Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
Alkudozás, együttműködés, részvétel. A szociofotó elmélete és gyakorlata Kassák Lajos Munka-körében Csatlós Judit kulturális antropológus előadása Tényfékezés - a MUNKA fotóelméleti szavalókórus előadása André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi és további közel húsz különleges magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása látható a Csók István Képtárban. A látogatók átfogó válogatást kapnak az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszak „képes” pillanataiból. A kiállításon szereplő munkák ízelítőt adnak az 1910–40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból, és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen „ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Gönci Sándor, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Lengyel Lajos, Pécsi József – munkáit is bemutatja. Képeik kreatív, kísérletező szellemről, az uralkodó és az adott korszakban elvárt, megszokott fotográfiai képstílusokkal szembeni másképp gondolkodásról is tanúskodnak, és mind fontos részei a magyar fotótörténetnek. Kassák Lajos Munka-körének fotócsoportja Budapesten 1930 nyarától 1932 tavaszáig működött. Elméleti és gyakorlati képzést nyújtott, elsősorban Kassák és a filmkritikus-teoretikus Gró Lajos vezetésével. Kassák Lajos nevelői, személyiségformáló kisugárzása hozta létre és tartotta együtt az 50-60 fős szerveződést. A fotográfusok más művészeti területeken szerveződött csoportok tagjaival együtt alkották a Munka-kört. Fotográfiai formanyelvi téren a csoport munkája az akkor progresszív nemzetközi nyomvonalon haladt; érvényesültek benne a Bauhaus fényképezési gyakorlatának egyes elemei, az új tárgyilagosság stílusjegyei. Fontos ismeretátadási-nevelési keretet jelentettek a szemináriumok, ahol elsősorban gazdaság- és társadalomelméleti, politikai témák ismertetése, megbeszélése folyt. A fotócsoport tagjai számára alapvető publikációs fórumot jelentett az 1928 őszétől kiadott Munka című folyóirat. A csoporttagok munkáiból kiadtak egy fotókönyvet, A mi életünkből címmel. A Munka-kör fotográfusainak tevékenysége a társadalom baloldali köreiben és az akkor korszerű fotográfia hívei között elismerést vívott ki. A Munka-körben keletkezett fotográfiák – a Gönci Sándor, Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Tabák Lajos és mások által készített felvételek – egy része a szociális fényképezés területén a legjobb magyar fotótörténeti értékek részévé s időben is messze ható példává vált. Jóllehet Kassák Lajos maga nem fényképezett, mégis ő volt az, aki a fotográfia társadalmi szerepének meghatározása során összekapcsolta a fényképezés gyakorlatát és a vizuális ábrázolás kritériumait. Csatlós Judit előadása konkrét szituációk és esetek leírásaival világít rá, hogy a képkészítés folyamata alku tárgyává vált, melyben a megállapodás tárgya a fotós jelenléte egy társadalmi csoportban vagy térben. A szavalókórus 2015-ben alakult, fotóelméleti szövegekből írt szövegkönyvet ad elő, az alkalomhoz verbuvált fellépőkkel. https://www.facebook.com/events/530353260835537/
Archív
a szerző, Tabák Lajosról írott könyvének bemutatójaHelyszín:Magyar Fotográfusok Háza Napfényműterme(Budapest VI., Nagymező utca 20.),A műről Habik Csaba fotográfus-képszerkesztő beszél, levetítik Gáti György fotóművésznek,a könyv illusztrátorának a kötetből készült összeállítását.A bemutatón jelen lesz a 101 éves születésnapját ünneplő Tabák Lajos is! a szerző, Tabák Lajosról írott könyvének bemutatójaHelyszín:Magyar Fotográfusok Háza Napfényműterme(Budapest VI., Nagymező utca 20.),A műről Habik Csaba fotográfus-képszerkesztő beszél, levetítik Gáti György fotóművésznek,a könyv illusztrátorának a kötetből készült összeállítását.A bemutatón jelen lesz a 101 éves születésnapját ünneplő Tabák Lajos is!
Archív
A fiatal szolnoki tisztviselő, Tabák Lajos a hétvégeken levette a munkában megrokkantakat, a méltatlan, embertelen lakáskörülmények között sínylődőket, a szeméttelepen guberálókat, az inuk szakadtáig dolgozó parasztokat és munkásokat. Megörökíteni, dokumentálni akart. A technikát jóformán maga kísérletezte ki, a modellekkel valahogyan szót tudott érteni. Hatásos képeket akart készíteni. A fiatal szolnoki tisztviselő, Tabák Lajos a hétvégeken levette a munkában megrokkantakat, a méltatlan, embertelen lakáskörülmények között sínylődőket, a szeméttelepen guberálókat, az inuk szakadtáig dolgozó parasztokat és munkásokat. Megörökíteni, dokumentálni akart. A technikát jóformán maga kísérletezte ki, a modellekkel valahogyan szót tudott érteni. Hatásos képeket akart készíteni. Olyanokat, amilyenekkel a pillanatba sűrítve adhatja vissza a munka fáradságát és lendületét, az emberi kiszolgáltatottságot, a szegénység testet-lelket gyötrő embertelenségét. Nem hozzátenni akart a valósághoz, hanem kiemelni, ráerősíteni a látványra. A képeivel nem sajnálkozást akart kiváltani, nem alamizsnagyűjtésre kívánta sarkalni a dámákat. Nem a szegény gyufaárus kislány meséjét akarta zsolozsmázni. Nem. Ez az amúgy szelíd tisztviselő lázítani akart.Felrázni, megbotránkozatni, felkavarni. Szembenézésre akarta kényszeríteni azokat, akiket illetett. Tudatni akarta, hogy az, amit a képeivel mutat, tarthatatlan és tűrhetetlen. Nem folytatható. Kiigazítást kíván.Hamarosan megtapasztalhatta, hogy teljesen egyedül és önállóan ugyan, de olyan útra lépett, amelyen már mások is járnak. Az 1920-as évektől az egész világon kibontakozóban volt egy új fotográfiai irányzat. Az új hullám egyszerre kapcsolódott a művészeti avantgárdhoz és a politikai baloldal radikálisabb irányaihoz. Európában és Észak-Amerikában egyaránt felkavarta az addigi fotóművészet elitista állóvizét a valóságlátás és láttatás új formáit keresők hevülete. Tabák a Kassák Lajoshoz közel állókban talált először támogatókra.1932-ben Kassák Lajos a Mi életünkből című legendás kiállítás katalógusában összefoglalja a szociofotós "hitvallás" lényegét: "Megjelentetésben nem absztrahál, hanem képpé realizál, a dolgokat nem egyedülvalóságukban, hanem a világgal való összefüggésükben látja, nem holt anyagot és bevégzett cselekményt, hanem az anyag karakterét s a dinamikus életet fotografálja." Nos, az azóta sokféleképpen magyarázott, újabban egyesen letagadott szociofotó - Amerikában "szociális dokumentáció" (social documentary) - éppen ezekkel a célokkal készült. Kendőzetlen valóságábrázolás, a szociális igazságtalanságok tendenciózus hangsúlyozása a legkifejezőbb, legmodernebb képi nyelv használatával. A szociofotós nem szenvtelen dokumentátor, nem szenzációra és kuriózumra vadászó zsurnaliszta, ugyanakkor nem pusztán a politikai harc vizuális robotosa.1945 után a fotóművész Tabák Lajos majd két évtizedre feledésbe merült. Ahogyan maga a szociofotó meg a fényképművészeti avantgárd is. Mosolyogtató vagy éppenséggel siralmas tény, de az ötvenes évek díszmunkásait a két háború közötti ünnepelt, esztétizáló magyaros stílus szellemében fotózták többé-kevésbé ugyanazok, akik csúcsfényeikkel a Horthy-Magyarország szép arcát akarták látni s láttatni annak idején. A valóság nyers és őszinte, meghökkentő és szuverén ábrázolására nem mutatkozott igény. Kassák pedig finoman szólva nem volt comme il faut.Tabák, aki több személyes tragédia miatt csaknem a teljes életművét elvesztette, a fényképezést sokáig elhanyagolta. Kaposváron a cukorgyár igazgatójaként vett a kezébe újra gépet, s belefogott a saját múltjának föltárásába is. Afféle képrégészként gyűjtögette a régi fölvételeit. A rá jellemző szívós szorgalommal rekonstruálta a saját fotóművészeti múltját.Tabák Lajos tíz éve még aktív fényképész volt. Azóta "csak" kiállít, s a fotóközéletben vesz részt. Februárban volt százéves.Helyszín: Országos Széchényi Könyvtár BudapestCím: I. Budavári Palota F épületLátható június 6-ig hétfőn 13-21 óra között, keddtől péntekig 9-21 óra között, szombaton 10-18 óra között.
Archív
A kecskeméti közönségnek mutatja be legsikeresebb alkotásait a csaknem negyed százada működő Jászkun Fotóklub február 9-től a kecskeméti Tiszti Klubban. A kecskeméti közönségnek mutatja be legsikeresebb alkotásait a csaknem negyed százada működő Jászkun Fotóklub február 9-től a kecskeméti Tiszti Klubban.A Jászkun Fotóklub 1980-ban alakult 18 alapító taggal. Örökös tiszteletbeli elnöke Tabák Lajos fotóművész, akinek munkássága már az 1930-as években határainkon túl is ismert volt. A Klub az 1980-as években Nívódíjat, majd Kiváló Egyesület címet nyert. Alapító tagja a MAFOSZ-nak. Az 1990-es években fokozatosan önálló szervezetté alakult át. A Fotóklub szervezi a Szolnoki Fotógaléria kiállításait, kétévente a megyei fotópályázatokat. Öt Megyei Fotótörténeti Konferenciát is szerveztek és nemzetközi kapcsolatokat alakítottak ki. A Fotóklub tagjai sok más díj mellett nyertek már FIAP arany- és ezüstérmeket is.2000-ben Zalaegerszegen a XVII. MAFOSZ Szalonon a Jászkun Fotóklub kollekciója - a második díjnak számító Vadas Ernő plakettet kapta. Fennállásának 20. évfordulóját kiállítással ünnepelte Budapesten, amelyen a Klub tagjai az utóbbi 5 év legsikeresebb képeivel mutatkoztak be.2003-ban Szolnokon rendezték az Országos Fotóművészeti Nyári Egyetemet és a MAFOSZ Szalont.A kecskeméti kiállítás február 9-én 17 órakor nyílik a Tiszti Klubban. Köszöntőt mond Csörsz Tünde az intézmény igazgatója. A kiállított képeket tárlatvezetésen mutatja be Hídvégi Péter a Jászkun Fotóklub vezetője. A kiállítás február 27-ig látogatható.
Archív
A Magyar Fotóművészek Szövetsége senior alkotócsoportjának műveiből összeállított kiállítás. A Magyar Fotóművészek Szövetsége senior alkotócsoportjának műveiből összeállított kiállítás.Kiállító művészek: Ács Irén, Csák Miklós, Csonka Béla, Fejér Zoltán, Gál Imre, Gink Károly, Göbe Ferenc, Gyarmati Sándor, Juhász Miklós, Kocsis Iván, Kunkovács László, Módos Gábor, Müller Ferenc, Nádor Ilona, Nagy Lajos, Németh József, Palotás Rezső, Pethő Bertalan, Sehr Miklós, Siklós Péter, Szabó József dr., Szász János dr., Tabák Lajos, Tám László, Tillai Ernő, Tóth István, Tóth Károly. A tárlat megtekinthető január 13-tól február 9-ig naponta 9-17 óráig az MVM Rt. galériájában (Budapest, I. kerület, Vám utca 5-7.)Helyszín: MVM GalériaCím: Budapest I., Vám u. 5-7.Nyitva: naponta 9-17 óráig
