FotoKlikk archívum

Térfigyelő – A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának csoportos kiállítása

Térfigyelő – A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának aktuális kiállítása a várossal, a városképpel foglalkozik. A teret figyelni minden fotográfiai korszak egyik kedvelt témája. De vajon a város más-más pontjain aktuálisan látható Hervé- és Munkácsi-kiállítások városképéhez viszonyítva, mi van ma a téren? Mire figyel és hogyan mutatja a ma fotográfusa egy nagyváros arcát?A kiállításnak a Fogasház – kulturális befogadótér ad otthont 2010. október 30. – november 25. között. Megnyitó 2010. október 29-én, 19,00 órakor Nyitvatartás: hétfő–szombat 10 órától hajnalig, vasárnap 16 órától hajnalig Térfigyelő – A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának aktuális kiállítása a várossal, a városképpel foglalkozik. A teret figyelni minden fotográfiai korszak egyik kedvelt témája. De vajon a város más-más pontjain aktuálisan látható Hervé- és Munkácsi-kiállítások városképéhez viszonyítva, mi van ma a téren? Mire figyel és hogyan mutatja a ma fotográfusa egy nagyváros arcát? A kiállításnak a Fogasház – kulturális befogadótér ad otthont 2010. október 30. – november 25. között. Megnyitó 2010. október 29-én, 19,00 órakor Nyitvatartás: hétfő–szombat 10 órától hajnalig, vasárnap 16 órától hajnalig

Fotóporta – nemzetközi portfólióbírálat

A 2008 tavaszán megkezdett Fotóporta-sorozatot folytatva idén október 29–30-án immár hatodik alkalommal kerül sor portfóliókonzultációra a Mai Manó Házban. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, és a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház közös rendezvényén résztvevő fotográfusok a hazai és az európai fotós élet fontos szereplőitől kaphatnak személyes visszajelzést a munkáikról. A jelentkező az általa választott konzulensnek húszperces, négyszemközti beszélgetésen mutathatja meg portfólióját. A 2008 tavaszán megkezdett Fotóporta-sorozatot folytatva idén október 29–30-án immár hatodik alkalommal kerül sor portfóliókonzultációra a Mai Manó Házban. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, és a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház közös rendezvényén résztvevő fotográfusok a hazai és az európai fotós élet fontos szereplőitől kaphatnak személyes visszajelzést a munkáikról. A jelentkező az általa választott konzulensnek húszperces, négyszemközti beszélgetésen mutathatja meg portfólióját. Konzulensek Benkő Imre, Elisabeth M. Gottfried, Készmann József, Margarethe Szeless, Mélyi József, Perenyei Mónika, Szabó Dezső, Tímár Péter A rendezvényen szívesen látnak mindenkit a fotográfia különböző területeiről és szintjeiről. A jelentkezés előzetes regisztrációhoz kötött. A jelentkezés határideje: 2010. október 22., péntek éjfél. A portfóliókonzultáció Időpontja: 2010. október 29–30., péntek–szombat, mindkét napon 10–18 óra között Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház, Budapest VI., Nagymező u. 20

Rigai szecessziós építészet

A Fotóhónap eseményeinek sorában a rigai szecessziós építészetet bemutató kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a FUGA Budapesti Építészeti Központban.Megnyitó 2010. október 28-án, 18,00 órakor Megnyitja Janis Krastinš/Gerle János építészet-történész A kiállítás megtekinthető 2010. október 29. – november 22. között, nyitvatartás: mindennap 11–22 óra között A Fotóhónap eseményeinek sorában a rigai szecessziós építészetet bemutató kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők a FUGA Budapesti Építészeti Központban. Megnyitó 2010. október 28-án, 18,00 órakor Megnyitja Janis Krastinš/Gerle János építészet-történész A kiállítás megtekinthető 2010. október 29. – november 22. között, nyitvatartás: mindennap 11–22 óra között Riga a 19–20. század fordulóján dinamikusan fejlődő ipari és kereskedelmi baltikumi város. Ekkor bontakozik ki az európai trendeket követő szecessziós (art nouveau) építészet a város központi középkori Hansa városi és kora-barokk magját övező kör- és sugárutak mentén. Elsősorban lakóházak, kormányzati épületek és kulturális intézmények épültek az új stílusban. A burjánzó díszítményű házak Európában szinte egyedülállóan egységes tömbben maradtak fent a világháborús pusztítások közepette. A jelentős rigai szecessziós építészek sorában található az orosz filmrendező, Szergej Eisenstein édesapja, Mihail Eisenstein is.

A Szellemkép Szabadiskola Áthangoló című kiállítás a Budai Fonó Zeneházban

A Szellemkép Szabadiskola tisztelettel meghívja Önt 2010. Október 27 –én 19.30 órára, a Fonó Budai Zeneházba, Áthangoló című kiállításának megnyitójára.Kiállítók: Ruskó Veronika , Vadász Zsuzsanna A kiállítást megnyitja: Fuchs Lehel fotográfus, a Szellemkép Szabadiskola művészeti igazgatója A kiállítás helyszíne: Fonó Budai Zeneház, 1116 Budapest, Sztregova u. 3 A kiállítás megtekinthető: 2010. október 27. - november 9. A Szellemkép Szabadiskola tisztelettel meghívja Önt 2010. Október 27 –én 19.30 órára, a Fonó Budai Zeneházba, Áthangoló című kiállításának megnyitójára. Kiállítók: Ruskó Veronika , Vadász Zsuzsanna A kiállítást megnyitja: Fuchs Lehel fotográfus, a Szellemkép Szabadiskola művészeti igazgatója A kiállítás helyszíne: Fonó Budai Zeneház, 1116 Budapest, Sztregova u. 3 A kiállítás megtekinthető: 2010. október 27. - november 9.

Road Side Japan! - Tsuzuki Kyoichi előadása a Mai Manó Házban

2010. október 26-án, kedden 18 órai kezdettel hallgathatják-láthatják a távoli kultúrák és a kortárs fotográfia iránt érdeklődők TSUZUKI Kyoichi, japán fotográfus vetítéssel kísért előadását a Mai Manó Házban, a Japán Alapítvány szervezésében. 2010. október 26-án, kedden 18 órai kezdettel hallgathatják-láthatják a távoli kultúrák és a kortárs fotográfia iránt érdeklődők TSUZUKI Kyoichi, japán fotográfus vetítéssel kísért előadását a Mai Manó Házban, a Japán Alapítvány szervezésében. A fotográfus, szerkesztő, író művész-polihisztor Tsuzuki munkássága következetesen a Japánon belül is elfelejtett, vagy éppen értéktelennek tekintett dolgokat követi figyelemmel. A kortárs japán társadalmat e témák létezését közvetítve vizsgáló Tsuzuki az olyan sajátosan japán motívumok feldolgozásával, mint a Dekotorák (feldíszített kamionok), a Snakku bárok, a Hihokan szex-múzeum, a japán motoros bandák vagy a hajléktalanok, azok szubkultúra-jellegét hagsúlyozva képes a valódi mai japán társadalom bemutatására. A Tokyo Style- ban, - az 1993-ban, több országban is - kiadott albumában megjelent képek, amelyet tokiói fiatalok átlagos szobáiról készített, felborították Japán addig uralkodó sztereotip, tradicionális imázsát, és kikövezték az utat a ma is ismert „cool Japan” számára. Az addig nem csak nyugaton, de Ázsiában is általános, „zen”, „japán kert”, „sintó-buddhizmus” motívumok által uralt keretekből kiszabadulva megjelent a palettán a „manga”, „anime”, „kawaii” kulcsszavak köré csoportosuló japán popkultúra és szubkultúra is. A prezentáció angol nyelven zajlik. Az előadáson a részvétel INGYENES, a regisztráció nem kötelező, de a férőhelyek korlátozott száma miatt kérjük, jelezze a Japán Alapítvány munkatársánál részvételi szándékát a fabianemilia@japanalapitvany.hu címen. Tsuzuki Kyoichi - Életrajz Tsuzuki Kyoichi Tokióban született. (1956) 1976 -1986 között a Popeye és a Brutus magazinok állandó munkatársa 1989-től 1992-ig a 80-as évek kortárs művészeti irányzatait áttekintő és összegző, 102 kötetes Art Random sorozatot adja ki Ezután a kortárs művészet, fotó, építészet, design területén publikál, valamint folytatja szerkesztői munkáját is. 1993-ban jelenteti meg a mindennapi japánok életét bemutató Tokyo Style c. albumát 2010 nyarán a Hirosimai Kortárs Művészeti Múzeumban volt látható „A társadalom ablakán át látott Japán” című kiállítása Tsuzuki a mai napig tovább gyűjti a témát Japán és a világ különböző tájain történő útjai során. Az előadás szervezője a Japán Alapítvány. Kapcsolat: Japán Alapítvány Budapesti iroda, Fábián Emília E-mail: fabianemilia@japanalapitvany.hu; Tel: 36-1-2140775/6

Ismeretlen 1956-os fotók az MTV-ben - Felvételek Rötzer Henrik hagyatékából

A Magyar Televízió felhívására egy néző értékes, az 1956-os forradalom napjaiban készített fényképeket bocsátott a műsorszerkesztők rendelkezésére. A fotók Rötzer Henrik fotóművész alkotásai, a nagyközönség október 23-án „A hétköznapok forradalma” és „A forralom hétköznapjai” műsorokban ismerhetik meg. A Magyar Televízió felhívására egy néző értékes, az 1956-os forradalom napjaiban készített fényképeket bocsátott a műsorszerkesztők rendelkezésére. A fotók Rötzer Henrik fotóművész alkotásai, a nagyközönség október 23-án „A hétköznapok forradalma” és „A forralom hétköznapjai” műsorokban ismerhetik meg. Rötzer Henrik neve csaknem ismeretlen a magyar fotózást kutatók körében, pedig a két világháború között, s még a háború után is számos újságban, folyóiratban találkozhatunk felvételeivel. Rötzer 1895-ben született, halálának ideje ismeretlen. 1914-ben a Duna Gőzhajózási Társaság alkalmazottja lett, a II. világháború után az Óbudai Hajógyárban dolgozott. A fotóművész precíz ember volt, Rolleiflex gépén készített felvételeiről pontos feljegyzéseket készített, életének krónikája naplójából követhető. Nagyon sok helyen publikált, felvételei többek között a Rádióélet, Színházi Magazin, Új Idők lapokban jelentek meg, a háború után a Pest Megyei Hírlapban, az Élet és Irodalom ban, a Szabad Nép ben találkozhatunk képeivel. Szeretett utazni, az erdélyi tájat, a székely embereket különösen szívesen fényképezte. Leszármazottak nélkül hunyt el, felesége halála után a hagyaték egy része a Benke családhoz, került. Benke Imre a Magyar Televízió felhívására kereste fel az 1956-os műsor szerkesztőit, s Rötzer Henrik 1956-ban készített fényképeiből adott át egy sorozatot. A mintegy félszáz képen a romos fővárost, égő járműveket, az élet hétköznapjait örökítette meg az utókornak, a dokumentumok hátsó oldalára pontosan feljegyezte a készítés helyszínét és dátumát. Az eddig még sehol sem publikált fotókat a Magyar Televízió október 23-án ”A hétköznapok forradalma” című műsorában (m1, 10.27) és „A forralom hétköznapjai” című adásban (m1, 14.30) teszi közkinccsé. Szerkesztők: Havasi János, Nagy György, Novák Norbert

Révész Tamás: New York, egy világváros onjektív szemmel fotózva - fotókiállítás

Megnyitja: Kőrösi Orsolya, a Magyar Fotográfusok Házának igazgatója nyitja meg. Megnyitja: Kőrösi Orsolya, a Magyar Fotográfusok Házának igazgatója nyitja meg.

Egy rejtőzködő életmű: Válogatás az OSzK Escher Károly-gyűjteményéből

Escher Károly (1890, Szekszárd – 1966, Budapest) fotóművész/fotóriporter közel fél évszázados munkássága kevéssé ismert. A kiállítássorozat ezen adósságot törleszti, az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása a jubileumi sorozat egyik része.Az 1966-ban elhunyt kiváló magyar fotóriporter/fotóművész 1928-tól számos magyar képes újság számára dolgozott. Korának egyik legkiválóbb magyar fotóriportere volt, ennek ellenére egyetlen egyéni kiállítása volt életében. Escher Károly (1890, Szekszárd – 1966, Budapest) fotóművész/fotóriporter közel fél évszázados munkássága kevéssé ismert. A kiállítássorozat ezen adósságot törleszti, az Országos Széchényi Könyvtár kiállítása a jubileumi sorozat egyik része. Az 1966-ban elhunyt kiváló magyar fotóriporter/fotóművész 1928-tól számos magyar képes újság számára dolgozott. Korának egyik legkiválóbb magyar fotóriportere volt, ennek ellenére egyetlen egyéni kiállítása volt életében. A gazdag életmű eddig nem ismert alkotásaiból mutat be egy válogatást a 38 000 felvételt tartalmazó gyűjteményből az OSzK Fénykép- és Fotóművészeti Tára. Megnyitó 2010. október 22-én,14,00 órakor A kiállítást megnyitja dr. Albertini Béla fotótörténész Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár (Budai Vár, bejárat az Oroszlános udvar felől, Szent György tér 4–6. ) Nyitva tartás: kedd–szombat 10–18 óra között Megtekinthető 2010. október 23. – december 31. között

A táj szelleme - tájfotó workshop Szlovákiában Szabó Béla és Laco Struhár vezetésével

A táj csak ürügy, hogy gondolataikat elmondják a világról. Számukra a harmónia, a nyugalom, a csend keresése fontos. Képeik mérnöki pontossággal szerkesztettek. Végtelen tisztelet a lankákhoz, dombokhoz, vagy az égbetörő ormokhoz, a föld színeihez, ívekhez, hangulatokhoz. Milyen csodálattal lapozzuk mi olvasók a világ távoli tájait bemutató köteteket és ugyanakkor elmegyünk a környezetünket megörökítő képek mellett. Ne tegyük. Az általunk is látott mindennapi csodákat fogja képpé Laco Stuhár és Szabó Béla optikáján keresztül. Szembesítenek bennünket egy virágzó gyümölcsfa, a gabona mezőn átvezető út, az eső áztatta fenyves hangulatával. Képeik segítségével talán könnyebben meglátjuk a szépséget, a harmóniát saját környezetünkben is. A táj csak ürügy, hogy gondolataikat elmondják a világról. Számukra a harmónia, a nyugalom, a csend keresése fontos. Képeik mérnöki pontossággal szerkesztettek. Végtelen tisztelet a lankákhoz, dombokhoz, vagy az égbetörő ormokhoz, a föld színeihez, ívekhez, hangulatokhoz. Milyen csodálattal lapozzuk mi olvasók a világ távoli tájait bemutató köteteket és ugyanakkor elmegyünk a környezetünket megörökítő képek mellett. Ne tegyük. Az általunk is látott mindennapi csodákat fogja képpé Laco Stuhár és Szabó Béla optikáján keresztül. Szembesítenek bennünket egy virágzó gyümölcsfa, a gabona mezőn átvezető út, az eső áztatta fenyves hangulatával. Képeik segítségével talán könnyebben meglátjuk a szépséget, a harmóniát saját környezetünkben is. Stuhár és Szabó számára teljesen egyértelmű, hogy a fényképész szó mit takar. A fényt, a képet és a gondolatot. A workshop kihagyhatatlan azok számára, akik a tájfényképezés szerelmesei. Szívesen fényképeznek hangulatokat nem megszokott módon. Jó gondolatébresztő lehet a szerzők képi látásmódja a saját fotográfiai stílusunk fejlesztésében. Laco Struhár a mai kortárs szlovákiai táj és épületfényképezés kiemelkedő személyisége, nemzetközileg is elismert alkotó. Szlovákiában 20 önálló tárlaton találkozhattak a nézők csodálatos tájképeivel. Külföldön 21 tárlaton mutatkozott be USA-tól, az Egyesült Arab Emirátusokon át, Kanadáig. Állandó kiállításokon mutatja be szlovákiai táj és vidék szépségeit több szlovák kulturális központban. Napjainkig 13 önálló fotóalbuma jelent meg, elsősorban szlovákiai táj szépségeit és városait mutatja be, melyből kettő a Szlovákia legszebb könyve pályázaton aranyérmet kapott. Majd félszáz naptárt adott ki különböző szlovákiai minisztériumok és vállalatok megbízásából. Alkotói tevékenysége mellett többször volt nemzetközi zsűritag, valamint Szlovák Köztársaság kulturális minisztériuma által megrendezett Szlovákia legszebb könyve pályázaton. Tagja a Szlovák Művészeti Egyesületnek, Hivatásos Fotográfusok Szlovákiai Szövetségének, Európai Professzionális Fotográfusok Szövetsége, European Photogroup of Art and Performance Szabó Béla számára a FOTOGRÁFIA se nem munka, se nem hobbi, kikapcsolódás, hanem egy életforma. Hivatásos fotográfus és autonóm alkotó. Munkatársa volt több napilapnak, FotóArt Magazinnak. Jelenleg a Természetfotó Magazin szakírója és szerkesztője. Igyekszik átadni tudását minél szélesebb körben. A Fotóoktatas.hu, a Nemzetközi Multimédia Intézet, a Nyugat-Magyarországi Egyetem ACSJ Főiskolai Karán oktató. Nyaranta diákoknak vezet fotótáborokat. Autonóm alkotóként 167 csoportos és 84 önálló kiállítás Magyarországon és Europa számos országában. Munkái megtalálhatóak közgyűjteményekben idehaza és külföldön. Tagja a Magyar Fotóművészek Szövetsége, Canon Pro Club (alelnök), Magyar Fényképész Ipartestület, European Photogroup of Art and Performance, Österreichischen Gesellschaft für Photographie, Fédération Internationale de l'Art Photographique, Magyar Újságírók Országos Szövetsége, Győri Fotóklub Egyesületnek. Azt vallják a jó tájképhez alázat a természet iránt, szaktudás, türelem, állvány és hosszú záridő szükséges. Na meg nem árt egy jó bakancs sem. Program: * 22. Érkezés 12 óráig Turcianske Teplice településre. Délután fotózás, este Laco Struhár előadása. * 23. Fotózás egész nap. Este az addig készült képek értékelése, korrigálás. * 24. Fotózás délig. Hazautazás A részvételi díj tartalmazza a 2 éjszakai szállást panzióban és a félpanziós ellátást (reggeli és vacsora) Részvételi díj: 160 Euro. A workshop maximális létszáma 12 fő. Jelentkezési határidő: 2010. szeptember 30. a részvételi díj befizetésével. Jelentkezés: Szabó Béla, www.belafoto.hu Telefon: 06309592760, e-mail: belafoto@t-online.hu www.belafoto.hu A workshop magyar nyelven folyik

Az ismeretlen ismerős - Escher Károly életmű kiállítása a Mai Manó Házban

Október 21-én lesz ESCHER KÁROLY fotóriporter, fotóművész születésének 120 éves jubileuma. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház AZ ISMERETLEN ISMERŐS címmel életmű kiállítást rendez a fotográfus tiszteletére. A kiállítás megtekinthető: 2010. október 22 – december 12-ig minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. Kiállítás-megnyitó: 2010. október 21. 18.00 A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Október 21-én lesz ESCHER KÁROLY fotóriporter, fotóművész születésének 120 éves jubileuma. A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház AZ ISMERETLEN ISMERŐS címmel életmű kiállítást rendez a fotográfus tiszteletére. A kiállítás megtekinthető: 2010. október 22 – december 12-ig minden hétköznap 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. Kiállítás-megnyitó: 2010. október 21. 18.00 A kiállítást megnyitja: Korniss Péter, fotográfus Általánosan elterjedt tévhit, hogy Magyarországról a két világháború között a legnagyobb fotósok (André Kertész, Brassai, Moholy-Nagy, Martin Munkácsi, Robert Capa) kivétel nélkül mind elmentek, hogy aztán a fotótörténet óriásaivá váljanak más országokban. Escher Károly (1890-1966) azok közé tartozik, akik itthon maradtak, de mindannyian tudjuk, hogy életműve megkerülhetetlen, hiszen képeinek színvonala őt is az említett legnagyobban közé emeli. 1965-ben volt utoljára nagy, átfogó kiállítás Escher képeiből. Idén 120 éve született Escher Károly, és a Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház Az ismeretlen ismerős c. kiállításával igazi fotószakmai eseménynek ad helyet, megemlékezve az évfordulóról. Egy nagyszerű fotós életművét mutatjuk be, aki a riportfényképezést is művészi rangra tudta emelni, és akinek képei az aktualitás múltával sem kerültek a szemétbe, vagy a feledés poros polcaira. Az elsők közt volt Magyarországon, aki valóban képekben beszélt és képekben is gondolkodott. Az ismeretlen ismerős c. kiállítás kurátora Albertini Béla fotótörténész, aki évtizedek óta kutatja Escher Károly soktízezer fotográfiából álló életművét. A Magyar Fotográfusok Háza 75 Escher képet állít ki: a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár, a Gadányi Gyűjtemény és a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményének darabjait. A kurátor által rendezett kiállítás a múlt század ismert történelmi személyiségeit (Teleki Pál, József főherceg, Horthy Miklós), művészeit (Rippl-Rónai József, Bajor Gizi, Jávor Pál) állítja elénk, és más művészi igényességgel készült riportképeket. A sok eredeti fotográfia mellett számtalan Escher Károly életéhez kapcsolódó dokumentumot (házassági anyakönyvi kivonatot, igazolványokat, rendőri büntetőparancsot) láthatunk a tárlókban, valamint Escher-művekkel illusztrált képeslapok ( Est-lapok; Film, Színház, Irodalom stb.) hasonmás kiadványait lapozgathatjuk a kávéházi hangulatot megidéző olvasósarokban. Escher Károly élete és műve Escher Károly 1890-ben Szekszárdon született, de iskolai tanulmányait már Budapesten végezte. Nagyon fiatalon először műszaki rajzoló nagy gépgyárakban, majd több filmhíradó és játékfilm operatőre volt. Első filmjén még Fedák Sári énekelte a toborzót. Nevét ott olvashatjuk Damó Oszkár stábjában a Bródy Sándor művéből 1919-ben forgatott A dada,majd a Star stúdió további filmjeinek stáblistáján is. Filmes életszakasza nagyjából lezárult a húszas évek második felében. Jött, volt és maradt a fényképezés. Már 10 évesen szivarosdobozból fabrikált kamerát magának. 1912-ben megkapta élete első igazi fényképezőgépét. 1928-ban Balogh Rudolf és Mihályfi Ernő hívták fotóriporternek az Est Lapokhoz azt követően, hogy Munkácsi Márton Berlinbe szerződött. A korabeli Magyarország legtekintélyesebb sajtóbirodalmához három napilap, Az Est, a Magyarország és a Pesti Napló, majd később a Pesti Napló Képes Melléklete tartozott. Több mint 10 évet töltött itt. A mindennapos „képgyártást” meghaladva számos jeles fényképet készített. Neki is szerepe volt abban, hogy a Pesti Napló képes melléklete a harmincas években a magyar képes sajtó legjobb orgánumává vált. A lap kényszerű megszűnése (1939) után a Híd és a Film Színház Irodalom fotográfusa lett. 1945-öt követően dolgozott a Képes Világ, a Színház, a Képes Figyelő, a Kis Képes című lapoknak. A Városépítési Tudományos és Tervező Intézet (VÁTI) fotográfusaként ment nyugdíjba, de még a későbbiekben készített fényképeket a Hungarian Foreign Trade című külkereskedelmi reklám-folyóirat számára. 1958-ban jelent meg Vajda Miklóssal közösen készített könyve Bajor Giziről, 1959-ben pedig a Riportfényképezés című kötete. 1965-ben - egy évvel halála előtt - volt életmű kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. 1966-ban – már halála után – jelent meg Foto Escher címmel egy róla szóló kis könyv. „Munka Érdemrend ezüst fokozat” és „Érdemes Művész” kitüntetése mellett sem kapta meg azt az elismerést, amely szakmai teljesítménye folytán megillette volna. Életműve rendkívül sokszínű. Mindegyikünk találkozott tanulmányai során Escher-művel: József Attila és Thomas Mann találkozásának dokumentálása, A csodálatos mandarin előadásáról készített híres bemozdulásos-elmosódó képe mindannyiunk számára ismerős. Az elsők között alkalmazta a kisfilmes kamerát, a bemozdulásos életlenséget, vitákat provokálva a tűéles, ámde statikus riportképekhez szokott szerkesztőkkel, fotóítészekkel. Ez a stílus, no meg Escher mindenre nyitott személyisége eredményezte, hogy ránk hagyott életműve is rendkívül heterogén. Fényképezett államfőket, politikusokat, meg kilakoltatott nincsteleneket, razziák elszenvedőit. Színésznőket és szerelmespárokat a parkban, halálra ítélt gyilkost és nyírott pudlit, hóeséstől poétikus utcát, balesetet, sporteseményeket és bálokat. Megörökítette Bartókot, de Szálasit is, témát jelentett neki a kivilágított Budapest és a nádfödeles parasztház is. Rengeteg fotót csinált. Riportfotósi mivoltában esetenként akár a rendőri szervekkel való összetűzés kockázatát is vállalta például azzal, hogy a tiltás ellenére fotografálta vallomása közben a férjgyilkos és „darabolós” Bognárnét. Az elsők között volt jelen gépével a biatorbágyi viadukt-robbantás helyszínén. Ott készült „nagytotálja” okkal vált az utóbbi időszakban képaukciók sikeres darabjává. Hivatásszerűen fényképezte korának szinte valamennyi közéleti szereplőjét. Horthy Miklós, Bethlen István, Gömbös Gyula, Szálasi Ferenc éppúgy megjelentek képein, mint Tildy Zoltán, Szakasits Árpád, Rákosi Mátyás, és a hazatérő Károlyi Mihály. Erről a sokszínűségről az 1965-ös kiállítás értelemszerűen nem tanúskodhatott. Együttérzéssel közelített a társadalmi peremhelyzet és az anyagi nyomorúság áldozataihoz. Escher a magyar szociális fényképezés legjobbjai közé tartozott, a hangyatelepi nyomornegyedről készített sorozata olyan társadalmi felháborodást indított el, mely végül a nyomortelep felszámolásához vezetett. Kívánhat-e többet egy (riport)fotós? Kísérő események Escher Károly születésének 120. évfordulójáról a Magyar Fotográfusok Háza mellett megemlékezik az Országos Széchényi Könyvtár Egy rejtőzködő életmű c. kiállítása is, az ott őrzött Escher negatívokra építve Csillag Katalin zömmel ismeretlen képekből válogatott; valamint ugyancsak nagyrészt még nem látott, köz- és magángyűjteményekben fennmaradt felvételekből látható kiállítás „Fotó Escher” címmel a József Attila Klubban. Októbertől egyik elemi iskolájának – ma Szinyei Merse Pál Gimnázium a hatodik kerületben – falán emléktábla őrzi emlékét. Készülőben van egy két kötetes, háromnyelvű Escher monográfia, amely 2011-ben, a szülővárosi kiállításhoz kapcsolódva jelenik meg. Szekszárdon ez év tavaszán Escher Károly Szabadegyetem indult, amelynek keretében több előadás foglalkozott, illetőleg foglalkozik a jövő év tavaszáig életútjával és életművével. A kiállítás a Fotóhónap 2010 kiemelt rendezvénye.