Sötét Világos

Zuber Péter-hoz kapcsolódó események

Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.

01 Jan 1953

MOLAJ fotóstúdió rövid története A MOLAJ fotókör 1953-ban alakult meg. Az 1950-es évek elején sok frissen végzett mérnök, technikus, szakmunkás kezdte munkáját az akkori MASZOLAJ névre hallgató kőolaj finomító vállalatnál, és telepedtek le a vállalat „MOLAJ" lakótelepén. Nagy lelkesedéssel vették birtokukba az éppen elkészült lakótelepi „MASZOLAJ KULTÚROTTHON" létesítményét, és alakították a lakótelep kulturális életét. Létrehoztak tánc-, színjátszó csoportokat, mozi és könyvtár jött létre. Főleg vegyészekből álló csoport megalakította a fotószakkört, hisz ekkor még a fotózás művelése kémiai ismeretek nélkül nem volt lehetséges. A kultúrotthon vezetője Szőke Sándor, a fotószakkör vezetője Cseh Károly volt. Létszáma 15 fő, akik kialakították a fotólabort két emeleti helyiségből, az akkori lehetőségekhez képest jó színvonalon. A szakkör tagjai egymástól, főleg a vegyészektől tanulták meg a fotózás technikai ismereteit, Hága László és Decleva Tibor színes képeket is készítettek. Fotósétákat szerveztek, ezen alkalmakkor készült felvételekből rendeztek kiállítást először 1954-ben. Az éves szakköri kiállítás ezután rendszeressé vált. A kultúrház vezetője Barcza Andrásné lett. 1954-től a vállalat Szőnyi Kőolajipari Vállalat néven folytatta tevékenységét. 1957-től a szakkör támogatottsága is megváltozott. Anyagi támogatást a kultúrotthontól, eszközöket pedig a vállalattól kapott, mivel a vállalati fotózást is a szakkör végezte, a vállalati fotós Nagy Lajos lett, a kultúrház vezetését Keszi Józsefné, a szakkörét Galambos László vette át. 1962-ben egyesült a vállalat az almásfüzitői finomítóval Komáromi Kőolajipari Vállalat néven. A két fotószakkör is egybeolvadt, a létszám közel 30 főre gyarapodott. A hatvanas évek elejétől látványos fejlődésen ment keresztül a fotószakkör, köszönhető ez az akkor épp kiteljesedő országos klubmozgalmaknak, a művelődési házak kulturális szerepe ugrásszerű növekedésének és támogatottságának. E fellendülésnek eredményeként előtérbe került a művészi igényű alkotó munka. A szakkör tagjai részt vettek a megyei, országos kiállításokon, pályázatokon. 1964-től a szakkörvezető Jakab Sándor lett, és érdeklődésének köszönhetően bővült a szakkör tevékenysége az amatőr filmezéssel. Ismét rendszeressé váltak a fotóséták, a szakköri kollekciót több megyei településen is bemutatták. 1968-tól Oroszlámos György lett a szakkör vezetője, majd 1973-tól a vállalati fotós is. Új szakköri helyiség került kialakításra, valamint a technikai eszközöket is sikerült lecserélni. A fotószakkör tagjai aktívan vettek részt a Komárom városi és a megyei fotóközösségek munkájában. Több országos pályázaton is sikeresen szerepeltek alkotásaikkal és díjazásokban is részesültek. Újabb lendületet hozott Huttinger István egyedülálló szemléletével, technikai tudásával, később ő lett a komáromi és a megyei fotóklub elnöke is egészen haláláig (1981). Ismét előtérbe került a színes képkészítés, azonban a technikai eszközök magas ára miatt nem sikerült a megfelelő színvonalat elérni, és a hetvenes évek közepétől a filmezés is anyagi okok miatt szorult háttérbe. A hetvenes évek a kapcsolatkeresések évtizede volt, így talált testvéri, baráti társaságra az észak-komáromi fotóklubbal 1975-ben. Ez a kapcsolat meghatározta a két társaság máig tartó munkáját. E barátság mentén szerveződött a kilencvenes évek közepéig a két szakkör tevékenysége. Ehhez kapcsolódott 1979-ben a Lenti városi fotóklub is. Közös fotókirándulásokon vettek részt Magyarországon és Szlovákiában, és közösen dolgoztak a két ország fotóéletében. Rengeteg közös tárlaton mutatták be legújabb munkáikat, rendeztek reprezentatív kiállításokat mindkét országban. Önálló esteken közösen készített diaporáma műsorokat mutattak be. 1981-től Bognár Márta, majd 1984-től Heidrich Sándorné vette át a művelődési ház igazgatását. Szűkebb mély barátságok mentén alkotócsoportok jöttek létre a nyolcvanas évek elejétől, és mutatkoztak be műveikkel. Ezen időszak legjelentősebb csoportos kiállítása a Szűcs Jenő, Neuvirh Lajos, Oroszlámos György alkotók által készített PSALMUS című 1983-as fotóanyag bemutatás volt. A nyolcvanas évek közepétől az egész tagság (12 fő) által készített tematikus kiállítási anyagkészítés vált tudatossá. Az elsőként elkészült fotók témája a természetképekből álló „HANGULATTÖREDÉKEK" - című (1989), majd 1991-ben a katonai légi bemutatókon készült „VASMADARAK", ezt követően (1992) Komárom erődrendszeréről készült „NEC ARTE NEC MARTÉ" című kiállítások szinte az egész országot bejárták. Ennek köszönhetően és a szakkör eddigi tevékenysége elismeréseként kapta meg Komárom Város Pro Urbe-díját 1996-ban. 1997-ben készült el az utolsó igazán nagy vállalkozás, a vállalat 1991-től immár MOL Rt., 90 éves évfordulójára a szakkör archív anyagából készült vállalattörténeti kiállítás. Ezután még egy kiállítási anyag készült Javier Aguilar és Németh János közös perui anyaga. A kilencvenes évek közepétől a megváltozott gazdasági viszonyok és a lazuló emberi kapcsolatok következtében a fotós közösségek sorra megszűntek, illetve a túlélők lehetőségei beszűkültek. A MOLAJ fotókör sem kivétel, mivel támogatása a vállalat visszafejlesztésével arányosan csökkent. Az Észak-Komáromi Fotóklubbal való kapcsolat lazulásához hozzájárult két meghatározó egyéniség, Szűcs Jenő és tanítómesterünk, Plekner István elvesztése is. A Komáromi Ady Endre Művelődési Ház „MOLAJ" fotóköre 2003-ban ünnepelte fennállásának, folyamatos működésének 50. évfordulóját. Ezzel az ünnepléssel fejeződött be a szakkör és az ADY Endre művelődési ház együttléte, hisz ezután 2000-ban a művelődési ház átépítésre került és az újjáépült Katedra Központ már nem tartott igényt a szakkörre. A tagok 2000-után MOLAJ fotóstúdió néven szabadúszókként továbbra is együtt maradtak és dolgozunk tovább. 2006- óta már követve a fotó- technika gyökeres átalakulását követve immár labor nélkül, digitális technika segítségével készítjük képeinket. Megújulva digitális technikával felújítva kibővítve készült el a HANGULAT-TÖREDÉKEK kiállításunk. 2008-ban új tematikus anyagunk készült el FRAGMENTUMOK címmel, valamint több egyéni kiállítás is megvalósult. A fotóstúdió 2010-től a Pannon Kincstár Tanoda fogadta be a stúdiót, azóta ott tartjuk összejöveteleinket minden kedden. 2012-ben Tatán a Magyari Zoltán Művelődési Ház kiállítótermeiben közös kiállítást rendeztünk a Révkomáromi Helios fotóklubbal közöse, akikkel töretlen a baráti kapcsolat 1975-óta. A MOLAJ fotókör idén ünnepli fennállásának hatvanadik évfordulóját, ez idő alatt mintegy hatvan településen – ebből 17 felvidéki - , közel száz kiállítást rendeztünk. A fotóstúdió jelenlegi tagjai: Bognár Balázs, Bognár Csaba, Halász Gizka, Javier Aguilar, Kaposvári János, Neuvirth Lajos, Molnár Viktória, Németh János, Petzke János, Tóth Péter,Török Tamás ,Vígh Tibor, Wurczell Zoltán , Zuber Péter és Oroszlámos György. Oroszlámos György stúdióvezető Olvass tovább: https://molaj-fotostudio-hu.webnode.hu/rolunk/

FotoKlikk archívum
Chatedra Oktatási Központ
00:00
Németh János Nagy Lajos Jakab Sándor FotoKlub MOLAJ FOTÓSTÚDIÓ KOMÁROM Bognár Balázs Bognár Csaba Halász Gizka Javier Aguilar Kaposvári János Neuvirth Lajos Molnár Viktória Petzke János Tóth Péter Török Tamás Vígh Tibor Wurczell Zoltán Zuber Péter Oroszlámos György. kiállítás Nagy Lajos Bognár Balázs Bognár Csaba Kaposvári János Neuvirth Lajos Molnár Viktória Petzke János Tóth Péter Török Tamás Vígh Tibor Wurczell Zoltán Zuber Péter
Kép szerkesztése