medence virágairól készített természet- és makrófotókat vártak. A felhívásra rekordszámú fotó érkezett: 76 felnőtt és 10 ifjú fotós összesen 385 képet küldött be az ország minden tájáról és határainkon túlról is. A pályázatra sokan első alkalommal neveztek. A zsűri tagjai ezúttal is Benedek Imre, a keceli BI-Design Reklámstúdió tulajdonosa, Kecskeméti Károly kiskőrösi fotós és Varga Eszter keceli alkalmazott fotográfus voltak. A szervezők szeretettel emlékeztek Nánai István keceli fényképészmesterre, aki 2019-es haláláig minden évben szakmai tanácsaival segítette a megvalósítást. A díjakat, ajándékokat – Kecel Város Önkormányzata mellett – az Integrál-Hat Kft, a Pintér Művek, a Compana Kft, a Dolce Vita Pizzéria és Étterem, a keceli Műszaki Áruház és a Fürtös Vendéglő ajánlotta fel. A képek kiállításához a BI-Design Reklámstúdió nyújtott segítséget. Valamennyi pályázónak – akik Erdélyből, a Vajdaságból, Hollandiából és az ország minden tájáról küldtek képeket – emléklap és szerény ajándék postázásával köszönik meg a részvételt. A kiállítást február 5-ig egyénileg lehet megtekinteni a keceli művelődési házban, nyitvatartási időben. A látogatási szándékot kérjük jelezzék a 78/420-344 telefonszámon!
"Csaba a Varázslatos Magyarország egyik legrégebbi versenyzője, és kiemelkedő sikereket elérő fotósa. Változatos portfóliójával hatszor nyerte el a VM éves össz-ranglistájának első helyét. 2010 óta 238 pályázaton vett részt, és 635 képpel versenyzett. A 2020-as évben a zsűri tagjai között pontozza a versenyzők képeit. A filmet a Varázslatos Magyarország megbízásából a Karnevál Film (https://karnevalfilm.hu) készítette." Forrás
Az M5 TV válogatása 2021 legszebb természetfotóiból.
" A wopcast 15. adásának vendége Kállai Márton fotóriporter. Marci igen kalandos életét élt, bejárta már a fél világot, fotográfiai projektjeiben első sorban a közösségek életét, illetve az ember és környezete kapcsolatát vizsgálja. 2006 óta dolgozik fotóriporterként, lényegében a pályafutása kezdetétől a Szabad Föld munkatársa. Munkásságával több sajtófotó díjat is nyert, illetve volt a Pictures of the Year díjazottja. Marcival sem fukarkodtunk a témákat illetően. Rögtön az adás elején elkísér minket Etiópiába, ahol magyar támogatással építettek újjá kutakat egy szárazság által gyakran sújtott régióban, illetve elmeséli, hogyan és miért tartóztatták le majdnem Szudánban. Beszélgettünk a fotográfiai pálya előzményeiről, a fotóriporteri életről és a szakma jövőjéről, de szóba került többek között a futball szépsége és Aknaszlatina, egy kárpátaljai fürdőtelepülés is, ahová Marci rendszeresen jár fotózni. Izgalmas témák voltak tehát, jó szórakozást kívánok hozzá!" Forrás
A Budapest régi képeken 1963 - 1967 c. összeállítást folytatva, remélem az 1968 - 1971-es képsorozat is tetszeni fog. Forrás
A korabeli Budapest 1963 és 1967 között. A videó a Budapest régi képeken Facebook csoport tagjai által feltett képek felhasználásával készült.
A korabeli Budapest az 1838-as árvíztől 1900-ig. A videó a Budapest régi képeken Facebook csoport tagjai által feltett képek felhasználásával készült.
Drégelypalánk, 2022. július 31. – augusztus 7. Kurzusok: Alkalmazott fotó Kurzusvezető: Fiala de Gábor Analóg harmóniák Kurzusvezetők: Fekete István, Szilas Szilárd Archaikus eljárások Kurzusvezető: Zalka Imre Fotogram Kurzusvezető: Gábor Enikő Mágikus Kollódium Kurzusvezető: Baráth Gábor Riportfotó Kurzusvezető: Bácsi Róbert László Riportfotó Kurzusvezető: Déri Miklós Riportfotó Kurzusvezető: Móricz-Sabján Simon Camera obscura és sztereo fényképezőgép építés Kurzusvezető: Laczkó Péter Antrakotípia Kurzusvezető: Vékás Magdolna Vár a vár – képépítés Kurzusvezető: Drégely Imre Szabadegyetemi előadások, programok: Fotótörténeti kisfröccs, két tanninos részben – E szép nyári estén arról gondolkodnék a résztvevőkkel, mitől is történeti egy fotográfiai eljárás. Egy fénykép? Egy kiállítás? S végül: elmondható-e a fényképezés története kamera nélkül?Előadó: Fisli Éva, kurátor, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára Pusztulás és spriritualitás Előadó: Surányi Mihály a Fotóművészet főszerkesztője „Óda, bor s nász? – Hol rejtőzöl, Bozsó András?” Képvetítéssel egybekötött szakmai-baráti diskurzus Bozsó András fotóművésszel. Beszélgetőpartner: Taskovics Dorka, fotográfus, művésztanár Az identitás szerepe és etikai megközelítése a fotográfia kapcsán. Vörös Csaba Levente kultúrkubikus beszélgetéssel egybekötött előadása Gálos László – Experimenta 34/715 Kiállítás látogatás Balassagyarmatra (opcionális), a kiállítást megnyitja: Zalka Imre A dokumentarizmus műfaji sajátosságai, rövid története. Előadó: Kolozsi Bea fotográfus, tanár Stáb: Főszervező, táborvezető: Halász Gabi (ArtBázis) Kommunikációs koordinátor: Kiss Marianna Támogatók: Nka, Szilas Labor, Café Analóg, Metu, Tripont
A Capa Központ színes összefoglalója az eltelt esztendő Robert Capa-híreiből: Robert Capa halála óta közel hét évtized telt el, a személye és a munkássága iránti érdeklődés azonban nem csökken: 2021-ben is több könyv, kiállítás, beszélgetés és cikk foglalkozott vele. Ezekből mutatunk be néhányat. Capa Space néven nyílik intézmény Yorktownban Graham és a társalapító, Tim Hartung építész létrehozta a Capa Space-t, melynek célja, hogy létrehozzon egy Robert Capának szentelt fotográfiai kiállítóteret Yorktownban, a híres fotós végső nyughelyének közelében. Close Enough: Robert Capa kiállítás a 2021-es Photo Londonon A kiállítás kapcsán egy online beszélgetést is tartottak Capáról és örökségéről. Eddig ismeretlen Capa- és Chim-képek kerültek elő Diana Dolev, Capa egykori élettársának lánya korábban nem látott képeket publikált. A harctéri fotózás múltja és jelene A Petőfi TV Filmklub műsorában Galán Géza vendége Tóth Balázs Zoltán fotótörténész volt. A nyughatatlan Robert Capa Az Erdélyi Magyar Televízió műsorának Kultúrcsepp című műsorában többek között Csizek Gabriella kurátor mesélt Robert Capáról. Ismeretlen Capa-kép és egy párizsi kávézó magyarok szemén keresztül Válogatás a Capa blogon megjelent hírekből. Magyarul is megjelent Capa A tetten ért halál című könyve https://youtu.be/zGeMdUc1vJ0 A teljes cikk itt olvasható: capacenter.hu
Ballók Csaba: Száz év fotográfia Forrás