ismeretlen
Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Kiállításmegcsukó esemény a FUGA Lucien & Rodolf termében Budapesten a Petőfi Sándor utca 5-ben. A kiállítást megcsukja: Dozvald János audiovizuális alkotó és fotográfus. Közreműködik: Babcsán Bence szaxofon. https://www.facebook.com/events/3924549357814252/
Új beszélgetéssorozatunkban a fővárostól távol dolgozó fotográfusok kerülnek fókuszba. Lehetőség vagy száműzetés fotográfusként vidéken élni és alkotni? Hogyan viszonyul a budapesti közönség a vidéki témákhoz, és milyen publikációs lehetőségek vannak helyben? Működnek-e helyi fotósokat tömörítő szervezetek, műhelyek? A vetítéssel egybekötött diskurzus során a meghívott alkotókkal a fenti kérdésekre is válaszokat keresünk a MUOSZ székházában Budapesten. De szót ejtünk a napi munkájuk nehézségeiről és értékeiről, a vidéki lét sajátosságairól és személyes projektjeik kibontakozásáról is. Első alkalommal vendégünk lesz: Mártonfai Dénes és Török János A vendégeket kérdezi: Ruprech Judit Mártonfai Dénes 2002-ben szerzett fényképész végzettséget a Práter utcai Kézművesipari Szakképző Iskolában, majd elvégezte MÚOSZ fotóriporter szakát. Több újságnál gyűjtött szakmai tapasztalatot: a Reggelnél, a Mai Napnál, a Napi Gazdaságnál és a Népszabadságnál. 2005-óta a Tolnai Népújság fotósa és fotórovat-vezetője. Sok egyéb elismerés mellett Vidéki foci című anyagával a 2016-os a 35. Magyar Sajtófotó Pályázaton sport sorozat első díját és a megyékben dolgozó legjobb teljesítményt nyújtó fotóriporter címet nyerte el. Török János 2010 óta fotózik, 2014-ben végzett az SZTE alkalmazott fotográfus szakán. A Lucien Hervé Kamera Klub egyik alapítója, és titkára 2015-ig. Tagja a MAOE Fotóművészeti tagozatának. 2016 óta a Délmagyarország napilap alkalmazott fotóriportere. 2018-2022 között óraadó volt az SZTE Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszéken. Több évben, több anyaggal is díjazott volt a Magyar Sajtófotó Pályázaton (2020, 2019, 2018, 2017). Természetfotózással is foglalkozik. Ruprech Judit középiskolás korában kezdett fotózni, 2016-2017-ben elvégezte a MÚOSZ fotóriporter szakát. 2017 óta szabadúszó, 2022 novembere óta az MTI külsős munkatársa Baranyában. Ökoközösségeket bemutató anyagával Hemző Károly-díjat (2022), a digitális oktatást feldolgozó sorozatával Hégető Honorka-díjat (2020) nyert. Az Embermód Magazin egyik alapítója és szerkesztője. https://www.facebook.com/events/151729540744779/
Minden kedves barátomat és ismerősömet szeretettel, hívom A Magyar Építőművészek Szövetsége (Budapest, Ötpacsirta u. 2.) Székházába 2022.június 20-án, hétfőn 18 órára Balkan University Shoumen, Hommàge à Lucien Hervé című kiállításom megnyitására.
Minden kedves barátomat és ismerősömet szeretettel, hívom A Magyar Építőművészek Szövetsége (Budapest, Ötpacsirta u. 2.) Székházába 2022.június 20-án, hétfőn 18 órára Balkan University Shoumen, Hommàge à Lucien Hervé című kiállításom megnyitására.
Szeretettel várunk minden érdeklődőt Dömötör Mihály fotóművész Balkan University Shoumen - Hommàge à Lucien Hervé című kiállításának megnyitóján 2022. június 20-án 18.00 órától a MÉSZ Kós termében. A kiállítást megnyitja: Tajti Eszter festőművész Zenei közreműködő: Debreczeni-Kis Helga https://www.facebook.com/events/3147382092183963/
Az önkormányzat és a Lucien Hervé Kameraklub pénzdíjas fotópályázatot hirdetett. A téma az épített és tárgyi örökség Hódmezővásárhely közigazgatási területén belül. Bárki nevezhet, aki érdeklődik a fotózás iránt. A pályaműveket a mai naptól várják egészen július 5. éjfélig. Az első három helyezett pénzjutalmat kap.
Foton fórumestek XII. rész: Negatív terek- beszélgetés Czigány Ákossal és Kovács Krisztinával Az FFS által szervezett fórumest-sorozat célja, hogy fiatal fotósok, illetve minden érdeklődő személyes példákon keresztül megismerkedhessen a kurátor-művész / galerista-művész együttműködések különböző formáival. Moderált beszélgetések keretén belül kérdezünk művész-kurátor és művész-galerista párosokat közös munkájukról, tapasztalataikról és a piaci reprezentációhoz való viszonyulásukról. _CZIGÁNY ÁKOS_ (1972, Budapest) a magyar kortárs fotográfiai színtér meghatározó alakja, akinek művészetét a dokumentatív, konceptuális és absztrakt megközelítések ötvözése jellemzi. Bármely sorozatával is találkozik az ember, legyen az a Darwin Online üres lapokból álló geometrikus színkompozíciói, az Egek kontrasztos égboltjai, az Otthonok textúrával rendelkező magányos tűzfalai, Czigány minden munkáját áthatja a tűpontos képi megfogalmazás. A kompozíciók lenyűgöző precizitása olyan rendet teremt, mely a valóság látszatán túlmutat és ebben a fény az anyag egészen finom részleteit, felületeit emeli ki, transzcendens minőségeket hozva létre. A végeredmény egy páratlan, egyszerre formán és struktúrán alapuló, ugyanakkor érzékeinket is megszólító líraiság. Czigány Ákos fotóművész 1995-ben diplomázott az ELTE Bölcsészettudományi Karán. A Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja. Budapesten él és alkot, 2014 óta a Várfok Galéria képviselt művésze. 2010-ben Egek című sorozatáért elnyerte a neves Lucien Hervé és Rodolf Hervé-díjat, majd az International Photography Awards 3. és a prágai Leica galéria FRAME011 nemzetközi fotográfiaversenyének 2. díját és különdíját is. 2020-ban Balogh Rudolf-díjjal tüntették ki. Alkotásai az elmúlt években számos rangos egyéni és csoportos kiállításon szerepeltek itthon és külföldön egyaránt, többek között olyan intézményekben, mint a Magyar Nemzeti Galéria, Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a Mai Manó Ház, a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban, a würzburgi Museum im Kulturspeicher, a frankfurti Galerie BRAUBACHfive vagy a Galleria Parmeggiani - Musei Civici Reggio Emilia. Czigány Ákos alkotásai megtekinthetőek weboldalán www.akosczigany.com, valamint a Várfok Galéria honlapján: https://www.varfok-galeria.hu/muveszek/czigany-akos/ _KOVÁCS KRISZTINA_ művészettörténész, a Várfok Galéria művészeti vezetője Kovács Krisztina művészettörténetet tanult 2002 és 2008 között a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) és 2007-ben a perugiai Universitá degli Studin. Egyetemi tanulmányai mellett 2005 és 2013 között a budapesti Szépművészeti Múzeum Múzeumpedagógiai Osztályán dolgozott, tárlatvezetéseket és workshopokat tartott magyar, angol és olasz nyelven. Az ELTE elvégzése óta teljes munkaidőben a budapesti Várfok Galériában dolgozik, először művészettörténészként, asszisztensként, ügyintézőként, kurátorként, majd 2016-tól az intézmény művészeti vezetőjeként. Az elmúlt tizenhárom évben több száz kiállítást szervezett, nemcsak a Galéria kiállítótereiben, hanem azokon kívül is, több rangos intézményben, múzeumban Magyarországon és a nemzetközi színtéren egyaránt, számos művészeti kiadványt és katalógust írt és szerkesztett, illetve rendszeres jelleggel ad elő konferenciákon, kurzusokon művészeti menedzsment témában. Évek óta a Werk Akadémia és a Budapest Art Mentor program oktatója. 2019 őszi szemeszterében Visual Arts Management and Art Curation címmel angol nyelvű kurzust tartott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen. 2016-ban megalapította a First Generation@Várfok Galleryt, amely angol nyelvű művészeti program, koncepciója és tartalma szempontjából egyedülálló volt Magyarországon. Az First Generation@Várfok Gallery célja volt a gyűjtők következő generációjának oktatása és a kortárs művészettel való megismertetése izgalmas és sokszínű rendezvényprogramon keresztül. Az előadás megvalósulását a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatja https://www.facebook.com/events/749253419658117/
Seres Géza 1987-től tagja a Magyar Fotóművészek Szövetségének, 1995-től a MAOE (Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének. 2007-ben belépett a FIAP (a Nemzetközi Fotóművész Szövetség Művésze) tagjai közé. 2007-től saját szervezésű fotótanfolyamokat tart. 2004-ben kitüntették Debrecen Kultúrájáért. Március 15-én Seres Géza fotóművész tart rendhagyó, búcsú tárlatvezetést a Mélyáramok kiállításunkon 16 órától. Izgalmas felfedezésre hívja a látogatókat a Mélyáramok című tárlat, amely a MODEM és a Budapest FotóFesztivál együttműködésében valósult meg. A nagyszabású kiállítás bemutatja a párhuzamokat, kapcsolatokat, a gyakran rejtett, de mégis létező mélyáramokat a magyar fotográfiában. A világhírű elődök – többek között Brassaï, Lucien Hervé, Paul Almasy – eredeti művei mellett, a kortárs magyar fotóművészet számos alkotásával is megismerkedhetünk. Online jegyvásárlás az alábbi linken érhető el: https://modemart.jegy.hu/program/melyaramok-zaro-tarlatvezetes-seres-gezaval-115808 https://www.facebook.com/events/1059920797710249/
A nagyszabású kiállítás bemutatja a párhuzamokat, kapcsolatokat, a gyakran rejtett, de mégis létező mélyáramokat a magyar fotográfiában. A világhírű elődök – többek között Brassaï, Lucien Hervé, Paul Almasy – eredeti művei mellett, a kortárs magyar fotóművészet számos alkotásával is megismerkedhetünk. A párbeszéd egyik terrénuma az a válogatás, amelyik a Szöllősi-Nagy–Nemes műgyűjtő házaspár fotográfiai kollekcióját bemutatva tárja föl a mélyáramokat a klasszikus és a kortárs gesztusokban. Maurer Dóra, Trauner Sándor, Miskolczi Emese, Sugár Kata, Tóth György és még sok más művész képeinek együttese, kiegészülve néhány nem magyar klasszikus, František Drtikol vagy Nadar műveivel. A Mélyáramok finisszázsán, a tárlat két kurátora: Szarka Klára és Somosi Rita, valamint a Szöllősi-Nagy–Nemes műgyűjtő házaspár vezeti végig az érdeklődőket a kiállításon március 14-én, 16 órától. Online jegyvásárlás az alábbi linken érhető el: https://modemart.jegy.hu/program/melyaramok-finisszazs-115807 https://www.facebook.com/events/632470164177736/
A portréval fordult komolyra a dolog a fotó mint művészeti médium születése hajnalán - hangoztatják a Mélyáramok kurátorai, akik további két népszerű műfaj, a csendélet és a tájkép hagyományát, múltját és jelenét is feszegetik a tárlat, illetve az ahhoz kapcsolódó katalógus keretein belül. Hogy mi minden van még ezekben a keretekben, az elméleti és a több mint 300, a maga fizikai létében is valódi keretben, arról Áfra János mesél az ünnepek előtt még utoljára a MODEM-ben. December 20-án 16.30-kor mindenkit szeretettel várunk az idei utolsó tárlatvezetésen a Mélyáramok kiálltáson, ahol a magyar kortárs fotográfia elég széles keresztmetszete mellett komoly betekintést kaphatunk az olyan klasszikusok munkásságába is, mint többek között Lucien Hervé, Brassai, Joseph Kadar vagy épp André Kertész. A tárlatvezetésen aznapi kiállítási jeggyel lehet résztvenni, a belépő árát ezen a napon a Mélyáramok katalógus árában jóváírjuk. Elővételben jegy az alábbi linken kapható: https://modemart.jegy.hu/program/melyaramok-tarlatvezetes-afra-janossal-112934
Izgalmas felfedezésre hívja a látogatókat a Mélyáramok című tárlat, amely a MODEM és a Budapest FotóFesztivál együttműködésében valósul meg. A nagyszabású kiállítás bemutatja a párhuzamokat, kapcsolatokat, a gyakran rejtett, de mégis létező mélyáramokat a magyar fotográfiában. A világhírű elődök – többek között Brassaï, Lucien Hervé, Paul Almasy – eredeti művei mellett a kortárs magyar fotóművészet számos alkotásával is megismerkedhetünk. Nyitónap december 14-én: 15.00: Tárlatvezetés a kurátorokkal 16.00: Kerekasztal-beszélgetés Résztvevők: Hetényi Csaba, Balázs Árpád, Szöllősi-Nagy-Nemes műgyűjtő házaspár, Szarka Klára, Somosi Rita Moderál: Emőd Péter 17.30: Pátkai Rozina - Melykó Richárd - Bácsi Barnabás és az EM90: Erdély Miklós megzenésített versei Pátkai Rozina - ének, billentyűk, elektronika, Melykó Richárd - spoken word, Bácsi Barnabás - gitár, elektronika A nyitónapjára buszt indítunk Budapestről. Szeretnénk, ha minél többen eljutnának a megnyitóra, és a lefoglalt helyeket valóban igénybe vennék, ezért a buszra előzetesen lehet online jegyet venni. A jegy ára ezer forint, ami a MODEM kávézójában kávéra és üdítőre váltható. Gyülekező december 14-én a Planetárium előtt 10:45-kor. A buszsofőr MODEM táblával fogja várni az érdeklődőket. A busz várhatóan 18:30 - 19:00 között indul vissza Debrecenből, a MODEM melletti parkolóból. A kiállításról bővebben: A párbeszéd egyik terrénuma az a válogatás, amelyik a Szöllősi-Nagy–Nemes műgyűjtő házaspár fotográfiai kollekcióját bemutatva tárja föl a mélyáramokat a klasszikus és a kortárs gesztusokban. Maurer Dóra, Trauner Sándor, Miskolczi Emese, Sugár Kata, Tóth György és még sok más művész képeinek együttese, kiegészülve néhány nem magyar klasszikus, František Drtikol vagy Nadar műveivel. A kiállítás másik részében a Budapest FotóFesztivál keretein belül immár harmadik éve megrendezett kortárs fotográfiai kiállításokat átgondolva, félszáznál is több magyar fotóművész műve kerül a kiállítótermek falain egymással kölcsönhatásba. Ezekből a különleges „műfaji” kiállításokból kiindulva – a műgyűjtői kollekciót is melléjük rendelve – a mostani összeállításban még inkább fókuszáltan és komplexen tárulhatnak föl a mélyáramok a magyar fotográfiában. Vagyis a klasszikus műfajok mai értelmezései, a távolabbi és a közelmúlt jeles alkotói a kortárs művészekkel egy közös tárlat keretében mutatkoznak be a debreceni közönségnek. A jelen gazdagsága és a múlt értékes öröksége nemcsak tanulságokat, de felfedezői élményt is ígér a látogatóknak. Kurátorok: Szarka Klára, Somosi Rita https://www.facebook.com/events/565528580656383/
Barakonyi Szabolcs 2001-től tagja a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának, 2003 decemberétől pedig az Index.hu internetes hírportál fotóriportere. 2006-ban elnyerte a Lucien Hervé- és Rodolf Hervé-díjat, 2007-ben az arles-i fotófesztiválon (Recontres des Arles) a Photo Service Publishing díjában részesült. Fotóit a világ több városában, azok fotófesztiváljain, művészeti vásárain és múzeumában bemutatta, köztük a toulouse-i Chateau d’Eau-ban, a sanghaji Museum of Conteporary Artban. Többször részt vett a Paris Photo nemzetközi fotóvásáron, 2008-ban a budapesti Viltin Galériával a FIAC-on. Szerepelt már a łódzi a krakkói és a párizsi fotóhónapon, valamint a poznani Fotó Biennálén. Munkái megtalálhatóak a toulouse-i Chateau d’Eau fotógyűjteményében, Franciaországban, és a Miskolci Galéria gyűjteményében, Miskolcon. November 16-án 15 órától Barakonyi Szabolcs tart tárlatvezetést Helmut Newton fotói között. https://www.facebook.com/events/1050877345243299/
2019. október 1–7. között nagyszabású rendezvénysorozattal ünnepeljük a FUGA alapításának 10. évfordulóját. Az egyhetes fesztiválon délelőttől késő estig minden nap szélesre tárul a FUGA kapuja: napközben előadások, interjúk, nemzetközi konferencia és aukciók váltják egymást, esténként pedig koncertek és irodalmi felolvasások színesítik a programot. Október 7-én, az Építészet Világnapján 5 új kiállítással vágunk bele a FUGA következő tíz évébe. Kiállítások: VISSZATÉRŐ FORMÁK BREUER MARCELL ÉPÍTÉSZETÉBEN (kurátor: Fehérvári Zoltán, Nagy Bálint) - válogatott művek a Syracuse University Breuer Marcell Digitális Archívumából a FUGA Breuer Marcel termében. megtekinthető: 2019. október 7 - október 23. !! Október 7-én 18:30-kor Robert McCarter amerikai építész, építészettörténész előadása Last of the First Moderns / First of the Last Moderns címmel !! /// METAMORFÓZIS. Lucien Hervé és Rodolf Hervé fotókiállítása (kurátor: Gebauer Imola, Judith Hervé) - kiállítás a FUGA Hervé termében, kurátor Judith Hervé, Lucien Hervé özvegye, Rodolf Hervé édesanyja és Gebauer Imola, a Jeu De Paume tavalyi Hervé-kiállításának kurátora. Átlényegíteni az anyagot, lendületbe hozni az elemeket, a zene ritmusára rendezni a világ bármely elemét. Lucien Hervé (1910–2007) és Rodolf Hervé (1957–2000), apa és fia fotográfiái felfejtik a valóság rétegeit, kitágítják az érzékelést, a felfedezés élményét adják. A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal közös program. A kiállítás létrejöttét a Francia Intézet támogatta. megtekinthető: 2019. október 7 - november 4. /// ZALOTAY-HÁZ, ZIEGELRIED. Szerkezetrekonstrukció (kurátor: Nagy Elemér) - Zalotay Elemér ziegelriedi otthonának részleges rekonstrukciója megtekinthető: 2019. október 7 - október 28. /// SZALAI TIBOR: BRETTSCHNEIDER ARCHITEKTÚRÁK (kurátor: Szabó Anna Julianna, Szoboszlai János) megtekinthető: 2019. október 7 - november 4. /// 10 ÉVES A FUGA – AMBROTÍPIA PORTRÉK ZALKA IMRE MŰTERMÉBŐL megtekinthető: 2019. október 7 - november 4. _____________________________________________________ Between October 1 and 7, 2019 we will celebrate the 10th anniversary of FUGA with a festive series of events. During this jubilant week, FUGA will open its doors from early morning to late at night: lectures, interviews, an international conference and auctions will take place during the day, and concerts, literary nights in the evening. On the International day on Architecture, the 7th of October, we are going to greet the next 10 years of FUGA with the opening of five brand new exhibitions. Exhibitions: RECURRING FORMS IN THE ARCHITECTURE OF MARCEL BREUER (curators: Zoltán Fehérvári, art historian and Bálint Nagy, art director of FUGA) - selected works from the Marcel Breuer Digital Archive of the Syracuse University Open until the 23rd of October /// METAMORPHOSIS. PHOTO EXHIBITION OF LUCIEN HERVÉ AND RODOLF HERVÉ - curated by Judith Hervé, widow of Lucien Hervé and mother of the late Rodolf Hervé and Imola Gebauer, the curator of last year's Hervé exhibition in the Jeu De Paume, Paris Open until the 4th November /// ZALOTAY HOUSE, ZIEGELRIED. RECONSTRUCTION OF THE STRUCTURE (curator: Elemér Nagy) - partial reconstruction of the Swiss home of the renowned Hungarian architect, Elemér Zalotay Open until the 28th October /// TIBOR SZALAI: BRETTSCHNEIDER ARCHITECTURES (curators: Anna Julianna Szabó, János Szoboszlai) Open until the 4th of November /// 10 YEARS OF FUGA – AMBROTYPE PORTRAITS FROM THE ATELIER OF IMRE ZALKA Open until the 4th November https://www.facebook.com/events/725285631265979/
Jótékonysági aukciónkon a műtárgyak választéka éppen olyan sokszínű, mint a most 10 éves FUGA Budapesti Építészeti Központ kulturális kínálata: képzőművészet, fotó, kézirat és kotta, design és Magyarországon először építészeti rajz és makett kerülnek kalapács alá. A kalapács alá kerülő tételek közt olyan neves alkotók művei is fellelhetők, mint például Vojnich Erzsébet, Pinczehelyi Sándor, Lucien Hervé, Gothár Péter, Petri György. A művészek, örökösök, gyűjtők által felajánlott alkotások teljes bevételét a FUGA fejlesztésére fordítjuk: a közel 700 tételből vásárolva az egy évtizede a független kultúrát szolgáló FUGA következő tíz évének sikerét támogatja. Aukciók: Október 5. 11:00 Képzőművészet 15:00 Fotó Október 6. 11:00 Design, kézirat, kotta, könyv 15:00 Építészet Az aukciós kiállítások október 4-ig megtekinthetőek a FUGA minden termében. Tárlatvezetés az aukciós kiállításon: szeptember 25. (szerda) 18:00 Képzőművészet, design, kézirat és kotta szeptember 27. (péntek) 16:00 Fotó és építészet Az aukció a FUGA 10 fesztivál keretében kerül megrendezésre. http://fuga.org.hu/fuga10-fesztival/ ___________________________________________________ Auctionmarathon for a cause, at the 10th anniversary of FUGA. The income of the 4 thematic auctions will support the upcoming 10 years of the gallery. The auctions will display the diverse forms of art that characterize our gallery. The Auctions: 5th of October: 11AM Fine Arts 3PM Photography 6th of October: 11AM Design, Manuscripts, Sheet music and Books 3PM Architectural drawings and models The auction will take place as part of the FUGA 10 festival. The items put up for auction can be seen at FUGA, as our current exhibition, open until the 4th of October. https://www.facebook.com/events/488900631668130/
A Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum 2019. október 4-én nyitja meg Au Revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban című nemzetközi fotókiállítását. Az eddig még soha nem szerepeltetett képeket is szép számmal felsorakoztató, kizárólag vintage kópiákból (az alkotók által készített korabeli nyomatokból) álló, többnyire francia magán- és közgyűjteményekből érkező válogatást most először láthatja a budapesti közönség. Magyarországon nem jelent még meg olyan nagyszabású, 100 évnyi időszakot átfogó, a jelenig ívelő fotótárlat, mely ilyen széles körű válogatását adja franciaországi magyar fotográfusok műveinek: 30 nagynevű, Magyarországon is népszerű alkotó (pl. André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé), valamint a hazai közönség előtt még kevéssé ismert, magyar származású művész (pl. Rogi André, Ergy Landau, Ervin Marton, Emeric Feher, André Steiner stb.) munkáinak, akik az 1920-as évektől napjainkig Franciaországban működtek, illetve működnek ma is. A kiállítás egyik különlegessége az a három, nemrégiben előkerült, közel százéves Kertész-fotó, amelyet az érdeklődők itt láthatnak először. André Kertész életműve fotótörténeti referencia, amelynek jelentőségét a kiállítás is megfelelően érzékelteti. A tárlat címe („Au revoir!”, azaz Viszontlátásra!) a frankofil kapcsolódáson túl az alkotók és műveik kétpólusú létére, fel- és eltűnésük lehetőségére utal; a hazalátogatásra a maradás illúziója nélkül, a visszatérés szóbeli ígéretével vigasztaló búcsúra, egy nem végleges távozás aktualitására. A közel kétszáz bemutatott művet eredeti dokumentumok, tárgyak és mozgóképes anyagok egészítik ki, valamint korabeli kontaktmásolatok, amelyek rendkívüli betekintést engednek az alkotói folyamatokba. A szakmai megnyitót követően a megnyitó napján a nagyközönség 16.30 és 20.00 óra között látogathatja a tárlatot! A kiállítás 2020. január 5-ig a BTM Vármúzeum nyitvatartási idejében látogatható. Kurátorok: Cserba Júlia és Cseh Gabriella A kiállítás támogatói: Budapesti Francia Intézet, Budapesti Francia Nagykövetség, Budapest Főváros Önkormányzata, NKA Fotóművészeti Kollégium, CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál Partnerek: Bibliothèque nationale de France, Musée Nicéphore Niépce, Chalon-sur-Saône, Médiathèque de l’architecture et du patrimoine – Département de la photographie, magángyűjtemények, Szépművészeti Múzeum, Petőfi Irodalmi Múzeum, Magyar Nemzeti Múzeum Fotó: Rodolf Hervé, Önportré, Budapest, 1990 © Rodolf Hervé örököse courtesy Várfok Galéria https://www.facebook.com/events/437034393607961/
A Szentesi Fotókör és Lucien Hervé Kamera Klub szeretettel meghívja Önt és kedves barátait a XXIV. Alföldi Fotószalon kiállításának Hódmezővásárhelyen történő bemutatására. A kiállításon köszöntőt mond: Dömötör Mihály fotóművész. A kiállítást bemutatja: Nagy István fotóművész. A kiállítás május 12-ig tekinthető meg az intézmény nyitvatartási idejében. https://www.facebook.com/events/645691682568621/
LUCIEN HERVÉ – AZ ÉPÍTÉSZET CSENDJE „Építés közben magamat is építem” (Paul Valéry) Szakrális épületek fotóanyagából nyílik kiállítás a Pannonhalmi Apátsági Galériában, Lucien Hervé özvegye, Judith Hervé támogatásával. „…a fény, az árnyék és a tér fényképésze”-ként emlegetett művész pályafutása során fotóin keresztül újraértelmezte, és újraalkotta az építészeti alkotásokat. A Csend évében különös hangsúlyt kapnak az emberek jelenlétét mellőző épületfotográfiái. Hiszen Lucien Hervé számára az építészet is az Embert jelenti. „Az Embert, akit mindenben keresett, még akkor is, ha fényképein legtöbbször elkerülte.” Kurátor: Gebauer Imola és Judith Hervé A Pannonhalmi Főapátság Kulturális Igazgatósága minden érdeklődőt szeretettel vár a Lucien Hervé – Az építészet csendje című időszaki kiállítás megnyitójára. Helyszín: Pannonhalmi Apátsági Galéria (9090 Pannonhalma, Mátyás király u. 1-3.) Köszöntőt mondanak: Philippe Brame fotóművész, Dejcsics Konrád OSB, a Pannonhalmi Főapátság kulturális igazgatója. A kiállítást megnyitja: Grászli Bernadett, művészettörténész A kiállítás ingyenesen megtekinthető a Pannonhalmi Apátsági Galériában 2019. április 12 – november 11. között. https://www.facebook.com/events/358719848071951/
Kedves Művészetbarátok! Örömmel hirdetjük meg, hogy 2019. március 9-én 16 órakor Czigány Ákos, Lucien Hervé & Rodolf Hervé díjas fotográfus, a Várfok Galéria művésze tart tárlatvezetést Lucien & Rodolf Hervé Négyszemközt című kiállításán. A tárlatvezetés időpontja: 2019. március 9, szombat, 16 óra Helyszín: Várfok Galéria (1012 Budapest, Várfok u. 11.) Időtartam: 1 óra A vezetés magyar nyelvű, előzetes bejelentkezés nem szükséges, a részvétel ingyenes. A kiállításról: Lucien Hervé & Rodolf Hervé: Négyszemközt A Várfok Galéria Négyszemközt című tárlata Lucien Hervé és Rodolf Hervé, apa és fia fotográfiáinak különleges válogatását mutatja be. Olyan, egymásra rímelő képek kerülnek kiállításra, melyek amellett, hogy összekacsintanak, mindkét fényképész művészetének lényeges vonásait is bemutatják. A képpárok kiemelik a két életmű sajátosságait, az alkotók egymástól élesen eltérő látásmódját, ugyanakkor áthatja őket a közös szellemiség is, így például a szociális érzékenység, a társadalomkritika, a humor, az irónia, az absztrakció iránti affinitás. A magyar származású Lucien Hervé (1910-2007) 1929-től élt Párizsban. Az 1930-as évek végén kezdett el fotózni, majd 1949-ben megismerkedett Le Corbusier-vel, a modern építészet egyik legmeghatározóbb alakjával, akinek 1949 és 1965 között „hivatalos fényképésze” lett. Letisztult, geometrikus kompozíciók, a fény-árnyék hatások erőteljes jelenléte határozza meg fényképeinek világát. Építészeti témájú fotói az 1980-as években hozták meg számára a világhírnevet, kiállításai a mai napig sorra nyílnak Tokiótól Athénig. Alkotásait többek között olyan jelentős nemzetközi gyűjteményekben őrzik, mint a bécsi Albertina, a párizsi Centre Pompidou, a Los Angelesi The Getty Institute és a londoni Victoria & Albert Museum. Rodolf Hervé (1957-2000) sokoldalú művészete az 1990-es években az underground körökben jól ismert volt. A művész 1989 utolsó napjaiban a Vasarely Múzeum meghívására érkezett Budapestre és a rendszerváltást követően több éven át élt és alkotott Magyarországon, ahol az alternatív színtér fontos személyisége lett. Fiatalon, édesapja nyomán kezdett el érdeklődni a fotográfia iránt, ám lázadó, a határokat feszegető személyiségéből fakadóan apja szigorúbb, a geometriára alapozott kompozíciókat előnyben részesítő látásmódja helyett az expresszívebb, szürreálisabb kifejezési formák vonzották. Művészetét az erőteljes ellentétek határozzák meg: alkotásaiban megfér egymás mellett a gyengédség és az erőszak, a tűpontos társadalomábrázolás és a szürrealizmus, valamint a lírai és a drámai kompozíciók. A fotográfia és egyéb vizuális művészeti ágak (fotó, videofilm, elektrografika, kollázs, festészet) mellett zenével és performansszal is foglalkozott. Habár ígéretes alkotói pályáját 2000-ben bekövetkezett halála derékba törte, képei mit sem veszítettek aktualitásukból, ma is kortárs művekként hatnak. Videófilmjeit az OSA Archívumban és a C3-ban őrzik. A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta. A tárlat a Budapest Photo Festival hivatalos programsorozatának része. https://www.facebook.com/events/2061755280791401/
EZEN AZ ESEMÉNYEN AJÁNLJUK A BPF2019 PROGRAMSOROZATÁT: Magyarország legnagyobb fotográfiai eseménye, a BUDAPEST FOTÓFESZTIVÁL igazi különlegességgel és egyben közép-európai premierrel nyitja meg 2019-es rendezvénysorozatát a február 28-án a MŰCSARNOKBAN. A kiállítás március 1-től látogatható! KORTÁRS ÉS KLASSZIKUS, HAZAI ÉS NEMZETKÖZI KIÁLLÍTÁSOK, SZAKMAI PROGRAMOK ISMÉT ITT VAGYUNK, TARTSATOK VELÜNK! Ízelítő az idei kínálatból: A harmadik éve megrendezett Fesztivál nyitókiállítását nem más, mint David Lynch, az amerikai függetlenfilm élő legendája, rendező, forgatókönyvíró, festő és zenész jegyzi. David Lynch: Small Stories / Kis történetek című fotókiállítása március 1. és június 2. között látható a Műcsarnokban, a kiállításhoz izgalmas tárlatvezetések és programok kapcsolódnak majd. A kortárs magyar fotóművészet bemutatásának 2019-ben is a Kiscelli Múzeum ad otthont. A már hagyománnyá vált tárlat, amely a Budapesti Tavaszi Fesztivál programját is színesíti, idén a tájkép klasszikus fotóművészeti műfaját mutatja be. A Fesztiválközpont - Budapest Projekt Galériában a francia és a portugál fotóművészet kerül fókuszba a Fesztivál saját szervezésében és kurátori nézőpontjából megvalósuló kiállításain. Elsőként a budapesti Francia Intézettel és a Frankofón Fesztivállal együttműködésben, Gilles Roudiere, a kortárs francia fotográfia középnemzedékéhez tartozó művész három sorozatából összeállított anyaga látható. Március végén nyílik a modern portugál fotográfia négy képviselőjének csoportos kiállítása a Camões Intézet - Portugál Nyelvi Központ programjaként. A kortárs tájkép az eltérő fotográfiai munkák értelmezésében formálódik újjá. Tiago Casanova, Paulo Catrica, João Grama és Tito Mouraz a tradicionális területek, az érintetlen portugál táj és a természet misztikumát, vagy ennek ellentétét, a turizmus és az ipar által formált területek komplexitását mutatják be. 2019-ben a sajtófotó műfajával színesedik a program, a 37. Magyar Sajtófotó Pályázat díjnyerteseinek munkái a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban láthatók. A nemzetközi fotográfia számos kiállítással képviselteti magát a Fesztivál 2019-es programjában. A Photon Valencia fesztivál portfolio reviewának PHEN díjasát, az ecuadori származású Misha Vallejot mutatjuk be a Telep galériában. Az Olasz Kultúrintézet két kiállítással is csatlakozik, melyből az egyik a nemzetközi hírnévre szert tett TerraProject kollektíva tagjának Michele Borzoni Inshallah című munkája. A Cervantes Intézet a Greenpeace Photo Award díjas Bruno Morais és Cristina de Middel munkáit, a Cseh Centrum Robert Vano polaroidjait mutatja be. A Lengyel Intézetben Varsó történelmének dokumentumait láthatjuk, az Osztrák Intézet a kortárs ételfotók izgalmas világába, a Török Kultúrintézet pedig Isztambul rejtelmeibe kalauzol el. A budapesti múzeumok ismét teret adnak a fotográfiának, a Petőfi Irodalmi Múzeumban a Fesztivál 3 kortárs fotográfus bevonásával emlékszik Kányádi Sándor költőre, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum pedig Hemző Károly, az 50-es évek Honvéd Sportegyesületnél készült sokáig elveszettnek vélt műveiből mutatnak be eddig még soha sem látott képeket. A kortárs magyar fotográfiát a budapesti galériák reprezentálják, Fresh meat címmel a BPF és a Hybridart Galéria közös felhívásán a 35 év alatti fotográfusok munkáit ismerhetjük meg, az Artphoto Galériában Kerekes Gábor fotográfusra emlékeznek kortárs fotográfusok képein keresztül, a TOBE Galéria három kiállítása között Robitz Anikó legújabb munkáit, a Várfok Galéria Négyszemközt című tárlata pedig a világhírűvé vált, magyar származású Lucien Hervé és Rodolf Hervé fotográfiáinak különleges válogatását mutatja be. Pszichedelikus és szürreális, vad és inspiráló, könnyed és játékos, 2019-ben a Budapest FotóFesztivál változatos tavaszi trendkalauza közel 40 kiállításnak, a Fesztiválközpontban megvalósuló számos szakmai és közönség programnak ad helyet. https://www.facebook.com/events/299354387441425/
2019. január 20-án 19 órakor együtt búcsúzunk Hermann Ilditől, barátai, kollégái, szerettei, tisztelői. A csendes megemlékezésen Csizek Gabriella, Tóth Krisztina és Winkler Nóra osztják meg gondolataikat, érzéseiket, aztán továbbadják a mikrofont… Tisztelettel és szeretettel várjuk Önöket, várunk Benneteket! Hermann Ildi (1978) korosztálya egyik legfontosabb és legismertebb fotóművésze volt. Művei, fotósorozatai a Nyaralók, az NHL, a Lányaink, a Hátraarc vagy a Hiányzó történetek felejthetetlenek. Olyan rangos díjakkal ismerték el munkásságát, mint például a Pécsi József fotográfusi ösztöndíj, a 2012-ben elnyert, nemzetközi Lucien Hervé fotográfiai különdíj, 2018-ban a New York-i Asylum Arts ösztöndíj a „Hiányzó történetek” sorozatért, majd a 2019-es Capa-nagydíj ösztöndíja "Az utolsó túlélők - itthon maradt magyar zsidók hiányzó történetei" pályaművéért. Halála elmondhatatlan fájdalom és pótolhatatlan veszteség. Szervezők: Csizek Gabriella, Csoszó Gabriella, Fabricius Anna, Somogyi Zsófia, Szász Lilla https://www.facebook.com/events/364098584144230/
Szeretettel meghívjuk Önt a Lucien Hervé Kamera Klub Közeli helyeken című tematikus kiállítására. Szeretettel meghívjuk Önt a Lucien Hervé Kamera Klub Közeli helyeken című tematikus kiállítására. A Közeli helyken kiállítás második állomása a három részes kiállítás sorozatunknak, melynek első állomása 2015-ben a Látóhatár c. kiállítás volt. A kiállítás megtekinthető:2016. október 8. és 2016. november 3. között.Helye:Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca 7, első emelet. Online meghívó
A Lucien Hervé Kamera Klub és a Szentesi Fotókör szeretettel meghívja Önt és kedves családját2016. szeptember 19-én hétfőn 18.00 óráraa Bessenyei Ferenc Művelődési Házba(Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca 7.)a “SZÉK” CÍMŰ FOTÓPÁLYÁZATkiállításának megnyitójára.A kiállítást megnyitja:Nagy Istvánfotóművész A Lucien Hervé Kamera Klub és a Szentesi Fotókör szeretettel meghívja Önt és kedves családját2016. szeptember 19-én hétfőn 18.00 óráraa Bessenyei Ferenc Művelődési Házba(Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca 7.)a “SZÉK” CÍMŰ FOTÓPÁLYÁZATkiállításának megnyitójára.A kiállítást megnyitja:Nagy IstvánfotóművészA kiállításon szereplő alkotók:Abert Béla (Kiskunfélegyháza), Barabás Ferenc (Békéscsaba), Biros Erika (Békéscsaba), Boldog Zsuzsanna (Gyula)Bontovics Ilona (Békéscsaba), Dr. Blahut Károly (Békéscsaba), Dr. Gyeviki János (Szeged), Gaál Györgyi (Hódmezővásárhely)Gálfalvyné Hilda (Szentes), Görbe Anita (Hódmezővásárhely), Gyubák Éva (Gyula), Jász Anikó (Baja), Kiss János (Mindszent)Kiss Tímea (Békéscsaba), Kolbe Gábor (Budapest), Kovács Mihály (Kecskemét), Líbor Roland (Orosháza), Ligeti László (Baja)Maczik Eleonóra (Békéscsaba), Marton Ferenc (Mindszent), Monostoriné Hrabovszky Éva (Orosháza)Nagy István (Szentes), Német Gabriella (Csongrád), Sarusi István (Csongrád), Szánthó Tibor (Érd), Szaszkó Antal (Kunszentmárton),Varga József (Debrecen), Virág Mihály (Békéscsaba),
A Lucien Hervé Kamera Klub mindenkit szeretettel vár Dobóczky Zsolt ingyenesen megtekinthető vetítéses előadói estjére: Dobóczky Zsolt: Fotós a hídon Kerékpártúrán jártam Algyőnél a Tisza-töltésen, amikor fölfigyeltem a szokatlan nyüzsgésre, amellyel az építési munkák járnak. Mivel tudtam, hogy autópálya épül, azonnal gondoltam, hogy az ahhoz tartozó hidat építik. A Lucien Hervé Kamera Klub mindenkit szeretettel vár Dobóczky Zsolt ingyenesen megtekinthető vetítéses előadói estjére: Dobóczky Zsolt: Fotós a hídon Kerékpártúrán jártam Algyőnél a Tisza-töltésen, amikor fölfigyeltem a szokatlan nyüzsgésre, amellyel az építési munkák járnak. Mivel tudtam, hogy autópálya épül, azonnal gondoltam, hogy az ahhoz tartozó hidat építik. Persze hiába készítették már elő a terepet a konstrukcióhoz (éppen a próbacölöpözést végezték), hídnak még nyoma sem volt. Ekkor támadt az az ötletem, hogy fényképekkel dokumentáljam a híd elkészültét. A helyszínen rögvest megkerestem azt az embert, aki tudhatta, mit kell tennie annak, aki ilyesmire készül. A mérnökök kissé meglepődtek, mégis elmondták, hogy a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-hez és a Hídépítőt Zrt.-hez kell fordulnom engedélyekért, amelyeket utóbb meglepően könnyen és gyorsan megkaptam: ajánlólevélként a MAOE-igazolványom szolgált. Részt vettem a kötelező munkavédelmi oktatáson, ezt aláírásommal is elismertem, ugyanolyan sisakot és láthatósági mellényt kaptam, mint mindenki más, és máris szabadon mozoghattam saját felelősségemre az építési területen. Általában 3-4 naponta látogattam ki a hídhoz, mert a szerkezet építésénél ennyi idő alatt már jól látható változások történtek. Lehetőségem nyílt minden munkafolyamatot testközelből lefotózni. A legnagyobb élményem talán az volt, hogy a kábelek feszítésénél ott állhattam a hidraulikus feszítőgépek mellett. Az ember alkotta gépek ereje tiszteletet parancsolt és csodálatot ébresztett. A közelség okán aztán apróbb balesetek is értek. Egy alkalommal például a fejem fölött elhaladó betonpumpáról épp a fejem tetejére hullott egy szép adagnyi friss beton, amely maradandó nyomot hagyott a sisakomon, jutott belőle a nyakamba is, és hosszas fényképezőgép-tisztításra kényszerített. Mérnökemberként és diaporámásként szeretek mindent megtervezni, majd a tervek szerint megvalósítani. Ebben segített az építésvezető, a projektvezető és a mérnökök. Telefonon felhívtak, mielőtt valamilyen fontos, látványos esemény történt, így jelen lehettem, amikor két daru beemelt egy harmadikat, vagy amikor helyükre emelték a zsaluzókocsikat. Olykor kifejezetten kérték, hogy egy-egy munkafolyamatot vagy fontos pillanatot örökítsek meg. Más alkalmakkor hiábavalónak bizonyult a gondos előkészítés. Hiába képzeltem el, hogy az adott helyszínen, környezetben és fényviszonyok között mit és hogyan lehet lencsevégre kapni, mert a dolgok váratlanul másképp alakultak. Így például verőfényes nappal helyett alkonyatkor érkezett meg a beton, ezért át kellett dolgoznom az egész „művészi koncepciót”. Sok esetben azért is tudtam tervszerűen dolgozni, mert a munkásokat megkérhettem, hogy álljanak meg egy pillanatra, ismételjenek meg egy-egy mozdulatot, sőt, kissé meg is rendezhettem a „jelenetet”. Ezt azonban nem tehettem meg az olyan történéseknél, mint amilyen a zárózöm beemelése is volt. Ilyenkor kissé feszült voltam (igaz, messze nem annyira, mint a mérnökök), mert tudtam, hogy csupán egyetlen lehetőségem van. A nagy igyekezet azután újabb balesethez vezetett. A híd világításának kipróbálására érkeztem, és a lehető legjobb pontot kerestem a fényképezéshez. Az alkonyati félhomályban nem vettem észre, hogy túl közel mentem a vízhez, és egyszerűen belecsúsztam a Tiszába. Bár a víz hideg volt, én csak a gépemre gondoltam. Egyik kezemet, benne a fényképezővel, a magasba tartva a másik karommal tempóztam a part felé, míg végül sikerült kievickélnem. Kalandjaim ellenére a hídépítés fényképezésével töltött nagyjából kétévnyi időszakot úgy éltem meg, mint egy egzotikus utazást. Az építési terület, ahol lázas munka folyt, számomra a nyugalom szigetét jelentette, ahol megnyugodhattam, kikapcsolódhattam: elmerülhettem a fotózásban. Bámulattal töltött el, ahogyan ez a fantasztikus építmény a szemem láttára nőtt ki a földből, és úgy éreztem, valamilyen módon magam is részesévé lettem ennek a csodának. Végül összesen több ezer képet készítettem. Pontosan sohasem számoltam meg, de az egyik gépem számlálója 2011 februárjában 4500 fölötti értéken állt. Ennyi felvételből válogattam ki azt a néhányat, amelyet e kiadványban nyújtok át Önöknek.
A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ,és a Lucien Hervé Kamera Klub tisztelettel meghívja Önt és ismerőseit a „Látóhatár” című fotókiállítás megnyitójára 2015. október 3-án 18 órára a Bessenyei Ferenc Művelődési Központba (Hódmezővásárhely) Köszöntőt mond: Vágó János önkormányzati képviselő Megnyitó beszédet mond: Dömötör Mihály fotóművész A kiállítás megtekinthető 2015. október 30-ig a művelődési központ nyitvatartási idejében. Kiállítók: Bang Norbert | Damó Adrienn | Dormanns Marcel | Dömötör Mihály Eötvös Csaba | Gaál Györgyi | Görbe Anita | Dr. Kőhegyi Ferenc A Bessenyei Ferenc Művelődési Központ, és a Lucien Hervé Kamera Klub tisztelettel meghívja Önt és ismerőseit a „Látóhatár” című fotókiállítás megnyitójára 2015. október 3-án 18 órára a Bessenyei Ferenc Művelődési Központba (Hódmezővásárhely) Köszöntőt mond: Vágó János önkormányzati képviselő Megnyitó beszédet mond: Dömötör Mihály fotóművész A kiállítás megtekinthető 2015. október 30-ig a művelődési központ nyitvatartási idejében. Kiállítók: Bang Norbert | Damó Adrienn | Dormanns Marcel | Dömötör Mihály Eötvös Csaba | Gaál Györgyi | Görbe Anita | Dr. Kőhegyi Ferenc Mikola Zoltán | Moldován Attila | Nagy Edina | Szalai Tünde Török János | Varga Zoltán
A Szentesi Művelődési Központ és a Szentesi Fotókör tisztelettel meghívjaÖnt és kedves családját 2015. május 18-án, hétfőn 18.00 órára a Művelődési és Ifjúsági Házba (Szentes Tóth J. u. 10-14.) a Lucien Hervé Kamera Klub Fény-képmutatók című fotókiállítására A kiállítást megnyitja: Dömötör Mihály fotóművész, a klub elnöke A Szentesi Művelődési Központ és a Szentesi Fotókör tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2015. május 18-án, hétfőn 18.00 órára a Művelődési és Ifjúsági Házba (Szentes Tóth J. u. 10-14.) a Lucien Hervé Kamera Klub Fény-képmutatók című fotókiállítására A kiállítást megnyitja: Dömötör Mihály fotóművész, a klub elnöke Érzékelve a hódmezővásárhelyi aktív fotós élet hiányát Dömötör Mihály és Török János kialakította az intézményi feltételeket egy fotóklub részére. Ők ketten elindították valamint tíz alapító taggal megalapították a Lucien Hervé Kamera Klubot 2014. július 10-én. A névadó (eredeti nevén Elkán László Hódmezővásárhelyi születésű fotóművész) az ötvenes-hatvanas években Le Corbusier „sztár” építész házi fényképésze volt és főként az építészeti témájú képei tették a nevét világszerte ismertté. A klub célja az, hogy Lucien Hervé művészi, emberi példájára, szellemi örökségére építve, a város fotóművészeti kultúráját magas szinten tovább építse, országos, nemzetközi szinten meg,- és elismertesse, ezzel együtt Hódmezővásárhely művészeti rangját emelje. A klub tagjai fontosnak tartják a szomszédos városok (testvérvárosok) klubjaival a jó kapcsolat fenntartását, a fotós alkotóik és alkotásaik bemutatását más településeken is. A kiállító fotósok névsora: dr. Kőhegyi Ferenc, Bozó Tünde, Vári Dénes, Juhászné Fajka Cecília, Megyesi Anett, Bánfi Dávid, Pásztor András, Bozó Tünde, Dömötör Mihály, Varga András, Török Erika, Eötvös Csaba, Győri Zoltán, Dormanns Marcel, Moldován Attila, Török János, Görbe Anita, Gaál Györgyi, Kis Ilona, Kovács Henriett. A kiállítás megtekinthető június 19-ig az intézmény nyitvatartási idejében. Nagy István fotóművész
Lucien Hervé Kamera Klub meghívja önt és kedves ismerőseit a 2014. október 3-án 17 órakor kezdődő, a klub alapító tagjainak első bemutatkozó közös kiállítására.A kiállítást megnyitja Dömötör Mihály fotóművész. Köszöntőt mond Dr. Kószó Péter alpolgármester. Megtekinthető: 2014. október 17-ig hétfőtől szombati 8-20 óráig a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Lucien Hervé Kamera Klub meghívja önt és kedves ismerőseit a 2014. október 3-án 17 órakor kezdődő, a klub alapító tagjainak első bemutatkozó közös kiállítására. A kiállítást megnyitja Dömötör Mihály fotóművész. Köszöntőt mond Dr. Kószó Péter alpolgármester. Megtekinthető: 2014. október 17-ig hétfőtől szombati 8-20 óráig a Bessenyei Ferenc Művelődési Központban (Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András út 7. Kiállítók: Baranovszky Jenő, Donka Gábor, Dömötör Mihály, Dr. Bónis Béla, Gaál Györgyi, Görbe Anita, Megyesi Anett, Moldován Attila, Molnár Bence, Oláh Ádám, Pásztor András, Radics Márk, Szilágyi Gergely, Terendi Viktória, Török Erika, Török János, Varga András, Varga Zoltán, Vári Dénes.
2014 szeptemberében új taggal bővül a Várfok Galéria állandó művészköre, Czigány Ákos (1972, Budapest) személyével tovább erősítve a fotográfia jelenlétét a Galériában. Az őszi évadot az ő bemutatkozásával indítjuk a Várfok Project Room terében. 2014 szeptemberében új taggal bővül a Várfok Galéria állandó művészköre, Czigány Ákos (1972, Budapest) személyével tovább erősítve a fotográfia jelenlétét a Galériában. Az őszi évadot az ő bemutatkozásával indítjuk a Várfok Project Room terében. Czigány Ákos a magyar kortárs fotográfiai szintér meghatározó alakja, számos elismerésnek örvend, így többek között 2010-ben Egek – hommage ? Hiroshi Sugimoto című sorozatával elnyerte a neves Lucien Hervé és Rodolf Hervé-díjat, valamint az International Photography Awards 3. díját, 2011-ben a prágai Leica Galéria FRAME011 nemzetközi fotográfia versenyének 2. díját és különdíját. Alkotásaival az elmúlt években számos egyéni és csoportos kiállításon találkozhattak az érdeklődők többek között a Magyar Nemzeti Galériában, a Mai Manó Házban, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban. A Várfok Project Roomban megrendezésre kerülő kiállítás Czigány Ákos három emblematikus sorozatából – Egek, Darwin Online, A művészet fénye – mutat be egy válogatást, összegezve a fotográfus 2009 és 2012 közötti alkotói periódusát.
Köszöntő: ALMÁSI ISTVÁN Hódmezővásárhely polgármestere A tárlatot megnyitja: BAKI PÉTER a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója Közreműködik: ORBIS ZENEMŰHELY Köszöntő: ALMÁSI ISTVÁN Hódmezővásárhely polgármestere A tárlatot megnyitja: BAKI PÉTER a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója Közreműködik: ORBIS ZENEMŰHELY
„A fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelőerőt, nem elég, ha csupán emlékeztetőül szolgál.” LUCIEN HERVÉ A Lucien Hervé Kamera Klub 2014 nyarán alakult azzal a céllal, hogy tagjai számára teret nyisson a közös érdeklődés kibontására. Tagjaink között megtalálhatóak fotósulit végzettek, és a fotózást amatőr szinten művelő, vagy azzal csak mostanában ismerkedő klubtagok is. Azt szeretnénk elérni, hogy a hozzánk csatlakozók klubnapjainkon és hétvégi fotóstúráinkon egyaránt jól érezzék magukat. A közös fotózás révén sikerüljön tanulni egymástól, miközben egyéni látásmódjukon keresztül értékes művek születhetnek. Ehhez meghívjuk a szakma kiválóságait előadást tartani. Klubnapjainkon a közös programok, képértékelések során arra törekszünk, hogy egymás tudását és nézőpontját is csiszolva, saját magunk is fejlődhessünk. Célunk pályázatokon indulni és kiállításokat szervezni, hogy a közönség is megismerje alkotó erőnk fejlődését. Jelenleg is várunk tagjaink sorába mindenkit, akit megérintett a fotózás öröme és a pillanat boldogsága, amikor lenyomta az exponáló gombot, legyen akár kompakt, bridge gépe, vagy tükörreflexes profi felszerelése. Reméljük, hogy közösen szép élményeket tudunk egymásnak és a képeket szerető embereknek ajándékozni! Mert kell egy csapat… Kapcsolat Email: herveklub@gmail.com Levelezési cím: Lucien Hervé Kamera Klub Hódmezővásárhely, Dr. Rapcsák András utca 7, 6800
Idén 5. alkalommal lehet pályázni a fiatal magyar és francia alkotóknakszóló Lucien- és Rodolf Hervé díj elnyerésére. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója a hazai zsűritagokkal-szervezőkkel közösen úgy döntött, hogy nyílt tájékoztatót tart a pályázatról, a korábbi magyar díjazottak részvételével! 2014. április 10-én este 19 órakor várunk mindenkit az ArtBázison, ahol lehetőség nyílik megismerkedni a pályázat részleteivel, valamint olyan korábbi magyar díjazottak véleményét, tapasztalatait meghallgatni, mint Barakonyi Szabolcs, Czigány Ákos, Esterházy Marcell, Hermann Ildi vagy Idén 5. alkalommal lehet pályázni a fiatal magyar és francia alkotóknak szóló Lucien- és Rodolf Hervé díj elnyerésére. A Fiatalok Fotóművészeti Stúdiója a hazai zsűritagokkal-szervezőkkel közösen úgy döntött, hogy nyílt tájékoztatót tart a pályázatról, a korábbi magyar díjazottak részvételével! 2014. április 10-én este 19 órakor várunk mindenkit az ArtBázison, ahol lehetőség nyílik megismerkedni a pályázat részleteivel, valamint olyan korábbi magyar díjazottak véleményét, tapasztalatait meghallgatni, mint Barakonyi Szabolcs, Czigány Ákos, Esterházy Marcell, Hermann Ildi vagy Gáti György. *** A pályázatról röviden: Az idei év témája: Újragondolt/újraalkotott természet Olyan fotósorozatokat várnak, amelyek az emberi tevékenység által átalakított természet kérdését vizsgálja akár kert akár tájépítészeti konstrukciók formájában természeti vagy városi, urbánus környezetben. Pályázhatnak 25 és 43 év közötti hivatásos fotográfusok alkotói fotósorozattal Díj: 6.000.- Euró, egyéni kiállítási lehetőség Párizsban a kétévente megrendezésre kerülő fotóhónap rendezvénysorozaton, katalógus www.prixherve.com Várunk mindenkit szeretettel a szervezők nevében!
Lucien Hervé - született Elkán László - tiszteletére szülővárosában, Hódmezővásárhelyen avatnak emléktáblát 2014. március 27-én. A világhírű fotóművész emlékét Návay Sándor szobrászművész alkotása őrzi majd a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ emléktábla-falán.Az emléktáblát felavatja: Dr. Kószó Péter alpolgármester. Beszédet mond: Gáti György Balogh Rudolf-díjas fotóművész. Közreműködik: Sisák Tamás a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanulója Lucien Hervé - született Elkán László - tiszteletére szülővárosában, Hódmezővásárhelyen avatnak emléktáblát 2014. március 27-én. A világhírű fotóművész emlékét Návay Sándor szobrászművész alkotása őrzi majd a Bessenyei Ferenc Művelődési Központ emléktábla-falán. Az emléktáblát felavatja: Dr. Kószó Péter alpolgármester. Beszédet mond: Gáti György Balogh Rudolf-díjas fotóművész. Közreműködik: Sisák Tamás a Bethlen Gábor Református Gimnázium tanulója
Esterházy Marcell képzőművész 1998-óta állít ki hazai és külföldi galériákban, múzeumokban. 10 évig élt Párizsban, ahol Lucien Hervé tanítványaként kezdett el a fotográfiával foglalkozni, utcán talált fotókkal dolgozott. Budapesten, a Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékén diplomázott, majd Marseillebe költözött, ahol az urbanisztika és az építészet foglalkoztatta. Az elmúlt 5 évben egy családi fotóarchívum feldolgozásával foglalkozik, kutatja a múltat, hogy a jelenről és a jövőről vethessen fel kérdéseket. Esterházy Marcell képzőművész 1998-óta állít ki hazai és külföldi galériákban, múzeumokban. 10 évig élt Párizsban, ahol Lucien Hervé tanítványaként kezdett el a fotográfiával foglalkozni, utcán talált fotókkal dolgozott. Budapesten, a Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékén diplomázott, majd Marseillebe költözött, ahol az urbanisztika és az építészet foglalkoztatta. Az elmúlt 5 évben egy családi fotóarchívum feldolgozásával foglalkozik, kutatja a múltat, hogy a jelenről és a jövőről vethessen fel kérdéseket. FFS Szerda előadásához az elmúlt 15 év munkáiból válogat, beszél a képzőművészeti fotóhasználatról, a kisajátításról, archívum-feldolgozásról, megvalósulatlan projektekről, külföldi tapasztalatokról. Közvetítés: Az eseményeket a technikai lehetőségek függvényében felvesszük és közvetítjük is. A felvett anyag vágásáig az anyagok vágatlanul is megtekinthetők a közvetítési minőségben akár telefonon, tableten is, a közvetítés ideje alatt a felvételek visszatekerhetők. A vágás utáni felvételeink megnövelt minőségben itt láthatók. Amennyiben értesítést szeretnél kapni hasonló közvetítésekről, úgy nyomd meg a Follow gombot és regisztrálj a livestream rendszerébe!A regisztrált Livestream felhasználók a követett eseményeikről csak egy levelet kapnak minden közvetítés elindulásakor, tehát igen ritkán.
Mitől jó? Miért jó? Avagy lencsén át a bölcsességig.A gyakorlatokkal tarkított szemináriumon a technikai alapok megismerésén túl körbejárjuk a kreatív képalkotás egyéb ismérveit, bepillantunk a fotótörténelem mestereinek művészetébe, és megkíséreljük feltárni a fényképezés és a filozófia kapcsolatát. Miközben megnézzük, hogy mitől jó egy fotó - hogy ne csak felismerjük a jó fotókat, hanem készíteni is tudjuk őket -, felfedezhetjük, hogy miért jó önismereti lehetőség a fényképezés, és ezzel rálépünk arra az útra, amely elvezet a lencsén át a bölcsességig. Mitől jó? Miért jó? Avagy lencsén át a bölcsességig. A gyakorlatokkal tarkított szemináriumon a technikai alapok megismerésén túl körbejárjuk a kreatív képalkotás egyéb ismérveit, bepillantunk a fotótörténelem mestereinek művészetébe, és megkíséreljük feltárni a fényképezés és a filozófia kapcsolatát. Miközben megnézzük, hogy mitől jó egy fotó - hogy ne csak felismerjük a jó fotókat, hanem készíteni is tudjuk őket -, felfedezhetjük, hogy miért jó önismereti lehetőség a fényképezés, és ezzel rálépünk arra az útra, amely elvezet a lencsén át a bölcsességig. „De mitől is lesz - gondolatilag is - jó egy fénykép? Amióta feltalálták a »képírást«, márpedig ennek már több mint 170 éve, azóta folyik az eszmecsere erről a fényképészek, valamint a közönség és a fotósok között. Manapság leginkább a fizikai paraméterek (élesség, színek, kontraszt stb.) sorolnak be egy-egy képet automatikusan a jók vagy a rosszak közé. Ez azonban kevés, hiszen Lucien Hervé szavaival: »a fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelőerőt, nem elég, ha csupán emlékeztetőül szolgál«. A forma esztétikája tehát fontos, de üzenetre, képzeletet beindító tartalom közvetítésére is szükség van ahhoz, hogy egy fotó lélekemelővé váljon és képes legyen láttatni, elgondolkodtatni.” (részlet Pierre Poulain: Lencsén át a bölcsességig című könyvének előszavából) Tematika: Technikai alapok és kreatív használatuk - A formátum kiválasztása: RAW vagy JPEG? - Rekeszelő-választás használata - a mélységélesség irányítása - A záridő-meghatározás: a mozgás megörökítése - Az érzékenység (ISO) beállítása - a „zaj” kezelése - A fénymérés különböző módjai: mátrix (kiértékelő), középre súlyozott (átlagoló), spot - Az objektívek: a nagylátószögtől a teleobjektívekig - A digitális technika sajátosságai és a hagyományos, filmes eljárások - A fehéregyensúly helyes beállítása - A hisztogram értelmezése és az expozíció ellenőrzése És ami a technika mögött van... a fényképezés - Képalkotás, kompozíció - Fény és textúra - Portrékészítés - Színes vagy fekete-fehér: előnyök és kényelmetlenségek - Utcai fotózás - „Street photography” Fényképezés és filozófia - Fényképezés és filozófia: a fényképezés (valódi) jelentése - Fényképezés: a világképed közvetítésének módja Bemutató a fotóművészet mestereinek alkotásaiból Henri Cartier-Bresson, Dorothéa Lange, Richard Avedon, Robert Doisneau, Robert Capa, André Kertész, Martin Munkácsi, Sebastiao Salgado továbbá klasszikus és kortárs magyar alkotók művei. Gyakorlatok A tanult technikákat a szemináriumon alkalmazni is fogjuk, ezenkívül átnézzük minden résztvevő szemináriumon készült, kiválasztott fotóit és a tanultak alapján elemezzük. Időtartam: 14-től 19 óráig Jelentkezés: kérjük, regisztráljon a Filofotó regisztrációs oldalunkon. Előadó: Oravecz Péter
Barakonyi Szabolcs legújabb munkáit a Deák Erika Galéria mutatja be 2013. január.11-től február 2-ig. A kiállítást megnyitójára január 10-én, csütörtökön kerül sor (18-21 óra), a tárlatot megnyitja: Szily László, újságíró, író, horgász. Barakonyi Szabolcs legújabb munkáit a Deák Erika Galéria mutatja be 2013. január.11-től február 2-ig. A kiállítást megnyitójára január 10-én, csütörtökön kerül sor (18-21 óra), a tárlatot megnyitja: Szily László, újságíró, író, horgász. Barakonyi Szabolcs az elmúlt két év nyarán most bemutatásra kerülő fotósorozatán dolgozott, és nem kisebb cél lebegett előtte, minthogy megmutassa, milyen zajos is tud lenni egy dolgos hétvége a családi birtokon. Munkálkodó háztulajdonosokat látunk, ezek a férfiak fát vágnak, fúrnak, festenek, fűrészelnek, locsolnak – de hétköznapinak látszó tevékenységük mégsem kockázatmentes. Sem nekik, sem a környezetükben lakóknak. Bár munkájuk hasznos, a szomszédjaiknak leginkább idegesítő a fűnyíró egész napos durrogása, aminél csak a délutáni sziesztába belevisító lombvágó hangja kellemetlenebb. Barakonyi most a nyughatatlan férfi társadalmi jelenségét vizsgálja, leleplezi a pihenő és a pihenni nem tudó férfiakat és sajátos lencséjén keresztül mutatja meg a hétköznap banalitásai mögött húzódó különös, de mégis szerethető pillanatokat. Barakonyi képein most is az abszurditást, a groteszkbe hajló, a nem egyértelmű helyzeteket keresi. Szeretne megzavarni, bizonytalanná tenni abban, hogy pontosan mi is az, amit látunk. Témája most is keresetlenül hétköznapi, de a kompozíciók pontos és klasszikus szerkezete közti feszültség biztosíthat minket arról, hogy nem véletlenül latjuk, amit latunk. Képeit továbbra is analóg technikával készíti, középformátumú fényképezőgéppel, ragaszkodik a természetes színekhez és a direkt vakus megvilágításhoz. Barakonyi Szabolcs 1976-ban született. 1997-ben végzett a Szellemkép Szabadiskola fotó szakát. 2000 novemberében a Fiatal Fotóművészek Stúdiójának vendéghallgatója majd 2001-től tagja. Munkájáért 2003-2006 között Pécsi József Fotóművészeti ösztöndíjat, 2006-ban Lucien Hervé és Rodolf Hervé Díjat, 2007-ben a Recontres d’Arles Photo Service Publishing Díját, 2011-ben pedig André Kertész ösztöndíjat kapott.
Megnyitja: Tillmann J. A. filozófus, 2012. szeptember 8-án, szombaton 11.30 órakor A kiállítás megtekinthető: 2012. október 23-ig, szerdától vasárnapig 10–18 óráig *** Czigány Ákos (1972) Lucien Hervé és Rodolf Hervé-díjas fotóművész. A kétévente kiírásra kerülő díjat 2010-ben Czigány Ákos nyerte el, Alexis Cordesse francia fotográfussal megosztva. Megnyitja: Tillmann J. A. filozófus, 2012. szeptember 8-án, szombaton 11.30 órakor A kiállítás megtekinthető: 2012. október 23-ig, szerdától vasárnapig 10–18 óráig *** Czigány Ákos (1972) Lucien Hervé és Rodolf Hervé-díjas fotóművész. A kétévente kiírásra kerülő díjat 2010-ben Czigány Ákos nyerte el, Alexis Cordesse francia fotográfussal megosztva. Műveiben visszatérő motívumok az emberi környezet és a fény. Ahogy tudatosabbá vált és elmélyült a fénykép iránti érdeklődése, próbált közelebb férkőzni magához a fényhez, eltávolodva a visszavert fénytől és közelebb jutva közvetlenebb, tisztább, sugárzó formájához, és ezt visszavezetni a visszaverő felületre, ami a kép maga. A 2007 óta készülő „Galéria (A művészet fénye)” című fotósorozat, mely önálló és nagyobb terjedelmű válogatásban először Székesfehérváron mutatkozik be, hazai és nemzetközi művészeti múzeumok és galériák mennyezeti világítási eszközeit, felülvilágító szerkezetét, fényviszonyait és a felülről érkező fényt ábrázolja a tárgynak és az alkotó elgondolásának megfelelő absztrakt geometrikus megközelítésben. A téma kontextusát részben az adja, hogy a galéria és a múzeum mára a művészeti reflexió önálló területévé vált. A feltárt összefüggések és határterületek (művészetelmélet, történet, esztétika, szociológia, ideológia, politika, építészet és design, üzlet stb.) folyamatosan visszahatnak magukra a művekre. A műtárgyak megvilágítása minden galéria, minden művészeti megmutatkozás elemi és „anyagtalan” feltétele. A világítás befolyásolja, alakítja a kiállított tárgyakat és ezek terét, az élményt, a légkört, a hatást és a befogadást. A kortárs múzeumi téralakításban jellegzetes elem a hatalmas bevilágító mennyezet, mely kifinomult belsőépítészeti, anyagbeli, technológiai és design megoldások szintézise; természetes fény közvetítésére és mesterséges világításra egyszerre szolgáló felület. A fotográfiának egyedülálló lehetősége nyílik arra, hogy külön figyelemben részesítse ezt a fajta fényt. A műveket helyzetbe hozó világítás a művészet fényévé válik, hogy végül a fény művészete legyen belőle. HANG ÉS FÉNY – Kísérőprogram a kiállításban 2012. október 10-én 18.00 órakor Helyszín: Székesfehérvár, Országzászló tér 3. Grencsó István zenél (szaxofon), Balog József kulturális szerkesztő (Mecénás, Klubrádió) vezetésével Czigány Ákos fotóművész, Czigány Tamás Ybl-díjas építész és Izinger Katalin művészettörténész beszélget. A belépés ingyenes!
Fényképen a láthatatlan – Pierre Poulain fotóművész Magyarországon május 4. péntek, 19.00: könyvbemutató és beszélgetés Pierre Poulain: A lencsén át a bölcsességig - Az önformáló fényképezés gyakorlati kézikönyve című könyvéről Részlet a könyv előszavából: Fényképen a láthatatlan – Pierre Poulain fotóművész Magyarországon május 4. péntek, 19.00: könyvbemutató és beszélgetés Pierre Poulain: A lencsén át a bölcsességig - Az önformáló fényképezés gyakorlati kézikönyve című könyvéről Részlet a könyv előszavából: "De mitől is lesz – gondolatilag is – jó egy fénykép? Amióta feltalálták a „képírást”, márpedig ennek már több mint 170 éve, azóta folyik az eszmecsere erről a fényképészek, valamint a közönség és a fotósok között. Manapság leginkább a fizikai paraméterek (élesség, színek, kontraszt stb.) sorolnak be egy-egy képet automatikusan a jók vagy a rosszak közé. Ez azonban kevés, hiszen Lucien Hervé szavaival: „a fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelőerőt, nem elég, ha csupán emlékeztetőül szolgál”. A forma esztétikája tehát fontos, de üzenetre, képzeletet beindító tartalom közvetítésére is szükség van ahhoz, hogy egy fotó lélekemelővé váljon és képes legyen láttatni, elgondolkodtatni. Éppen ezért Pierre Poulain biztos benne, hogy a világ megismerésének egyik lényeges és járható útja a filozófia. A filozófiától pedig nem különíthetjük el a fényképészetet sem, hiszen: „A fénykép egy ajtó, egy nyílt átjáró az intelligibilis és az érzékelhető, a láthatatlan és a látható világ között, és ha belső természetét szemléljük, az olyan, mintha tükörbe néznénk: segíthet, hogy felfedezzük saját magunkat, segíthet önmagunk mélyebb megismerésében.” (ld. 2. fejezet) A filozófia és a fotózás is ugyanazt keresi: a szépség és az esztétika nyelvén megnyilvánuló bölcsességet. Ennek a gondolatnak a kifejtésére vállalkozott a szerző ebben a könyvben." (Oravecz Péter) A digitális technika elterjedésével soha nem látott mennyiségű fénykép árasztotta el világunkat és a világhálót. Ráadásul soha annyi információ, hír, kézikönyv, kalauz nem volt még közkézen a fényképészet témakörében, mint manapság. Egy új könyv megjelentetése látszólag csak annyit tesz, mint vizet hordani a tengerbe. Mégis úgy gondoljuk, hogy a könyv hiánypótló, mert a kiváló technikai lehetőségek önmagukban még nem garantálják a jó fényképet – szükség van a fotózás filozófiájának megismerésére is.A filozófia és a fotózás is ugyanazt keresi: a szépség és az esztétika nyelvén megnyilvánuló bölcsességet. Az embernek a képzelete segítségével túl kell látnia a formavilágon, beleértve saját személyiségét is. Ha sikerül háttérbe húzódnia, és képessé válik a körülötte lévő világ befogadására, akkor a fényképész képessé válik arra, hogy megragadja a megfelelő pillanatot. Így feltárul előtte a láthatón keresztül megnyilvánuló láthatatlan lényeg. Dátum: 2012. május 4. péntek, 19:00 Helyszín: Főnix Kultúrműhely, Budapest, VIII. ker., Rigó u. 6-8. Az előadásra a belépés díjtalan. A könyvbemutatón Pierre Poulain frissen megjelent könyvét kedvezményes áron, 2200 Ft helyett 1700 Ft-ért lehet megvásárolni. A szombati egész napos fényképészeti szeminárium díjába beleszámítjuk a pénteken vásárolt könyv árát.
Czigány Ákos legújabb sorozatának / munkájának kiállítása a Nessim Galériában látható szept. 20. és okt. 22. között. Czigány Ákos Darwin Online című sorozata az utóbbi évek egyik figyelemre méltó fotómunkája. Az alkotó neve néhány éve forog intenzíven a fotó iránt érdeklődő közönség körében, de újabb és újabb sorozatait egyre nagyobb várakozás előzi meg. A Darwin Online az eddigi út nagyon karakterisztikus állomása. Czigány Ákos legújabb sorozatának / munkájának kiállítása a Nessim Galériában látható szept. 20. és okt. 22. között. Czigány Ákos Darwin Online című sorozata az utóbbi évek egyik figyelemre méltó fotómunkája. Az alkotó neve néhány éve forog intenzíven a fotó iránt érdeklődő közönség körében, de újabb és újabb sorozatait egyre nagyobb várakozás előzi meg. A Darwin Online az eddigi út nagyon karakterisztikus állomása. Czigány Ákos azon alkotók közé tartozik, akik nem riadnak vissza alapvető problémák megválaszolásának kísérletétől. Vállalják a válasz keresését, még ha olyan kérdéseket is tesznek fel, mint a fény misztikuma vagy az üresség fogalma. 2010-ben Egek című sorozatáért Lucien Hervé és Rodolf Hervé-díjban részesült. A Darwin Online ekkorra már jórészt megformálódott a fejében és a keze alatt. Charles Darwin könyveinek első és további korai kiadásait a világ több pontján egymástól függetlenül digitalizálták, mindig az adott könyvtár feltételei mellett, hogy végül összeálljon belőlük egy internetes archívum, mely teljes egészükben tartalmazza és közreadja ezeket a köteteket. Minden oldalt. Az egész könyvet. A szövegeket, a rajzokat, a megjegyzéseket és még az üres oldalakat is. Üres oldalak első kiadású Darwin kötetekből. Nem érdekes, hogy mely nemzet nyelvén adták ki őket. Csak az üres oldalak szekvenciái. Ezekből épül fel ez a sorozat. Mit jelenthet egy üres oldal? Egy lap, melyre nem akartak semmilyen tartalmat írni, mégis ott van a könyvben. Az idő jelenik meg benne. Az idő és nyomai, a könyv történetének sajátos olvasata. Ez bármilyen könyv esetében hasonló lenne, de Charles Darwin valami olyasmivel töltötte meg az időt, nevezetesen az evolúció gondolatával, aminek évmilliói és az utolsó száz év üres lapokon ejtett jelei közötti feszültség másfajta tartalommal tölti meg ezeket a képeket. Az üres oldalak, mentesülve a tartalom hordozásának kényszere alól, csak az idővel állnak perben. Miként mi, vagy Darwin. Vajon milyen üzenetet hozhat ez az üresség? Létezik-e a semmi? Van-e üresség? A Darwin Online sorozat középpontjában már nem a fény hordozta jelentés vizsgálata áll, mint az Egek fekete-fehér képein, ugyanakkor nem valaminek a hiánya, noha ez kézenfekvőnek tűnhet a képeket nézve; hanem az az üresség, amely, úgy tűnik, mégsem lehet üres. Czigány Ákosnak nagyon biztos keze és szeme van. A kép létrehozása számára már csak végső aktus, mert maga a mű sokkal előbb létrejött, kialakult, majd elvesztette minden szükségtelen elemét, hogy azután egy erősen redukált látványban koncentráltan ölthessen testet. A sorozat első darabjai, 2010. nyarán, Essenben mutatkoztak be, majd ősszel a 10. isztambuli vásáron és Chebben, egy kortárs magyar fotográfiai kiállítás keretében voltak láthatók. Idén a torinói NOPX galéria rendezett kiállítást a sorozatból és a portfólió látható volt a frankfurti Galerie Lothar Albrechtben is. „Szóval továbbra sem tudjuk, ki írt minket, stílszerűen: mely lapok átiratai vagyunk. Nem akarom azt állítani, hogy nem fontos kérdések ezek, és azt sem tartom kizártnak, hogy egyszer a saját erőnkből (nyilván Isten vagy valami könyv segítségével...) meg is lesznek válaszolva, biológiailag, teológiailag és filológiailag egyaránt igazolható módon. De ennek jelenkori hiányában térjünk vissza a tárgyunkat képező üres oldalakhoz (...). Tényleg nem tudom, talán a látásnak van, lesz egy külön története, mely a maga finom módján érintkezhet az evolúcióval, a teremtéssel, a megértéssel, de egészében valami mást képvisel: talán ennek egyik fejezete a Darwin-ciklus." - Németh Marcell: Natura non facit saltum (részlet) Megnyitó: 2011. szeptember 20-án 19.00 órakor. Bevezetőt mond: Somosi Rita művészettörténész. Látható: 2011. október 22-ig a Nessim Galéria Paulay Ede utcai termeiben.
A véletlen úgy hozta, hogy személyesen nem ismerték egymást, a képek már Farkas Aladár halála után készültek, 1983-ban, Budapesten. A képi találkozás mégis, azt mutatja, mennyi sok közös vonás van a két elkötelezett művész látásmódjában, A véletlen úgy hozta, hogy személyesen nem ismerték egymást, a képek már Farkas Aladár halála után készültek, 1983-ban, Budapesten. A képi találkozás mégis, azt mutatja, mennyi sok közös vonás van a két elkötelezett művész látásmódjában, társadalom és művészet megélésében. Nehéz korban éltek, magyar és francia gyökerekkel. A véletlen úgy hozta, hogy személyesen nem ismerték egymást, a képek már Farkas Aladár halála után készültek, 1983-ban, Budapesten. A képi találkozás mégis, azt mutatja, mennyi sok közös vonás van a két elkötelezett művész látásmódjában, A véletlen úgy hozta, hogy személyesen nem ismerték egymást, a képek már Farkas Aladár halála után készültek, 1983-ban, Budapesten. A képi találkozás mégis, azt mutatja, mennyi sok közös vonás van a két elkötelezett művész látásmódjában, társadalom és művészet megélésében. Nehéz korban éltek, magyar és francia gyökerekkel. Farkas Aladár, szobrász, szegény újpesti családban született hetedik gyereknek. Kezdetben ipariskolában tanul rajzolni, majd Párizsban a Beaux-Arts-ban lesz szobrászművész, s bár akkor sem találkoztak Lucien Hervével, azonos körökben mozognak, a fiatal értelmiségi bevándorlók életét élik mindketten. 1939-ben jön vissza Magyarországra, ahol részt vesz az ellenállási mozgalomban, majd kiküldik a szovjet frontra és csak 1945-ben, több év hadifogság után tér haza. A szolidaritás, az elnyomott népek közös sorsának mély, belső átélése vezeti el a koreai és a vietnámi háborúknak emléket állító szoborsorozataihoz. Legjobb munkái között a ancia-párizsi hatást mutató avant-garde szobrokat és rajzokat tartják számon az 1930-40-es évekből. Lucien Hervé eredeti nevén Elkán László, jómódú Hódmezővásárhelyi család gyermeke, 1928-ban előbb Bécsbe majd Párizsba megy tanulmányútra és 1930 körül választja a fényképész hivatást. A háborúban ő is fogságba esik, de sikerül megszöknie és a francia ellenállási mozgalomban éli túl a náci éveket. 1949-ben lesz Le Courbusier barátja és épületeinek elhivatott fényképésze. Halálakor, 2007-ben a világ egyik legismertebb és elismertebb fotográfusa. A két magyar származású művész egész életében hű maradt az ellenállási mozgalom kommunista ideáljához. Útjaik így kereszteződtek, a művészet, a sport szeretete és a szebb jövőbe vetett hit közös sorsukká vált.
Czigány Ákos Lucien Hervé és Rodolf Hervé- díjas fotóművész "Egek" című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Budapesti Francia Intézetben 2011 január 15-től február 18-ig. Megnyitó: 2011 január 14-én, pénteken 18 órakor Bevezetőt mond: Böröczfy Virág művészettörténész, szerkesztő Czigány Ákos Lucien Hervé és Rodolf Hervé- díjas fotóművész "Egek" című kiállítását tekinthetik meg az érdeklődők a Budapesti Francia Intézetben 2011 január 15-től február 18-ig. Megnyitó: 2011 január 14-én, pénteken 18 órakor Bevezetőt mond: Böröczfy Virág művészettörténész, szerkesztő
Rodolf Hervé alkotásaiból a Fotóhónap 2010 keretében az Országos Széchényi Könyvtár mutat be egy válogatást.Megnyitó: 2010. november 9-én, 15,00 órakor Megnyitja Beke László és Müller Péter Sziámi Rodolf Hervé alkotásaiból a Fotóhónap 2010 keretében az Országos Széchényi Könyvtár mutat be egy válogatást. Megnyitó: 2010. november 9-én, 15,00 órakor Megnyitja Beke László és Müller Péter Sziámi Rodolf Hervé 1957. május 2-án született Párizsban. Fiatalon vette kezébe a fényképezőgépet, édesapja példája nyomán, de míg Lucien Hervé a konstruktív képalkotást választotta, Rodolf önálló fotográfusi nyelvét a szürrealizmus és az expresszionizmus inspirálta. Első kiállítását 19 évesen rendezte. Normákat nem tűrő, lázadó természete iskolás korától kezdve kitaszította a hagyományos keretekből, de annál inkább otthonra lelt az invenció, a szabad alkotás terén, annak művelői között. 1989-ben fotósorozatot készített a 200 éves Eiffel-toronyról, melynek felvételei önálló kiadásban jelentek meg. Fotóin motívumait sokszorosította, átfestette, el- és szétmosta, a nonfigurativitásig bontotta, gyökeresen megváltoztatva fogalmazta újra. Nyitott volt a legújabb technikák iránt, kísérletező kedve és kezdeményező készsége sohasem csillapodott. Korán került a kezébe a digitális fényképezőgép, a digitális technika egyik legkorábbi művelőjének tarthatjuk. A polaroid lehetőségeit eredeti módon tovább tágította: egy időben a „polaroidkirály” elnevezéssel illették. Minden eszközével a kifejezés végsőkig való felfokozására törekedett, minden művészeti ág, az alkotás, a kifejezés mindenáron vonzotta. A vizuális művészeti ágak, a fotó, a videofilm, az elektrografika, a kollázs és a festészet művelése mellett plakátokat tervezett (Nemzetközi Mail Art Kiállítás, Kassák Múzeum, Budapest; Burle-Marx kiállítás, Párizs). 1989-ben, a rendszerváltás évében a Vasarely Múzeumban rendezett kiállítása kapcsán érkezett Budapestre. Ideköltözött, bekapcsolódott a születőben lévő underground művészvilágba. Felvételei az Árnyékkötők, Laza lapok, Magyar Műhely, Fotó, Fotóművészet, Nagyvilág, Pompeji oldalain jelentek meg. Ez a mindenre elszánt, mindent végigélő művész úgy bánt a művészi alkotással, mint az élettel, mint ahogy a saját életét is élte. Hogy ma nincs már köztünk, felfokozott intenzitású alkotásai szinte megmagyarázzák. 2010 őszén éppen 10 éve, hogy a Montparnasse temetőben nyugszik. Emlékére szülei díjat alapítottak, mely fiatal magyar és francia fotóművészeket támogat. A díj 4. átadása az idén ősszel várható. Országos Széchényi Könyvtár www.oszk.hu Budai Vár, bejárat az Oroszlános udvar felől, Szent György tér 4–6. Nyitva tartás: kedd–szombat 10–19 óra között
A hódmezővásárhelyi Emlékpont ad otthont Lucien Hervé kiállításának 2010. november 6. – december 20. között, Andrássy út 34. Lucien Hervé az építészetet új nyelven szólaltatta meg – vallják az építészek és tolmácsolják a világhírű fotóművész felvételei. Ezúttal egy kisebb kollekció tér haza szülővárosába egy magyarországi alapítvány jóvoltából. Itáliai és francia reneszánsz építmények tiszta geometriái elevenednek meg. A magángyűjtemény képeit portrék és hazai közgyűjteményekben őrzött fotográfiák egészítik ki, továbbá a művész emlékét idéző kísérőprogramok. A hódmezővásárhelyi Emlékpont ad otthont Lucien Hervé kiállításának 2010. november 6. – december 20. között, Andrássy út 34. Lucien Hervé az építészetet új nyelven szólaltatta meg – vallják az építészek és tolmácsolják a világhírű fotóművész felvételei. Ezúttal egy kisebb kollekció tér haza szülővárosába egy magyarországi alapítvány jóvoltából. Itáliai és francia reneszánsz építmények tiszta geometriái elevenednek meg. A magángyűjtemény képeit portrék és hazai közgyűjteményekben őrzött fotográfiák egészítik ki, továbbá a művész emlékét idéző kísérőprogramok. Megnyitó 2010. november 5-én, 17,00 órakor Megnyitja Szamódy Zsolt, a Magyar Fotóművészek Szövetsége elnöke Nyitva tartás kedd–vasárnap 10–18 óra között, hétfőn szünnap
Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26 Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig Helyszín: Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26 Megtekinthető: keddtől péntekig 14-18 óráig
A pályázat célja, hogy a beérkezett pályaművekből megrendezésre kerülő kiállításon bemutatkozzon Óbuda-Békásmegyer. A pályázat célja, hogy a beérkezett pályaművekből megrendezésre kerülő kiállításon bemutatkozzon Óbuda-Békásmegyer. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata fotópályázatot hirdet két kategóriában: amatőr és profi fotográfusok számára. A pályázat célja, hogy a beérkezett pályaművekből megrendezésre kerülő kiállításon bemutatkozzon Óbuda-Békásmegyer, sőt ezen túlmutatva Lucien Hervétől kölcsönvett idézetet továbbgondolva - „A fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelőerőt... Nem elég, ha csupán emlékeztetőül szolgál.” - az Önkormányzat reméli, hogy a beérkező fotók tükrözik majd a kerület természeti és építészeti szépsége mellett az óbuda-békásmegyeri polgárok életét, a portrék által bepillantást nyerhetünk majd abba, hogy a kerületiek miért is szeretnek itt élni, miért választják az emberek Óbuda-Békásmegyert szabadidejük eltöltésére, azaz miben rejlik a kerület vonzereje. A pályázati felhívás határideje 2010. február 28., ezen határnapig várja az Önkormányzat a pályaműveket, amelyek lehetnek - a teljesség igénye nélkül - műemlékfotók, portrék, események, tájképek, természetfotók, hangulatképek, városképek. A cél, hogy a szemlélőt elgondolkoztassák. *** Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat „az én Óbudám” című fotópályázata „A fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelőerőt... Nem elég, ha csupán emlékeztetőül szolgál.” Lucien Hervé Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata életkortól és lakóhelytől függetlenül „az én Óbudám” címmel fotópályázatot hirdet két nevezési kategóriában: I. kategória: profi fotográfusok /igazolás csatolása szükséges/ és II. kategória: amatőr fényképészek részére. A pályázat választott mottója: „A fotó arra hivatott, hogy felrázza a képzelőerőt... Nem elég, ha csupán emlékeztetőül szolgál.” Lucien Hervé. A pályázatra csak olyan képek nevezhetők be, melyeket a pályázó maga készített. A pályázat témája kötött: Óbuda-Békásmegyer bemutatása. A pályázat célja, hogy az alkotó saját szemszögén keresztül mutassa be a kerületet, a fotó/fotók tükrözzék, hogy mit jelent a pályázó számára Óbuda-Békásmegyer. A beküldésre kerülő képek ábrázolhatják a kerület természeti és építészeti szépségét, az óbuda-békásmegyeri polgárok életét, az esetleges portrék bepillantást nyújthatnak abba, hogy a kerületiek miért is szerethetnek itt élni, miért választják az emberek Óbuda-Békásmegyert szabadidejük eltöltésére, azaz miben rejlik Óbuda-Békásmegyer vonzereje. A pályaművek lehetnek ezért - a teljesség igénye nélkül - műemlékfotók, portrék, események, tájképek, természetfotók, hangulatképek, városképek stb. A résztvevő a pályázati anyag elküldésével automatikusan elfogadja a pályázati feltételeket. A pályázó a nevezési lap kitöltésével tudomásul veszi, hogy a beküldött képek elkészítésével vagy azok nyilvános bemutatásával okozott esetleges személyiségi és szerzői jogsértésért minden felelősség a pályázót terheli, beleértve a jogsértéssel bekövetkező anyagi felelősséget is. A pályázatra szerzőnként max. 3 db, bármilyen technikával készült monokróm, vagy színes fotó adható be, melyből a zsűri az általa legjobbnak ítélt pályaművet értékeli. A pályamű beadásánál figyelembe kell venni, hogy a beküldött fotót papíralakban és digitális formában /CD, legalább 6 Mpixel, 300 dpi - kép felbontás/ is be kell nyújtani. A papírkép mérete kötetlen, a hordozó: fotókarton, amelynek mérete 30x40 cm, vastagsága max. 2 mm. A kép nem tartalmazhat keretet, dátumot, vagy más, nem oda tartozó feliratot, szimbólumot, továbbá nem lehet képszerkesztővel átformált, átalakított kép sem (kivéve, a színesből fekete-fehér tónusúvá alakítást). A pályamű hátoldalán nézethelyesen a jobb alsó sarokban kell feltüntetni a pályamű jeligéjét, a kép címét és a nevezési lappal egyező sorszámot. A kép készítője jelige alapján lesz azonosítható. A digitális formátumnál a file név: jelige és monogram. A kép címét, a szerző nevét, pontos lakcímét (telefon, e-mail, stb.), életkorát /születési év/ és a fotó jeligéjét a pályázati felhíváshoz tartozó nevezési lapon kell feltüntetni. A nevezési lapot lezárt borítékban kérjük elhelyezni, a borítékon a jeligét kell feltüntetni. A beérkező pályaműveket egy 5 fős zsűri (2 fotóművész, 2 festőművész, valamint egy, az Önkormányzatot képviselő személy) értékeli. A zsűri joga, hogy a képeket elfogadja, elutasítsa, illetve díjazza, a zsűri döntése végleges és megtámadhatatlan, döntése a nevezési lapra is felkerül. A zsűri egyöntetű véleménye estén a díjak visszatarthatók. A zsűri döntése alapján mindkét kategóriában I-III. díj kerül kiosztásra, a díjazásban részesülő alkotók között helyezési rangsor szerinti arányban bruttó 600.000 Ft pénzjutalom kerül kiosztásra, de a zsűri dönthet továbbá úgy, hogy a legjobb 18. év alatti pályázót különdíjban részesíti. A pályázatra beküldött, a zsűri által elfogadott pályaművek részt vesznek az Óbudai Társaskörben megrendezésre kerülő kiállításon. Továbbá a pályázatra beküldött, a zsűri által elfogadott fotókból az Önkormányzat kiadványt készíthet, s a képeket a kerület honlapján is megjelentetheti. A pályázó a nevezési lap kitöltésével hozzájárul ahhoz, hogy beküldött fotóját az Önkormányzat - a felsorolt három módon - térítésmentesen hozza nyilvánosságra. Óbuda-Békásmegyer Önkormányzata a díjazott pályaműveket megtartja, ezek a pályaművek a későbbiekben a Polgármesteri Hivatalt hivatottak díszíteni. A pályázat beküldési határideje: 2010. február 28. Zsűrizés /nem nyilvános/: 2010 márciusa Kiállítás megnyitó és eredményhirdetés: 2010. április 8. 17 óra Helyszín: Óbudai Társaskör /1036 Budapest, Kiskorona u. 7./ A pályaművet a nevezési lappal együtt postai úton a következő címre kérjük eljuttatni: Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Polgármesteri Hivatal Oktatási és Kulturális Főosztály 1033 Budapest, Laktanya u. 4. A borítékon kérjük feltüntetni: „az én Óbudám” - fotópályázat A rendező a pályázati anyagot a legnagyobb gondossággal kezeli, az esetleges postai sérülésekért felelőséget nem vállal. A pályázó papírképének visszajuttatása előzetes egyeztetés után, személyes átvétellel történik, erre előreláthatólag 2010 májusában kerül sor. A digitális formában benyújtott elfogadott pályaművek az Önkormányzat tulajdonában maradnak. A pályázatról további felvilágosítást nyújt: Borbély Rita kulturális referens /tel: 437-8834, e-mail: borbely.rita@obuda.hu
Helyszín: Nagy Gyula Galéria (Lovas, Fő út 12.) Megnyitja Kerényi József DLA Kossuth- és Ybl-díjas építész Helyszín: Nagy Gyula Galéria (Lovas, Fő út 12.) Megnyitja Kerényi József DLA Kossuth- és Ybl-díjas építész
Helyszín: Mai Manó Ház I. emeleti kiállítótermei (Budapest V., Nagymező u. 20. Megnyitja Jérôme Bloch kulturális attasé, a Francia Intézet igazgató-helyettese és Csizek Gabriella, a kiállítás kurátora, a Mai Manó Ház művészeti vezetője A vendégeket köszönti Horváth Csaba főpolgármester-helyettes Megtekinthető: minden hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** Helyszín: Mai Manó Ház I. emeleti kiállítótermei (Budapest V., Nagymező u. 20. Megnyitja Jérôme Bloch kulturális attasé, a Francia Intézet igazgató-helyettese és Csizek Gabriella, a kiállítás kurátora, a Mai Manó Ház művészeti vezetője A vendégeket köszönti Horváth Csaba főpolgármester-helyettes Megtekinthető: minden hétköznap 14-19 óráig, hétvégén és ünnepnap 11-19 óráig *** A Mai Manó Ház egyik - éveken átívelő - kiállítás sorozata a Magyarországon született, bár a későbbiek során már más nemzethez tartozóként is híressé, világhíressé vált fotográfusok műveinek bemutatása (Kati Horna polgárháborús képei (1999), Müller Miklós Visszatekintés (2006), Brassai Gyulus Brassai fotográfiák és dokumentumok (2007)). Művészi pályájuk gyökerei Magyarországhoz köthetők, míg kibontakozásuk már választott hazájuk hatásaival és az addig megtett út élményeivel ötvöződve lett a nemzetközi fotótörténet része. A világhírűek közül egy, a nemrég elhunyt (2007. június 26.) LUCIEN HERVÉ, akit az építészeti fotográfia megújítójaként ismerhetünk. Most az Ő életművének egy-egy töredékét - válogatva párizsi képsorozatából és franciaországi művészek portréiból - mutatjuk be a nagyközönségnek. A kiállításban párhuzamba állított két téma, a városképek illetve a portrék megrajzolják egységes alkotói stílusát. Választ adhatnak arra, a talán sosem feltett kérdésre, hogy miként is jelenítette meg ’saját’ városát, Párizst, ahol élt, ahonnan elindult utazásaira és ahova visszatért. Azt a helyet, ahol mindennapjait töltötte. Életművéből még sosem válogattak e szempont szerint. Így akik ismerik meghatározó stílusát és iskolateremtő képeit, azok számára is meglepetéseket tartogat a most bemutatott válogatás. Akik pedig nem találkoztak még műveivel, új meglepő perspektívából láthatják, az akár már ismert párizsi helyeket, építményeket (Champs Elysées, Eiffel-torony...). A portrék betekintést engednek a ’francia művészvilág’ nagy alakjai közé. Arcképeket láthatunk többek között az ott élő, vagy akár a csak rövidebb ideig Párizsban tartózkodó magyar művészekről, értelmiségiekről (Anna Mark, Ligeti György, Rozsda Endre, Kassák Lajos, Fejtő Ferenc). Az építészet nagyjai (Le Corbusier, Marcel Brauer...) mellett, pedig a kor meghatározó képzőművésze Henri Matisse is megjelenik. A figyelmes szemlélő számára kibontakozik egy nagyformátumú személyiség gondolati világa, akinek mindig volt bátorsága saját útját járni, érzékenységét, nyitottságát képekben megmutatni. Mindazt - ami meghatározta választásait, életminőségét, lázadó személyiségét, új szabályokat alkotó, igazságkereső magatartását. Lucien Hervé különlegessége abban rejlik, ahogy az építészet filozófiáját látja és teszi láthatóvá fotográfiában mások számára is. Abban, ahogy képes volt együtt lélegezni az építészeti formákkal és olyan konstellációt látott meg a természetes környezet és az épített terek vagy akár azok formái között, amely néha még magát az építészt is meglepte. A részletekben rejlő teljességet egyszerű, tiszta eszközökkel ragadta meg. A fény közeli barátja lehetett vagy - felesége szerint - egyszerűen a zsebében hordta, mert az, kompozícióinak, képei szerkezetének alapszintű formálója. Sok adósságunk van még Vele szemben (is), és bár ez a kiállítás nem az első lépés, még van mit tennünk. Csizek Gabriella művészeti vezető A kiállított leveleket válogatta: Gebauer Imola művészettörténész A kiállításhoz kapcsolódóan Seres Szilvia LUCIEN HERVÉ-PORTRÉ című filmjét vetítjük. A kiállítás létrejöttéért hálás köszönet Judith Hervé-nek Létrehozásáért köszönet: Sandly Orsolya, Bán Dávid, Sarkantyu Illés „1910-ben születtem Magyarországon. 1929-ben Párizsba mentem. Életem elég kemény volt. Mindenféle mesterséggel foglalkoztam s közben el kellett hagynom a zenét, mind álmaimat. Ebben a korszakban, ifjúságom első felében igen sokat sportoltam, még birkózóbajnok is voltam. Nem annyira hiúságból, mint inkább azért, mert az egyszerű emberi környezetben bátorságból és emberi méltóságból ugyanolyan leckéket vehettem, mint amit Bartók Béla környezetében megéreztem. Sok mindenfélével kellett foglalkoznom: voltam banktisztviselő, modellkészítő szabászatban, ügynök, épületfestő, számvevő, titkár, újságíró, aligazgató napilapnál, idegenvezető, és a többi. Mindezek a tapasztalatok emberileg gazdagítottak. A fogságban rajzolni kezdtem, majd szökésem után festeni. 1948-ban kezdtem fényképezni. 1949-ben Le Corbusier azt írta nekem, hogy „önnek építészlelke van”. Azóta vagyok az ő fényképésze. Nagyon sokat utaztam és mégis, ha egy kisvárosban találom magam, legyen az akár Szíriában, akár Franciaországban, boldog vagyok, idegen vagyok, és minden meglep. Számomra az építészet is az Embert jelenti. Az Embert, akit mindenben keresek, még akkor is, ha fényképeimen legtöbbször elkerülöm” Lucien Hervé (katalógus, 1966. Paul Valéry kiállítás) Lucien Hervé életműve (Hódmezővásárhely, 1910 - Párizs, 2007) Az illegalitásban kapta a Hervé nevet, amihez azóta is ragaszkodik. Mára már senki nem szólítja valódi nevén, talán ő maga is csodálkozna. Bár 1928 óta él külföldön, csak az 1949-es év hozta meg számára a várva várt sikert. Ekkor készítette el azt a 650 felvételt Marseille-ben a Le Corbusier tervezte Unité d’Habitationról, amelynek láttán a világhírű építész ezt írta neki: „önben egy építész lelke lakik”. Alig múlt nyolc éves, amikor zsidó nagypolgári családjával Hódmezővásárhelyről Budapestre költözött. Apja, Elkán Lajos bőrnagykereskedő, két évre rá meghalt. Hervé fiatalkorában muzsikált és intenzíven sportolt, többszörös birkózóbajnok volt. "Megtanultam, hogy az életben az egyenlőtlen helyzetekben is fel kell venni a küzdelmet.” A reáliskola befejezése után Bécsbe utazott. „Én mindenáron el akartam kerülni hazulról. Bécsben ugyan nagyon keveset jártam be a Közgazdasági Egyetemre, szívesebben mentem a Technische Hochschuléba rajzolni. Azonkívül sokat udvaroltam és jártam koncertekre.” Egy évet töltött ott, majd 1929-től Párizsban élt. Két évig a Patou Divatháznak tervezett modelleket. Részt vett a CGTU szakszervezet magyar szárnyának irányításában Zalka Mátéval, Tarr Imrével, Lőwy Gézával. Tagja lett a francia kommunista pártnak. Előbbiből aztán frakciózás vádjával 1938-ban kizárták. „Egy párizsi barátom azzal a javaslattal állt elő, hogy dolgozzam együtt az unokaöccsével, aki fotós, és éppen akkor érkezett Pestről. Talán együtt tudnátok riportokat készíteni. Te írhatnál, ő meg fényképezhetne.” A fotóst Müller Miklósnak - Nicolas Mullernek hívták, s a Marianne magazinnak kezdtek közösen dolgozni 1938-ban. Kapcsolatuk addig tartott, míg a háború fenyegetése elől, Müller kivándorolt Tangerba. „Egyedül maradtam. Nem szerettem volna elveszteni a munkát, s nem vallottam be, hogy a társam elment, s folytattam a riportok készítését Müller név alatt. Kölcsöngéppel, kölcsönnévvel fényképeztem.” A második világháborúban katonaként szolgált, rádiósnak képezték ki. Egy ideig Párizsban maradt, sőt fotózhatott is, képei a Vu-ben, a Picture Pos-tban és a Match-ban jelentek meg. 1940. június 4-én Dunkerque-nél német fogságba esett. A németországi fogolytáborban festeni kezdett. Kalandos módon megszökött, Grenoble-ban csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz, később visszatért Párizsba. 1947 óta hivatásos fényképész. 1948-ban Budapesten és Párizsban állította ki festményeit. 1949-ben zajlott le élete döntő találkozása Le Corbusier-vel. Ettől kezdve az építész haláláig (1965) ő volt a fényképésze. Dolgozott Gropius-nak, Breuer Marcellnek, Nervinek, Niemeyernek is. A Carré Bleu című építészeti folyóirat szerkesztőségi tagja, munkatársa több nemzetközi építészeti folyóiratnak : Architecture Aujourd’hui, Architectural Design, Domus stb. Mint a fentiekből kitűnik, elsősorban építészeti fotóival lett ismertté, de humán tárgyú és absztrakt fényképeiből is több kiállítást rendezett Franciaországban és külföldön. Írásai és albumai megjelentek magyar, francia s számos idegen nyelven Munkáit megtalálhatjuk a legnagyobb francia, magyar és nemzetközi közgyűjteményekben. Fia, Rodolf Hervé - Elkán Dániel Rodolf (Párizs, 1957 - 2000) - is képző- és fotóművész, aki felváltva élt és alkotott Budapesten és Párizsban. (Kincses Károly: Fotográfusok - made in Hungary. Akik elmentek/akik maradtak, 1998., módosítva 2008-ban) A kiállítás támogatói: Francia Intézet, ELLE
Helyszín: Szépművészeti Múzeum (Budapest XIV, Hősök tere) (Benne: A "Fotográfia és Politikai test" c. nemzetközi konferenciasorozat magyarországi előadásainak írott, válogatott és szerkesztett változata.) A lapszám bemutatót bevezeti: Karádi Éva (Lettre, folyóirat főszerkesztő) A bemutatót kísérő vetített képes kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Barakonyi Szabolcs (Lucien Hervé díjas fotóművész) Csizek Gabriella (kurátor, a Mai Manó Ház művészeti vezetője) Csontó Lajos (Munkácsy díjas képzőművész) Helyszín: Szépművészeti Múzeum (Budapest XIV, Hősök tere) (Benne: A "Fotográfia és Politikai test" c. nemzetközi konferenciasorozat magyarországi előadásainak írott, válogatott és szerkesztett változata.) A lapszám bemutatót bevezeti: Karádi Éva (Lettre, folyóirat főszerkesztő) A bemutatót kísérő vetített képes kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Barakonyi Szabolcs (Lucien Hervé díjas fotóművész) Csizek Gabriella (kurátor, a Mai Manó Ház művészeti vezetője) Csontó Lajos (Munkácsy díjas képzőművész) Csoszó Gabriella (fotóművész, Kontakt Fotóművészeti Kurzusok művészeti vezetője) A beszélgetést vezeti: Horányi Attila (a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem tanára) A beszélgetés témája a "Lélek és Test" - Kertésztől Mapplethorpe-ig, a fotográfia nagymestereinek szemével" c. kiállításhoz kapcsolódva
Helyszín: Ludwig Múzeum, Művészetek Palotája, I. emelet, előadóteremBudapestRendező: Seres Szilvia, Vágó: Sass Péter, Zene: Bereznyei Róbert (Tigrics)Gyártó: Fórum Film Alapítvány,(50 perc, színes)A filmet bevezeti Gebauer Imola, művészettörténész Helyszín: Ludwig Múzeum, Művészetek Palotája, I. emelet, előadóteremBudapestRendező: Seres Szilvia, Vágó: Sass Péter, Zene: Bereznyei Róbert (Tigrics)Gyártó: Fórum Film Alapítvány,(50 perc, színes)A filmet bevezeti Gebauer Imola, művészettörténész
A díj célja, hogy egy 25-43 éves fényképészek művészi munkáját jobban megismertesse. A 2004. évi pályázat témája "Az ember és környezete". A pályázaton résztvehetnek mindazok a fiatal fotósok, akik legalább 3 éve Franciaországban, vagy Magyarországon élnek, állampolgárságtól függetlenül.Egy újabb fotó-díj kerül kiosztásra a 2004-es párizsi Fotó Hónap keretébenLucien Hervé és felesége Judith kezdeményezésére, fényképész fiúk Rodolfemlékére, egy új fotó-díjjal jutalmazza egy hivatásos, fiatal fotós munkáját. A díj célja, hogy egy 25-43 éves fényképészek művészi munkáját jobban megismertesse. A 2004. évi pályázat témája "Az ember és környezete". A pályázaton résztvehetnek mindazok a fiatal fotósok, akik legalább 3 éve Franciaországban, vagy Magyarországon élnek, állampolgárságtól függetlenül.Egy újabb fotó-díj kerül kiosztásra a 2004-es párizsi Fotó Hónap keretébenLucien Hervé és felesége Judith kezdeményezésére, fényképész fiúk Rodolfemlékére, egy új fotó-díjjal jutalmazza egy hivatásos, fiatal fotós munkáját.A díj célja, hogy egy 25-43 éves fényképészek művészi munkáját jobban megismertesse. A 2004. évi pályázat témája >> Az ember és környezete <<A pályázaton résztvehetnek mindazok a fiatal fotósok, akik legalább 3 éve Franciaországban, vagy Magyarországon élnek, állampolgárságtól függetlenül.A Lucien Hervé és Rodolf Hervé díjat a párizsi építészeti fóiskolával (Ecole Spécial d.Architecture de Paris - ESA) együttműködésben ítélik oda.Az ESA nagy jelentóséget tulajdonít annak, hogy a fényképészet méltó helyet foglaljon el a jövő épitészeinek kultúrájában.A pályázatok elbírálása két lépcsőben zajlik. Felkért személyiségek javaslatai alapján, a zsűri 2004. szeptember 8-án választja ki adíjazottat. Kizárólag a felkért személyiségek által elóterjesztett pályázatok kerülnek a zsűri elé.A díj átadására 2004. november 4-én kerül sor a zsűri és a felkért személyiségek jelenlétében, a díjazott kiállításának megnyitásakor az ESAgalériájában (254, boulevard Raspail, Paris). A kiállítás 2004. december 3-ig tart nyitva.A díjazott jutalma 6000 Euro, egy a munkáiból készült kiadvány (Editions Filigranes) és a párizsi ESA.ban megrendezett kiállítás.Kontakt: Judith HervéTel: 00 33 1 47 27 20 65E-mail: o.sandly@wanadoo.frFIGYELEM:A pályázat végeként megjelölt időpont minden valószínűség szerint pontatlan. Kérjük, hogy pontosítás céljából forduljon Judith Hervéhez a feni elérhetőségeken.Felkért személyiségek:Gabriel Bauret, újságiró és műkritikusDominique Gaessler, a Trans Photographic Press Kiadó igazgatójaPatrick Le Bescond, a Filigranes Kiadó igazgatójaArmelle Canitrot, újságiró, La Croix fényképészeti részlegének felelőseHervé Le Goff, újságiróMagali Jauffret, újságiróKincses Károly, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatójaPőcze Attila, a Vintage Galéria igazgatójaZSŰRILucien HervéJudith HervéAgn.s b. styliste és galeristaPierre Borhan, történész és iróDidier Brousse, a Camera Obscura Galéria igazgatójaGilles Mora, tanár, sorozat felelős a Seuil KiadónálFrancoise Morin, kiadó, Ville OuverteAlain Pélissier, az Ecole Spéciale d.Architecture (ESA) igazgatójaFrancoise Reynaud, Musée Carnavalet Fénykészeti Részlegének igazgatójaBarbara Shapiro, építészettörténész, tanárGuy Vacheret, fényképész, az Ecole Spécial d.Architecture tanára
Gáti György - az André Kertész ösztöndíj nyerteseként - két hónapon keresztül fotografált Franciaország-szerte 2003 nyarán. Galériánk ebből az anyagból válogatott.Gáti György, a szelíd újító Gáti György - az André Kertész ösztöndíj nyerteseként - két hónapon keresztül fotografált Franciaország-szerte 2003 nyarán. Galériánk ebből az anyagból válogatott.Gáti György, a szelíd újítóJáték, tanulás és munka. Sokak életében menthetetlenül különválnak. Amint elkezdődik a hivatalos értelemben vett tanulás időszaka, végetér a játék. A játék, ami a világ és saját személyiségünk megismerésének és tökéletesítésének egyik leghasznosabb eszköze. Aztán elkezdődik a munka, és azzal végetér a szisztematikus, a közvetlen önérdektől mentes tanulás időszaka, a játék pedig akkorra már a gyermekkor egyre elmosódottabb mesevilágába vész.Mennyit veszítünk pedig azzal, hogy lemondunk a játékról és az intenzív tanulásról! Akkor érthető ez igazán, ha olyan emberrel találkozunk - művészek és tudósok között vannak ilyenek szép számmal -, akinél e három tevékenység úgy épült egymásra, hogy mindegyik megörződött, és egy-egy életszakaszban, egy-egy újat próbálásban szabad teret kapnak. Megkockázatom, újító művész játékosság és intenzív tanulás nélkül nincs is.Nézzük Gáti György műveit! Ahhoz, hogy valaki a tükröződések apró, huncut, szinte rejtett szépségeit észrevegye, olyan odaadó figyelemmel, annyi feleslegesnek látszó bámészkodással kell töltenie a munkájának nagy részét, amilyennel csak gyerekek képesek bámulni a világot. Hogy megértsék, hogy beletanuljanak. Ahhoz, hogy valaki a fények és színek rafináltan meghökkentő kompozícióit fényképpé transzformálja, sok tucat játékos kísérletet kell előbb lefolytatnia. Ahhoz, hogy valaki Lucien Hervé fürdőszobájában Hervé és a vele szorosan összefüggő modern építészet szellemét és stílusát idéző, ám mégsem XX., hanem már XXI. századi képet készítsen, nagyon is komoly, de nem komor felnőttkori tanulmányokat kell elvégeznie.Ha játék, tanulás és munka harmonikusan összetartozik, akkor a művek nagy energiát felemésztve ugyan, de mégsem kínok között születnek. Az ilyen alkotó ember tevékenységét nem az elhullajtott verejték hektóival mérik. Az ilyen embernek valahogy megy a munka. Nem dühöng, nem szenved, nem jajgat.Az ilyen alkotó előbb-utóbb kitalál valamit, új utakra téved, vagy inkább talál. Nem akarja ő dühösen elsöpörni a régit, csak egy kicsit játszik vele, forgatja, szétszedi, és amikor újra összerakja, az már nem pontosan olyan, mint előtte volt. Ilyenek a szelíd újítók. Játékosak és tanulékonyak, meg folyton dolgoznak, mint Gáti György is.Szarka Klára
Lucien Hervének azon fényképeiből, amelyeket a magyar származású világhírű fotóművész Pere Coutier dominikánus szerzetes emlékére készített.Helyszín: Pannonhalmi bencés apátság, Tetőtéri Galéria Lucien Hervének azon fényképeiből, amelyeket a magyar származású világhírű fotóművész Pere Coutier dominikánus szerzetes emlékére készített.Helyszín: Pannonhalmi bencés apátság, Tetőtéri Galéria
Lucien Hervé felvételei Marcell Breuer párizsi Unesco székházának építésérőlBreuer Marcell születésének 101. évfordulóján egy Lucien Hervé fotósorozatot mutat be az N&n Galéria a párizsi UNESCO székház építéséről (1953-1958). Az épületet Breuer Marcell és Bernard Zehrfuss tervezte, szerkezettervezője Pier Luigi Nervi. Hervé - állami megbízás keretében - az építészeti együttes építését éveken át, heti rendszerességgel kísérte figyelemmel és készített róla több ezer felvételbol álló sorozatot. Lucien Hervé felvételei Marcell Breuer párizsi Unesco székházának építésérőlBreuer Marcell születésének 101. évfordulóján egy Lucien Hervé fotósorozatot mutat be az N&n Galéria a párizsi UNESCO székház építéséről (1953-1958). Az épületet Breuer Marcell és Bernard Zehrfuss tervezte, szerkezettervezője Pier Luigi Nervi. Hervé - állami megbízás keretében - az építészeti együttes építését éveken át, heti rendszerességgel kísérte figyelemmel és készített róla több ezer felvételbol álló sorozatot.A Marcell Breuer - Lucien Hervé - Unesco kiállítás 60 db Hervé fotográfiát, kontaktot, negatívot mutat be (ebb?l 30 nagyítás a mester által szignált) - az UNESCO székház építési folyamatát. Az építés közben készült sorozat a világon most először kerül bemutatásra. Az elkészült épületeket már számos építészeti és fotó-könyv publikálta.A kiállított anyagból a már megszokott kiskatalógus mellett ezúttal egy kétnyelvű, 80 oldalas könyv is megjelenik. A könyvet Halas István tervezte, a nyomtatás a HTSART nyomdában készül."Ez a Lucien Hervé fotóiból gondosan összeállított gyűjtemény, a párizsi UNESCO székház építkezésének különböző állomásait mutatja be. Mozaikok. A könyv távolról sem akarja az építkezés egész történetét végigkövetni és dokumentálni. Nemcsak azért nem, mert a több ezer elkészült fotóból kizárólag egy maroknyit közölhet, hanem mert Hervé nem mesél történeteket. Hervé fotóival megállítja az időt, s a folyamatból kiragadott, megismételhetetlen pillanatot úgy rögzíti, hogy abból önálló, egyedi alkotás jöjjön létre. Hervé azonban, megszakítva a folytonosságot, paradox módon, egyben a folyamatra is utal. Az elkészült pillanatképeivel azt a végtelen folyamatot idézi fel, amely már a tervezés, az építkezés előtt elkezdődött, s amely az épület elkészülte után sem ér véget." - írja a könyv bevezető tanulmányában Batár Attila.Breuer Marcell (1902-1981) a 20. századi építészet és design egyik legjelentősebb alkotója, Pécsett született, magyar származású alkotóként vált világszerte ismertté. Teljes neve Breuer Marcell Lajos. Közeli ismerősei Lajkónak szólították idehaza és külföldön is: "Lajkó" néven szignálta a Bauhausban 1922-ben festett akvarelljét; Lajkó néven emlékezett meg róla halála után egykori tanítványa I. M. Pei, kínai származású építész New Yorkban, a Whitney Múzeumban 1981. szeptember 21-én tartott emlékülésen. Nevére a világon mindenütt rendszeresen hivatkoznak szakmai könyvek, kiadványok. A világ számos pontján megemlékeztek róla tavaly születésének 100. évfordulóján.Lucien Hervé (Elkán László, Hódmezővásárhely, 1910.) magyar származású fotóművész, akinek életművével tavaly Székesfehérváron ismerkedhetett a közönség. 1929 óta Franciaországban él. 1949-óta Le Corbusier és más építészek fotósa (Aalto, Breuer, Gropius, Kenzo Tange, Nervi, Niemeyer). A kortársak mellett az építőművészet történetének legkülönbözőbb korszakait - az ókortól kezdve, az indiai és japán építészeten keresztül napjainkig - örökítette meg felvételein. A Carré Bleu című építészeti folyóirat munkatársa. Megkapta a francia becsületrendet. Nevét ma már a világhírűvé vált magyar származású fotóűm vészek, Brassai, Capa, Kertész, Moholy-Nagy között említik. "Lucien Hervét az építészet fotósaként tartják számon, de pontosabbnak tűnik, ha a fotóművészet építészének nevezzük. Hervé képei következetesen újraértelmezik az építészetet." írja róla Batár Attila.A kiállítás az N&n galéria nagy mestereket bemutató sorozatának része. Eddig két Bauhaus mester, Preisich Gábor és Molnár Farkas életművét dolgozták fel, a mostani bemutató így kapcsolódik az építészgaléria éves kiállítási rendjébe.Helyszín: N&N GalériaCím: 1065 Budapest, Hajós u. 39.Telefon: (1) 332-1883Látogatható: 10-18h-ig, illetve előzetes bejelentkezés alapján bármikor.