club.profile.motto | club.name
A nemrég elhunyt Ata Kandó (1913–2017) – született Görög Etelka – is izgalmas életutat járt be: 104 évét végig aktívan töltötte, mely során pályája párhuzamosan haladt a legnagyobb fotós legendákkal. Párizsban például Robert Capa laboránsa és pártfogoltja volt. Férje távozása után gyermekeit egyedül tartotta el divatfotózásból és világjárása során készített képeinek publikálásából. Fotográfiáit többek között magángyűjtőknél találjuk, míg ’56-os felvételeit a Magyar Nemzeti Múzeumban, de nagyobb kollekcióval rendelkezik tőle az amszterdami fotómúzeum és a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) is, ahonnan a kiállításra 13 vintage fényképe érkezett. Ata szívélyes természetű, varázslatos egyéniség volt sok baráttal, amelynek lenyomatai szintén színesítik az anyagot.
André Zoltánnal beszélget Krivánszky Árpád a FotoKlikk Társalgóban három témában: Tájak, Virágok és Gombák.
Jakab Tiborral beszélgettünk fotózási szokásairól, vetített megannyi képet példákat mutatva arra, hogyan kell a közeli környzetben fotózni, témát keresni és találni.
Keleti Éva fekete-fehér fotográfiáiból nyílik rendhagyó kiállítás 2017. október 5-én, csütörtökön 17 órakor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Kisgalériájában (1088 Budapest, Szabó Ervin tér 1.). A tárlaton – amelyet Bálint András Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész és Fodor Péter, a könyvtár főigazgatója nyit meg – a Kossuth- és Prima Primissima-díjas fotóművész néhány ismertebb képe mellett eddig még soha sem publikált műveit láthatja a közönség.
Fotográfiát hallgató és többségében fotóriporternek készülő diákok, és jelenleg is dolgozó sajtófotósok részére tartott workshopot 2017. október 3-án a Canon Hungária a Néprajzi Múzeumban a World Press Photo kiállítás apropóján. A műhelybeszélgetésen Pályi Zsófia szabadúszó fotográfus és Barakonyi Szabolcs, az Index fotórovatának vezetője elemezte az idei kiállítás nyertes felvételeit jellemző trendeket és megosztotta szaktudását arról, hogy mi minden kell a sikervárományos kép készítéséhez. A World Press Photo célja az információ szabad áramlásának támogatása a sajtófotó és a dokumentarista fotográfia népszerűsítésén keresztül. Magyarország mindig is büszke lehetett fotográfusaira, akik évtizedekre visszamenően is kiemelkedő alkotásokkal gazdagították a világot. Az október 23-áig Budapesten is megtekinthető képválogatásnak helyt adó Néprajzi Múzeumban szervezett workshopon a Canon Hungária célja az volt, hogy a leendő fotográfusok a technikai felkészültség mellett az elhivatott szemléletet is elsajátítsák és kialakítsák saját stílusukat. A szeminárium jellegű rendezvényen tapasztalt és díjakat és helyezéseketis nyert hazai szakemberek interaktív módon, barátságos környezetben és hangulatban oszthatták meg élményeiket és sikereiket, inspirálva a diákokat a szakmai fejlődésre. Pályi Zsófia fotográfus idei nyertes képekkel kapcsolatos trendeket elemezte, illetve saját díjnyertes fotóinak készítési körülményeitis részletesen bemutatta. Pályi előadásából kiderült, hogy egy „retinánkba égő” legendás kép elkészítésekor nem csupán az számít, hogy a fotós jó időben legyen jó helyen, sokszor a hosszas és olykor fáradtságos, sőt, költséges előkészítést igénylő fotók is jelentős sikereket aratnak.Barakonyi Szabolcs, az Index fotórovatának vezetője Szembesítés című, 2010-ben készült képriportjának készítésébe avatta be az érdeklődőket. A riport fotói a magyarországi romák elleni támadások túlélőit és családtagjait mutatják be egy évvel a gyilkosságok után.
Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Korniss Péter 1937-ben született Kolozsváron. 1961-től 1991-ig a Nők Lapja képes újság munkatársa, majd szabadúszó fotográfus. Hírnevét több évtizedes dokumentarista munkájával alapozta meg. Tizenhat ország múzeumaiban és galériáiban állított ki. 1977-től három éven át a World Press Photo zsűrije, 1983-tól pedig a W. Eugene Smith Memorial Fund nemzetközi tanácsadó testület tagja. 1999-ben – fotográfusként elsőként – Kossuth-díjat kapott. A Magyar Nemzeti Galériában szeptember végétől látható kiállítása fél évszázadot fog át, s elénk tárja a társadalmi változásokra nyitott, azokat folyamatosan elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját. A hagyományos paraszti kultúrától elindulva fokozatosan a globalizálódott világ s a vendégmunkás lét kerül figyelme középpontjába. A tárlat első egysége a hatvanas–hetvenes években készült, a hagyományos paraszti világot ábrázoló alkotásait mutatja be. Az 1970-es évektől a művész érdeklődése az ingázó munkások felé fordult: A vendégmunkás című sorozatot a második szekcióban láthatjuk. A kiállítás harmadik egysége a globalizáció megjelenésének idejét járja körül, majd a negyedik szekció Kornissnak a 2000-es években készült munkáit mutatja be. Ebben az időszakban a hagyomány és a jelen kérdése foglalkoztatta, ekkor készült Betlehemesek című sorozata. Itt jelent meg először munkájában az úgynevezett megrendezett kép, a staged photography stílusában létrehozott képtípus. Sorozatában az autentikus, máig sokfelé élő betlehemező játék szereplőit a modern városias életforma színterein fényképezte. A kiállítás utolsó szekciója a Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyokkal foglalkozik. Ez a sorozat az elmúlt három évben készült, és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán látható első alkalommal. A kiállításhoz magyar és angol nyelvű katalógus is készül. A kötet három tanulmányát Korniss életművének kitűnő ismerői írták: Colin Ford, az Angol Nemzeti Fotómúzeum alapítója, Daniela Mrázková, a Czech Press Photo igazgatója, és Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója. A kiállítás kurátorai: Baki Péter és Jerger Krisztina
Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják.
Korniss Péter a kortárs magyar fotográfia egyik meghatározó alkotója, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas és Pulitzer-emlékdíjas fotográfus. Munkásságának középpontjában az eltűnőben lévő erdélyi és magyarországi paraszti életmód dokumentarista ábrázolása áll. Folyamatos emlékezet című kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában azokra a sorozatokra koncentrál, amelyek az egész életmű legfontosabb szellemi ívét adják. Korniss Péter 1937-ben született Kolozsváron. 1961-től 1991-ig a Nők Lapja képes újság munkatársa, majd szabadúszó fotográfus. Hírnevét több évtizedes dokumentarista munkájával alapozta meg. Tizenhat ország múzeumaiban és galériáiban állított ki. 1977-től három éven át a World Press Photo zsűrije, 1983-tól pedig a W. Eugene Smith Memorial Fund nemzetközi tanácsadó testület tagja. 1999-ben – fotográfusként elsőként – Kossuth-díjat kapott. A Magyar Nemzeti Galériában szeptember végétől látható kiállítása fél évszázadot fog át, s elénk tárja a társadalmi változásokra nyitott, azokat folyamatosan elemző, majd abból saját képi világát megteremtő fotográfus pályáját. A hagyományos paraszti kultúrától elindulva fokozatosan a globalizálódott világ s a vendégmunkás lét kerül figyelme középpontjába. A tárlat első egysége a hatvanas–hetvenes években készült, a hagyományos paraszti világot ábrázoló alkotásait mutatja be. Az 1970-es évektől a művész érdeklődése az ingázó munkások felé fordult: A vendégmunkás című sorozatot a második szekcióban láthatjuk. A kiállítás harmadik egysége a globalizáció megjelenésének idejét járja körül, majd a negyedik szekció Kornissnak a 2000-es években készült munkáit mutatja be. Ebben az időszakban a hagyomány és a jelen kérdése foglalkoztatta, ekkor készült Betlehemesek című sorozata. Itt jelent meg először munkájában az úgynevezett megrendezett kép, a staged photography stílusában létrehozott képtípus. Sorozatában az autentikus, máig sokfelé élő betlehemező játék szereplőit a modern városias életforma színterein fényképezte. A kiállítás utolsó szekciója a Budapesten munkát vállaló erdélyi asszonyokkal foglalkozik. Ez a sorozat az elmúlt három évben készült, és a Magyar Nemzeti Galéria kiállításán látható első alkalommal. A kiállításhoz magyar és angol nyelvű katalógus is készül. A kötet három tanulmányát Korniss életművének kitűnő ismerői írták: Colin Ford, az Angol Nemzeti Fotómúzeum alapítója, Daniela Mrázková, a Czech Press Photo igazgatója, és Baki Péter, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója. A kiállítás kurátorai: Baki Péter és Jerger Krisztina
KONTAKT – Keleti Éva fotói címmel szeptember 22-én nyílik a Magyar Nemzeti Múzeum új időszaki kiállítása. A kiállításban a Prima Primissima Díjjal kitüntetett, érdemes és kiváló művész fotográfus művészekről készített, eddig kiállításon nem szerepelt 85 felvétele látható. A fotográfiák eredeti negatívjait és diáit Keleti Éva 2015-ben a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Keleti Éva szakmai életútja három nagy részre tagolható: az első harmadban a Magyar Távirati Iroda fotográfusaként dolgozott, majd 1976-tól képszerkesztő, szerkesztő és fotográfus a meghatározó fontosságú kulturális lapnál, az Új Tükörnél, később a Színházi Életnél. Megszűnésük után képügynökség vezető. Mindeközben fokozatosan vált a magyar fotográfiai közélet meghatározó alakjává – többek megfogalmazása szerint – a magyar fotográfia nagyasszonyává. Munkássága elsősorban a magyar kulturális élethez, kiemelten a magyar színházi fényképezéshez köthető. Mára már ikonná vált felvételeinek sokaságát őrzi az MTVA-MTI hatalmas archívuma. 2015-ben Keleti Éva munkássága második korszakának, 1976 után készített felvételeinek eredeti negatívjait, diáit - nagy többségük egyetlen egyszer sem publikált - a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. Az 1226 riport több mint kilencvenezer kockából áll! Gazdag tárháza a rendszerváltást megelőző és követő éveknek, amelynek jelentősége az idő múltával csak egyre növekedni fog, hiszen a múzeum újra és újra előveszi majd, értelmezi és különféle utakon a közönség számára láthatóvá, megismerhetővé és ismertető erejűvé teszi e felvételeket. Ma még feltáratlan információk lesznek megismerhetőek, a felvételek történeti, fotótörténeti kapcsolatai lassan bontakoznak majd ki, az egymást követő korszakok vizsgálódó szeme, kíváncsisága, érdeklődése mentén. Keleti Éva szeretetteljes, a szépet kereső, az alkotót és alkotását tisztelettel megörökítő művészi felvételei kincsek az utókor számára. “Izgalmasak a képek - történelmet lehetne tanítani a tanulmányozásukkal!” - írta egy látogató 2011-ben rendezett kiállításának vendégkönyvébe. Mi is így gondoljuk, s teszünk majd érte!
Az Új mitológia című kiállítás Olga Tobreluts orosz képzőművész 1995 és 2017 közötti három alkotói periódusát mutatja be. Tobreluts művészete a 90-es évek elején vett radikális fordulatot, ekkor tért át a festészetről a fotóval és 3D modellezéssel kiegészített számítógépes grafikára. Az a törekvése, hogy az emberi testet a valós látványt megközelítő 3D modellezéssel ábrázolja, az orosz új akadémizmus irányzatához kapcsolódik. Az 1989-ban megalakult Új Akadémia a kortárs orosz művészet jelentős mozgalma. Tobreluts 1994-től tagja az Akadémiának, és mint az Új Technológiák tanszékének vezetője, az irányzat egyik hajtóereje lett. Bruce Sterling szerint ő a „trójai Heléna videókamerával és számítógéppel”. Több alkotása a mozgalom emblematikus darabjává vált. A mitológia és történelem alapjaiból kiindulva Olga Tobreluts egy új valóságot épít, amely túllép a történelmi kontextuson, és inkább a jelenhez kapcsolódik. Ornamentális mítoszai akár a hagyományos mitológia elemeit használják, akár nem, mindegyik a máról beszél. Valójában Tobreluts történetei rendkívül hatásos művészi trükkök, ezzel válnak befogadhatóvá a mai közönség számára. Változatos formákkal értelmezi újra a nyugati kultúra történetének fontos mitológiai alakjait, és ezekben a sajátos mítosz-konstrukciókban ki-ki felfedezheti a saját mindennapi környezetét. A 90-es évek elején készített Modellek sorozatában Tobreluts antik szobrokat keltett életre, valósághű testet adott nekik és divatmárkák ruháiba öltöztette őket. A sorozat elnyerte a németországi Griffelkunst legjobb európai számítógépes grafikáért járó első díját. 1999-ben a londoni Tate Gallery Egek című kiállításán új sorozatot mutatott be Szent alakok címmel, melyben régi portrék új arcot kaptak. Médiamunkáiban egy lépéssel a művészet technikai fejlődése előtt jár, olyan felfedező utakon, amelyeket a következő generációk médiaművészei is követni fognak. Munkásságát nemzetközi figyelem kíséri, számos díjat nyert, alkotásai olyan folyóiratok címlapjára kerülnek, mint az ART, az ATTITUDE, vagy az Observer Magazine. A 2000-es években kezdett dolgozni a Henrik Ibsen azonos című drámája alapján készülő, 54 képből álló A császár és a galileai című grandiózus projekten, amelyet az oslói Henie Onstad Museumban, illetve a szentpétervári Orosz Múzeumban mutatott be. 2015-ben a budapesti Ludwig Múzeumnak a szentpétervári új akadémizmus retrospektív kiállításához készült plakátján az ő munkája szerepelt. 2003-tól szinte teljesen felhagyott a médiaművészettel, és visszatért a festészethez. Hagyományos festészeti technikákkal fejleszti tovább festői világát, ezzel párhuzamosan a festékek kémiai összetételével kísérletezik, amivel a fényábrázolás festészeti lehetőségeit igyekszik szélesíteni. 2016-ban egy képsorozatáért az orosz Művészeti Akadémia tiszteletbeli akadémikusává választotta. Antonio Geuza
A Samyang objektíveket Lengyelországból forgalmazzák az európai piac számára, így nem meglepő, hogy Krakkó városáról készítettek egy szép time-lapse videót a legújabb Samyang Tilt-Shift 24mm f3.5 ED AD UMC hathatós közreműködésével. A perspektíva korrekcióra képes tilt-shift optika hatékonyan szünteti meg a látószög és nézőpont okozta torzításokat, valamint optikai úton állítható elő vele a manapság igen népszerű miniatűr effekt.
2017.06.01 Artphoto Galéria Megnyitotta: Eifert János és S. Faragó Gyöngyi
A Szentesi Aktfotó Biennálé képanyagát 2017 május 10-én zsűrizték. A zsűri tagjai Eifert János, Fiala de Gábor, Seres Géza fotóművészek. A kiállítás rendezője a Szentesi Művelődési Központ és a Szentesi Fotókör. A filmet a Szentes TV készítette.
Beszélgetőpartnere: Szarka Klára
Barátok, ismerősök, tanítványok, kollégák elevenítenek fel egy-egy személyes élményt a nemrég Kossuth-díjjal kitüntetett művészről. Sztorik, tanulságok, esetek. Ünnepeljük együtt a fotográfust, szerkesztőt, a szakmai közélet meghatározó szereplőjét, Keleti Évát. Szeretettel várjuk az érdeklődőket 2017. március 28-án, kedden 17 órakor a Mai Manó Ház Napfényműtermében.
A Pannon Fényképészkör Egyesület hivatalosan 2017 óta bejegyzett szervezet, de a története 2009-ig nyúlik vissza. Egyesületünk a veszprémi Pannon Egyetemen, Ruppert Tamás által alapított Pannon Egyetem Fényképészkörből nőtte ki magát. Tevékenységünk: Online találkozó minden hónap utolsó keddjén Közös fotóstúrák szervezése (havonta) Évente egy fotóshétvége szervezése Évente egy csoportos kiállítás szervezése Egyének, kisebb csoportok publikálási támogatása Fotósviadal szervezése Amennyiben szeretnél egy dinamikus és támogató csapat tagja lenni, akkor várjuk jelentkezésedet a Jelentkezés oldalon Pannon Fényképészkör Egyesület 1077 Budapest, Wesselényi u. 13. 4/2 Adószám: 18901504-1-42 ruppert.tamas@fenykepeszkor.hu
Archív
A PH21 Galéria Josiane Keller: ホテル Hotel - Surrogates című fotókiállításának megnyitójára szeretnénk meghívni önöket. Időpont: 2016. december 15. 18.30 óra Helyszín: PH21 Galéria, 1092 Budapest, Ráday utca 55. A kiállítást megnyitja: Telek-Nay Ágnes, művészettörténész Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/244989782587329/ A kiállítás oldala a PH21 Galéria honlapján: http://www.ph21gallery.com/keller-hotel-hotel A PH21 Galéria Josiane Keller: ホテル Hotel - Surrogates című fotókiállításának megnyitójára szeretnénk meghívni önöket. Időpont: 2016. december 15. 18.30 óra Helyszín: PH21 Galéria, 1092 Budapest, Ráday utca 55. A kiállítást megnyitja: Telek-Nay Ágnes, művészettörténész Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/244989782587329/ A kiállítás oldala a PH21 Galéria honlapján: http://www.ph21gallery.com/keller-hotel-hotel
Archív
Josiane Keller 2012 óta foglalkozik azzal, hogy sajátkezűleg készített, kisméretű kerámia bábuk felhasználásával beállított jelenetekről készít analóg fotókat. Ez a technika lehetővé teszi számára, hogy összekapcsolja azokat a kérdéseket, amelyek gyakorlati és elméleti síkon foglalkoztatják. Vizsgálódásainak középpontjában a vizuális tapasztalat áll, illetőleg ehhez kapcsolódóan a vizuális emlékezet, a bábuk és más „pótlékok” pszichológiai és antropológiai funkciója és a szürrealizmus tematikája az, ami leginkább fogalkoztatja. Josiane Keller 2012 óta foglalkozik azzal, hogy sajátkezűleg készített, kisméretű kerámia bábuk felhasználásával beállított jelenetekről készít analóg fotókat. Ez a technika lehetővé teszi számára, hogy összekapcsolja azokat a kérdéseket, amelyek gyakorlati és elméleti síkon foglalkoztatják. Vizsgálódásainak középpontjában a vizuális tapasztalat áll, illetőleg ehhez kapcsolódóan a vizuális emlékezet, a bábuk és más „pótlékok” pszichológiai és antropológiai funkciója és a szürrealizmus tematikája az, ami leginkább fogalkoztatja.
Archív
MEGHÍVÓ A Szentesi Művelődési Központ és a Szentesi Fotókör szeretettel meghívja Önt és kedves családját 2016. december 3-án szombaton 14.00 órára a Tokácsli Galériába (Szentes, Kossuth tér 5.) a 111 éves a Fridrich Fényírda emlékkiállítás megnyitó ünnepségére és az azt követő konferenciára A kiállítást megnyitja: Szirbik Imre Szentes város polgármestere, Kincses Károly fotómuzeológus, a kiállítás kurátora A megnyitó utáni konferencia előadásai: Labádi Lajos (Szentes): A szentesi fényképészet kezdetei dr. Béres Mária (Szentes): A Koszta József Múzeum Fotótára MEGHÍVÓ A Szentesi Művelődési Központ és a Szentesi Fotókör szeretettel meghívja Önt és kedves családját 2016. december 3-án szombaton 14.00 órára a Tokácsli Galériába (Szentes, Kossuth tér 5.) a 111 éves a Fridrich Fényírda emlékkiállítás megnyitó ünnepségére és az azt követő konferenciára A kiállítást megnyitja: Szirbik Imre Szentes város polgármestere, Kincses Károly fotómuzeológus, a kiállítás kurátora A megnyitó utáni konferencia előadásai: Labádi Lajos (Szentes): A szentesi fényképészet kezdetei dr. Béres Mária (Szentes): A Koszta József Múzeum Fotótára Kováts Fényképészet (Székelyudvarhely): Negyedek nemzedéke, a család élete a fényképészet Kincses Károly (Budapest): Reinkarnáció /Kérjük, hogy a megnyitóra jöjjön az 1900-as évek első felét idéző öltözékben vagy kiegészítővel!/ 111 éves a Fridrich Fényírda emlékkiállítás 1905-ben nyílt meg Szentes központjában a Görög Udvar területén Fridrich János fényképészmester önálló napfény műterme. Itt nem csak a megrendelők képeit készítette el, hanem saját és mások művészi igényére is fényképezett. Színvonalas, a kultúra iránt is érdeklődő baráti kört hozott létre, ők rendszeres hétvégi látogatói, beszélgetőtársai voltak a műteremben. A napfényműterem megnyitásának 111 éves évfordulójára 2016 decemberében egy emlékkiállítást rendezünk. Felkértük a régi technikai eljárásokat alkalmazó fotósokat, fotóművészeket, hogy a mai kor szellemében, de régi kézműves eljárásokkal készült képeikkel szerepeljenek ezen a kiállításon. Fridrich Jánosról készült képekből, az általa készített fényképekből összeállított tárlattal pedig felidézzük az 1900-as évek elejét, ezzel tisztelgünk a fényképészmester munkássága előtt. A megnyitó utáni konferencián pedig felidézzük az 1900-as évek elején elterjedő fényképész műhelyek kapcsolatát a polgársággal és a művészet iránt érdeklődő közönséggel. A fotókiállítás képein keresztül pedig rálátás nyílik az újraélesztett kézműves képkészítési módozatok mai fényképezéstől eltérő képi ábrázolás világára. Nagy István fotóművész, a kiállítás szervezője A kiállításon képeikkel szereplő alkotók: Agárdi Attila (Budapest), Baloghné dr. Kovács Matild (Nyíregyháza), Baráth Gábor (Budapest), Bölcskey Miklós (Solymár), Cservenák Péter (Vác), Fehér Kálmán (Kecskemét), Gál András (Debrecen), Gálos László (Salgótarján), Görbe Anita (Hódmezővásárhely), Gyarmati József (Nagykőrös), Héczey Tamás (Budapest), Kis Lajos (Makó), Kovács Csaba (Budapest), Laczkó Péter (Pócsmegyer), Lindmayer Ferenc (Budapest), Maczik Eleonóra (Békéscsaba), Marton Ferenc (Mindszent), Meggyesi Mónika (Budapest), Menyhárt Péter (Budapest), Nagy István (Szentes), Nagy Krisztián (Nagykőrös), Német Gabriella (Csongrád), Novák Mihály (Szabadka), Seres Géza (Debrecen), Simon Csilla (Budapest), Szabó Endre (Budapest), Szabó Maya (Kecskemét), Szánthó Tibor (Érd), Szaszkó Antal (Kunszentmárton), Tarjáni Antal (Tatabánya), V. Molnár Imre (Budapest), Vachter János (Budapest), Varga Tamás (Debrecen), Vékás Magdolna (Budapest), Venczel Attila (Szomor), Zalka Imre (Budapest), Zvaló László (Kecskemét). A tárlat december 22-ig látogatható az intézmény nyitvatartási idejében.
A tárlatvezetést Fisli Éva, a múzeum munkatársa tartotta. Schwanner Endre (1928), Balogh Rudolf-díjas fotográfus 2011-ben adta át fotográfiai életművét más, történeti értékű tárgyakkal és dokumentumokkal együtt a Nemzeti Múzeumnak. Kiállításunk döntően a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben Budapesten készült – fényképeiből válogat. A kiállított fotók zöme zselatinos ezüst szerzői nagyítás. A kiállítás 2017. január 29-ig tekinthető meg.