Türk Péter

Herczeg Klára-díj 2021 díjátadó és kiállításmegnyitó a Foton Galériában

Herczeg Klára-díj 2021 A Stúdió Alapítvány örömmel ad hírt a 2021-es Herczeg Klára-díj díjátadó eseményéről, valamint ezzel egybekötve Várnai Gyula senior díjazott és Tranker Kata junior díjazott közös kiállításának megnyitójáról. A Stúdió Alapítvány kuratóriuma idén Aknai Katalint, Berhidi Máriát és Pinczehelyi Sándort kérte fel, hogy a szakmai zsűri tagjaként döntsenek a senior díjazott személyéről. A senior díj jelölője, Szalai Bori által javasolt művészek közül - Komoróczky Tamás, Várnagy Tibor és Várnai Gyula - a szakmai zsűri a senior díjat Várnai Gyulának ítélte. A junior díjra idén is az FKSE tagjai jelölhettek olyan 35 év alatti alkotót, aki az elmúlt években kiemelkedő teljesítményt nyújtott és aktívan hozzájárult az FKSE közösségének építéséhez. A jelöltek közül egy öttagú zsűri, amelynek tagjai Gadó Flóra, Lendeczki Kinga, Kútvölgyi-Szabó Áron, Petrányi Luca és Zemlényi-Kovács Barnabás voltak, választotta ki a díjazottat. A junior díjért szoros versenyben lévő művészek közül - Horváth Gideon, Süveges Rita, Tranker Kata és xtro-realm - a zsűri a junior díjat november 29-i döntése alapján Tranker Katának ítélte. Megnyitó: 2022. 01. 22. 18.00 Cím: Képíró utca 6., 1053 Budapest A kiállítás 2022. 02. 05-ig látogatható a Foton Galéria nyitvatartási ideje alatt. -------------------------------- A NÉVADÓRÓL Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész 1906. október 13-án született Budapesten. Gyermekkorában Bécsben élt. Művészeti tanulmányait először Bécsben, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1924-28 között, ahol mestere Kisfaludy Stróbl Zsigmond volt. 1929-30-ban Berlinben élt, ahol többek között a Rosenthal porcelángyár számára készített kisplasztikákat, hogy megélhetését biztosítsa. 1930-33 között Párizsban Charles Despiau mellett képezte tovább magát. 1925 óta szerepelt műveivel hazai és nemzetközi kiállításokon. Részt vett az 1937. évi párizsi és az 1938. évi New York-i világkiállításon. Mintegy harminc köztéren felállított szobra látható Budapesten és az egész országban. Hazai múzeumokon kívül megtalálhatók művei külföldön is (pl.: nürnbergi Dürer-Hausban és az amszterdami Van Gogh Múzeumban). 1997. augusztus 6-án hunyt el Budapesten. A HERCZEG KLÁRA-DÍJ TÖRTÉNETE Herczeg Klára végrendeletében az örökség egy részét művészek támogatására szánta. A Herczeg-hagyaték kezelője, Dr. Székely Ádámné Dr. Szűts Ildikó úgy döntött, hogy a Fiatal Képzőművészek Stúdiójára (mint a pályakezdő képzőművészeket képviselő szervezetre) testálja át azt a megtisztelő feladatot, hogy döntsön a támogatás formájáról. A Stúdió egy – az örökhagyóról elnevezett – díjat alapított, melynek - mivel Herczeg Klára mindig fontosnak tartotta az idős és fiatal generációk egymáshoz való közeledését - minden évben egy senior és egy junior díjazottja van. A díjat a Stúdió Alapítvány (SA) gondozza. A Herczeg Klára-díj 1998 óta minden évben kiadásra kerül. A DÍJAT 1998 ÓTA AZ ALÁBBI MŰVÉSZEK KAPTÁK: 2020. Jovánovics György - Kútvölgyi-Szabó Áron 2019. Csutak Magda - Dallos Ádám 2018. Berhidi Mária – Rudas Klára 2017. Pinczehelyi Sándor – Ember Sári 2016. Maurer Dóra – Gosztola Kitti 2015. Kemény György – Trapp Dominika 2014. Ladik Katalin – Szemző Zsófia 2013. Bodóczky István – Kerezsi Nemere 2012. Baksa-Soós János – Csákány István 2011. Szirtes András – Hatházi László András 2010. Medve András – Horváth Tibor 2009. feLugossy László – Szörényi Beatrix 2008. Körösényi Tamás – SZAF (Mécs Miklós és Fischer Judit) 2007. St. Auby Tamás – Gróf Ferenc (Société Réaliste) 2006. Szikora Tamás – Tibor Zsolt 2005. Türk Péter – Lóránt Anikó 2004. Lantos Ferenc – Galbovy Attila / Péli Barna 2003. Deim Pál – Szász György 2002. Major János – Kokesch Ádám 2001. Kaján Tibor – Benczúr Emese 2000. Gyarmathy Tihamér- Király András 1999. Lossonczy Tamás – Schneemeier Andrea 1998. Papp Oszkár – Wächter Dénes ------------- grafika: Süveges Rita Támogató: NKA - Nemzeti Kulturális Alap http://www.nka.hu/ Honfi Zsolt (műtárgyszállítás) https://www.facebook.com/events/1124923538323410/

Tükör által homályosan - kortárs portrék az Ernst Múzeumban

2013. január 24. és 2013. április 07. között láthatják az érdeklődők a TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN | Arcok tegnap és ma című kiállítást az Ernst Múzeumban. Kurátor: Gulyás Gábor Társkurátorok: Angel Judit, Rózsás Lívia 2013. január 24. és 2013. április 07. között láthatják az érdeklődők a TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN | Arcok tegnap és ma című kiállítást az Ernst Múzeumban. Kurátor: Gulyás Gábor Társkurátorok: Angel Judit, Rózsás Lívia Marina Abramović / Ulay | Peter Aerschmann | Francis Al?s | Beöthy Balázs | Joseph Beuys | Christian Boltanski | Rineke Dijkstra | Marlene Dumas | Erdély Miklós | Esterházy Marcell | Valie Export | Fehér László | Gaál József | Gilbert & George | Nan Goldin | Hajas Tibor | Hámos Gusztáv | Gary Hill | Jovián György | Birgit Jürgenssen | Kelemen Károly | Sarah Lucas | Urs Lüthi | Maurer Dóra | Hermann Nitsch | Mike Parr | William Pope L. | Arnulf Rainer | Józef Robakowski | Ulrike Rosenbach | Dieter Roth | Thomas Ruff | Andres Serrano | Cindy Sherman | Szépfalvi Ágnes | Tót Endre | Türk Péter | Veres Szabolcs | Bill Viola | Peter Weibel Az emberi arc egyszerre néző és nézett, de főként ez utóbbi: saját arcunkat is csak kívülről, valamiben tükröződve láthatjuk. Metafizikai, etikai, szemiotikai és művészeti szempontból egyaránt az ember legfontosabb testrésze: az arcnak világteremtő ereje van. A portré a képzőművészet meghatározó műfaja, amelyen hagyományosan az emberi arc ábrázolását, egy személy külsejének és személyiségének megjelenítését szokás érteni. Ez a műfaji meghatározás egyszerűnek tűnik, az elmúlt évtizedekben mégis kevés olyan jelentős műalkotás született, mely esetében a definíció teljességgel érvényesülne. Mintha az ilyen típusú ábrázolás kívül esne a mai kortárs képzőművészet körén: a reprezentált arc sokkal inkább eszközzé vált, mint a művészet korábbi időszakaiban. Joggal tehetjük fel a kérdés, hogy valójában mit is jelent ma a portré? Milyen funkciót lát el ez a műfaj a fotográfia, a film, a virtualitás korában? Kit és miért ábrázol a XX. század végi és a XXI. századi portré? Mi lehet ma a portré műfajának társadalmi szerepe? Ezek a kiállítás alapvető kérdései, mely mindemellett a műgyűjtő és múzeumalapító Ernst Lajos személye előtt tiszteleg, múzeumának centenáriuma alkalmából. Ismeretes, hogy Ernst főként portrékat gyűjtött és mutatott be: vezetése alatt jórészt történelmi arcképcsarnokok darabjai, költők, művészek arcmásai alkották az Ernst Múzeum állandó kiállítását. Most a műgyűjteményre is emlékezve kerülnek művek a múzeum termeibe, azonban annak romantikusan heroikus rendezőelvével ellentétben a jelenlegi kiállítás azt a művészeti változást igyekszik megjeleníteni, mely az emberi arc megjelenítésének módjában, indítékaiban és céljaiban az elmúlt négy évtizedben végbement.

Új szerzemények a Szent István Király Múzeum kortárs képzőművészeti gyűjteményében

Köszöntőt mond: Mátrahalmi Tibor, a Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője Megnyitja: Mélyi József művészettörténész Asztalos Zsolt, Baglyas Erika, Bakos Ildikó, Baranyai Levente, Benczúr Emese, Bodóczky István, Borsos Lorinc, Böröcz András, Chilf Mária, Czigány Ákos, Csontó Lajos, Eperjesi Ágnes, Hajdú Kinga, Halász András, Hegedus 2 László, Gerber Pál, Gerhes Gábor, Gyenis Tibor, Jakatics-Szabó Veronika, Július Gyula, Karsai Zsóa, KissPál Szabolcs, Kotormán Norbert, Kósa János, Megyik János, Moizer Zsuzsa, Nagy Gábor György, Olajos György, Radák Eszter, Roskó Gábor, Köszöntőt mond: Mátrahalmi Tibor, a Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője Megnyitja: Mélyi József művészettörténész Asztalos Zsolt, Baglyas Erika, Bakos Ildikó, Baranyai Levente, Benczúr Emese, Bodóczky István, Borsos Lorinc, Böröcz András, Chilf Mária, Czigány Ákos, Csontó Lajos, Eperjesi Ágnes, Hajdú Kinga, Halász András, Hegedus 2 László, Gerber Pál, Gerhes Gábor, Gyenis Tibor, Jakatics-Szabó Veronika, Július Gyula, Karsai Zsóa, KissPál Szabolcs, Kotormán Norbert, Kósa János, Megyik János, Moizer Zsuzsa, Nagy Gábor György, Olajos György, Radák Eszter, Roskó Gábor, Szabó Dezső, Szabó Eszter Ágnes, Szanyi Borbála, Székelyi Kati, Szüts Miklós, Szucs Attila, Tarján Hédi, Türk Péter, Ujházi Péter, Várnai Gyula, Vojnich Erzsébet és Zsemlye Ildikó alkotásai

Formabontók 1.

Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.) Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A kiállítást megnyitja: Szenytyóbi Tamás, a TNPU archivistája Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.) Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A kiállítást megnyitja: Szenytyóbi Tamás, a TNPU archivistája Kiállító művészek: Attalai Gábor, Bak Imre, Balla András, Birkás Ákos, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Haris László, Hámos Gusztáv, Jekesz Antal, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Kerekes Gábor, Kismányoky Károly, Koncz András, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Maurer Dóra, Nagy Zoltán, Pácser Attila, Stalter György, Szalai Tibor, St.Auby Tamás, Szerencsés János, Szirányi István, Tímár Péter, Tóth György, Török László, Türk Péter, Vető János, Vécsy Attila, Vincze László. A kiállítással egy időben jelenik meg Szilágyi Sándor monográfiája, mely a progresszív magyar fotóművészet neoavantgárd tendenciáit ismerteti. A kiállítás - melynek kurátora Szilágyi Sándor, rendezője Török Tamás - a könyv tárgyalásmódjához igazodva, a jellegzetes képtípusok szerint csoportosítva mutatja be a korszak munkáinak legjavát. Olyan kategóriák ezek, mint például a geometrikus, az organikus és a léptékváltó Absztrakt, a Fotóakciók, a lineáris és mátrixba rendezett Szekvenciák, a Térkonstrukciók, a Városvíziók, a Fényrajzok vagy az Önarckép- és a Portrékonceptek. A látogató így összehasonlíthatja egymással az érdekesebbnél érdekesebb alkotói koncepciókat, s nem utolsósorban megismerheti vagy újra láthatja a műveket, amire ilyen széles merítésben legutóbb tizennyolc éve, 1989-ben az Ernst Múzeum-beli "Más-kép" című kiállításon volt lehetőség. *** A Formabontók 1. Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben, 1965-83. A kiállítás a könyvben közölt négyszáz fotóműalkotás közül mintegy százat mutat be. A monográfia és a kiállítás újdonsága, hogy a gazdag képanyagot nem a szerzők vagy a hagyományos, festészettől átvett műfajok (zsáner, csendélet, akt stb.) szerint rendezi el, hanem a képek fotónyelvi kérdésfelvetései mentén csoportosítja. Így szemléletesebben mutathatók be azok a formanyelvi újítások, amelyekkel az absztrakt fotó, a konceptuális térkonstrukciók, szekvenciák és fényrajzok, a megrendezett fotó, továbbá a különböző önarckép- és portrékoncepciók gazdagították a magyar állóképkultúrát és művészetet. A kiállításon Balla András, Haris László, Hámos Gusztáv, Jokesz Antal, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Nagy Zoltán, Pácser Attila, Stalter György, Szerencsés János, Tímár Péter, Török László, Tóth György, Vető János és Vécsy Attila fotográfusok műveinek bemutatása mellett néhány reprezentatív példával érzékeltetjük, hogy törekvéseik párhuzamosak voltak, esetenként összefonódtak az avantgárd képzőművészek, például Attalai Gábor, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Károlyi Zsigmond, Kismányoky Károly, Maurer Dóra, Szalai Tibor, Szentjóbi Tamás, Szirányi István, Türk Péter és mások experimentális fotóhasználatával. A kiállítás anyagát Szilágyi Sándor válogatta. A kiállítást a fönt ismertetett koncepció alapján Török Tamás rendezte.