Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
Az ötévente megrendezésre kerülő Fotóművészeti Nemzeti Szalonnak nem a krónikaírás a feladata: vállaltan személyes válogatás az utóbbi évek fotóműveiből. Régebben a művészeti szakmák törekedtek a történések lejegyzésére évkönyvek, almanachok kiadásával, ma már úgy gondoljuk „úgyis minden fent van a neten”. Ám a világháló nem pótolja az áttekintést, az összefüggések megmutatását, az értékek kiemelését. A művészi önkifejezés útjain sokan járnak-kelnek, különböző irányokba, eltérő sebességgel, intenzitással, más-más céllal. Mindegyikük útjának van létjogosultsága, tulajdonképpen valamennyi érdemes lehet a megmutatásra. Ennyi hely persze nincs a világ egyetlen kiállítóhelyén sem. Dönteni kellett tehát, merre induljunk az idei fotószalon szervezésének megkezdésekor. A kiválasztott, százötvennél több fotográfus különféle utakon közelíti bevallott vagy burkolt célját, ami nem más, mint koherens életművet építeni folyton változó, alakuló világunkban. Ezek az utak sokféleképpen definiálhatók, átnevezhetők, mint az igazi utak is, de véleményünk szerint nagyrészt lefedik a kortárs magyar fotográfia térképét. A hagyományos, történelmi távlattal rendelkező széles sztráda a dokumentarista szemléletű, társadalomkritikai célzattal készített fotók útja, melyen gyakran riportszerű, néha szociális hevülettel készült képek vagy fotóesszék hasítanak. A dokumentarista szemléletű megközelítéshez képest egy másik út az intim, személyes naplószerű fotózás, amely hangsúlyozottan a mindennapi életből meríti témáit. Forgalmas, sokak által járt út a konceptuális fotográfia, ahol az előzetes gondolat, a koncepció gyakran fontosabb, mint az azt követő esztétikai megvalósítás mikéntje. A manipulált képalkotás ösvényét is sok alkotó járja. Minden kép, ami tagadásos viszonyban van a bármilyen okokból el nem fogadható valósággal, amely kevesli a meglévő elemek hagyományos elrendezése kínálta készletből alkotható képek művészi hatását, az szívesen feszegeti a valóság és a fikció határait, igen gyakran át is lépve azokat, ezáltal egy új, saját személyére szabott kvázi valóságot teremtve. Szembemenve ezekkel mutatjuk be az automatizált gépi képcsinálás minden formáját elutasító archivisták, azokét, akik visszanyúlnak a fotográfia két évszázados múltjához, rekonstruálva a korabeli eljárásokat, hosszas és bonyolult handmade módon alkotva meg képeiket. Egy 2026-ban a fotográfiai tendenciákat felmutatni kívánó szalonkiállítás nem teheti meg, hogy ne vonultassa fel a mesterséges intelligencia (MI) segítségével, vagy teljesen azzal készített képeket. Ez jelenleg a fotográfia legdinamikusabban változó iránya. A kiállítótermek alkotásai által jól kirajzolható ívet, a kiválasztott kiállító művészeket alapként hordozza, tartja az MMA Kiadó és az MMKI gondozásában most megjelenő giga-vállalkozás: a háromszáz fotográfus hatszáz képét és háromszáz rövid esszét tartalmazó album, A magyar fotóművészet háromszáz alkotója, melynek kortárs művészei közül választottuk a szalon kiállítóit. Bán András és Kincses Károly, a kiállítás kurátorai A borítóképen: Hernád Géza: Emulziórajz, 1/3, Egér és kísértet Műcsarnok nyitva tartás: kedd - vasárnap 10.00-18.00, csütörtök 12.00-20.00, hétfő: zárva https://www.facebook.com/events/801757376094810/?event_time_id=801757379428143
Archív
Legát Franciska fotóművész tárlatvezetése a Kortárs Magyar Fotográfia 2024 című kiállításon 2024.10.20. vasárnap, 17.00 Legát Franciska (1997, Budapest) fotóművész, 2023 óta a Fiatalok Fotótóművészeti Stúdiójának titkára. 2021-ben alap-, 2024-ben pedig mester diplomát szerzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen fotográfia szakon. Tanulmányai során Erasmus ösztöndíjjal fél évet töltött Hollandiában és Németországban. Művészetében elsősorban a múlt jelenre gyakorolt hatása, valamint személyes történetek képi feldolgozása iránt érdeklődik. Munkáiban fontos szerepet kap az abszurditás, az irónia és a fekete humor. „Pokoli Éden” című sorozatával több nemzetközi pályázaton is sikereket ért el, jelenleg „A szabadság melankóliája” című diplomamunkájának folytatásán dolgozik. https://www.franciskalegat.com/ @legatfranci A Pécsett tavasszal nagy sikerrel bemutatott „Kortárs Magyar Fotográfia 2024” című tárlat a Magyar Fotóművészek Szövetsége szervezésében idén ősszel a fővárosban is megvalósításra került. A generációkat összefogó csoportos kiállítás közel 200 alkotó részvételével az Eötvös10 Művelődési Házban kap helyet. A budapesti kiállításon a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagjai (MFSZ) és a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának tagjai (FFS) mutatják be munkáikat. A kiállító művészek névsora: MFSZ tagok: A Fehér Vera, Agócs József, Ambrits Tamás, Apáti-Tóth Sándor, Arató András, Assay H. Péter, Balázs Zsolt, Balla András, Balogh Attila, Dr. Baloghné Kovács Matild, Barcsi Diána, Barta Zsolt Péter, Bátorfi Andrea, Bátori Zsolt, Becze Anita, Belicza László Gábor, Benkő Imre, Beregi Edina, Chochol Etelka, Czimbal Gyula, Csikós Árpád, Csillag Pál, Csizik Balázs, Deim Balázs, Diósi Máté, Dömötör Mihály, Drégely Imre, Dusha Béla, Eifert János, eM Soós György, Erdős Gábor, Fábry Péter, Farkas Ildikó, Fedor Ilka, Fejér Zoltán György, Felicides Ildikó, Féner Tamás, Fuchs Lehel, Gaál Zoltán, Garas Kálmán, Galyasi Géza Attila, Gál András, Gálos László, , Gerhes Gábor, Glázer Attila, Gombos Lajos, Varga Tamás, Gőbölyös Luca, Gyenes Zsolt, Gyukics Péter, Haid Attila, Haris László, Hámori Gábor, Hajdú József, Hamarits Zsolt, Harnóczy Örs, Hegedűs 2 László, Herbst Rudolf, Herendi Péter, Hitre Imola, Homoga József, Horváth Barnabás, Horváth M Judit, Horváth Péter, Horváth Tamás, Ilku János, Ile Adrian Paul, Jáger Viktor, Kállai Márton, Kaiser Ottó, Katona Bálint, Katkó Tamás, Kele János, Keleti Éva, Kanyó Ferenc, Kerekes Emőke, Keresztes Zoltán, Kis Lajos, Kiss-Kuntler Árpád, Kolozsi Beáta, Korniss Péter, Kovács Norbert, Kóti Réka, Körtvélyesi László, Landthaller Judit, Lehotka László, London Katalin, Martin Wanda, Martinkó Márk, Mánfai György, Mészáros János, Mezősi Ágnes, Módos Gábor, Molnár Zoltán, Mónos Gábor, Móser Zoltán, Mike Károly, Nagy Tamás, Nagy István, Nagy Zopán, Nyilas Ilona, Papp Elek, Polyvás Béla Albert, Ritter Doron, Rékasi Attila, Schild Tamás, Schreck Mo, Sélley Miklós, Seres Géza, Siklós Péter, Simon Csilla, Síró Lajos, Stalter György, Sulyok László, Szabó Barnabás, Szabó Béla, Szabó Ferenc, Szabó Judit (Meer), Szamódy Zsolt Olaf, Szilágyi László, Szilágyi Lenke, Sziráczki György, Szirányi István, Szita János, Szél Ágnes, Szolga Hajnal, Tamási Gábor, Tarjáni Antal, Tasnádi László, Tímár Péter, Tombor Zoltán, Tóth Egó István, Tóth György, Tumbász András, Urbán Ádám, Váczi Anna, Vadászi Zoltán, Vágó Lévai Katalin, Varga Gábor Ákos, Dr. Varga Tamás, Venczel Attila, Vedres Ágnes, Vécsy Attila,Vékás Magdolna, Vizúr János, Wei Xiang, Zséger Olivia, Zsila Sándor. FFS tagok: Ajkai Dávid, Ákos Levente, Pamuki- Balogh Viktória, Bóka Krisztina, Cseke Ta-más, Kis-Kéry Anna, Kiss Richárd, Krász Kíra Dorottya, Legát Franciska, Markó Luca, Nagy Iza, Németh Domonkos Tamás, Nényei Lujza, Orosz Fanni, Regős Benedek, Szabó Liza, Szá-raz Katalin, Szekeres Laura Virág, Szövérffi Adrienn, Sztrehalet Oxána, Tóthová Emese, Váczi Lilla, Varga Krisztián, Varga Domonkos, Veres Noémi Viktória, Zellei Boglárka. https://www.facebook.com/events/1215105403052628/
Archív
Surányi Mihály, a Fotóművészet magazin szerkesztőjének tárlatvezetése a Valós látomások | Benkő Imre a szubjektív dokumentarista c. kiállításon Ecce homo. Pontosabban: ilyenek is voltunk. Az életünk hétköznapjai apró csodákkal vannak tele, akar észrevesszük őket, akár elsiklunk felettük. Ha valaki észreveszi őket és fel is akarja és tudja is mutatni, az erősíthet bennünket. Megmutatja milyenek is vagyunk. Ha olyan nagyságrendű fotográfus, mint Benkő Imre, akkor ezek a kiemelt pillanatok az önmagunk megismerését segítik. A csodák mindenhol ott vannak. Meg kell tudni látni őket. Ez is az egyik tanulság. Van azonban egy másik dimenziója is Benkő Imre életművének, ami egy fél évszázad folyamatos tükrözése. Azok a pillanatok, azok az alakok, akik nála a főszereplők nem szerepelnek történelemkönyvekben. A képeken keresztül viszont nem csupán arról kaphatunk emberközeli képet, hogy milyen utakat jártunk be addig, amíg a jelenhez értünk, hanem ami legalább ilyen fontos, példát is kapunk arra, hogy az emberi méltóság, a méltóság utáni igény felmutatásának milyen útjai vannak. Hova tegyük Benkő Imre munkásságát a magyar és az európai fotográfián belül? Kik a szellemi rokonok? Ez is egy megkerülhetetlen kérdés, amire, ha örökérvényű választ nem is, de néhány szempontot nyújthat a vezetés. Surányi Mihály fotó: Schild Tamás A tárlatról: https://mucsarnok.hu/benko jegyár: 3500 Ft Biztosítsa helyét helyszíni vagy online jegyelővétellel! Szakmai jegy (3000 Ft) a helyszínen kapható. https://www.facebook.com/events/692013846340440/
Archív
A kiállítás 2022. május 25-ig látogatható Helyszín: Pannonhalmi Bencés Gimnázium Galériája
Archív
Megnyitó: 2022. április 8 17:30 A kiállítást megnyitja: Máthé Andrea esztéte A kiállítás 2022. május 25-ig látogatható Helyszín: Pannonhalmi Bencés Gimnázium Galériája
Archív
Hagyományos, élő exkluzív tárlatvezetés Schild Tamás fotográfussal A fény képei | II. Fotóművészeti Nemzeti Szalon 2021 c. kiállításon. "Varietas delectat. A hazai kortárs fotográfia eddigi leggazdagabb seregszemléje a fotográfiai helyzet kérdésfelvetéseire adott, egymásnak akár ellentmondó megoldásokat mutat fel. Ráadásul mindegyik válasz, út érvényes. E fotográfiai gesztusok, attitűdök sokfélesége közti kalandozásra, képolvasásra várjuk, fotográfusi szemmel. " Schild Tamás fotográfus A Műcsarnok jelenleg csak védettségi igazolvánnyal látogatható, megértésüket köszönjük! Jegyár: 2500 Ft https://jegymester.hu/production/60475/mucsarnok-schild-tamas-tarlatvezetese-a-ii-fotomuveszeti-nemzeti-szalonon/6000548 Jegyek korlátozott számban elérhetők, a programon 10 főt tudunk fogadni. A tárlatvezetést követő héten a program 900 Ft-os jegy megváltásával elérhető lesz online is, felvételről, kiegészítésekkel. A kiállításról: http://mucsarnok.hu/fotoszalon2021 Fotó: Erdélyi Gábor https://www.facebook.com/events/200539421885084/
Archív
A kiállítást megnyitja: Paczona Márta képzőművész, a Symposion Társaság elnöke Helye: Kunffy Lajos Emlékmúzeum Somogytúr, 8683 Árpád út 22.
Archív
A Nemzeti Kulturális Alap alkotói támogatásában részesült fotóművészek kiállítása. Kiállító alkotók: Barta Zsolt Péter, Bege Nóra, Benkő Imre, Csete Örs, Drégely Imre, Fejér Gábor, Féner Tamás, Frankl Aliona, Gaál Zoltán, Gáti György, Herendi Péter, Horváth M. Judit, Kaiser Ottó, Kerekes Gábor, Kovács Melinda, Kunkovács László, Minyó Szert Károly, Molnár Zoltán, Pilló Ákos, Schild Tamás, Stalter György, Somogyi Márk, Szamódy Zsolt, Telek Balázs, Török László, Vékás Magdolna. https://www.facebook.com/events/2366414253586340/
Archív
Beszélgetőtárs: Schild Tamás fotóművész A rendezvény teltházas, de az alábbi linken élőben is megtekinthető: Élőben: Pódiumbeszélgetés Steve Mccurryvel. Beszélgetőtárs: Schild Tamás fotóművész A rendezvény teltházas, de az alábbi linken élőben is megtekinthető: Élőben: Pódiumbeszélgetés Steve Mccurryvel.
Archív
A Los Angelesben megrendezett fotópályázat kiállításán Schild Tamás képét is láthatjuk (ha arra járunk) A Los Angelesben megrendezett fotópályázat kiállításán Schild Tamás képét is láthatjuk (ha arra járunk)
Archív
Schild Tamás Szép cigányaim című fotókiállítását 2013. április 19-én, pénteken 18 órakor Katkó Tamás fotóművész, a Kolta Galéria művészeti vezetője nyitja meg a Bethlen Galériában. A megnyitó után 19.30-kor Góbi Rita Társulata Érintések című előadása látható. Szép cigányaim - Katkó Tamás szavai Schild Tamás kiállítása elé Nem akarom túlragozni a dolgot, éppen csak megemlítem: Schild Tamás Szép cigányaim című fotókiállítását 2013. április 19-én, pénteken 18 órakor Katkó Tamás fotóművész, a Kolta Galéria művészeti vezetője nyitja meg a Bethlen Galériában. A megnyitó után 19.30-kor Góbi Rita Társulata Érintések című előadása látható. Szép cigányaim - Katkó Tamás szavai Schild Tamás kiállítása elé Nem akarom túlragozni a dolgot, éppen csak megemlítem: Aki valaha is foglalkozott Karl Gustav Jung álomfejtésével netán terápián is részt vett, tudhatja, álmainkban előbb-utóbb megjelenik egy lény, akivel nem szívesen találkozunk. Ettől a lénytől félünk, gyűlöljük őt, megpróbáljuk valami módon elijeszteni, sokszor megütjük, legalábbis kiabálunk vele. Ezt a velünk azonos nemű figurát, sötét hasonmásunkat, pszichénk negatív oldalát árnyéknak nevezte el Jung, ő az, akire saját elfogadhatatlan énrészeinket vetítjük ki. Ember alakjában az amerikai fehéreknek általában négerként jelenik meg, az afrikai feketéknek arabként, fehérként. Nálunk – sok esetben – cigány… Lelki fejlődésünk, önmagunk megismerése érdekében valahogy szembe kell néznünk ezzel az erővel, fel kell tárnunk közös titkainkat. Schild Tamás képeit nézve, azt gondolom, ő is a szembenézés kedvéért indult útnak, akár tudattalanul is. Afféle Ábelként elment az országba, hogy megtalálja testvérét, Káint, minden rossz okozóját. És amilyen szerencsénk van, nem a belső utazást választotta, hanem a valódit, szinte hallom, ahogy a régi Osibisa slágert, a Woyayát dúdolja induláskor: „megyünk, csak az Ég tudja hova, de ha megérkezünk, tudni fogjuk, hogy ott vagyunk”… Ő is megérkezett. Haza, Baranyába és Somogyba, haza – sváb ember létére – cigányok közé. És – sokunk helyett is – teljesítette a Csoóri Sándor által évtizedekkel ezelőtt kirótt feladatot. Leült egy emberrel szemközt, és együtt megkeresték a legfontosabb szavakat: kijátszottság, bűn, türelem, egymásrautaltság, sértetlenség, megsebzettség, a ti szokásaitok, a mi szokásaink, aztán ezeket olyan mondatokká fűzték, melyek megváltoztathatják összes tévhitünket, igazságainkat, féligazságainkat. Aztán még többet tett: a mondatokat képekké formálta és megmutatta a világnak. A cigányportákról úgy hozott el mindent, hogy közben az ott élőktől nem vett el semmit, sőt munkájával őket segítette. Modelljei egész lényüket neki ajándékozták, hogy hírt küldjenek az így-úgy, de mégiscsak élő csendes többségről. A fotókon pedig, a szemeken, arcokon, mozdulatokon túl felsejlenek a vágyak, örömök, bánatok, méltatlan sorsok. Nemcsak a cigányoké, mindnyájunké. Ha most azért jöttem volna ide, hogy bemutassam Önöknek Schild Tamást, azt mondanám el róla, hogy harmadsorban tolmács, másodsorban férj és apa, elsősorban briliáns fotográfus. De nem ezért jöttem. Azért jöttem, hogy elmondjam, Schild Tamás a barátom, és az egyik legfontosabb művész, akivel valaha találkoztam. Hogy miért? Azért, mert megváltoztatta látásomat, mert egyetlen gesztusával feloldotta évtizedes félelmeimet, gyanakvásaimat. Mert megmutatta, milyen szép cigánynak lenni, milyen szép embernek lenni. Mert gyógyítanak a képei. És most, kérem, álmodjanak velem. Egy szép jövőt. Olyat, amelyben valódi, tetterős államférfiak vezetik ezt az országot, akik nem a statisztikákat gyártó szociológusokat, nem a masírozó hülyegyerekeket és nem is az amerikai nagykövetséget kérdezik a kisebbségi kérdés megoldásáról, hanem azokat az embereket, akik tudják, hogyan kell pszichénk árnyékait munkára fogni, hogyan kell a lélek mélyén megbúvó, önmagunkon és másokon ejtett sebeket kitapintani és beforrasztani. Például Shild Tamást… Salgótarjánban, 2011. május 26-án Katkó Tamás
Archív
A kiállítást megnyitja: Hushegyi Gábor, esztéta Helye: a pozsonyi Bramer-kúria galériája A kiállítást megnyitja: Hushegyi Gábor, esztéta Helye: a pozsonyi Bramer-kúria galériája
Archív
Megnyitja: Katkó Tamás fotóművész Megnyitja: Katkó Tamás fotóművész
Archív
Egy pillantás a világra - magyar fotós képei Brüsszelben Az élet egy-egy szelete elevenedik meg a brüsszeli Hilton Hotelben. Minden egyes tekintet egy újabb, önálló történetet hordoz. A napokban nyílt meg Schild Tamás portfólió fotókiállítása. Egy pillantás a világra - magyar fotós képei Brüsszelben Az élet egy-egy szelete elevenedik meg a brüsszeli Hilton Hotelben. Minden egyes tekintet egy újabb, önálló történetet hordoz. A napokban nyílt meg Schild Tamás portfólió fotókiállítása. A Hotel lobbijában és báltermében41 db nagyméretű kép látható január 17 - március 14. között. A kiállítás fővédnöke Hernyes Zoltán nagykövet. A képek a világ számos tájára engednek bepillantást: Indiától Amerikán át Magyarországig. Legfontosabb közös pontjuk az ember. Megkapóan erős emberábrázolás, feledhetetlen pillantások, elgondolkodtató történetek, az élet egyszerű pillanatai. Sorsok. A kérdés az, mit tudunk kezdeni a tekintetekben megfogalmazódó kérdésekkel vagy válaszokkal. Schild Tamás eredeti foglalkozását tekintve tolmács. Életünk alapkérdéseinek képi felvetésére - interpretálására 2008 óta vállalkozik elmélyülten. Képei számos díjat nyertek az elmúlt években. A 2008-as Magyar Sajtófotó Pályázaton művészet kategóriában első helyezést ért el „Hommage ? Van Gogh” című képével. Első önálló kiállítása Brüsszelben, az Európai Bizottságnál nyílt 2009-ben „Ablakok önmagunkra” címmel. 2010-ben a National Geographic Magazin nemzetközi fotópályázatán a magyarországi kiállításra beválogatták egy képét. A 2010-es Magyar Sajtófotó Pályázaton második helyezést ért el „Szép cigánynak lenni...” című portrésorozatával. A magyar kultúra egy újabb színes szelete Brüsszelben, még egy dolog, amire büszkék lehetünk!
