Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
A MissionArt Galéria szeretettel meghívja Makky György: Fotók a nyolcvanas évekből I. Performanszok című kiállításának a megnyitójára, 2020. március 3-a, kedden, 18 órára. A kiállítást Pataki Gábor művészettörténész, az ELKH BTK Művészettörténeti Intézetének kollégája nyitja meg. Makky György 1977-től dolgozott a MTA egykori Művészettörténeti Intézetének fotósaként. Az 1970-es évek végén bekapcsolódott az egyre intenzívebbé és sokszínűbbé váló budapesti képzőművészeti szcénába és olyan már legendás művészek performanszait fotózta mint Böröcz András - Révész László László, Hajas Tibor, Hencze Tamás, Jovánovics György, El Kazovszkij, Kelecsényi Csilla és Szirtes János. A március 3-án megnyíló kiállításon az ő performanszaik során készített kiemelkedő minőségű fotókról láthatóak korabeli és új nagyítások. A kiállítás 2020. március 26-ig látogatható a Falk Miksa u. 30. szám alatt. https://www.facebook.com/events/505663303663574/
Archív
Végh József tibetológus sétáló tárlatvezetés keretében a 11–12. században Tibetben élt jógin és költő, Milarepa életén és leghíresebb gyakorlatain, a test „belső hőjét” előidéző tummón, valamint az ego „elvágásán”, a csön keresztül ismertet meg bennünket a tibeti buddhizmus hagyományos rítusaival, melyek Hajas Tiborra is hatottak. TOVÁBBI IDŐPONTOK: 2019. március 22., április 5. péntek 16.30–17.30 A kiállítást és a programokat 18 éven felüli látogatóinknak ajánljuk. Továbbá tájékoztatjuk a látogatókat, hogy a kiállítás a nyugalom megzavarására alkalmas hanghatásokat és vizuális elemeket tartalmazhat. Jegyáraink: 1200 Ft (teljes árú); 600 Ft (kedvezményes) FONTOS! A korábban megszokott gyakorlattól eltérően látogatóink mostantól a pénteki kurátori tárlatvezetésekre is meg tudják előre vásárolni jegyüket, ezzel biztosítva részvételüket a tárlaton. https://www.jegymester.hu/hun/Production/70494/Hopp@Pentek:-KURATORI-TARLATVEZETES-sorozat A vezetés maximális létszáma 30 fő. https://www.facebook.com/events/792050767799687/
Archív
Kedves Művészetbarátok! Szeretettel várunk mindenkit 2018. október 6-án, szombat délután 17:00-kor a Várfok Project Roomban, ahol Szirtes János személyesen vezeti körbe a látogatókat Erőss Jánoss. Válogatott performanszok a 80-as évekből című tárlatán. A kiállításról: Szirtes János (1954, Budapest) a magyar kortárs művészeti színtér ikonikus alakja, festő, grafikus performer, videó- és médiaművész; nagyhatású reformer pedagógus, a budapesti Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Média Design Tanszékének a vezetője. Szirtes János négy évtizedre visszatekintő, különböző művészeti ágakon átívelő munkásságának meghatározó pontja, hogy a pozsonyi és budapesti művészeti főiskolán végzett akadémikus tanulmányai mellett a 70-es évek végén, 80-as évek elején a kor kiemelkedő underground művészeti műhelyeinek is tagja volt. Az Erdély Miklós által vezetett legendás Indigó-csoport kreatív kutatásai, művészetről vallott interdiszciplináris gondolkodása, a szentendrei Vajda Lajos Stúdió konvenciók alól felszabadító, dadaista légköre, valamint Hajas Tibor új utakat nyitó performanszai mind hatottak Szirtes János művészeti állásfoglalására. A Várfok Galéria Project Roomjában nyíló kiállítás Szirtes János páratlan performansz munkásságának kezdeti első évtizedére koncentrál. Archív fotók, performansz kellékek és videók segítségével kerülnek bemutatásra a 80-as évek olyan művészettörténeti fontosságú performanszai, mint a Múló rosszullét (1980), Erőss János (1982) vagy az Avanti (1983).
Archív
***For English please scroll down*** FORMABONTÓK Neoavantgárd és Új hullám a magyar fotóművészetben, 1965 - 2005 Az utóbbi évtizedben – itthon és külföldön egyaránt – egyre több művészet- és fotótörténész, műgyűjtő, kurátor és más szakember ismeri föl, hogy 1965 és 2005 között páratlanul gazdag, érdekes és értékes fotóművészet született meg s virágzott Magyarországon. Ez annak a közel negyven disszidens fotográfusnak és húsz-huszonöt fotográfiát is használó, non-konform művésznek volt köszönhető, akik elutasították a korszak hivatalos, giccses, szocialista humanista „művészi fotográfiáját”, és kortárs (amerikai, nyugat- és kelet-közép-európai) minták ihletésére fotográfiai kísérletekbe kezdtek. A magyar fotográfia történetében mindmáig ez volt az egyetlen korszak, amikor fotóművészeink nem tizenöt-húsz-huszonöt évvel kullogtak egy már elavult, klasszicizálódott, máshol már réges-rég lejárt divathullám után, hanem együtt lélegeztek a kortársaikkal – jól mutatják ezt a korabeli reprezentatív nemzetközi kiállítások és kiadványok! Az 1980 körül indult s az 1990-es években kiteljesedő Új hullám nem a neoavantgárd korszak (1965–1984) puszta tagadása volt, hanem hangsúlybeli különbségek voltak közöttük. Az egyik inkább ilyen, a másik meg inkább olyan volt. Máshova kerültek a hangsúlyok – de időnként akár még vissza is rendeződhettek. Mindenesetre: a neoavantgárd inkább közösségi – az Új hullám inkább individualista a neoavantgárd utópista – az Új hullám inkább kiábrándult, punk a neoavantgárd inkább komor, küldetéstudatos – az Új hullám laza, játékos a neoavantgárd médiumhasználata analitikus – az Új hullám adottnak veszi a fotónyelvi újításokat a neoavantgárd többnyire fekete-fehér – az Új hullám már gyakran színes, és gyakori a belefestés, a kiszínezés is, és így tovább. (Szilágyi Sándor, PhD, fotóművészeti író) Az Art+Text Budapest galéria elkötelezetten támogatja a magyar progresszív fotográfia hazai és külföldi bemutatását, népszerűsítését. 2017-ben megjelentette Szilágyi Sándor Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965–1984 című alapművét angol nyelven, fotográfiai programja részeként pedig egyéni kiállításokat szervez itthon (Kerekes Gábor, 2016; Koncz Csaba, 2018) és csoportos bemutatókat külföldön (Photo London, 2018; Paris Photo, 2018). A program kiterjesztéseképpen kerül sor az 1964–2000 közötti progresszív fotográfiát bemutató csoportos kiállításra az egri Kepes Intézetben. – Balla András, Bányay Péter, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Birkás Ákos, Drégely Imre, Eperjesi Ágnes, Erdély Miklós, Gábor Enikő, Gazsi Zoltán, Gémes Péter, Hajas Tibor, Halas István, Halász Károly, Haris László, Herendi Péter, Jokesz Antal, Kerekes Gábor, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Maurer Dóra, Minyó Szert Károly, Pácser Attila, Perneczky Géza, Sóskuti Tibor, Stalter György, Szalai Tibor, Szerencsés János, Szilágyi Lenke, Szilágyi Sándor, Szirányi István, Szombathy Bálint, Telek Balázs, Tímár Péter, Tóth Gábor, Tóth György, Török László, Ujj Zsuzsi, Vécsy Attila, Vékás Magdolna, Vető János, Vincze László – Koncepció: Einspach Gábor és Szilágyi Sándor Kurátor: Rieder Gábor Megnyitja: Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője A megnyitón Vető János ukulelézik majd. Megtekinthető: 2018. 09. 07. - 10. 06. Nyitvatartás: keddtől szombatig: 10:00 - 18:00 Támogató: Nemzeti Kulturális Alap és az egri Kepes Intézet Külön köszönet a kölcsönző intézményeknek: Chimera-Project Gallery, MissionArt Galéria, Neon Galéria és Vintage Galéria *** MUTINEERS Neo-avant-garde and New Wave in Hungarain Photography, 1965 - 2005 In the last decade an increasing number of art historians, photography historians, collectors, curators and other art world professionals –both in Hungary and abroad – have recognised the fact that between 1965 and 2005 a uniquely rich, intriguing and valuable kind of photography was born in Hungary where it thrived in subsequent years. This was thanks to some 40 mutineer photographers and 20-25 non-conformist artists who used photography too, all of whom rejected the official, kitsch, socialist-humanist “artistic photography” of the era and, inspired by contemporary (American, Western and Central-Eastern European) patterns, started to conduct photographic experiments. To this day, this was the only period in the history of Hungarian photography when our photographers did not lag 15-25 years behind an already outdated, classicized fashion wave which had long been superseded elsewhere, but breathed together with their contemporaries – something that can clearly be seen when looking at representative international exhibitions and publications of the time. New Wave, which began around 1980 and reached its apogee in the 1990s, was not the sheer negation of the Neo-avant-garde period (1965-1984); rather, the differences between the two were a matter of emphasis. One was more this, the other more that. Stresses were moved – and at times they would be moved back to their original places. Nevertheless: Neo-avant-garde is more social – New Wave is more individualistic Neo-avant-garde is utopian – New Wave is more disillusioned, punk Neo-avant-garde is more sombre, it has a sense of mission – New Wave is casual, playful Neo-avant-garde`s use of media is analytical – New Wave takes photographical innovations as a given Neo-avant-garde is mostly black-and-white – New Wave is often colourful, parts of it frequently painted or coloured in and so on and so forth. (Sándor Szilágyi, PhD, writer on art photography) Art+Text Budapest is committed to support the presentation and promotion of Hungarian progressive photography in Hungary and abroad. In 2017, together with Fotókultúra BT, the gallery published the seminal work Neo-avant-garde Trends in Hungarian Art Photography, 1965-1984 by Sándor Szilágyi in English, and as part of its photographic programme it has organised solo exhibitions in Hungary (Gábor Kerekes, 2016; Csaba Koncz, 2018) as well as group shows abroad (Photo London, 2018; Paris Photo, 2018). The group exhibition presenting progressive photography between 1964 and 2005 at the Kepes Institute in Eger will take place to further extend this programme. – András Balla, Péter Bányay, András Baranyay, Zsolt Péter Barta, Ákos Birkás, Imre Drégely, Ágnes Eperjesi, Miklós Erdély, Enikő Gábor, Zoltán Gazsi, Péter Gémes, Tibor Hajas, István Halas, Károly Halász, László Haris, Péter Herendi, Antal Jokesz, Gábor Kerekes, Csaba Koncz, György Lőrinczy, Dóra Maurer, Károly Minyó Szert, Attila Pácser, Géza Perneczky, Tibor Sóskuti, György Stalter, Tibor Szalai, János Szerencsés, Lenke Szilágyi, Sándor Szilágyi, István Szirányi, Bálint Szombathy, Balázs Telek, Péter Tímár, Gábor Tóth, György Tóth, László Török, Zsuzsi Ujj, Attila Vécsy, Magdolna Vékás, János Vető, László Vincze – Concept: Gábor Einspach and Sándor Szilágyi Curator: Gábor Rieder Opening speech by Tünde Topor, editor-in-chief of Artmagazin At the opening event János Vető will be playing the ukulele. On view: 07. 09. - 06. 10. 2018 Opening hours: Tuesday-Saturday: 10 am - 6 pm Supported by Nemzeti Kulturális Alap (National Cultural Fund of Hungary) and Kepes Institute Special thanks to the following institutions which have kindly agreed to loan their works to us: Chimera-Project Gallery, MissionArt Gallery, Neon Gallery and Vintage Gallery https://www.facebook.com/events/1836917159709897/
Archív
A budapesti Ludwig Múzeum 2013. március 22. és június 30. között mutatja be a linzi LENTOS Kunstmuseum kiállításának helyszínre adaptált változatát, hangsúlyt helyezve a téma közép- és kelet-európai régióbeli megjelenésére. A budapesti Ludwig Múzeum 2013. március 22. és június 30. között mutatja be a linzi LENTOS Kunstmuseum kiállításának helyszínre adaptált változatát, hangsúlyt helyezve a téma közép- és kelet-európai régióbeli megjelenésére. Míg a meztelen női test, a női akt a művészet elfogadott témája, a ruhátlan férfi test a klasszikus antik művészetet követően, évszázadokon keresztül csupán hősként, mártírként jelent meg. Mára azonban, a kortárs képzőművészetben provokatívan feltárulkozó, távolról sem heroikus a meztelen férfitest. A meztelen férfi című kiállítás azt vizsgálja, hogyan alakult át, miként változott a meztelen férfi test jelentése az elmúlt mintegy száz évben. A férfikép változásait követi nyomon a XIX. század végétől napjainkig, és közel száz művész munkáján keresztül mutatja be a férfi identitás hegemón modelljének változását, a hagyományos férfi szerepmodellek megkérdőjelezését, alternatívák keresését, a gyengeséggel és sérülékenységgel történő szembenézést, a vággyal teli tekintetet, a testkultuszt és az erotikus pózt. A linzi bemutató után a budapesti helyszínre adaptált kiállítás főként a közép- és kelet-európai régió művészeti pozícióival egészül ki, alkalmat kínálva a nyugati művészettörténeti paradigma újraértelmezésére és a művészek új kontextusba helyezésére. A linzi LENTOS Kunstmuseum kiállításán (2012. október 26. – 2013. február 17.) a fennállásnak 10. évfordulóját ünneplő múzeum gyűjteményének jelentős anyagán túl több mint 300, az Egyesült Államokból és Európából kölcsönözött műtárgy látható. A budapesti Ludwig Múzeum 2013. március 22. és június 30. között mutatja be a kiállítás helyszínre adaptált változatát, hangsúlyt helyezve a téma közép- és kelet-európai régióbeli megjelenésére. A kiállítás kurátorai: Sabine Fellner, Elisabeth Nowak-Thaller és Stella Rollig A budapesti kiállítás társ-kurátorai: Simon Kati és Turai Hedvig Kiállító művészek: Maayan Amir, Dieter Appelt, Christian Ludwig Attersee, Richard Avedon, Matthew Barney, Herbert Bayer, Irene Bayer, Berhidi Mária, Blue Noses Group, Saskia de Boer, Hermann Boll, Louise Bourgeois, Marianne Brandt, A. Calavas, Jimmy Caruso, Jean Cocteau, Edmund Collein, John Coplans, Marlene Dumas, Thomas Eakins, Frank Eugene, Atelier Fayer, Werner David Feist, Ferenczy Károly, Regina José Galindo, Gilbert & George, Felix González-Torres, Wilhelm von Gloeden, Tomislav Gotovac, Ion Grigorescu, Gyenis Tibor, Ilse Haider, Hajas Tibor, Halász Károly, Keith Haring, Erich Heckel, Matthias Herrmann, David Hockney, Anna Jermolaewa, Franz Kapfer, Keserue Zsolt, Jürgen Klauke, Max Koch, Oscar Kokoschka, Anton Kolig, Käthe Kollwitz, Koncz András, Rudolf Koppitz, Korb Erzsébet, Katarzyna Kozyra, Paul Kranzler, Elke Silvia Krystufek, Alfred Kubin, Hermann Werner Kubusch, Zofia Kulik, David LaChapelle, Lakner László, Peter Land, Annie Leibovitz, Zbigniew Libera, Herbert List, Heinz Loew, Urs Lüthi, Major János, Robert Mapplethorpe, Paul McCarthy, McDermott & McGough, Stefan Moses, Jan Mutsu, Eadweard Muybridge, Otto Mühl, Bruce Nauman, Atelier Alois Navràtil, Adi Nes, Michael Neumüller, Oswald Oberhuber, Pablo Picasso, Pierre et Gilles, Guglielmo Plüschow, Bernhard Prinz, Arnulf Rainer, Leni Riefenstahl, Otto Rieth, Charlotte Rohrbach, Willy Römer, Egon Schiele, Joost Schmidt, Karl Schneider, Sascha Schneider, Rudolf Schwarzkogler, Ruti Sela, Fritz Simak, Sylvia Sleigh, Stelarc, Karl Sterrer, Baron Raimund von Stillfried, Szabó Benke Róbert, Szőnyi István, Tihanyi Lajos, Spencer Tunick, Uitz Béla, VALIE EXPORT, Vaszary János, Milisav Mio Vesović, Vető János, Bogdan Vladuta, Rudolf Wacker, Marianne von Werefkin, Edward Weston, Zelko Wiener, Artur Żmijewski
Archív
2013. január 24. és 2013. április 07. között láthatják az érdeklődők a TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN | Arcok tegnap és ma című kiállítást az Ernst Múzeumban. Kurátor: Gulyás Gábor Társkurátorok: Angel Judit, Rózsás Lívia 2013. január 24. és 2013. április 07. között láthatják az érdeklődők a TÜKÖR ÁLTAL HOMÁLYOSAN | Arcok tegnap és ma című kiállítást az Ernst Múzeumban. Kurátor: Gulyás Gábor Társkurátorok: Angel Judit, Rózsás Lívia Marina Abramović / Ulay | Peter Aerschmann | Francis Al?s | Beöthy Balázs | Joseph Beuys | Christian Boltanski | Rineke Dijkstra | Marlene Dumas | Erdély Miklós | Esterházy Marcell | Valie Export | Fehér László | Gaál József | Gilbert & George | Nan Goldin | Hajas Tibor | Hámos Gusztáv | Gary Hill | Jovián György | Birgit Jürgenssen | Kelemen Károly | Sarah Lucas | Urs Lüthi | Maurer Dóra | Hermann Nitsch | Mike Parr | William Pope L. | Arnulf Rainer | Józef Robakowski | Ulrike Rosenbach | Dieter Roth | Thomas Ruff | Andres Serrano | Cindy Sherman | Szépfalvi Ágnes | Tót Endre | Türk Péter | Veres Szabolcs | Bill Viola | Peter Weibel Az emberi arc egyszerre néző és nézett, de főként ez utóbbi: saját arcunkat is csak kívülről, valamiben tükröződve láthatjuk. Metafizikai, etikai, szemiotikai és művészeti szempontból egyaránt az ember legfontosabb testrésze: az arcnak világteremtő ereje van. A portré a képzőművészet meghatározó műfaja, amelyen hagyományosan az emberi arc ábrázolását, egy személy külsejének és személyiségének megjelenítését szokás érteni. Ez a műfaji meghatározás egyszerűnek tűnik, az elmúlt évtizedekben mégis kevés olyan jelentős műalkotás született, mely esetében a definíció teljességgel érvényesülne. Mintha az ilyen típusú ábrázolás kívül esne a mai kortárs képzőművészet körén: a reprezentált arc sokkal inkább eszközzé vált, mint a művészet korábbi időszakaiban. Joggal tehetjük fel a kérdés, hogy valójában mit is jelent ma a portré? Milyen funkciót lát el ez a műfaj a fotográfia, a film, a virtualitás korában? Kit és miért ábrázol a XX. század végi és a XXI. századi portré? Mi lehet ma a portré műfajának társadalmi szerepe? Ezek a kiállítás alapvető kérdései, mely mindemellett a műgyűjtő és múzeumalapító Ernst Lajos személye előtt tiszteleg, múzeumának centenáriuma alkalmából. Ismeretes, hogy Ernst főként portrékat gyűjtött és mutatott be: vezetése alatt jórészt történelmi arcképcsarnokok darabjai, költők, művészek arcmásai alkották az Ernst Múzeum állandó kiállítását. Most a műgyűjteményre is emlékezve kerülnek művek a múzeum termeibe, azonban annak romantikusan heroikus rendezőelvével ellentétben a jelenlegi kiállítás azt a művészeti változást igyekszik megjeleníteni, mely az emberi arc megjelenítésének módjában, indítékaiban és céljaiban az elmúlt négy évtizedben végbement.
Archív
Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait aTávmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait a Távmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Asztalos Zsolt, Áfrány Gábor – Harsányi Réka – Lepsényi Imre – Szegedy-Maszák Zoltán – Szüts Eszter, Bak Imre, Bakos Gábor – Weber Imre, Barakonyi Szabolcs, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Berekméri Zoltán, Boros György, Bozsó András, Bukta Imre, Csontó Lajos, Csoszó Gabriella, Drégely Imre, Elek Judit, Erdei Kriszta, Fabricius Anna, Fátyol Vilola, Gémes Péter, Gyenis Tibor, Hajas Tibor, Halász Károly, Kelemen Károly, Kerekes Gábor, Komoróczky Tamás, Koncz András, Kondor Béla, Koronczi Endre, Kudász Gábor Arion, Lengyel András, Maurer Dóra, Nagy Tamás, Pettendi Szabó Péter, Soltész István, Szabó Benke Róbert, Szalai Tibor, Szilágyi Lenke, Szűcs Tibor, Taskovics Dorka, Vancsó Zoltán, Vass Alberik, Jokesz Antal / Yokes
Archív
Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26 Megtekinthető: keddtôl péntekig 14-18 óráig Vintage Galéria 1053 Budapest, Magyar utca 26 Megtekinthető: keddtôl péntekig 14-18 óráig
Archív
Helyszín: Vintage Galéria (Budapest V., Magyar utca 26) Megtekinthető: 2007. december 14-ig, majd 2008. január 8-tól január 25-ig, keddtől péntekig 14 -18 óráig Helyszín: Vintage Galéria (Budapest V., Magyar utca 26) Megtekinthető: 2007. december 14-ig, majd 2008. január 8-tól január 25-ig, keddtől péntekig 14 -18 óráig
Archív
Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.) Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A kiállítást megnyitja: Szenytyóbi Tamás, a TNPU archivistája Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.) Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A kiállítást megnyitja: Szenytyóbi Tamás, a TNPU archivistája Kiállító művészek: Attalai Gábor, Bak Imre, Balla András, Birkás Ákos, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Haris László, Hámos Gusztáv, Jekesz Antal, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Kerekes Gábor, Kismányoky Károly, Koncz András, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Maurer Dóra, Nagy Zoltán, Pácser Attila, Stalter György, Szalai Tibor, St.Auby Tamás, Szerencsés János, Szirányi István, Tímár Péter, Tóth György, Török László, Türk Péter, Vető János, Vécsy Attila, Vincze László. A kiállítással egy időben jelenik meg Szilágyi Sándor monográfiája, mely a progresszív magyar fotóművészet neoavantgárd tendenciáit ismerteti. A kiállítás - melynek kurátora Szilágyi Sándor, rendezője Török Tamás - a könyv tárgyalásmódjához igazodva, a jellegzetes képtípusok szerint csoportosítva mutatja be a korszak munkáinak legjavát. Olyan kategóriák ezek, mint például a geometrikus, az organikus és a léptékváltó Absztrakt, a Fotóakciók, a lineáris és mátrixba rendezett Szekvenciák, a Térkonstrukciók, a Városvíziók, a Fényrajzok vagy az Önarckép- és a Portrékonceptek. A látogató így összehasonlíthatja egymással az érdekesebbnél érdekesebb alkotói koncepciókat, s nem utolsósorban megismerheti vagy újra láthatja a műveket, amire ilyen széles merítésben legutóbb tizennyolc éve, 1989-ben az Ernst Múzeum-beli "Más-kép" című kiállításon volt lehetőség. *** A Formabontók 1. Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben, 1965-83. A kiállítás a könyvben közölt négyszáz fotóműalkotás közül mintegy százat mutat be. A monográfia és a kiállítás újdonsága, hogy a gazdag képanyagot nem a szerzők vagy a hagyományos, festészettől átvett műfajok (zsáner, csendélet, akt stb.) szerint rendezi el, hanem a képek fotónyelvi kérdésfelvetései mentén csoportosítja. Így szemléletesebben mutathatók be azok a formanyelvi újítások, amelyekkel az absztrakt fotó, a konceptuális térkonstrukciók, szekvenciák és fényrajzok, a megrendezett fotó, továbbá a különböző önarckép- és portrékoncepciók gazdagították a magyar állóképkultúrát és művészetet. A kiállításon Balla András, Haris László, Hámos Gusztáv, Jokesz Antal, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Nagy Zoltán, Pácser Attila, Stalter György, Szerencsés János, Tímár Péter, Török László, Tóth György, Vető János és Vécsy Attila fotográfusok műveinek bemutatása mellett néhány reprezentatív példával érzékeltetjük, hogy törekvéseik párhuzamosak voltak, esetenként összefonódtak az avantgárd képzőművészek, például Attalai Gábor, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Károlyi Zsigmond, Kismányoky Károly, Maurer Dóra, Szalai Tibor, Szentjóbi Tamás, Szirányi István, Türk Péter és mások experimentális fotóhasználatával. A kiállítás anyagát Szilágyi Sándor válogatta. A kiállítást a fönt ismertetett koncepció alapján Török Tamás rendezte.
Archív
Fotótörténeti előadás és műtermi fotográfia készíttetése régi eljárással Zalka Imre vándorfotográfus vezetésévelHelyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, Napfényműterem1065 Budapest, Nagymező utca 20.Az előadás és gyakorlat címe: A fotogram mátrixaRészvételi díj: 1400.-ft, mely tartalmazza a belépőt mindhárom kiállítóterünkbe is.Illés Barna: A fotogram mátrixa Fotótörténeti előadás és műtermi fotográfia készíttetése régi eljárással Zalka Imre vándorfotográfus vezetésévelHelyszín: Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház, Napfényműterem1065 Budapest, Nagymező utca 20.Az előadás és gyakorlat címe: A fotogram mátrixaRészvételi díj: 1400.-ft, mely tartalmazza a belépőt mindhárom kiállítóterünkbe is.Illés Barna: A fotogram mátrixaFény, tárgy és fényérzékeny felület közötti viszony az idő dimenziójábanFotótörténeti előadás és fotogram készítéseA Magyar Fotográfusok Háza képíró-képolvasó hétvégéjén ezúttal a látogatók a fotogram történetével ismerkedhetnek meg. Egyben arra is lehetőségük nyílik, hogy az elméleti előadás után, a gyakorlati foglalkozáson sajátítsák el a tanultakat.A programot Illés Barna fotográfus vezeti, aki 1996-ban végezte el a Szellemkép Szabadiskola Fotó szakát és 2005-ben szerzett diplomát a Magyar Iparművészeti Egyetem vizuális kommunikáció tanári szakirányán. 1996 óta kizárólag fotográfiával illetve annak különböző területeivel foglalkozik. Korábban rajzot és művészettörténetet tanított, így szinte egyenes út vezetett a fotótanításhoz. Immáron hat éve segít kezdő fiataloknak egy olyan fotográfiai szemlélet kialakításában, mely az alkotói munkásságuk alapja lehet. Számára ma már a tanítás egyet jelent az alkotói munkával. Ugyanolyan jelentőséget tulajdonít élete ezen részének, mint az autonóm művészi tevékenységnek.Képíró-képolvasó program részletezése:A programot szombat és vasárnap két külön csoportnak rendezzük meg, azonos tematikával, mely minden esetben elméleti (2 óra) és gyakorlati (4 óra) foglalkozásból áll. A szükséges eszközöket, anyagokat a Mai Manó Ház biztosítja.Részvételi díj:A részvételi díj 1400.- Ft/fő/napJelentkezés:Csak személyesen - nyitva tartási időben - a Pécsi József Fotográfiai Szakkönyvtárban (1065, Budapest, Nagymező utca 20.)A részvevők száma max. 10 fő/nap.A részvétel a jelentkezési sorrend alapján áll össze.Jelentkezési határidő: 2007. február 08.További információ: laszlo.baki@maimano.huKedvcsinálóként kis előzetes a fotogramról:A fotogram, fényképezőgép és negatív közbeiktatása nélkül, pusztán a fény, a fényérzékeny anyagok és a bennük végbemenő változásokat előhívó vegyszerek működésével létrehozott - többnyire tárgyak árnyékát rögzítő - kép. A fotogram sajátos szinonimája a valóság megismerésének, az antropomorf gondolati körből való kitekintésnek.A fotogram helyeA fotogram a látás metaforája, nemcsak abban az értelemben, hogy a fény a recehártyánkon foltot hagy, de az eljárás mesterséges megfordítása is érvényes: a szemgolyó bizonyos részeinek mechanikus ingerlése képeket hoz létre.Azt, hogy mi a szerepe és a helye a fotogramnak a fotografikus képek világában Beke László művészettörténész, a következőképpen határozza meg: " A fotogram a fényképezés egysége, a legegyszerűbb "fényfolt", a szó "fénylenyomat" értelmében. Optikai és kémiai jelenség, ősfénykép a fényképezés "előttese", még fényképezőgép sem kell hozzá, csak fény és fényérzékeny anyagfelület. A legkorszerűbb fényképezés is a fotogramra épül, a camera obscurával vagy fényképezőgép lencsén keresztül készült kép "csupán" speciális fotogram. Bármi, ami megjelenik a fotópapíron vagy a negatívon- fotogram... Ha a fotópapírra valamilyen tárgyat helyezünk, megvilágítás után annak "lenyomata" mégpedig világos "fénylenyomata" ott marad a felületen, miközben környezete a fénymennyiségtől (azaz a megvilágítás hosszától) függően sötét kontrasztot alkot vele. E tekintetben a fotogram szoros rokonságban áll az "ősképek" egyik típusával: a lenyomattal (a "print" angol szó, amelyet minden papírkép-fényképre is alkalmaznak, nyomatot jelent)."Ilyen értelemben összeállítható egy olyan művészettörténeti áttekintés, ahol a fotogram-elvből kiindulva magyarázzuk a művészi tevékenységeket és a műalkotásokat. Egy ilyen kontextusban beszélhetnénk például Yves Klein kék festékbe mártott női test lenyomatairól, Gémes Péter fénnyel festett emberi testjeiről, Bozsó András Légyfogójáról, Erdély Miklós pászkás blueprintjeiről, vagy Hajas Tibor Képkorbácsolás sorozatáról.A nevek és a példák tetszés szerint sorolhatók. Nincs olyan művész akinek munkásságában ne lehetne rámutatni a fotogram-elv közvetlen vagy közvetett használatára. Ez azt támasztja alá, hogy az elv működik, mozgásban van és életképes. A fotogram nem tud kimerülni, foglalkoztatja a művészi kreativitást és új megvilágításban újra és újra új egyedi művekkel találkozunk. A lehető legáltalánosabban fogalmazva, a fotogram művészetmodell.Illés Barna
Archív
Tiszástő, Hargita megye, Románia Tiszástő, Hargita megye, Románia2005-ben immár a tizedik alkalommal fogja megnyitni kapuit a Minimum Party Alkotótábor. Jubileum - ebben az évben egymást fogjuk ünnepelni. Nem az MP születésnapja ez, hanem a táborban létrejövő közösségé. Egyvalahogy lehet létezni a táborban, s ezt a hogylétet a mindenkori empés táborozók hozzák létre - máshol megismételhetetlenül. Anch'io sono pittore! mottóval indul a jubileumi tábor, mert Corraggio állítólagos mondása valamelyest kifejezi a mindenkori Minimum Party érzést. A Minimum Party egy nyitott alkotótábor, ahová nem személyes meghívóval megy az ember, ahová bárki eljöhet és beavatottá válhat. Hogy mibe? Abba a titokba, aminek megfejtését magunk is kilenc éve keressük, mi teszi az egyéneket közösséggé.Az idei táborba meghívtuk az előző kilenc tábor minden műhelyvezetőjét és előadóját. Úgy gondoljuk, hogy ez az esemény a 2005-ös év legfontosabb művészeti eseménye lesz Erdélyben.A tizedik tábor alkotóműhelyei:Vizuális művészetek műhelyVezeti: Bob József képzőművész (Marosvásárhely)A műhelyben résztvevő képzőművészek és vizuális művészetek iránt érdeklődők a Gilles Deleuze olvasatában megfogalmazódó Idő virtuális erejéről, azaz az Időről mint létrejövésről (keletkezésről) és mint elmozduló térelemről alakíthatják ki asszociációikat.Az Idő a Nyitott. Állandóan átalakul és természete megváltozik. Átalakulásával megakadályoz minden halmazt, hogy önmagába záruljon. Legfontosabb, hogy egy kép sem áll egymagában, mindig egy virtuális, szellemi, tükröződő képpel lép kapcsolatba. A két kép, a valóság és a képzeletbeli megkülönböztethetetlenségpontja körül mozog folytonosan. Ez egy kristály-kép, amely megkettőzött. Benne az Időt látjuk, rétegeit, egy közvetlen időképet, mely képes lesz megragadni a gondolkodás mechanizmusait. A jelentés sohasem alap vagy eredet - a jelentés létrejön. Új gépezeteknek kell létrehozniuk. Az eddigi Minimum Party táborok alkotásai a térrel és az idővel való kísérletezés megannyi példái - a 2002-es vizuális műhely kimondottan ezzel foglakozott Irsai Zsolt vezetésével, Tavalyi munkám helyére címmel -, a sor folytatható az Idő elmélyültebb problematizálásával.Mozgásszínház műhelyVezeti: batarita (koreográfus, Budapest)Az idei tábor munkájának alapját az emberi ösztönökvizsgálata adja a táncon, a mozgáson keresztül. Arésztvevők elsajátítanak etűdöket és szituációsgyakorlatokban tehetik próbára testüket. Természetesenminden nap tréninggel indul.ZeneműhelyVezeti: Zéno Apostolache zeneszerző (Marosvásárhely)Afrikai ritmusok, etno dzsessz, improvizáció. Főkéntfreedom, macru, kandafi ritmusok elsajátítása. Aműhely résztvevői hozzanak magukkalritmushangszereket, főleg djembét.Fotóműhely - Te én vagyokVezeti: Fekete Zsolt médiaművész (Marosvásárhely)"Aki tudja, hogyan kell egy szobába belépnie és leülnie, vagy egy gabonatáblán megállnia ahhoz, hogy +úgy nézzen ki, amilyen, az már többet is tud; az felon ahhoz, amilyen mások szemében: az saját maga manökenje; az önmagát, mint általános divatot adja elő; alakítja magát; hivatalossá válik. És mivel hivatalossá válása más keretek közt zajlik, mint ahogy szokásos, megsejtheti, hogy véletlenül esett rá a választás, és hogy valójában mindenki hivatásos." (Hajas Tibor) Az ábrázolt, és a fotográfus közötti empátiát tartom a legfontosabb szempontnak a személy illetve önábrázolás esetén. Mondhatnám a személyfényképezés leginkább pszichológiai probléma. A műhelyben ezt fogjuk gyakorolni. Kortárs fotográfusok (Elek Judit, Gyurján Eszter, Csoszó Gabriella, Gobolyos Luca, Hajas Tibor, Vető János, Jokesz Antal, Rákosi Péter, Zoltania, Fekete Zsolt, Diane Arbus, Sally Mann, Mary Elen Mark, Cindy Shermann, Anie Leibovitz, Andres Serrano, Joel Peter, Richard Avedon, Witkin, Robert Mapplethorpe) munkáin keresztül megpróbálom a problémát mélyíteni.Kísérleti színház műhelyBenne: Élboy - Szabó Attila, Vranyecz Artúr és MolnárIstván örömszínháza. Az Élboy egyidős a MinimumParty-val, a tizedik alkalommal szolgáltatják a tábori színházat. Kísérletezésük magára a színház mibenlétére kérdez rá, megannyi formában és sok humorral.Filmes műhelyVezeti: Gáspárik Attila (színész, film- és médiaszakember, Marosvásárhely,) és Schneider Tibor(rendező -operatőr, Kolozsvár)MPTV 05, Tábori videó napló, Mesél az erdő - kisfilmek a tábor körül. A műhely résztvevői hozzanak magukkal videó-kamerát.Katalóguskészítő műhelyVetezeti: Besze Barbara kritikus és Besze Flóraszerkesztő (Budapest)A Minimum Party Társaság tábori katalógusa dokumentálja az előző "MP-k" alkotás-folyamatát. A műhelymunka során a katalógus közvetlen születésén vehetünk részt, amely - eltérően a korábbiaktól - real time-ban rögzíti bármely, a táborban éppen dolgozó művészeti stúdió munkafolyamatát - adott esetben kritikai reflexiókkal. Várjuk azok jelentkezését a műhelybe, akik kedvelik, hogy ha nemcsak részesei, de tudósítói is a világ - de legalábbis a Minimum Party történéseinek!Filozófia Mű-helyVezeti Mester Béla az MTA Filozófiai Kutatóintézetének(Budapest) főmunkatársa. PhD (2003, BBTE; 2005, ELTE, irodalomtudomány és filozófiatörténet) Szókratész nem szívesen hagyta el Athént. Ami keveset a természetből látott, azt katonai behívóknak és hadjáratoknak köszönhette - volna. (Nemigen köszönte.) Lehetséges, hogy Empedoklész is csak egyszer kirándult életében: akkor, amikor az Etnába ugrott. Az urbánus bölcselkedés e tiszteletre méltó hagyománya után miért csábítjuk hát a filozofálni vágyókat a hegyre, messze a könyvtáraktól és a tanult kollégák értő eszmecseréjének szokott helyszíneitől? Éppen ezen, a helyen, a hely fogalmának jelentésén akarunk ugyanis eltöprengeni. Azon az elméleti módon is, ahogyan egy bizonyos attikai birkózóbajnok tette azt, Timaiosz szájába adva a kozmosz térviszonyainak meghatározását; de szebb és irodalmibb módon is, fölfejtvén, miért ironikus az egyszerű perspektíva-váltás, melynek révén az oikumené egyszer csak pocsolya körül ugráló békák élőhelyének tűnik. (S kultúrája nyílván - békabrekegésnek.) Legtöbbet a társadalmi térről, mint hatalmi konstrukcióról gondolkodunk, ebben a kiábrándult baloldal jeles teoretikusa, a spanyol-amerikai Manuel Castells mutatja meg azt az utat, amiről valószínűleg letérünk majd. Szándékom szerint belekontárkodunk az irodalmi műalkotások térkonstrukciójának a magyarázatába is.Kézműves műhelyVezeti: Pünkösti Gabriella (kézműves, Mór)Agyagozás, agyagszobrok készítése és égetése gödörkemencében. Kavicsolt felületű, színes, vízzáró réteggel ellátott edények készítése.A szakmai fórum programja alakulóban, tervezett előadók:Antik SándorÁrmean OttíliaBesze BarbaraGáspárik AttilaIrsai Zsolt és A Hét szerkesztőiMester BélaRomhányi AndrásVécsi Nagy Zoltán
Archív
Helyszín: Művészetek Palotája,AuditóriumBudapestHelyszín: Auditorium (Ludwig Múzeum, I. emelet)13:00 Bevezető - Dékei Krisztina szekcióvezető13:05-13:30 Xantus János előadása13:30-13:55 a TNPU (szuperintendáns St.Auby Tamás) előadása13:55-14:20 kérdések, hozzászólások14:20-14:45 kávészünet Helyszín: Művészetek Palotája,AuditóriumBudapestHelyszín: Auditorium (Ludwig Múzeum, I. emelet)13:00 Bevezető - Dékei Krisztina szekcióvezető13:05-13:30 Xantus János előadása13:30-13:55 a TNPU (szuperintendáns St.Auby Tamás) előadása13:55-14:20 kérdések, hozzászólások14:20-14:45 kávészünet14:45-14:50 Bevezető - Szeifert Judit szekcióvezető14:50-15:15 Szombathy Bálint előadása15:15-15:40 Farkas Zsolt előadása15:40-16:05 kérdések, hozzászólások16:05-16:15 kávészünet16:15-17:00 Kerekasztal-beszélgetés - vezeti Timár Katalin
Archív
Hajas Tibor, Vető Jánossal készített fotómunkáiBevezeti: Ungváry Rudolf.Helyszín: Mai Manó Ház Napfényműterme1065 Budapest, Nagymező utca 20.A bemutató alkalmából a könyv a helyszínen mérsékelt áron kapható! Hajas Tibor, Vető Jánossal készített fotómunkáiBevezeti: Ungváry Rudolf.Helyszín: Mai Manó Ház Napfényműterme1065 Budapest, Nagymező utca 20.A bemutató alkalmából a könyv a helyszínen mérsékelt áron kapható!
