Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
Az ötévente megrendezésre kerülő Fotóművészeti Nemzeti Szalonnak nem a krónikaírás a feladata: vállaltan személyes válogatás az utóbbi évek fotóműveiből. Régebben a művészeti szakmák törekedtek a történések lejegyzésére évkönyvek, almanachok kiadásával, ma már úgy gondoljuk „úgyis minden fent van a neten”. Ám a világháló nem pótolja az áttekintést, az összefüggések megmutatását, az értékek kiemelését. A művészi önkifejezés útjain sokan járnak-kelnek, különböző irányokba, eltérő sebességgel, intenzitással, más-más céllal. Mindegyikük útjának van létjogosultsága, tulajdonképpen valamennyi érdemes lehet a megmutatásra. Ennyi hely persze nincs a világ egyetlen kiállítóhelyén sem. Dönteni kellett tehát, merre induljunk az idei fotószalon szervezésének megkezdésekor. A kiválasztott, százötvennél több fotográfus különféle utakon közelíti bevallott vagy burkolt célját, ami nem más, mint koherens életművet építeni folyton változó, alakuló világunkban. Ezek az utak sokféleképpen definiálhatók, átnevezhetők, mint az igazi utak is, de véleményünk szerint nagyrészt lefedik a kortárs magyar fotográfia térképét. A hagyományos, történelmi távlattal rendelkező széles sztráda a dokumentarista szemléletű, társadalomkritikai célzattal készített fotók útja, melyen gyakran riportszerű, néha szociális hevülettel készült képek vagy fotóesszék hasítanak. A dokumentarista szemléletű megközelítéshez képest egy másik út az intim, személyes naplószerű fotózás, amely hangsúlyozottan a mindennapi életből meríti témáit. Forgalmas, sokak által járt út a konceptuális fotográfia, ahol az előzetes gondolat, a koncepció gyakran fontosabb, mint az azt követő esztétikai megvalósítás mikéntje. A manipulált képalkotás ösvényét is sok alkotó járja. Minden kép, ami tagadásos viszonyban van a bármilyen okokból el nem fogadható valósággal, amely kevesli a meglévő elemek hagyományos elrendezése kínálta készletből alkotható képek művészi hatását, az szívesen feszegeti a valóság és a fikció határait, igen gyakran át is lépve azokat, ezáltal egy új, saját személyére szabott kvázi valóságot teremtve. Szembemenve ezekkel mutatjuk be az automatizált gépi képcsinálás minden formáját elutasító archivisták, azokét, akik visszanyúlnak a fotográfia két évszázados múltjához, rekonstruálva a korabeli eljárásokat, hosszas és bonyolult handmade módon alkotva meg képeiket. Egy 2026-ban a fotográfiai tendenciákat felmutatni kívánó szalonkiállítás nem teheti meg, hogy ne vonultassa fel a mesterséges intelligencia (MI) segítségével, vagy teljesen azzal készített képeket. Ez jelenleg a fotográfia legdinamikusabban változó iránya. A kiállítótermek alkotásai által jól kirajzolható ívet, a kiválasztott kiállító művészeket alapként hordozza, tartja az MMA Kiadó és az MMKI gondozásában most megjelenő giga-vállalkozás: a háromszáz fotográfus hatszáz képét és háromszáz rövid esszét tartalmazó album, A magyar fotóművészet háromszáz alkotója, melynek kortárs művészei közül választottuk a szalon kiállítóit. Bán András és Kincses Károly, a kiállítás kurátorai A borítóképen: Hernád Géza: Emulziórajz, 1/3, Egér és kísértet Műcsarnok nyitva tartás: kedd - vasárnap 10.00-18.00, csütörtök 12.00-20.00, hétfő: zárva https://www.facebook.com/events/801757376094810/?event_time_id=801757379428143
Archív
Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a kiállítás záróeseményére. 2024. január 18. 18:00 - 21:00 Az est folyamán az alkotóval való kötetlen beszélgetésre is alkalom nyílik, illetve a tárlat szakmai és közönségsikerét is megünnepeljük egy közös koccintással. https://www.facebook.com/events/696516299261732/
Archív
Építész Kávéház A program a Széchenyi Akadémia és a FUGA közös rendezvénye. Magyar Ádám fotóművész előadása 2023. május 26-án 17 órától lesz a FUGA Budapesti Építészeti Központban (1052 Budapest, Petőfi Sándor u. 5). Az előadást követő beszélgetést Szegedy-Maszák Zoltán és Vincze László moderálja. Magyar Ádám szenvedélyesen járja a világot, miközben metropoliszok lakóit, az embert, a tömeget, ezek áramlását időben és térben jeleníti meg. Elkötelezett a fotográfia mellett és különleges munkamódszert fejlesztett ki. Fotó és videó munkái éveken át tartó folyamatos művészeti kísérletek, saját technológiai fejlesztések eredményei. Fő motívuma az idő érzékelése és annak megértésére irányuló törekvés. Tér és idősíkok vetülnek egymásra, a folyamatos jelen képződik le egyetlen képen, az élmény az 'álló' és a 'mozgó' közötti határon mozog szinte minden művében. Munkássága elismert a kortárs fotográfia nemzetközi színterén, különleges esztétikájával az AI technológia egyre mélyülő elméleti vitáiban is hivatkozási pontként szolgál. Magyar Ádám Így vall a művészetről: „Szeretem látni az időt, amit a művész befektet a mű létrehozásába, és érezni az önostorozást a nem kielégítő eredmények láttán. Számomra a törődés és akarás során válik művészetté az anyag és emberré a művész." (MŰÉRTŐ_ Somhegyi Zoltán_2011) Az estek célja, hogy a különböző érdeklődési köröket, alkotói magatartásokat megismerve a közös kérdéseket − baráti viták folyamán − megtárgyaljuk, a személyes kapcsolatokat kiépítsük vagy megerősítsük. https://mta.hu/szima/magyar-adam-fotomuvesz-eloadasa-112886 Az előadás és beszélgetés a Széchenyi Akadémia Építészeti Osztályának szervezése, az Építész Kávéház elnevezésű klubest a második alkalom a FUGA-ban; az első az alkotói felelősség témájában volt május 8-án: https://www.facebook.com/events/225872590051635 https://www.facebook.com/events/645117967423623/
Archív
Az ezredforduló óta a fotográfia elmélete és gyakorlata is jelentősen megváltozott. Szinte minden képzőművészeti ág használ fotót, s éppen ezért különösen képlékenyek azok a határok, amelyek a fotóművészt, a fotót használó művésztől elválasztják. Milyen hatása van a tömegesen használt digitális technológiának a kortárs fotóművészetre, s egyáltalán kit is nevezhetünk 2013-ban fotóművésznek? Az ezredforduló óta a fotográfia elmélete és gyakorlata is jelentősen megváltozott. Szinte minden képzőművészeti ág használ fotót, s éppen ezért különösen képlékenyek azok a határok, amelyek a fotóművészt, a fotót használó művésztől elválasztják. Milyen hatása van a tömegesen használt digitális technológiának a kortárs fotóművészetre, s egyáltalán kit is nevezhetünk 2013-ban fotóművésznek? A Magyar Nemzeti Galéria kiállításának célja, hogy bemutassa, miként változott meg a fotográfia az ezredforduló óta; mi történt a magyar fotóművészetben, s az egyetemes folyamatok miként hatottak itthon. Sikerült-e megőrizni a fotó régi rangját és tekintélyét, s beszélhetünk-e még a régi értelemben vett fotóművészetről? A Magyar fotóművészet az új évezredben című kiállítás a fenti kérdésekre az alkotók egy-egy fotósorozatának bemutatásával kíván válaszolni. Kiállító alkotók: Barta Zsolt Péter, Czigány Ákos, Dezső Tamás, Eperjesi Ágnes, Esterházy Marcell, Fabricius Anna, Gábor Enikő, Gerhes Gábor, Gyenis Tibor, Kerekes Gábor, Korniss Péter, Koronczi Endre, Kovalovszky Dániel, Kudász Gábor Arion, Magyar Ádám, Misetics Mátyás, Ősz Gábor, Pecsics Mária, Péter Ildikó, Szabó Dezső, Szacsva Y Pál és Tóth György
Archív
A 10-i kiállításmegnyitó nem nyilvános, de követhető itt aFotoKlikk.euoldalon. Az ezredforduló óta a fotográfia elmélete és gyakorlata is jelentősen megváltozott. Szinte minden képzőművészeti ág használ fotót, s éppen ezért különösen képlékenyek azok a határok, amelyek a fotóművészt, a fotót használó művésztől elválasztják. Milyen hatása van a tömegesen használt digitális technológiának a kortárs fotóművészetre, s egyáltalán kit is nevezhetünk 2013-ban fotóművésznek? A 10-i kiállításmegnyitó nem nyilvános, de követhető itt aFotoKlikk.euoldalon. Az ezredforduló óta a fotográfia elmélete és gyakorlata is jelentősen megváltozott. Szinte minden képzőművészeti ág használ fotót, s éppen ezért különösen képlékenyek azok a határok, amelyek a fotóművészt, a fotót használó művésztől elválasztják. Milyen hatása van a tömegesen használt digitális technológiának a kortárs fotóművészetre, s egyáltalán kit is nevezhetünk 2013-ban fotóművésznek? A Magyar Nemzeti Galéria kiállításának célja, hogy bemutassa, miként változott meg a fotográfia az ezredforduló óta; mi történt a magyar fotóművészetben, s az egyetemes folyamatok miként hatottak itthon. Sikerült-e megőrizni a fotó régi rangját és tekintélyét, s beszélhetünk-e még a régi értelemben vett fotóművészetről? A Magyar fotóművészet az új évezredben című kiállítás a fenti kérdésekre az alkotók egy-egy fotósorozatának bemutatásával kíván válaszolni. Kiállító alkotók: Barta Zsolt Péter, Czigány Ákos, Dezső Tamás, Eperjesi Ágnes, Esterházy Marcell, Fabricius Anna, Gábor Enikő, Gerhes Gábor, Gyenis Tibor, Kerekes Gábor, Korniss Péter, Koronczi Endre, Kovalovszky Dániel, Kudász Gábor Arion, Magyar Ádám, Misetics Mátyás, Ősz Gábor, Pecsics Mária, Péter Ildikó, Szabó Dezső, Szacsva Y Pál és Tóth György Közvetítés: Az eseményeket a technikai lehetőségek függvényében felvesszük és közvetítjük is. A felvett anyag vágásáig az anyagok vágatlanul is megtekinthetők a közvetítési minőségben akár telefonon, tableten is, a közvetítés ideje alatt a felvételek visszatekerhetők. A vágás utáni felvételeink megnövelt minőségben itt láthatók. Amennyiben értesítést szeretnél kapni hasonló közvetítésekről, úgy nyomd meg a Follow gombot és regisztrálj a livestream rendszerébe!A regisztrált Livestream felhasználók a követett eseményeikről csak egy levelet kapnak minden közvetítés elindulásakor, tehát igen ritkánt.
Archív
A kiállítást megnyitja: Csizek Gabriella, művészettörténész, kurátor Gondolatok a kiállításhoz: A kiállítást megnyitja: Csizek Gabriella, művészettörténész, kurátor Gondolatok a kiállításhoz: A fotográfiai eljárással készült felvétel mindig is a láthatóvá tett láthatatlan képe, megfigyelés eredménye és az értelmezés lehetősége. A pillanat kiemelése és megmutatása az időfolyamból, azzal a bizonyossággal, hogy ott és akkor, azon a helyen és abban a pillanatban ez történt: bizonyíték a tér és az idő koordináták metszéspontjában. Napjainkra azonban már ennek túllépése is a fotográfia feladata, újraalkotva az eddig ismert szabályokat, hisz egyértelművé lett, hogy a fénykép valósága nem azonos a világ realitásával, különbözik attól, azt is mondhatjuk, túllépte azt. Tudható az is, hogy egy fotográfia létrejötte bármennyire is tekinthető természeti vagy akár technikai folyamatnak, és akár mindenre kiterjedő részletességgel leírható, titka mégsem fejthető meg mindebből. Az alkotó személyisége, kérdései, tudása, képzetei, álmai, vágyai, emlékei - azaz mindaz, ami emberi teljességét is adja - lesz képpé a kifejezés és megosztás vágya nyomán.
Archív
Buda Gábor, Fabricius Anna, Magyar Ádám, Molnár Ágnes Éva, Szatmári Gergely munkáiból A kiállítást megnyitja: Csizmadia Alexa művészettörténész A kiállítás kurátora: Somosi Rita *** Buda Gábor, Fabricius Anna, Magyar Ádám, Molnár Ágnes Éva, Szatmári Gergely munkáiból A kiállítást megnyitja: Csizmadia Alexa művészettörténész A kiállítás kurátora: Somosi Rita *** A Faur Zsófi Galéria most nyíló csoportos fotókiállításán életképek jelennek meg: öt alkotó, öt megközelítés, és ahogyan az élet egy-egy szegmensét látják. Miközben kiindulási pontjuk, munkamódszerük eltérő, a sorozatok által izgalmas kép rajzolódik ki a korról, melyben élünk. A globális szemléletmódot jól mutatja, hogy a fotósorozatok többségének már maga az alkotó adott angol elnevezést, esetleg külföldön is készült: ez inspirálta a kiállítás címét is. Buda Gábor fotói szubjektív nézőpontból rögzítik egy-egy pillanat élményét, s emelik át e múlandó állapotot, egy örökké abban a formában létező valóságba. Mindezt érzelmekkel vagy hétköznapi közönnyel, s így válnak ezek a pillanatok személyes vallomásokká. A test mint absztrakció, mint élő organizmus, jelenség, a természet része, a lélek földi hordozója jelennek meg a képeken. Jelent-e még intimitást a meztelenség? Egy-egy tulajdonság vagy foglalkozás mentén létrejövő csoportokat ábrázolnak Fabricius Anna fotói. A Techné sorozat felvételein a technikai tudás és a munkafolyamatban résztvevő emberek magasztos képei jelennek meg. Magyar Ádám Urban Flow képei a nagyvárosi élet, mozgás vizuális leképezései, ahol az emberek, mint egy folyamat alkotóelemei vannak jelen. Ezeken a felvételeken megszűnik a perspektíva, s maga az idő múlása válik térré: csak a mozgó alakok felismerhetőek, a környezet többi, mozdulatlan eleme, mint a kirakatok vagy ablakok vízszintes sávok formájában jelennek meg. Egy extrémsport táborban készült Molnár Ágnes Éva In-Between fotósorozata, melyeken önmagukból kiforduló fiatalok képeivel találkozunk. A gyermekkortól távolodó, de a felnőttkort még nem elérő korcsoport élete a határokról szól: vakmerő tetteik határozzák meg megítélésüket, hogy a határok között meddig mernek elmenni, s az extrémitás által érzik az életet. Egy amerikai ösztöndíj során készült Szatmári Gergely American Idler című sorozata. Az emberi jelenlét nélkül fotózott közösségi helyek, mint az iroda vagy az étterem az időtlenség állapotát sugallják, miközben ürességük nyomasztó hangulata a hétköznapok kínzó állandóságának szimbólumai.
Archív
Hermann Ildi, Kudász Gábor Arion, Kovalovszky Dániel, Pecsics Mária, Rajcsányi Artúr, Varga Gábor Ákos Csatlakozik hozzájuk „Az év fotóriportere” - Hernád Géza, aki 2008-ra nyerte el az ösztöndíjat, és kiállítása a Kismanó Galériában látható. Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) 2008. március 26-án 18,00 órától A beszélgetést Ránki Júlia vezeti. *** Hermann Ildi, Kudász Gábor Arion, Kovalovszky Dániel, Pecsics Mária, Rajcsányi Artúr, Varga Gábor Ákos Csatlakozik hozzájuk „Az év fotóriportere” - Hernád Géza, aki 2008-ra nyerte el az ösztöndíjat, és kiállítása a Kismanó Galériában látható. Helyszín: Mai Manó Ház (Budapest VI., Nagymező u. 20.) 2008. március 26-án 18,00 órától A beszélgetést Ránki Júlia vezeti. *** A beszámoló kiállítás megnyitásán két apró ember közlekedett a kiállítók és a nézők sorfala között. Két, éppen csak biztonságosan járni tudó gyerek. Mentek a mamától a papához. Belekapaszkodtak a lábába, és mosollyal nyugtázták, amint a papa felemelte őket: végre szemük magasságba kerültek a képek. Fiatal, alkotó, fotográfus. 35 év alatt. Az ösztöndíj hivatalos kiírása ezeket a feltételeket tartalmazza. És most itt vannak, akik a 2007-es munkáikról beszámolnak. Az ösztöndíj névadója, Pécsi József ennyi idősen - a 20-as években rá nehezedő politikai nyomás ellenére - már saját iskolát és műtermet mondhatott magáénak és bejárta a fél világot. Kapcsolatban volt a kor művészeivel. És a maiak? Bemutatkoznak és bemutatják egymást. Hermann Ildi (1978), Kudász Gábor Arion (1978), Kovalovszky Dániel (1979), Pecsics Mária (1973), Rajcsányi Artúr (1974), Varga Gábor Ákos (1972) ( Magyar Ádám (1972) és Bócsi Krisztián (1974) nem jön, mert külföldön tartózkodik.)
Archív
Barakonyi Szabolcs, Erdei Krisztina, Gárdi Balázs és Szász LillaHelyszín: Mai Manó Ház(Budapest VI., Nagymező u. 20.)Megnyitja: Somogyi Zsófia művészettörténészMegtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráigPécsi József Fotográfiai Ösztöndíj 2006 Barakonyi Szabolcs, Erdei Krisztina, Gárdi Balázs és Szász LillaHelyszín: Mai Manó Ház(Budapest VI., Nagymező u. 20.)Megnyitja: Somogyi Zsófia művészettörténészMegtekinthető: hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráigPécsi József Fotográfiai Ösztöndíj 2006A kulturális tárca 1991 óta hirdet pályázatot a Pécsi József Fotóművészeti Ösztöndíj elnyerésére fiatal fotográfusok számára. A két vagy három évre odaítélt ösztöndíj célja, hogy segítse a formanyelvében és tartalmában korszerű, színvonalas művek alkotóinak a pályáját, művészi fejlődését. Amikor az alapító az új ösztöndíj névadójául Pécsi Józsefet választotta, tisztelegni kívánt a mester emléke előtt, egyúttal példaképként kívánta állítani Pécsi József mesterségbeli tudását, műfaji sokoldalúságát, hagyományos és modern stíluselemeket ötvöző művészetét a fotográfiával alkotó módon és élethivatásként foglalkozniakaró fiatalok elé.2006-ban a Pécsi József Ösztöndíjakat a következő pályázók nyerték elHarmadik évreErdei Krisztina - Gárdi BalázsMásodik évreBarakonyi Szabolcs - Dezső Tamás - Fabricius Anna - László GergelyElső évreHermann Ildikó - Kovalovszky Dániel - Magyar Ádám - Németh Dániel - Surányi Miklós - Tóth Szilvia
Archív
Fiatal magyar fotóművészeket bemutató kiállítás-sorozat a Retorta Galériában. A 4x1 hetes tárlatokon a fotósok szerte a nagyvilágban készített sorozatait tekintheti meg a közönségHelyszín: Retorta1054 Budapest, Széchenyi u. 3. Fiatal magyar fotóművészeket bemutató kiállítás-sorozat a Retorta Galériában. A 4x1 hetes tárlatokon a fotósok szerte a nagyvilágban készített sorozatait tekintheti meg a közönségHelyszín: Retorta1054 Budapest, Széchenyi u. 3.
Archív
42 kép 42 taxi hátsó üléséről és utasairól Kalkuttában a Park Street és a Chowringhee Road kereszteződésében. Mindig ugyanúgy. Ugyanúgy, ahogy a lámpa pirosra, majd 4 perc múlva újra zöldre vált.Helyszín: Fészek KlubBp. Kertész u. 36.Megtekinthető: hétköznap 14-18 óra között. 42 kép 42 taxi hátsó üléséről és utasairól Kalkuttában a Park Street és a Chowringhee Road kereszteződésében. Mindig ugyanúgy. Ugyanúgy, ahogy a lámpa pirosra, majd 4 perc múlva újra zöldre vált.Helyszín: Fészek KlubBp. Kertész u. 36.Megtekinthető: hétköznap 14-18 óra között.
