Kálmán Kata

KÖZELÍTÉSEK Hevesy Iván munkásságához - KONFERENCIA

KÖZELÍTÉSEK Hevesy Iván munkásságához Konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum és a Magyar Fotótörténeti Társaság szervezésében Program 10.00–10.15 Köszöntők E. Csorba Csilla, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke Szeredi Merse Pál, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum igazgatója 10.15–11.45 1. szekció: Hevesy Iván a tömegművészetről Elnök: E. Csorba Csilla Lénárt Tamás: Hevesy útja a fotográfiához Csatlós Judit: Szociofotó, munkásfotó, dokumentum Bagdi Sára: Hevesy Iván a kollektív művészeti gyakorlatokról 11.45–13.00 Ebédszünet 13.00–14.30 2. szekció: Hevesy és kortársai: fotóművészet és -elmélet Elnök: Bán András Tóth Balázs Zoltán: Hevesy fotóelmélete nemzetközi kontextusban E. Csorba Csilla: Kálmán Kata arcai Szeredi Merse Pál: Bortnyik Sándor fotóhasználata 14.30–15.00 Kávészünet 15.00–16.00 3. szekció: Kánon, kritika a hatvanas években Elnök: Tóth Balázs Zoltán Mélyi József: A hatvanas évek átváltozása a rendszerváltás óta – kiállítások tükrében Bán András: „Az adott körülmények között szervezett módon oldódott meg” – Hevesy Iván fotóművészeti kritikái a Magyar Nemzetben (1958–1965) A program részleteiről és az előadások összefoglalóiról honlapunkon lehet tájékozódni: https://kassakmuzeum.hu/hu/esemeny/konferencia/kozelitesek-hevesy-ivan-munkassagahoz A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a kassakmuzeum@pim.hu emailcímen lehet. A TISZTA FÉNYKÉPSZERŰSÉG: Hevesy Iván és a modern magyar fotográfia kezdetei . A kiállítás 2024. március 3-ig tart nyitva. +++ A Kassák Múzeum a Szentlélek téri autóbusz pályaudvarról és az Árpád-hídon lévő villamosmegállótól gyalog 1 perc, a Flórián térről 4-5 perc alatt érhető el. A Batthyány tér vagy Szentendre felől érkező H5 HÉV-vel a Szentlélek térnél kell leszállni. Az Óbudai Fő téren, a Zichy-kastély első emeletén található a Kassák Múzeum kiállítótere. #hevesyivan #atisztafényképszerűség #kassákmúzeum #magyarfotósok #magyarfotográfia #magyarfotomuveszet #fotókiállítás

Kurátori tárlatvezetés Az érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon

Kurátori tárlatvezetés Az érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon 2022. február 16., csütörtök 18.00 „A magyar fotográfia történetének egyik legjelentősebb alakja Berekméri Zoltán, aki az 1940-es évektől a ’80-as évek végéig alkotott. Tragikus életének számos pontja ismert és feltárt, azonban sorsának művészetéhez alig van köze: képein egy sajátságos világ bontakozik ki, amelyben a tiszta kompozíció, a fotográfiai hagyományok iránti tisztelet és egy különös „belső monológ” játssza a főszerepet. A korszak befolyásos fotóművészei segítették pályafutását, mint például a két világháború közti magyar szociofotó meghatározó alakja, Kálmán Kata, aki a világháború után már politikailag is tényezőnek bizonyult. A Petőfi Irodalmi Múzeum fotográfusként húsz évet dolgozott, műtárgyfotókat és reprodukciókat készített, ugyanakkor ezzel párhuzamosan tudatosan építette saját alkotói világát. Az ebben az időszakban készült képein sem látszódnak meg azok a nehézségek, melyeket életének ezen szakaszán átélt: életműve egységes maradt, s még szemléletileg is közel azonos módon és képi világgal fogalmazta meg mondanivalóját a világról.“ Az érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon Baki Péter a kiállítás kurátora vezeti végig a látogatókat. Baki Péter egyetemi docens, a Magyar Fotográfiai Múzeum valamint Mai Manó Ház igazgatója. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – Február 16. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-az-erzekeny-onpusztito-berekmeri-zoltan-100 https://www.facebook.com/events/864986341424120/

A szociofotó története - Kolozsi Bea fotográfus előadása

A Dokubrom - RANDOM Galéria a kiállítások mellett a fotográfiához kapcsolódó előadásoknak, eseményeknek is otthont ad. Kolozsi Bea fotográfus, művésztanár, a RANDOM alkotócsoport tagja a szociófotó történetét mutatja be az érdeklődőknek. A fotográfia feltalálásával szinte egy időben született műfaj történetét fontosabb alkotók fényképein keresztül ismerhetjük meg. Milyen motivációk, milyen társadalomábrázolás, milyen műfaji változások alkotják a szociofotó történetét? Hogyan jutunk el az önálló fényképtől a fotóesszéig, a dokumentarizmustól az aktivizmusig? Az előadás adományos, a belépő irányára 1000 Ft, amellyel munkánkat támogatod. Annyit adj, amennyit a lehetőséged enged. Az adomány a helyszínen fizetendő. Borítókép: Kálmán Kata: Weisz Ernő kályhagyári munkás https://www.facebook.com/events/1596967194029022/

Szociofotó // Kassák Lajos // Munka-kör // Szavalókórus

Alkudozás, együttműködés, részvétel. A szociofotó elmélete és gyakorlata Kassák Lajos Munka-körében Csatlós Judit kulturális antropológus előadása Tényfékezés - a MUNKA fotóelméleti szavalókórus előadása André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi és további közel húsz különleges magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása látható a Csók István Képtárban. A látogatók átfogó válogatást kapnak az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszak „képes” pillanataiból. A kiállításon szereplő munkák ízelítőt adnak az 1910–40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból, és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen „ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Gönci Sándor, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Lengyel Lajos, Pécsi József – munkáit is bemutatja. Képeik kreatív, kísérletező szellemről, az uralkodó és az adott korszakban elvárt, megszokott fotográfiai képstílusokkal szembeni másképp gondolkodásról is tanúskodnak, és mind fontos részei a magyar fotótörténetnek. Kassák Lajos Munka-körének fotócsoportja Budapesten 1930 nyarától 1932 tavaszáig működött. Elméleti és gyakorlati képzést nyújtott, elsősorban Kassák és a filmkritikus-teoretikus Gró Lajos vezetésével. Kassák Lajos nevelői, személyiségformáló kisugárzása hozta létre és tartotta együtt az 50-60 fős szerveződést. A fotográfusok más művészeti területeken szerveződött csoportok tagjaival együtt alkották a Munka-kört. Fotográfiai formanyelvi téren a csoport munkája az akkor progresszív nemzetközi nyomvonalon haladt; érvényesültek benne a Bauhaus fényképezési gyakorlatának egyes elemei, az új tárgyilagosság stílusjegyei. Fontos ismeretátadási-nevelési keretet jelentettek a szemináriumok, ahol elsősorban gazdaság- és társadalomelméleti, politikai témák ismertetése, megbeszélése folyt. A fotócsoport tagjai számára alapvető publikációs fórumot jelentett az 1928 őszétől kiadott Munka című folyóirat. A csoporttagok munkáiból kiadtak egy fotókönyvet, A mi életünkből címmel. A Munka-kör fotográfusainak tevékenysége a társadalom baloldali köreiben és az akkor korszerű fotográfia hívei között elismerést vívott ki. A Munka-körben keletkezett fotográfiák – a Gönci Sándor, Haár Ferenc, Lengyel Lajos, Tabák Lajos és mások által készített felvételek – egy része a szociális fényképezés területén a legjobb magyar fotótörténeti értékek részévé s időben is messze ható példává vált. Jóllehet Kassák Lajos maga nem fényképezett, mégis ő volt az, aki a fotográfia társadalmi szerepének meghatározása során összekapcsolta a fényképezés gyakorlatát és a vizuális ábrázolás kritériumait. Csatlós Judit előadása konkrét szituációk és esetek leírásaival világít rá, hogy a képkészítés folyamata alku tárgyává vált, melyben a megállapodás tárgya a fotós jelenléte egy társadalmi csoportban vagy térben. A szavalókórus 2015-ben alakult, fotóelméleti szövegekből írt szövegkönyvet ad elő, az alkalomhoz verbuvált fellépőkkel. https://www.facebook.com/events/530353260835537/

Bauhaus100 // Híres Bauhaus fotók

* Híres Bauhaus fotók – Moholy-Nagy László újításai és hatása Bajkay Éva művészettörténész előadása * Szociális építés vagy ikonikus épületek? Építészet a Bauhausban Ferkai András építészettörténész előadása Az előadással csatlakozunk a Bauhaus centenáriumhoz. 1919-ben kezdődött meg az oktatás és képzés a weimari Bauhausban Walter Gropius vezetésével. A Bauhaus mint mozgalom a modern művészet történetének egyik legmeghatározóbb forrása, képzőművészeti műhely és reform-iskola volt. Eszméi és gyakorlata számos későbbi művészeti irányzatot és szemléletet inspirált. Elsősorban az építészetben volt meghatározó, de más művészeti ágakra, például a fényképészetre is nagy hatással volt. Egyik legjelentősebb alakja, Moholy-Nagy László tanított is a Bauhaus iskolában. Az előadáson szó lesz Kárász Juditról is, aki elvégezte a dessaui Bauhaus fotószakát. André Kertész, Moholy-Nagy László, Robert Capa, Brassaï, Martin Munkacsi és további közel húsz különleges magyar fotográfus 150 izgalmas alkotása látható a Csók István Képtárban. A látogatók átfogó válogatást kapnak az első világháborút közvetlenül megelőző évektől a második világháború végéig terjedő korszak „képes” pillanataiból. A kiállításon szereplő munkák ízelítőt adnak az 1910–40-es évek társadalmi és művészeti közegéből, a divat világából, a háborúk pusztításaiból, és bepillantást engednek a korszak hétköznapjaiba. A tárlat az egyetemes fotográfiában megkerülhetetlen „ötök” stílusteremtő fotói mellett a világban kevésbé ismert, Magyarországon alkotó kortársak – többek között Balogh Rudolf, Escher Károly, Haár Ferenc, Kálmán Kata, Kárász Judit, Kerny István, Kinszki Imre, Pécsi József – munkáit is bemutatja. Képeik kreatív, kísérletező szellemről, az uralkodó és az adott korszakban elvárt, megszokott fotográfiai képstílusokkal szembeni másképp gondolkodásról is tanúskodnak, és mind fontos részei a magyar fotótörténetnek. A belépés ingyenes! https://www.facebook.com/events/843371599362731/

Ritkán látott képek

A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: A Mai Manó Ház - Magyar Fotográfusok Háza "Ritkán látott képek - Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között" című kiállításának célja, hogy felhívja a figyelmet a megőrzendő magyar fotográfiai örökségre, a vidéki múzeumokban őrzött fotókincsekre, világhírű fotóművészeinkre és a méltatlanul kevésbé ismert alkotókra. Kurátorok: Csizek Gabriella művészeti munkatárs és Kincses Károly, fotómuzeológus Megtekinthet?: 2012. június 21. és szeptember 16. között, hétköznap 14-19-ig, hétvégén 11-19-ig. Közreműködő múzeumok: André Kertész Fotómúzeum és Emlékház – Szigetbecse, Báthori Múzeum – Nyírbátor, Déri Múzeum – Debrecen, Janus Pannonius Múzeum - Pécs, Jósa András Múzeum - Nyíregyháza, Magyar Fotográfiai Múzeum – Kecskemét, Móra Ferenc Múzeum - Szeged, Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár Alkotók: André Kertész, Angelo, Brassai, Brassay Zoltán, Boros György, Csépány Jenő, Fekete Gáborné, Gloviczky József, Gondy és Egey, Harnóczy Örs, Hunyady László, Juan Gyenes, Ismeretlen szerzők, Johann Eilingsfeld, Kabáczy Szilárd, Kálmán Kata, Klösz György, Láng Erzsébet, Laucher Lipót, Láng Erzsébet, Martin Munkácsi, Moholy-Nagy László, Müller Miklós, Otto Kagermann, Pécsi József, Pribék Antal, Rembrandt fényírda, Soltész István, Takács Vince, Vadas Ernő és sokan mások. 2010 nyarán rendezte meg a Magyar Fotográfusok Háza a Ritkán látott képek című kiállítás-sorozatának első részét, mely a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) kincseiből válogatott. A kiállítás-sorozat elindításával célunk az volt, hogy a magyarországi fotográfiai gyűjteményekben megtalálható és a közönség elé sajnálatosan ritkán kerülő képeket bemutassuk. A 2010-es kiállítás sikere után biztosak voltunk abban, hogy a sorozatot érdemes folytatnunk. 2012-ben a vidéki múzeumok közgyűjteményeinek fotográfiai anyagaiból mutatjuk be a magyar fotótörténet sajnálatosan ritkán látott remekeit. Szeretnénk ráirányítani a figyelmet a magyar fotográfiára, Magyarország értékes fotógyűjteményeire, amelyek őrzik kiemelkedő művészeti örökségünket. Szeretnénk megmutatni, hogy büszkék lehetünk a fotográfiára, arra a művészeti műfajra, melynek a története egyszerűen nem írható le az elment és az itthon maradt magyar fotográfusok nélkül. Szeretnénk megmutatni a fiatalabb fotográfus nemzedékeknek az elődök példáját. Továbbá, kiállításunkkal szeretnénk felhívni a figyelmet a vidéki múzeumok értékes fotógyűjteményeire és az ott végzett magas minőségű szakmai munkára. A Ház művészeti munkatársai, Csizek Gabriella és Kincses Károly kurátorok sok ezer fotográfiát néztek meg az elmúlt hónapokban, hogy a kiállításon szereplő közel kétszáz képet kiválogassák. A kiállítás egy utazás, amely a kiállított fotográfiákon keresztül vezeti végig a nézőket valós és képzeletbeli tájakon, és amelynek során felfedezhetjük a tőlünk időben és térben távoli, vagy épp elvont eseményeket, helyszíneket. A nyári évszakban igazán aktuális egy ilyen kalandozás, mely az utazás konkrét cselekedete mellett az elvágyódás, a megérkezés, az ezeket megelőző vagy épp követő tapasztalásait a nézők elé tárja, s egyúttal bepillantást enged a vidéki városok, a vidéki múzeumok fotókincseibe. Világhírű fotográfusaink - André Kertész, Brassa?, Martin Munkácsi és Moholy-Nagy László - alkotásai éppen úgy jelen vannak a kiállításon, mint a talán kevésbé ismert nagyjaink – Angelo, Kálmán Kata, Pécsi József, Vadas Ernő; sőt, mellettük sok ismeretlen, felfedezésre váró fotós figyelemre méltó, olykor meghökkentő, egyedi látásmódot tükröző képeit is láthatjuk. A képek alkotói sokféle tudást és korabeli technikát képviselnek. A képek között találunk többek között ferrotípiát, pigmentnyomatot, albumint, zselatinos ezüst és polaroid transzfer technikát is. A kiállítás anyaga időbeliségét tekintve is széles spektrumot lefed: a legrégibb fotográfia, az 1864-ben készült Nevelőintézet című kép ismeretlen alkotó munkája. A legfrissebb alkotás 1994-es, Soltész István Kapcsolataim a külvilággal I. 1994/2010 című munkája. Mindkét fotó a Jósa András Múzeum gyűjteményéből való. A legkülönbözőbb utak és úti célok, és az egykori utazók elé táruló tájak, városok, emberek néznek vissza ránk; utcák, házak, üzletek és arcok láthatóak, amelyeket ma már csak a fotográfiák őriznek. A gyűjtemények darabjai között valódi érdekességekkel találkozunk: Egykori lokálpatrióták képein városuk nevezetes helyszínei, nemegyszer jelentős történelmi események pillanatképei idézik múltbeli utazások hangulatát: Rákóczi csontjainak hazaszállítása vagy épp az, amikor Gerő Ernő Debrecenbe érkezik repülőgépén, hogy autóbuszokat avasson (Déri Múzeum - Debrecen). Egy kisváros lakosságának portréit látjuk Vadász Vilmos vándorgyógyszerész a harmincas években készített felvételein (Báthori Múzeum - Nyírbátor). Johann Eilingsfeld hajóskapitány fotóhagyatékából dunai utazások hajdan volt idillje elevenedik fel (Janus Pannonius Múzeum-Pécs). Lencsevégre került az utolsó magyar király IV. Károly és Zita királyné szegedi látogatása is (Szent István Király Múzeum - Székesfehérvár). Illetve, egykori járművek, többek között királyi páncélvonat, dunai gőzös között megjelenik Szeged első autója (Móra Ferenc Múzeum – Szeged), reprezentálva múltbéli közlekedésünk eszközeit. A Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) jóvoltából világhírű fotográfusaink is szerepelnek a kiállításon. Brassa?, Munkácsi Márton, Moholy-Nagy László, Pécsi József, Kálmán Kata vagy Angelo örökítették meg, amit itthon vagy a nagyvilágvilágban utazásaikon láttak. Az André Kertész Fotómúzeum és Emlékház - Szigetbecse jóvoltából André Kertész tíz alkotása is látható a kiállításon. A Ritkán látott képek – Utazás a vidéki múzeumok fotókincsei között című tárlat egyrészről elhozza Budapestre a vidék kincseit, másrészről arra bíztat, hogy érdemes gyakrabban elmennünk a vidéki múzeumokba, hiszen ez a kiállítás csak a töredékét mutatja be annak a felmérhetetlen értékű fotográfiai kincsnek, ami a dobozokba, ládákba rejtőzve várja a ritka alkalmat, amikor újra bemutatkozhat a nagyközönségnek.

Az MTI legújabb 4 könyvének bemutatója

Ebben az évben a Magyar Távirati Iroda Zrt. kiadásában négy olyan monográfia is kiadásra került, melyek a magyar fotótörténet egy-egy jeles személyiségéről, illetve korszakáról szólnak. A könyvbemutató során Keleti Éva, Szarka Klára és Baki Péter beszélget a könyvek kiadásának hátteréről. Az eseményen bemutatott könyvek: /Keleti Éva - Szarka Klára/ (szerk.): Várkonyi László. Tiszavárkonytól Montrealig. /Keleti Éva - Szarka Klára/ (szerk.): Elfelejtett képek. Kálmán Kata, Langer Klára, Reismann Marian, Sándor Zsuzsa, Vadas Ernő Ebben az évben a Magyar Távirati Iroda Zrt. kiadásában négy olyan monográfia is kiadásra került, melyek a magyar fotótörténet egy-egy jeles személyiségéről, illetve korszakáról szólnak. A könyvbemutató során Keleti Éva, Szarka Klára és Baki Péter beszélget a könyvek kiadásának hátteréről. Az eseményen bemutatott könyvek: /Keleti Éva - Szarka Klára/ (szerk.): Várkonyi László. Tiszavárkonytól Montrealig. /Keleti Éva - Szarka Klára/ (szerk.): Elfelejtett képek. Kálmán Kata, Langer Klára, Reismann Marian, Sándor Zsuzsa, Vadas Ernő /Keleti Éva - Szarka Klára/ (szerk.): Járai Rudolf /Keleti Éva - Szarka Klára/ (szerk.): Jónás Pál A könyvbemutató időpontja:* 2010. november 17-én (szerda) 11 órától*. A beszélgetés helyszíne: Szépművészeti Múzeum, 1146 Budapest, Dózsa György út 41. *Millenniumi tárgyaló.* A beszélgetés a Fotóhónap 2010 rendezvénysorozat eseménye.

Múzeum Antikvárium I. fotóárverése

A Múzeum Antikvárium először szervez olyan árverést, amelyen kizárólag a fotográfia a főszereplő: a szűkebb értelemben vett antikvár, régi fényképfelvételektől a kortárs fotográfiai műtárgyakig, illetve modern fotóművészeti albumokig. Az anyagban jelen vannak a 19. század, illetve a századforduló mestereinek (Veress Ferenc, Klösz György, Divald Károly, Mai Manó, Uher Ödön, Székely Aladár) hely- és ipartörténeti felvételei, portréi. A 20. A Múzeum Antikvárium először szervez olyan árverést, amelyen kizárólag a fotográfia a főszereplő: a szűkebb értelemben vett antikvár, régi fényképfelvételektől a kortárs fotográfiai műtárgyakig, illetve modern fotóművészeti albumokig. Az anyagban jelen vannak a 19. század, illetve a századforduló mestereinek (Veress Ferenc, Klösz György, Divald Károly, Mai Manó, Uher Ödön, Székely Aladár) hely- és ipartörténeti felvételei, portréi. A 20. század klasszikusai közül Balogh Rudolf, Brassai, Pécsi József, Kollár Ferenc, Vadas Ernő, Szöllősy Kálmán, Dulovits Jenő, Angelo, Csík Ferenc, Csörgeő Tibor, Holics Gyula, Kálmán Kata, Kerny István, stb. alkotásai mellett - szándékainknak megfelelően - hangsúlyosan helyet kaptak a kortárs magyar fotóművészet kiemelkedő alkotói (Féner Tamás, Benkő Imre, Kerekes Gábor, Szilágyi Lenke, Dóka Béla, Vancsó Zoltán, Erdei Krisztina, Szász Lilla, Molnár Zoltán, Kása Béla, Telek Balázs stb.). Emellett a kínálatban természetesen szép számmal szerepel több, akár nemzetközi érdeklődésre is számot tartó darab (J. K. Hiller, Henri Cartier-Bresson, Tony Kelly, Johannes Jean Sébah, Nora Dumas /Kelenföldi Telkes Nóra/, Serge Lido, Naya stb). Az anyag érdekessége még a számos, a társadalmi és politikai életet ill. eseményeit megörökítő, ismeretlen, részben amatőr felvétel (IV. Károly koronázása, Horthy Miklós Hubertus-lovaglása, ’56-os dokumentumok), egy-egy szakmát, foglalkozást megörökítő felvétel (mészáros, kovács, katonai menteszabó, tűzoltó, postás, cirkuszi artista, varieté táncos stb…). Találhatók művészi és amatőr aktok, I. világháborús katonai fényképalbumok, ’45 előtti és utáni közéleti személyiségek, művészek, sportolók - részben dedikált – fényképei (Kádár János, Nyikita Hruscsov, Munkácsy Mihály, Ady Endre, Liszt Ferenc, Lehár Ferenc, Kodály Zoltán, Illés együttes, Gábor Zsazsa, Hargittai András, Faragó Tamás, Magyar Zoltán stb.). Az árverés anyagának válogatásánál fontos szempontnak tartottuk, hogy ez a sokszínűség a mindenkori fotográfia - lehetőség szerint - minél több területét tükrözze. A nemzetközi antikvárius gyakorlatban ma már szokványosnak mondható fotóárverés szervezését a hazai antikváriumok közül elsőként vállaljuk fel. Tesszük ezt azért, hogy a fotográfiát minél szélesebb gyűjtői kőrhöz tudjuk eljuttatni, ezzel is az alakulóban lévő „fotópiacot” építeni, mozgásban tartani. Online árverésünk május 5-12-ig tart. Anyaga május 5-től látható a következő oldalakon: www.muzeumantikvarium.hu www.axioart.com www.vatera.hu Csatolt fájlként mellékelünk néhány tételt leírással. További részletes felvilágosítás elérhetőségeinken: muzeumantikvar@t-online.hu 1053. Bp. Múzeum krt. 35. 06-1-317-5023

Berekméri Zoltán (1923-1988) retrospektív kiállítására

A Magyar Fotográfiai Múzeum(6000 Kecskemét, Katona József tér 12.) tisztelettel meghívja Önt és barátait Berekméri Zoltán (1923-1988) retrospektív kiállítására Magyar Fotográfiai Múzeum, H–6000 Kecskemét, Katona József tér 12. Tel.: 76/483-221, Fax: 76/508-259, E-mail: fotomuzeum@fotomuzeum.hu Honlap: www.fotomuzeum.hu Berekméri Zoltán (Kecskemét, 1923. július 11. – Pomáz, 1988. május 21.) A Magyar Fotográfiai Múzeum (6000 Kecskemét, Katona József tér 12.) tisztelettel meghívja Önt és barátait Berekméri Zoltán (1923-1988) retrospektív kiállítására Magyar Fotográfiai Múzeum, H–6000 Kecskemét, Katona József tér 12. Tel.: 76/483-221, Fax: 76/508-259, E-mail: fotomuzeum@fotomuzeum.hu Honlap: www.fotomuzeum.hu Berekméri Zoltán (Kecskemét, 1923. július 11. – Pomáz, 1988. május 21.) AFIAP és EFIAP címmel kitüntetett fotóművész, Kálmán Kata felfedezettje, az MFSZ alapító tagja. Harmincöt éves koráig postai tisztviselőként dolgozott, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum fényképésze lett, ahol reprodukciók, enteriőrök, műtárgyfotók tízezreit fotografálta 1958 és 1978 között. Erre az időszakra esik legjelentősebb alkotói korszaka. Fő műfaja a tájkép, a csendélet és a zsáner; művészetével Berekméri az abban az időszakban uralkodó műfajok ellenében dolgozott, képeiből teljesen hiányzik a szociografikus, dokumentarista jelleg. (Tóth Balázs Zoltán) A kiállítás létrejöttét a Nemzeti Kulturális Alap támogatta

Kinyílt fiókok-MTI

Helyszín: VAM Design Center - Budapest VI., Király utca 26. Megnyitja: Vince Mátyás, az MTI elnöke *** Kinyílt fiókok: Helyszín: VAM Design Center - Budapest VI., Király utca 26. Megnyitja: Vince Mátyás, az MTI elnöke *** Kinyílt fiókok: Milyenek voltak az '50-es évek? Az akkori mindennapokról számos fotóriporter készített a kor propagandisztikus elvárásainak megfelelően képeket, amelyek eddig az MTI hatalmas archívumában részben rejtve voltak. A Kinyílt fiókok című kiállításon ezekből mintegy száz felvételt mutatunk be. A Keleti Éva fotóművész által válogatott tárlaton megtekinthetők például Langer Klára bányászokról készített fotói, Vadas Ernő városképei, az Árpád- (akkori nevén Sztálin-)híd építését megörökítő képek, Sándor Zsuzsa, Reismann Marian, Kálmán Kata téesz-felvételei és Farkas Tamás munkái, amelyek az Erzsébet-híd Dunába esett roncsainak kiemelésénél készültek. Bemutatják még Várkonyi László több művészportréját is, köztük egy Móricz Zsigmondról készült fotót.

Magyar fotográfusok - Hevesy Iván - Kálmán Kata

A sorozat a magyar fotográfia történetével ismerteti meg nézőinket, a kiemelkedő tehetségű fotóművészek portréin keresztül.Magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 8. rész, 17 perc, 2002.Rendező: Karáth ImreOperatőr: Karáth Imre, Karáth Zita A sorozat a magyar fotográfia történetével ismerteti meg nézőinket, a kiemelkedő tehetségű fotóművészek portréin keresztül.Magyar ismeretterjesztő filmsorozat, 8. rész, 17 perc, 2002.Rendező: Karáth ImreOperatőr: Karáth Imre, Karáth Zita