Túry Gergely

32. Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás

A Magyar Újságírók Országos Szövetsége ezév november végén ismét meghirdeti a Magyar Sajtófotó Pályázatot. A hagyományokhoz híven a pályázatra elsősorban a hazai és határon túli sajtó munkatársainak jelentkezését várjuk, de a megmérettetés - a korábbi évekhez hasonlóan - nyitott amatőr fotósok számára is. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége ezév november végén ismét meghirdeti a Magyar Sajtófotó Pályázatot. A hagyományokhoz híven a pályázatra elsősorban a hazai és határon túli sajtó munkatársainak jelentkezését várjuk, de a megmérettetés - a korábbi évekhez hasonlóan - nyitott amatőr fotósok számára is. A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás a magyar fotóriporter szakma legnagyobb seregszemléje. Azon kevés hazai kulturális rendezvény-sorozat egyike, amely az alapítás óta (1971) töretlenül, minden évben megrendezésre került. Független magyar márka, amely amellett, hogy a pillanat nyelvén mutatja be egy év történéseit, számtalan egyetemes értéket képvisel. A pályázatra jelentkezni 2013. január 1. és 2013. december 31. között készült képekkel lehet. Ez az időbeli korlátozás nem érvényes a “Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia sorozat” kategóriára, ahol több éven átívelő, elemző anyagokat is várunk. Egy pályázó összesen 30 pályaművet küldhet be a pályázatra, kategóriától függetlenül. A pályamű állhat egyedi képből vagy képsorozatból, ez utóbbi maximum 10 képet tartalmazhat. Egy kép csak egyszer adható be, nem szerepelhet egyszerre egyedi képként és sorozat részeként is. A pályázat az alábbi kategóriákban kerül meghirdetésre: 1. Hír-eseményfotó (egyedi) 2. Képriport (sorozat) 3. Emberábrázolás-portré (egyedi) 4. Emberábrázolás-portré (sorozat) 5. Művészet (egyedi) 6. Művészet (sorozat) 7. Sport (egyedi) 8. Sport (sorozat) 9. Természet és tudomány (egyedi) 10. Természet és tudomány (sorozat) 11. Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (egyedi) 12. Társadalomábrázolás, dokumentarista fotográfia (sorozat) 13. Bulvár, humor, (egyedi vagy sorozat) A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás szervezői és a szervezésben közreműködő partnerei az elmúlt években professzionális technikai és kommunikációs hátteret építettek fel a pályázat lebonyolításának támogatására. Az eContest nevet viselő online rendszerben történik a pályázatra jelentkezés és a pályaművek feltöltése, az előválogatott képek és a fotósok szakmai portfóliójának bemutatása, illetve ez a rendszer garantálja a zsűrizés anonimitását és átláthatóságát is. A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás hivatalos honlapja (www.sajto-foto.hu) 2013. december 14.-től 3 héten át várja a jelentkezők képanyagait. A feltöltéshez szükséges a honlapra előzetesen regisztrálni. A feltöltött pályázati anyagokat a jelentkezés lezárásáig, 2014. január 5-ig, a pályázók szabadon módosíthatják az eContest felületen keresztül. A feltöltött pályaművek a zsűri által történt előválogatást követően válnak nyilvánossá a honlap látogatói számára. A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás hivatalos honlapján 2007-ig visszamenőleg megtekinthetők a zsűri által előválogatott pályaművek anyagai és a díjazottak portfóliói. “Az idén megújult honlapon igyekeztünk a fotót és a fotóst a középpontba állítani - hangsúlyozta Túry Gergely, a Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás rendezője. A jövőben pedig szeretnénk hangsúlyt fektetni a 2007 előtti képanyag digitalizálására és a honlapon való bemutatására is.” A pályamunkákat a kiíró által felkért neves fotós szakemberek bírálják el a 2014. január 17-19-ig tartó nyilvános zsűrizésen. “Izgalmas munkára számítok - mondta Stéphane Arnaud, az AFP Photo főszerkesztő-helyettese, az 5 tagú zsűri idei tagja - hiszen az elmúlt években is kiváló pályaművek érkeztek, emellett sok olyan esemény történt Magyarországon is, amiről a külföldi orgánumok híradásain keresztül nyilván értesültem, de az igazi finomságokat, a humor és a dráma árnyaltabb oldalát hitelesebben közvetíti az, aki személyesen is részese a történéseknek.” A sajtófotó pályázat mellett, az idén második alkalommal, tördelői pályázatot is hirdetünk. A Molnár István-díjra olyan tipográfusok, grafikusok, képszerkesztők, tervező-szerkesztők jelentkezését várjuk, akik fontosnak tartják a fotográfia méltó megjelenítését a sajtóban. A felhívásra beadott anyag lehet valamely magazinban megjelent munka, vagy még csak tipográfiai tervként létező, valóságos vagy fiktív magazin. A műveket tördelőkből, képszerkesztőkből álló zsűri bírálja el. A leadott anyagok terjedelme nem haladhatja meg a 10 oldalpárt.

XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítás - Magyar fotográfusok a világ élvonalában kísérő kiállítás

Dráma, szépség, hangulat, küzdelem, humor 2010-ben. Mi voltunk a szereplői, a szurkolói, a nyertesei, a vesztesei. Száz és száz fotó, amit érdemes megnézni. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2011. március 26. és május 8. között, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként, ismételten a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezi meg a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magyar fotósok a világ élvonalában című kísérő kiállítást. Dráma, szépség, hangulat, küzdelem, humor 2010-ben. Mi voltunk a szereplői, a szurkolói, a nyertesei, a vesztesei. Száz és száz fotó, amit érdemes megnézni. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége 2011. március 26. és május 8. között, a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként, ismételten a Magyar Nemzeti Múzeumban rendezi meg a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítást és a Magyar fotósok a világ élvonalában című kísérő kiállítást. A Magyar Sajtófotó Kiállítást a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztálya által kiírt sajtófotó-pályázat előzi meg, amelyre hivatásos és amatőr fotóriporterek több ezer képet küldenek be. A 2011. január 5-én zárult nyílt pályázatra 323 regisztrált szerző 8548 felvételt küldött be. A Sajtófotó Pályázat 2010 zsűrizésére 2011. január 14. és 16. között került sor a MÚOSZ székházában, ahol az elmúlt évekhez hasonlóan a zsűrizés nyilvános volt, és azt bárki figyelemmel kísérhette a Fotoklikk internetes portálon is. A héttagú zsűri elnöke Thomas Szlukovenyi (Szlukovényi Tamás),kanadai állampolgár, World Press Photo díjas fotográfus, aki hat éven át töltötte be a Reuters „Global Picture News Editor” pozícióját. Fotós karrierjét Budapesten kezdte, majd a kanadai Globe and Mailnél folytatta, ahonnan 1990-ben került a Reutershez, a világ egyik vezető hírügynökségéhez. A zsűri külföldi tagjai: Filip Horvat, aki a közelmúltig az AP horvátországi fotóriportere volt, Jan Sibik cseh fotográfus és Sam Stewart fotóriporter, képszerkesztő, NPPA USA. Magyar tagok: Barakonyi Szabolcs,az Index fotóriportere, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország vezető szerkesztője és Kovács Bence szabadfoglalkozású fotóriporter, korábban a Népszabadság munkatársa. Thomas Szlukovenyi, a zsűri elnöke: Igen magas szintű volt a verseny. Az eredmény nagyon jó! Nyilvánvaló - és erre előre lehetett számítani -, hogy a vörösiszap-katasztrófa helyszínén készült fotók domináltak a pályázaton. De azért más témakörökben is készültek nagyon jó munkák. Gratulálok a magyar fotósoknak, és csak biztatni tudom őket arra, hogy a most látott színvonalon folytassák a munkájukat. Mindabból, amit láttam, ugyanarra a szintre helyezem őket, mint akikkel korábban volt szerencsém dolgozni. Nem számít, hogy honnan jön valaki, csak az számít, hogy mennyire érzi a képi világ erejét, és mennyire akar vele valamit megmutatni a világnak. A zsűri a pályázatban meghirdetett kategóriák között nem osztotta ki a művészet (egyedi) kategória I. és III. díját. Ugyanakkor a természet és tudomány (egyedi) kategóriában 3 db II. díjat ítélt oda. A legkiemelkedőbb teljesítményért járó MÚOSZ Nagydíjat Huszti István, az Index fotóriportere érdemelte ki Túlélők című fotójával. A legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat Kállai Márton, a Szabad Föld fotóriportere nyerte el a Fapados konditerem című sorozatával, amellyel a sport (sorozat) kategória I. díját is megkapta. A Budapest Fotográfiai Ösztöndíjat Hartyányi Norbert szabadúszó fotóriporter nyerte el Margitsziget című munkatervével és a pályázaton való szereplésével. A legjobb hírképért járó Escher Károly-különdíjban Kovács Tamás, az MTI fotóriportere részesült a Vöröslő fájdalom című fotójával. Ezzel a képpel elnyerte még a hír-esemény kategória I. díját is. A legjobb kollekcióért járó Munkácsi Márton-díjat Kurucz Árpád, a Népszabadság fotóriportere érdemelte ki, aki egyben elnyerte a képriport kategória I. díját Vörösiszap c. sorozatával, a képriport kategória III. díját Árvíz c. sorozatával és a természet és tudomány (egyedi) kategória III. díját Hőség c. fotójával. A vidéken dolgozó, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporternek járó díjat,a természet és tudomány (egyedi) kategória II. díját Sárga c. képével és az emberábrázolás-portré (egyedi) kategória III. díját Sors c. fotójával Kerekes M. István szabadúszó fotóriporter,a XXVII. és a XXVIII. Magyar Sajtófotó Kiállítás közönségdíjasa nyerte. A 30 év alatti, legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporternek járó elismerést Stiller Ákos, a hvg.hu fotóriportere kapta, aki egyben elnyerte a képriport kategória II. díját a Vörösiszap-tragédia c. sorozatával és az emberábrázolás-portré (egyedi) kategória II. díját Remény c. képével. Nemzetközi elismerés Lakatos Péter Zoltán,az MTI külsős fotóriportere Pokoli zuhanás c. képével a World Press Photo hír kategória I. díját és a Magyar Sajtófotó Pályázat 2010 hír-esemény kategória II. díját nyerte el. A kiállítást Csányi Vilmos író, etológus nyitja meg. Dráma, szépség, hangulat, küzdelem, humor 2010-ben A hat héten át látható tárlaton az elmúlt év legizgalmasabb pillanatait, természeti csodáit, drámai, örömteli, mulatságos élethelyzeteit, kivételes művészeti és sportteljesítményeit lehet felidézni. A 2010-es tavaszi árvíz és vörösiszap-katasztrófa megrázó és elgondolkoztató felvételei mellett számtalan egyéb érdekes, megrázó és mosolyra késztető fotó villantja fel azokat a történéseket, amelyek visszaadják azt a sokszínűséget, amely szűkebb és tágabb világunkra jellemző. Képek az aszkétaéletű, egykor első osztályú ökölvívó, Csukrán Mihály saját építésű, újfehértói sporttelepének hétköznapjairól, a fiatalokat a világhálón meghódító, gördeszkázó gáborjánházai plébánosról, egy lebontásra ítélt belvárosi társasházba önkéntesen beköltözött punkok világáról, az utcán élőkről, a szlovákiai cigánytelepek köré épített betonfalakról. Képek Pécsről, mint Európa Kulturális Fővárosáról, a világhírű, kizárólag férfiakból álló Les Ballets Trocadero de Monte Carlo társulat budapesti fellépéséről, a magyar kortárs művészekről és alkotásaikról, a mohácsi busójárásról, a 2010-ben még megrendezett Operabálról, a mostanság felturbózott lakodalmakról, a szíriai Margat várának feltárásáról. Képek a 2010-es országgyűlési választások kampánykörútjairól, a New Yorkban élő orosz közösségről, a repülőgép-szerencsétlenségben meghalt Lech Kaczynski, lengyel államfő temetéséről, a Romániában kisebbségben lévő moldvai csángókról. Képek a 2010-es budapesti úszó-Európa-bajnokság férfi műugróiról úgy, ahogyan eddig még soha nem láthattuk őket. Képek a triatlon-világbajnokságról, a világhírű agarakról, ismert és közkedvelt személyiségekről. Képek a tél fehérségébe burkolódzó erdélyi tájról és az ócsai láperdő titokzatos lényeiről. Magyar fotográfusok a világ élvonalában Magyar tudósok. Magyar zeneszerzők. Magyar fotográfusok. Az elmúlt évszázadtól napjainkig ők azok, akik tehetségükkel, tudásukkal, teljesítményükkel nem csupán maguknak, de Magyarországnak is tekintélyt és hírnevet szereztek. A világ élvonalában álltak és állnak ma is. Ez a tárlat azoknak a magyar fotográfusoknak a munkáiból mutat be válogatást, akik az 1955-ben indított World Press Photo pályázaton - a világ legnagyobb és legtekintélyesebb sajtófotóversenyén - az elmúlt évtizedekben díjat, díjakat nyertek. Ez a válogatás először kerül így bemutatásra. A World Press Photo pályázaton díjat nyert magyar fotósok listája figyelemre méltó: Benkő Imre, Dezső Tamás, Gárdi Balázs, Farkas József, Fejes László, Friedmann Endre, Komlós Tibor, Korniss Péter, Lakatos Péter Zoltán, Pólya Zoltán, Révész Tamás, Soós Lajos, Szentpéteri L. József, Szigetváry Zsolt, Szlukovényi Tamás, Török László, Vadas Ernő, Wéber Lajos. A dagerrotípiától a digitális kameráig Történelmi korszakok fényképezőgépei Gadányi György gyűjteményéből A dagerrotípia volt a legelső fényképészeti eljárás. Használata az 1850-es évek elején már széles körben elterjedt. Az ezüstözött rézlemezt polírozták, tisztították, majd jód- (később bróm- vagy klór-) gőzben érzékenyítették, míg a lemez sötétsárga színűvé nem vált. A fényérzékeny lemezt a kamerába helyezve exponáltak. Speciális előhívóládában, gyertyával, borszeszégővel melegített higany gőzével hívták elő, amit ezt követően nátriumtioszulfátban fixáltak. A dagerrotípia a mai értelemben nem volt sokszorosítható, így minden, ami megmaradt, az egyedi műtárgy. Az újságok illusztrációi a fényképezés kezdetekor metszetek voltak, melyeket dagerrotípiákról és képekről készítettek. Idővel a fényérzékeny anyagok egyre érzékenyebbek lettek, és a gyorsan továbbítható film felváltotta az üveglemezt. A zoom, a különböző látószögű teleobjektívek, a magas érzékenységű filmek egyre több lehetőséget és segítséget jelentettek a fotográfusoknak. A kiállításon néhány igazán különleges, egyedi példány látható a századokat átívelő technikatörténetből. Premier A kiállítás ünnepélyes megnyitóján kerül bemutatásra AZ ÉV FOTÓI című könyv, amely a 2010-es sajtófotó-pályázatra beérkezett képekből ad bőséges áttekintést Bánkuti András szerkesztésében. Közönségszavazás Várjuk a szavazatokat a XXIX. Magyar Sajtófotó Kiállítás (kivéve kísérő kiállítás) közönségdíjas képére Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban, és az országjáró körút állomásain, többek között: Debrecenben a Kölcsey Művelődési Központban, és Miskolcon a Miskolci Galériában. Eredményhirdetés: 2012 márciusában, a XXX. Magyar Sajtófotó Kiállítás ünnepélyes megnyitóján. A kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban - a Budapesti Tavaszi Fesztivál programjaként - a nagyközönség számára 2011. március 26. és május 8. között látogatható. A kiállítás rendezője: Szalay Zoltán,Táncsics- és Pulitzer Emlékdíjas fotóriporter Társrendező: Túry Gergely, a HVG fotóriportere Munkatársak: Bock Kata marketing-tanácsadó, Darányi Zsolt - FotoKlikk.hu, Grnák László fotóriporter, Haris László fotóművész, Mata Júlia kreatív tanácsadó Grafikai tervezés:Heltai Csaba

A születéstől a halálig és tovább – Kálvin 500

Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) A vendégeket köszönti dr. Harsányi László, az NKA elnöke Megnyitja dr. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Megtekinthető: minden hétköznap 14-19 óráig, hétvégén 11-19 óráig *** Kiállítás és utazó-tárlat a Magyar Fotográfusok Háza rendezésében Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) A vendégeket köszönti dr. Harsányi László, az NKA elnöke Megnyitja dr. Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke Megtekinthető: minden hétköznap 14-19 óráig, hétvégén 11-19 óráig *** Kiállítás és utazó-tárlat a Magyar Fotográfusok Háza rendezésében Kálvin János születésének 500. évfordulója alkalmából Az európai reformációnak jelentős szerepe volt az európai kultúra, így a magyar kultúra fejlődésében is. Elősegítette a gazdasági fejlődést, a polgári gondolkodás kialakulását, az anyanyelv gazdagodását, az írásbeliség terjedését, hatása évszázadokon keresztül meghatározó volt. Az európai reformáció egyik legjelentősebb, legnagyobb hatású alakja Jean Calvin (1509-1564) - magyarosan Kálvin János volt. Az ő születésének évfordulóját a magyarországi Református Egyház a világ összes református egyházával együtt ünnepli 2009-ben. Az évfordulóhoz számos kulturális esemény, fesztivál, program, szakmai rendezvény kapcsolódik, melyeket a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogat. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház két egymáshoz szorosan kapcsolódó, és egymást kiegészítő eseménnyel, egy a magyarországi reformáció épített örökségét és kortárs szellemiségét reprezentáló kiállítás megrendezésével és egy utazó tárlattal vesz részt a Kálvin Emlékév eseményein. „A születéstől a halálig és tovább - Kálvin 500.”címmel a református egyház évszázados tárgyi emlékeit, templomait, valamint a mai egyházi intézmények, gyülekezetek ünnep- és hétköznapjait mutatjuk be a Mai Manó Ház I. emeleti André Kertész kiállítótereiben 2009. november 5. és december 6. között. Kiállításunkon láthatóak lesznek a vizsolyi Biblia művészi fotói, a Debreceni Református Kollégium, a budapesti Bethesda Kórház mindennapjai, a szatmárcsekei református temető, a határon túli és az anyaországi magyar reformátusság életképei. A felkért fotóművészek Benkő Imre, Bócsi Krisztián, Dudás Szabolcs, Fekete András, Haris László, Hernád Géza, László János, Szebeni András és Túry Gergely. A kiállítással egy időben kerekasztal beszélgetéseket, filmvetítéseket tartunk, melyek a református egyház múlt, jelen és jövőbeli szerepéhez kapcsolódnak. E mellett rendszeresen tárlatvezetéseket, képértékelő előadásokat is szervezünk. Kiállítás megnyitó: november 5. (csütörtök) 18.00, Mai Manó Ház, Napfényműterem Kurátor: Kincses Károly, fotómuzeológus Kurátorasszisztens: Nagy Villő, művészettörténész A kiállítás megtekinthető: 2009. november 5 és december 6. között., hétköznaponként 14 és 19 óra, hétvégén 11 és 19 óra között. A Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház e mellett egy utazó kiállítást is útjára indít. „...és Isten letekintett”címmel jelentős, egyházi és kulturális szempontból fontos épületek légi fotóit mutatja be, melyeket László János fotográfus készített. László János több mint tíz éve fényképezi a magasból Magyarországot. Kifejlesztett egy eszközt (egy kisméretű helikopter), mely felviszi a fényképezőgépét a magasba, ő pedig lent a földön, egy monitoron állítja be a felvétel kompozícióját, méretét, stb. Ezen kívül maga is repül, s klasszikus légi fotó műfajában esztétikailag, művészileg is megformált felvételeket hoz létre. A felvételek egyrészt a templomok időbeli, térbeli, méretbeli sokszínűségét tárják fel (a „mezítlábas Notre-Dame”-tól a debreceni Nagytemplomig, a fővárosi csomópontban állótól a fogyatkozóban lévő kisközség templomáig), másrészt a magyar történelem és kultúra emlékhelyeit reprezentálják a vizsolyi Biblia születési helyétől Szatmárcseke csanakos fejfás temetőjén át a pákozdi csata emlékhelyéig. Nem utolsó sorban olyan különleges nézőpontból mutatva be ezeket a helyszíneket, mely a felekezet kultúrájában jártas néző számára is meglepetéseket tartogat. A kiállítást Debrecenben, Sárospatakon és Pécsett rendezzük meg 2009 novembere és decembere között. Az utazó-tárlat helyszínei: Debrecen, MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ Pécs, Pécsi Művészetek Háza Sárospatak, Sárospataki Református Templom A kiállítások ütemezése: 2009 novembere és decembere között. Kurátor: Kincses Károly, fotómuzeológus Kurátorasszisztens: Nagy Villő, művészettörténész