Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
Az ötévente megrendezésre kerülő Fotóművészeti Nemzeti Szalonnak nem a krónikaírás a feladata: vállaltan személyes válogatás az utóbbi évek fotóműveiből. Régebben a művészeti szakmák törekedtek a történések lejegyzésére évkönyvek, almanachok kiadásával, ma már úgy gondoljuk „úgyis minden fent van a neten”. Ám a világháló nem pótolja az áttekintést, az összefüggések megmutatását, az értékek kiemelését. A művészi önkifejezés útjain sokan járnak-kelnek, különböző irányokba, eltérő sebességgel, intenzitással, más-más céllal. Mindegyikük útjának van létjogosultsága, tulajdonképpen valamennyi érdemes lehet a megmutatásra. Ennyi hely persze nincs a világ egyetlen kiállítóhelyén sem. Dönteni kellett tehát, merre induljunk az idei fotószalon szervezésének megkezdésekor. A kiválasztott, százötvennél több fotográfus különféle utakon közelíti bevallott vagy burkolt célját, ami nem más, mint koherens életművet építeni folyton változó, alakuló világunkban. Ezek az utak sokféleképpen definiálhatók, átnevezhetők, mint az igazi utak is, de véleményünk szerint nagyrészt lefedik a kortárs magyar fotográfia térképét. A hagyományos, történelmi távlattal rendelkező széles sztráda a dokumentarista szemléletű, társadalomkritikai célzattal készített fotók útja, melyen gyakran riportszerű, néha szociális hevülettel készült képek vagy fotóesszék hasítanak. A dokumentarista szemléletű megközelítéshez képest egy másik út az intim, személyes naplószerű fotózás, amely hangsúlyozottan a mindennapi életből meríti témáit. Forgalmas, sokak által járt út a konceptuális fotográfia, ahol az előzetes gondolat, a koncepció gyakran fontosabb, mint az azt követő esztétikai megvalósítás mikéntje. A manipulált képalkotás ösvényét is sok alkotó járja. Minden kép, ami tagadásos viszonyban van a bármilyen okokból el nem fogadható valósággal, amely kevesli a meglévő elemek hagyományos elrendezése kínálta készletből alkotható képek művészi hatását, az szívesen feszegeti a valóság és a fikció határait, igen gyakran át is lépve azokat, ezáltal egy új, saját személyére szabott kvázi valóságot teremtve. Szembemenve ezekkel mutatjuk be az automatizált gépi képcsinálás minden formáját elutasító archivisták, azokét, akik visszanyúlnak a fotográfia két évszázados múltjához, rekonstruálva a korabeli eljárásokat, hosszas és bonyolult handmade módon alkotva meg képeiket. Egy 2026-ban a fotográfiai tendenciákat felmutatni kívánó szalonkiállítás nem teheti meg, hogy ne vonultassa fel a mesterséges intelligencia (MI) segítségével, vagy teljesen azzal készített képeket. Ez jelenleg a fotográfia legdinamikusabban változó iránya. A kiállítótermek alkotásai által jól kirajzolható ívet, a kiválasztott kiállító művészeket alapként hordozza, tartja az MMA Kiadó és az MMKI gondozásában most megjelenő giga-vállalkozás: a háromszáz fotográfus hatszáz képét és háromszáz rövid esszét tartalmazó album, A magyar fotóművészet háromszáz alkotója, melynek kortárs művészei közül választottuk a szalon kiállítóit. Bán András és Kincses Károly, a kiállítás kurátorai A borítóképen: Hernád Géza: Emulziórajz, 1/3, Egér és kísértet Műcsarnok nyitva tartás: kedd - vasárnap 10.00-18.00, csütörtök 12.00-20.00, hétfő: zárva https://www.facebook.com/events/801757376094810/?event_time_id=801757379428143
Archív
Szöllősi Mátyás a Helikon Kiadónál tavasszal megjelent, Fóbia című regényének bemutatóján Hamvas Endre Ádám író, egyetemi tanár beszélget a könyv szerkesztőjével, Darvasi Ferenccel és a szerzővel. "A Fóbia főszereplője egy - a nemzetközi kutatói világban is tevékeny - fizikusnő, aki a történet folyamán az elméletek világából alászáll a hétköznapok valóságába. Egy világjárvány kibontakozásának első napjaiban rokonlátogatás céljából vidékre utazik, ahol aztán egy olyan összetett, egyszerre félelmetes és megfejtésre váró helyzetben találja magát, amely a családjáról és az önmagáról való tudását alapjaiban rengeti meg. Szöllősi Mátyás új regényének első része a család-, a bűnügyi és a lélektani regény emlékezetes ötvözete. Mindamellett, hogy érzékeny portré egy magas intelligenciájú, de terhelt családból származó fiatal nőről, a sztereotípiákat messziről elkerülő látlelet a vidéki Magyarországról, a generációk kapcsolódásának mélyáramáról, avagy az egymásból következő - sokszor véletlenszerűnek látszó, ám mégiscsak logikus - események láncolatáról." „Szöllősi regénye olyan erővel ragadja meg a járvány első napjaiban megtapasztalható hangulatot, mind például Albert Camus regénye, A pestis.” (Bak Róbert / Telex.hu) „A Fóbia a szorongás, az elhagyatottság regénye, ugyanakkor a találkozásoké és a fejlődésé is. A szerző briliánsan szövi a szálakat, összefonva a múltat és a jelent. A cselekmény olyan, akár egy pókháló, amelyről nem tudhatjuk, valójában hol kezdődik és hol végződik. Minden ok egyben okozat is, akárcsak a saját életünkben.” (Kemendy Júlia Csenge / Ambroozia.hu) „A különféle nyilvános terekben (kórház, nyilvános wc, rendőrőrs, busz) leírt bolyongás szorongásos labirintuspoétikává alakul át: a regény metaforikus nyomozássá válik az emlékezés során, miközben a véletlenek Minótaurosz-képe minduntalan fenyegetően bukkan fel az agyunkban, és a rettenettől folyvást hátrahőkölünk. Megfejteni elsősorban önmagunkat kell, ittlétünk, jelenlétünk eleve ontológiai rejtvény.” (Csehy Zoltán / Élet és Irodalom) Hamvas Endre Ádám (1978) a HUN-REN Moravcsik Gyula Intézetének tudományos főmunkatársa és a SZTE SZAOK habilitált egyetemi adjunktusa. Fő kutatási területe a hermetikus irodalom és annak recepciótörténete. A témával kapcsolatban jelentek meg fordításai (Hermész Triszmegisztosz bölcsessége) és két monográfiája. A recepciótörténethez kapcsolódóan kezdte el tanulmányozni az úgynevezett okkult hagyományokat, illetve tudományokat, különösen a késő ókori, illetve a középkori mágiát. Ezek mellett foglalkozik a korai kereszténység egyes kérdéseivel és szerzőivel, Szent Ágoston néhány művét fordította is. A szegedi egyetemen orvosi és gyógyszerészeti latin nyelvet oktat. Darvasi Ferenc (1978, Gyoma) szerkesztő, kritikus, író A Bárka folyóirat, a Magvető, majd a Helikon Kiadó szerkesztője. Kritika- (Határjárás, 2010), novellás- (Elválik, 2012) és beszélgetéskötete (Köztünk vagy. Beszélgetések Mándy Ivánról, 2015), valamint Reményi József Tamással készített életútinterjúja (Mindig volt egy szigetem, 2023) jelent meg. Sajtó alá rendezte Mándy válogatott levelezését („Szeretve tisztelt Főcsatár”, 2018). 2011-ben Király István-, 2022-ben Komlós Aladár-díjat kapott. Szöllősi Mátyás író, fotóriporter. 2010-ben jelent meg Aktív kórterem című kötete, 2011-ben Állapotok – negyvenöt töredék című könyve. Első prózai munkája az Európa Könyvkiadó gondozásában megjelent Váltóáram című elbeszéléskötet, amellyel 2017-ben elnyerte a legjobb első prózakötetnek járó Margó-díjat. Verseit és prózáját angol, horvát, lengyel, német, japán, szlovák és szerb nyelvre fordították. Fotóriporterként is dolgozik, számos portré- és dokumentarista sorozat készítője itthon és külföldön egyaránt. https://www.facebook.com/events/1166762561096317/
Archív
***Please scroll down for the English version*** Nyolc hét. Magyar fotográfusok a járvány idején https://capacenter.hu/kiallitasok/nyolc-het/ A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ tisztelettel meghívja Önt és barátait a Nyolc hét. Magyar fotográfusok a járvány idején című kiállításának megnyitójára 2020. július 7-én, kedden, 18 órára. A kiállítást megnyitja: Horváth Viktor író „Nyolc hét. Ennyi időn keresztül követtük figyelemmel a virtuális térben kortárs magyar fotográfusok tevékenységét a járvány idején. A Capa Központ blogján publikált nyolcrészes válogatás egy pop-up kiállítás keretében most a valós térben jelenik meg, emléket állítva az elmúlt hónapok eseményeinek. Mindannyian máshogy éltük meg a koronavírus-járvány időszakát, különböző módon reagáltunk rá, különféle tapasztalatokat szereztünk. A pandémia és annak következményei a fotográfusok életét is jelentősen befolyásolta, ettől függetlenül azzal foglalkoztak, amivel amúgy is szoktak: fotóztak. Igaz, nem pont azt, amit, és nem pont úgy, ahogy korábban: voltak, akik otthon maradtak, és egyfajta vizuális karanténnaplót készítettek, mások még ilyenkor is kimentek az utcákra, hogy megörökítsék a megváltozott életkörülményeket és városképet. A radikálisan átalakult tér- és időtapasztalat az ablakon kívül és belül is megmutatkozott: felhúzott és eldobott kesztyűk és maszkok; fertőtlenített helyek és gyümölcsök; üresen maradt városi és újra felfedezett, belakott otthoni terek; egymásba folyó ünnep- és mindennapok. Az élet lassan újraindul, visszatér a régi kerékvágásba, miközben a vírus nyomai és következményei még mindig velünk vannak. A bemutatott alkotások arra is lehetőséget adnak, hogy visszatekintsünk, reflektáljunk erre az emlékezetes tavaszra, amely talán a jövőhöz való viszonyunkat is megváltoztatta. A kiállítás harminckilenc fotográfus nyilvános Instagram-profilján megjelent képein keresztül mutatja be ezt az időszakot, a válogatás során fontos szempont volt, hogy minél többféle alkotói attitűd, látásmód jelenjen meg.” (Gellér Judit és Gáspár Balázs, a kiállítás kurátorai) Kiállító alkotók: A Fehér Vera, Ajpek Orsi, Altnőder Emese, Bartha Máté, Belicza László Gábor, Bődey János, Csudai Sándor, Dombóvári Judit, Gáldi Vinkó Andi, Gőbölyös Luca, Hajdú D. András, Hodosy Enikő, Kállai Márton, Klenyánszki Csilla, Koronczi Endre, Kovalovszky Dániel, Kudász Gábor Arion, Máté Péter, Mónus Márton, Neogrády-Kiss Barnabás, Pályi Zsófia, Puklus Péter, Ravasz András, Rádóczy Bálint, Regős Benedek, Révai Sára, Rostás Bianka, Sivák Zsófia, Stiller Ákos, Szabó Bernadett, Szalay Krisztina, Szatmári Gergely, Száraz Katalin, Szász Lilla, Szombat Éva, Szöllősi Mátyás, Timár Sára Erzsébet, Vékony Dorottya, Zellei Boglárka Éva A kiállítás ingyenesen megtekinthető: 2020. július 8. – 2020. augusztus 16. Keddtől péntekig 14 és 19 óra, szombat és vasárnap 11 és 19 óra között. Hétfőn és ünnepnapokon zárva. Capa Központ – Project Room Kurátorok: Gellér Judit, Gáspár Balázs A járványhelyzet miatt a megnyitón javasoljuk a maszk viselését és a kézfertőtlenítő használatát. // Eight Weeks. Hungarian photographers during the pandemic https://capacenter.hu/en/kiallitasok/eight-weeks/ The Robert Capa Contemporary Photography Center cordially invites you and your friends to the vernissage of the exhibition titled Eight weeks. Hungarian photographers during the pandemic on Tuesday, July 07, 2020, at 6:00pm. Opening remarks by Viktor Horváth, writer "Eight weeks. This is how long we followed the activities of contemporary Hungarian photographers in the virtual space during the pandemic. The eight selections published on the Capa Center blog from week to week will appear in the physical space now in the form of a pop-up exhibition, commemorating the events of the past few months. We all went through and reacted to the period of the COVID-19 pandemic in different ways, gaining a wide array of experience. The pandemic and its consequences have considerably impacted the lives of photographers as well. Yet, they continued doing what they do anyway: they took pictures. Of course, not exactly the same pictures and not exactly in the same way as before: some of them stayed at home and created a visual diary of the lockdown, while others would still go out on the streets to record the changed living conditions and cityscape. The radically changed experience of space and time was evident both behind and beyond the windowpane: gloves and masks put on and thrown away; disinfected places and fruits; empty urban spaces and rediscovered corners of the home; festivities and everyday life intertwined. Life is slowly returning to normal while the reminiscences and consequences of the virus are still with us. The presented photographs provide an opportunity to look back at and reflect on the memorable spring that has possibly altered our relationship with the future as well. The exhibition, which was compiled to present a varied selection of creative attitudes and viewpoints, showcases this period through the images published on the public Instagram profile of thirty-nine photographers." (Judit Gellér and Balázs Gáspár, curators of the exhibition) Exhibiting artists: Vera A Fehér, Orsi Ajpek, Emese Altnőder, Máté Bartha, László Gábor Belicza, János Bődey, Sándor Csudai, Judit Dombóvári, Andi Gáldi Vinkó, Luca Gőbölyös, András D. Hajdú, Enikő Hodosy, Márton Kállai, Csilla Klenyánszki, Endre Koronczi, Dániel Kovalovszky, Gábor Arion Kudász, Péter Máté, Márton Mónus, Barnabás Neogrády-Kiss, Zsófia Pályi, Péter Puklus, András Ravasz, Bálint Rádóczy, Benedek Regős, Sára Révai, Bianka Rostás, Zsófia Sivák, Ákos Stiller, Bernadett Szabó, Krisztina Szalay, Gergely Szatmári, Katalin Száraz, Lilla Szász, Éva Szombat, Mátyás Szöllősi, Sára Erzsébet Timár, Dorottya Vékony, Boglárka Éva Zellei Visiting is free of charge July 08, 2020 – August 16, 2020 Tuesday – Friday: 2pm – 7pm Weekend: 11am – 7 pm Closed on Monday and on public holidays. Capa Center – Project Room Curators: Gellér Judit, Gáspár Balázs https://www.facebook.com/events/308046340211171/
