Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
Seidner Zoltán, dr. Bárány Nándor, Dulovits Jenő és Németh József képeiből összeállítvaHelyszín: HAP GalériaBudapest, II.ker. Margit krt. 24. földszint.A kiállítást megnyitja: Fejér Zoltán fotóművész, a tárlat kurátoraMegtekinthető: hétfő-péntek 14h-19h Seidner Zoltán, dr. Bárány Nándor, Dulovits Jenő és Németh József képeiből összeállítvaHelyszín: HAP GalériaBudapest, II.ker. Margit krt. 24. földszint.A kiállítást megnyitja: Fejér Zoltán fotóművész, a tárlat kurátoraMegtekinthető: hétfő-péntek 14h-19h"Bárány Nándor az elvont gondolatok fotográfusa. Képeinek tárgya legtöbbször egy igen nehezen érzékelhető fizikai fogalom. Például a forgás, vagy a súlypont esetleg a végtelen fogalma. Nem hiába mérnök..!" (-fazekas-, Magyarság, 1936. február)"Dulovits Jenő az úri, konzervatív formák fejedelme. Kristálytisztán nyújtja meglátásait és kultúrával átitatott mondanivalóját. Nem szereti a szertelen kapkodást. Nagyjelentőségű, kiegyensúlyozott művész." (Hampel István, Fotószemle, 1940. december)"Írásban és szóban állandóan hangoztatják, hogy a fényképezésnek, mint önálló művészeti ágnak külön témaköre, saját formanyelve van, példákat azonban ritkán látunk - maguktól az igehirdetőktől is. Németh József címlapképe végre nem szó, hanem tett, mely kizárólag a fényképezés szorosan vett eszközeivel -fény, vonal, forma- kelti fel a szép érzetét." (Dr. Rehák Tibor, Fotóművészet, 1942. április)"Seidner Zoltánnak különösen megbecsült neve és tekintélye volt évtizedek óta az építész-világban, mert nálánál senki szebben-jobban nem tudta fényképezni a modern építőművészet merészvonalú alkotásait, az iparművészileg kiképzett belső tereket és műtárgyakat." (Szegedi Emil, Foto, 1960. november.)
Archív
Seidner Zoltán képei tanúbizonyságok arra, hogy az építészeti fényképek műfajában a szépség és a pontosság, vagyis az esztétikum és a dokumentálás nem egymást kizáró fogalmak.A kiállítást megnyitja: Gábor Eszter művészettörténész Seidner Zoltán képei tanúbizonyságok arra, hogy az építészeti fényképek műfajában a szépség és a pontosság, vagyis az esztétikum és a dokumentálás nem egymást kizáró fogalmak.A kiállítást megnyitja: Gábor Eszter művészettörténészBudapest fejlődése és átalakulása mindannyiunk ügye, rosszkedvünk vagy büszkeségünk forrása. A város összképének formálódásában minden korszak, így a 20. századi modernizmus is megteremtette a maga követendő példáit. A szemünk előtt zajló változásokat, és sokszor a városlakók és az építész szakma által is erősen kritizált alkotásokat a legkövetkezetesebben a hivatásos építészeti fotográfusok örökítik meg a maguk leíró és dokumentarista stílusában. Seidner Zoltán több mint harminc éven keresztül fényképezte a fővárost, és több mint tízezer felvételt készített. Munkásságának egyik legtermékenyebb korszakának a két világháború közötti éveket tekintjük, mert az 1930-as években kapott megbízásai alapján, az akkor kibontakozó modern, más szóval új építészet alkotásai közül nagyon sok villát, bérházat, mozit, középületet és kávéházat örökített meg úgy, hogy azok a kortárs építészet és az építészeti propaganda tökéletes kifejezőivé váltak. 1945 után Seidner - a modern építészet kirekesztettsége ellenére is - folytatatta az épületfotografálást. Először 1952-ben kapott nagyobb megbízást Budapest műemlékeinek tudományos fényképezésére, de az életművéhez tartozó városképek, riportképek és enteriőr felvételek szintén önálló elemzést érdemelnek. Felvételei megtanítanak minket arra, hogy az építészetet - kortól és stílustól függetlenül - a fényképészet felől is meg lehet közelíteni, de megtaníthatnak felfedezni azt a tényt, hogy szimmetria nélkül is lehet egy épület képe harmonikus. Seidner felfogása szerint, miközben a fényképész egy-egy felvétel elkészítésekor folyamatos keresésben van - téma, nézőpontok, pozíciók, beállítások -, kizárólag az elé táruló látvány megértése és értelmezése hozhatja csak meg a kívánt eredményt. Képei tanúbizonyságok arra, hogy az építészeti fényképek műfajában a szépség és a pontosság, vagyis az esztétikum és a dokumentálás nem egymást kizáró fogalmak.A kiállított képek eredeti negatívjai a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és a Magyar Építészeti Múzeum tulajdonában vannak.Külön köszönet Lajos Györgynek.Helyszn: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház Kis Manó GalériaCím: 1065 Budapest-Terézváros, Nagymező utca 20.Telefon: (1) 473-2666Fax: (1) 473-2662E-mail: maimano@maimano.huLátogatható: minden hétköznap: 14.00 - 19.00.Hétvégén és ünnepnapokon: 11.00 - 19.00
Archív
A két világháború között készült 140, nagyrészt eredeti nagyítás ráirányítja a figyelmet a magyarországi modern mozgalom legkiválóbb épületeire és bemutatja a korabeli építészeti fotó sokszínűségét, az úttörő, kísérletező szándékot.A két világháború között készült 140, nagyrészt eredeti nagyítás ráirányítja a figyelmet a magyarországi modern mozgalom legkiválóbb épületeire és bemutatja a korabeli építészeti fotó sokszínűségét, az úttörő, kísérletező szándékot. A két világháború között készült 140, nagyrészt eredeti nagyítás ráirányítja a figyelmet a magyarországi modern mozgalom legkiválóbb épületeire és bemutatja a korabeli építészeti fotó sokszínűségét, az úttörő, kísérletező szándékot.A két világháború között készült 140, nagyrészt eredeti nagyítás ráirányítja a figyelmet a magyarországi modern mozgalom legkiválóbb épületeire és bemutatja a korabeli építészeti fotó sokszínűségét, az úttörő, kísérletező szándékot.A sokat kritizált és önmagát kompromittált modernizmus korai hazai példái világhírűekké váltak ugyan, de mára közülük jó néhányat lebontottak, vagy súlyosan átalakítottak, úgyhogy csak fénykép őrzi egykori alakjukat. Más részük még csaknem érintetlenül áll, de fennmaradásukat egyre jobban veszélyeztetik az ingatlanpiac törvényei. Sajnos sokszor a közelmúltban műemlékké nyilvánított modern épületeket is fenyegeti a tulajdonosok, kezelők meg nem értése, nemtörődömsége.Az avantgárd mozgalom nagyjából egy időben alakította át az építészetről és az építészeti fényképezésről vallott korábbi nézeteket. A felvételek döntő többsége megjelent a Tér és Forma hasábjain 1928 és 1948 között, s mára a magyar modern mozgalom forrásértékű dokumentumaivá vált. A fényképek nemcsak hatásosan mutatják be az épületeket, hanem magára a képre - mint önálló alkotásra - is ráirányítják a figyelmet azt bizonyítva, hogy a korabeli építészeti fényképek jelentős része művészfotóként is megállja a helyét.A kiállító gyűjteményekrőlA KÖH FényképtáraA Kulturális Örökségvédelmi Hivatal fotóarchívuma egyidős a magyar műemlékvédelemmel. 1872-től napjainkig gyűjti és őrzi mind azoknak a munkáit, akik amatőrként, hivatásos fényképészként vagy műemlékes szakemberként fényképezték a történeti értékkel bíró ingó és ingatlan műemlékeket. Tematika szerint a gyűjtemény város-, épület-, és tárgyfotókat gyűjt, ezen belül is régészeti, építészeti, képzőművészeti és tudományos eseményekhez és kutatásokhoz kapcsolódóan. A gyűjtemény törzsanyagát jelentő 200.000 db negatív és 150.000 db pozitív kópia több mint a fele 19. századi felvétel.Magyar Építészeti Múzeum FényképtáraA Múzeumot 1968-ban alapították az akkori Országos Műemléki Felügyelőség részeként. A 16.000 negatívból és 20.000 nagyításból álló fényképgyűjtemény értékes 19. századi darabokat tartalmaz. A gyűjtemény gerincét két 20. századi műszaki fényképész, Kozelka Tivadar és Seidner Zoltán túlnyomórészt budapesti vonatkozású hagyatéka alkotja. Ez a két hagyaték képezi a jelenlegi áttekintés alapját.A kiállítás kurátorai: Cs. Plank Ibolya, Hajdú Virág, Ritoók Pál, Mayer Marianna, látványtervező: Ágh MártonHelyszín: MűcsarnokCím: Budapest XIV., Hősök tereTelefon: (1) 460-7000Fax: (1) 363-7205e-mail: info@mucsarnok.huNyitva tartás: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig, csütörtökön 12-20 óráig
