Gadó Flóra

Gadó Flóra záró tárlatvezetése az Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967 című kiállításon

Gadó Flóra záró tárlatvezetése az Ergy Landau, Budapest – Párizs, 1896 – 1967 című kiállításon 2023. május 14., vasárnap, 16.00 „Ergy Landau egyike azon emigráns magyar nőknek, akinek lehetősége volt tanulni – méghozzá fotográfiát – és Párizsban, mint emancipálódott és független művész tudott érvényesülni a huszadik század első felében. Fő érdeklődési köréhez olyan, sokáig mellőzöttnek tekintett témák tartoztak, mint a szabadidős tevékenységek vagy a hétköznapok dokumentálása, illetve a gyerekfényképezés és az állatok ábrázolása. Mégis, ezek mögött az „ártatlan” témák mögött érdemes megvizsgálni, hogy mit jelentett például a női test megörökítése az első világháború után, hogyan csapódnak le a párizsi mindennapokat ábrázoló jelenetekben a második világháború lenyomatai vagy milyen újfajta érzékenység figyelhető meg abban, ahogy Landau közvetlen környezete felé fordul. Hogyan értelmezhető Landau munkássága a kortárs fotóművészet feminista nézőpontja felől, ami a modellekkel való kapcsolatát és az asszisztenseivel való együttdolgozást érinti, illetve a körülötte lévő világ ábrázolását miként olvashatjuk egy mai értelemben vett empatikus és szolidáris tekintet megnyilvánulásaként? És hogyan alakulnak át fotói, amikor alkalmazott területen, magazinokban és könyvekben jelennek meg? A tárlatvezetés során ezen szempontok mentén emelek ki fontosabb munkákat a kiállításról valamint hozom párhuzamba kortárs alkotók életművével Ergy Landau fotóművészetét. “ Gadó Flóra Gadó Flóra kurátor, kutató és kritikus 2018 óta a BTM - Budapest Galéria kurátora. 2021-ben szerezte meg doktori fokozatatát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Film, Média és Kultúraelmélet Doktori Iskolájában. Számos kiállítást kurált Magyarországon és a régióban, többek között a brno-i TIC Gallery-ben, a pozsonyi Julius Koller Society-ben valamintz OFF-Biennále Budapest keretében. Az elmúlt években több kurátori rezidenciaprogramon vett részt, mint amilyen a MeetFactory (Prága), a Brno House of Arts vagy az East Art Mags program műkritikusoknak Romániában és Lengyelországban. 2016 és 2019 között a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület alelnöke volt. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen óraadó, a Café Bábel folyóirat egyik szerkesztője és a University of Bergen Curatorial Practice programjának résztvevője. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – május 14. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-ergy-landau-budapest-parizs-1896-1967 https://www.facebook.com/events/758753639296984/

Herczeg Klára-díj 2021 díjátadó és kiállításmegnyitó a Foton Galériában

Herczeg Klára-díj 2021 A Stúdió Alapítvány örömmel ad hírt a 2021-es Herczeg Klára-díj díjátadó eseményéről, valamint ezzel egybekötve Várnai Gyula senior díjazott és Tranker Kata junior díjazott közös kiállításának megnyitójáról. A Stúdió Alapítvány kuratóriuma idén Aknai Katalint, Berhidi Máriát és Pinczehelyi Sándort kérte fel, hogy a szakmai zsűri tagjaként döntsenek a senior díjazott személyéről. A senior díj jelölője, Szalai Bori által javasolt művészek közül - Komoróczky Tamás, Várnagy Tibor és Várnai Gyula - a szakmai zsűri a senior díjat Várnai Gyulának ítélte. A junior díjra idén is az FKSE tagjai jelölhettek olyan 35 év alatti alkotót, aki az elmúlt években kiemelkedő teljesítményt nyújtott és aktívan hozzájárult az FKSE közösségének építéséhez. A jelöltek közül egy öttagú zsűri, amelynek tagjai Gadó Flóra, Lendeczki Kinga, Kútvölgyi-Szabó Áron, Petrányi Luca és Zemlényi-Kovács Barnabás voltak, választotta ki a díjazottat. A junior díjért szoros versenyben lévő művészek közül - Horváth Gideon, Süveges Rita, Tranker Kata és xtro-realm - a zsűri a junior díjat november 29-i döntése alapján Tranker Katának ítélte. Megnyitó: 2022. 01. 22. 18.00 Cím: Képíró utca 6., 1053 Budapest A kiállítás 2022. 02. 05-ig látogatható a Foton Galéria nyitvatartási ideje alatt. -------------------------------- A NÉVADÓRÓL Herczeg Klára Munkácsy-díjas szobrász- és éremművész 1906. október 13-án született Budapesten. Gyermekkorában Bécsben élt. Művészeti tanulmányait először Bécsben, majd a budapesti Képzőművészeti Főiskolán végezte 1924-28 között, ahol mestere Kisfaludy Stróbl Zsigmond volt. 1929-30-ban Berlinben élt, ahol többek között a Rosenthal porcelángyár számára készített kisplasztikákat, hogy megélhetését biztosítsa. 1930-33 között Párizsban Charles Despiau mellett képezte tovább magát. 1925 óta szerepelt műveivel hazai és nemzetközi kiállításokon. Részt vett az 1937. évi párizsi és az 1938. évi New York-i világkiállításon. Mintegy harminc köztéren felállított szobra látható Budapesten és az egész országban. Hazai múzeumokon kívül megtalálhatók művei külföldön is (pl.: nürnbergi Dürer-Hausban és az amszterdami Van Gogh Múzeumban). 1997. augusztus 6-án hunyt el Budapesten. A HERCZEG KLÁRA-DÍJ TÖRTÉNETE Herczeg Klára végrendeletében az örökség egy részét művészek támogatására szánta. A Herczeg-hagyaték kezelője, Dr. Székely Ádámné Dr. Szűts Ildikó úgy döntött, hogy a Fiatal Képzőművészek Stúdiójára (mint a pályakezdő képzőművészeket képviselő szervezetre) testálja át azt a megtisztelő feladatot, hogy döntsön a támogatás formájáról. A Stúdió egy – az örökhagyóról elnevezett – díjat alapított, melynek - mivel Herczeg Klára mindig fontosnak tartotta az idős és fiatal generációk egymáshoz való közeledését - minden évben egy senior és egy junior díjazottja van. A díjat a Stúdió Alapítvány (SA) gondozza. A Herczeg Klára-díj 1998 óta minden évben kiadásra kerül. A DÍJAT 1998 ÓTA AZ ALÁBBI MŰVÉSZEK KAPTÁK: 2020. Jovánovics György - Kútvölgyi-Szabó Áron 2019. Csutak Magda - Dallos Ádám 2018. Berhidi Mária – Rudas Klára 2017. Pinczehelyi Sándor – Ember Sári 2016. Maurer Dóra – Gosztola Kitti 2015. Kemény György – Trapp Dominika 2014. Ladik Katalin – Szemző Zsófia 2013. Bodóczky István – Kerezsi Nemere 2012. Baksa-Soós János – Csákány István 2011. Szirtes András – Hatházi László András 2010. Medve András – Horváth Tibor 2009. feLugossy László – Szörényi Beatrix 2008. Körösényi Tamás – SZAF (Mécs Miklós és Fischer Judit) 2007. St. Auby Tamás – Gróf Ferenc (Société Réaliste) 2006. Szikora Tamás – Tibor Zsolt 2005. Türk Péter – Lóránt Anikó 2004. Lantos Ferenc – Galbovy Attila / Péli Barna 2003. Deim Pál – Szász György 2002. Major János – Kokesch Ádám 2001. Kaján Tibor – Benczúr Emese 2000. Gyarmathy Tihamér- Király András 1999. Lossonczy Tamás – Schneemeier Andrea 1998. Papp Oszkár – Wächter Dénes ------------- grafika: Süveges Rita Támogató: NKA - Nemzeti Kulturális Alap http://www.nka.hu/ Honfi Zsolt (műtárgyszállítás) https://www.facebook.com/events/1124923538323410/

Tárlatvezetés | Eddig minden rendben

2020. július 23.-án 17 órakor Gadó Flóra, a kiállítás kurátora tart tárlatvezetést az Eddig minden rendben című kiállításon. A tárlatvezetésen való részvételt a járványügyi szempontok figyelembevételével 15 főben maximalizáljuk és a benti terekben maszk viselésére kérjük a látogatókat. A részvétel megerősítéséhez kérjük írjanak egy emailt július 22-ig az alábbi címre: flora.gado@budapestgaleria.hu. Amennyiben a résztvevők száma elérte a 15 főt, azt itt az eseményben fogjuk jelezni. Köszönjük! ////////////////////////////// EDDIG MINDEN RENDBEN Kiállító művészek: Adelina CIMOCHOWICZ, EMBER Sári, Barbora KLEINHAMPLOVÁ és Tereza STEJSKALOVÁ, Kateřina KONVALINOVÁ, KRISTÓF Krisztián, Virginia LUPU, SZEMZŐ Zsófia, VARJU TÓTH Balázs, Madalina ZAHARIA Kurátor: GADÓ Flóra Grafikai arculat: JÁKOB Bálint Majdnem három hónapos késéssel tud megnyílni a Budapest Galéria következő kiállítása, az Eddig minden rendben, amely mindennapi szorongásainkat, a teljesítménykényszert, a munkából fakadó kiégést, valamint az erre való reakciókat vizsgálja. A kiállítás előkészítésekor senki sem gondolta, hogy egy világjárvány megjelenésével ezek a helyzetek és érzetek még jobban kiéleződnek. A koronavírus hatására a mókuskerék sokak számára leállni kényszerült – megakasztva munkafolyamatokat és elbizonytalanítva megélhetéseket, – mások számára pedig még jobban felgyorsult, és sokan egy újfajta szorongással találták magukat szemben. Meghatározó tapasztalttá vált, hogy féltünk az ismeretlentől, a kiszámíthatatlantól, attól, hogy nem tudtuk, meddig fog tartani ez az állapot. Sokakban felmerülhetett, hogy visszaállhat-e a “normális” élet, és mit nevezhetünk majd ezentúl normálisnak? Most, hogy a fokozatos enyhítésekkel ismét egy megváltozott helyzetbe kerültünk, fontossá válhat az a kérdés, hogy miként tekinthetünk azokra az élethelyzetekre, amelyek eddig sem voltak problémamentesnek nevezhetőek. A munkák, noha jóval a koronavírus megjelenése előtt készültek, mégis számos olyan nehézségre mutatnak rá, amelyek az elmúlt hónapokban még jobban előtérbe kerültek vagy új jelentésrétegekkel gazdagodtak. A kiállítás címe ironikusan fordítja ki az ismert film mondatát, hiszen azt eddig is sejtettük, hogy semmi sincs rendben, de most már talán beszélni is tudunk róla. *** „Eddig minden rendben, eddig minden rendben…” – idézi egy ötvenedik emeletről zuhanó férfi mantráját a Gyűlölet című francia film egyik főszereplője. A mondat ellentmondásosságát alapul véve a kiállítás napjaink olyan, sokunk számára alapélménnyé váló jelenségeiből indul ki, mint amilyen a szorongás, a stressz vagy a kiégés. Ennek hátterében jórészt a 21. század teljesítményelvűsége, a produktivitás kényszerű hajszolása áll. (lásd például: Byung-Chul Han: A kiégés társadalma, Typotex, 2019). Az én gyakorlatilag saját magával versenyezve egy olyan önkizsákmányoló életmódot teremt, amely sok esetben vezethet állandó szorongáshoz vagy burnout szindrómához. Az állandó készenlétben állás és a rugalmasság elvárásának köszönhető, hogy napjaink késő kapitalista rendszerében egyre jobban összemosódnak a határok munka és szabadidő között. Mókuskerékben érezzük magunkat, amelyből lehetetlen kiszállni. Mégis, milyen kiutak létezhetnek ebből, az egyént egyre jobban felemésztő helyzetből? Ki tudunk-e még kapcsolni és ha igen, hogyan? Felmerül a kérdés, hogy mennyiben nyújthatnak segítséget a különböző terápiás és önsegítő módszerek vagy a lassulást előtérbe helyező stratégiák. Hogyan értékelődnek fel a nem tudományos és racionális, hanem intuitívabb, spirituális és mágikus viszonyulások? A nemzetközi, a régió alkotóit előtérbe helyező csoportos kiállítás egyfelől olyan műveket mutat be, amelyek hol közvetlenül, hol áttételesebben foglalkoznak a szorongással és a stresszel. Ehhez kapcsolódva hangsúlyossá válik a (művészeti) munka egzisztenciálisan kiszolgáltatott jellege, a művészként való elhelyezkedés és az önreprezentáció nehézsége, valamint a tágabb értelemben vett létbizonytalanság kérdésköre is. Másfelől részben egyéni, részben közösségi rítusokat, megoldási javaslatokat mutat be a kiállítás, amelyeket a művészek hol követendő példaként, hol pedig kritikusan értelmeznek. Az alvás és pihenés fontosságának visszahódításától kezdve, a különböző meditatív, távol-keleti praxisokon át, a társadalomból kivonuló, közösségi modellek kialakításáig a kiállítás a válaszok heterogenitását helyezi előtérbe. A kiállítás július 10 és szeptember 6 között látogatható. Támogatók: C3, Román Kulturális Intézet https://www.facebook.com/events/328211128354028/

Geibl Kata: Sisyphus

Sisyphus Geibl Kata fotográfus első önálló kiállítása 2018. 12. 08. - 22. megnyitó: 19:00, 2018.12.07. Geibl Kata sorozatának középpontjában művészet és tudomány összetett viszonya áll: az a folyamat, amikor a fotográfia segítségével rögzíthetővé válnak a különböző, szabad szemmel nem látható tudományos folyamatok. A legújabb technológiai felfedezéseknek köszönhetően a korábbi felmérhetetlen távolság az univerzum jelenségeivel kapcsolatban folyamatosan csökken és mintha egyre közelebb kerülnénk egykor megismerhetetlen történésekhez. Geibl Kata sorozata Sziszüphosz mitológiai alakján keresztül, – akit a görög istenek arra a büntetésre ítéltek, hogy egy hatalmas kőtömböt kell az örökkévalóságig felfelé gurítania egy hegyoldalon – mintha az ezzel kapcsolatos szkepszist fogalmazná meg: az emberi megismerés korlátai akkor is megmaradnak, ha számos törekvés irányul afelé, hogy a világban zajló folyamatokat megértsük és az azokról való tudást elsajátítsuk. A sorozat megidéz egyfajta időn kívüliséget: nem eldönthető, mikor készültek a munkák, ahogy az sem, hogy beállított, konstruált vagy elkapott jelenetekről van-e szó. Geibl Kata elbizonytalanítja a nézőt, ahogy az ismerősnek ható, a tudomány reprezentációs tereit – egyetem, kutatóközpont, laboratórium, múzeum – dokumentarista stílusban bemutató fotóin fikciós stratégiákat alkalmaz, mint amilyen például a történetmesélés gesztusa. Ahogy a művész fogalmaz, a Sziszüphosz sorozatban egy „képzeletbeli laboratóriumot hoz létre, ahol a befogadóra van bízva, hol húzódik a határ fikció és valóság között.” A képek erősségét ez az eldönthetetlenség, a világos határok elmosódása adja, amelyet Geibl Kata az analóg fotográfiai eljárások magabiztos használatával és olyan megoldásokkal valósít meg, mint például a hosszú expozíciós idő, vagy a multiexpozíció. Mindehhez többletjelentést ad az is, hogy munkáinak középpontjában épp a digitális képalkotás okozta változás és napjaink képáradata áll. ⎎⎎⎎⎎⎎⎎⎎⎎ Kata 2018-ban a Paris Photo Carte Blanche Student Award győztese és a Breda Photo Talent Program finalistája volt. ⎎⎎⎎⎎⎎⎎⎎⎎⎎ Kurátor: Gadó Flóra ▶︎▶︎▶︎ Sisyphus The first solo exhibition of photographer Kata Geibl 08. - 22. 12. 2018. opening: 19:00, 07. 12. 2018. In the center of Kata Geibl’s series stands the complex relationship between art and science: the development, when with the help of photography, the invisible scientific processes could be documented. Because of the newest technological discoveries, the previously incomprehensible distance between us and the universe started to reduce and it seems that we are getting closer and closer to understand situations which were previously unknown. Kata Geibl’s series evokes the figure of Sisyphus from Greek mythology, who was punished for eternity, to roll a giant stone upon a hill, which always falls back. Using the figure of Sisyphus as a metaphor, the artist points out a certain skepsis regarding that despite our constant effort to understand the processes happening in the world and to gain new knowledge, the limits of human cognition remain. The series evoke the notion of being out of time: it is not clear, when the photos were taken and whether we see a staged situation or a momentary scene. Kata Geibl makes the viewer uncertain as she uses fictional strategies, like storytelling, in her documentarist photos, which are depicting places usually associated to scientific knowledge, like university, museum, laboratory, research center. As the artist said, “in series Sisyphus, I constructed an imaginary laboratory where it’s up to the viewer to decide where the line lies between fiction and reality.” What gives the images strength is this undecidable quality and how it blurs previously distinct borders. The artist achieves this through her confident use of analog techniques and solutions like long exposure time or multiexposure. That in the center of her work lies the changes digital image making generates and the notion of the flow of images in our present, adds an extra meaning to the usage of the above mentioned analog techniques. ⎎⎎⎎⎎⎎⎎⎎⎎ Kata won the Paris Photo Carte Blanche Student Award and was a finalist at Breda Photo Talent Program in 2018. ⎎⎎⎎⎎⎎⎎⎎⎎ Curator: Flóra Gadó https://www.facebook.com/events/353530485444722/

Kurátori tevékenység: elmélet és gyakorlat határán?

Folytatódik az ELTE BTK Esztétika Tanszékének KRITIKA ÉS MŰ című vitasorozata! A beszélgetés résztvevői a kurátori tevékenységre mint kritikai attitűdre tekintenek, ebből következően a kiállításokat a kritikai diskurzus részeként, állásfoglalásként és műalkotásként tárgyalják. A beszélgetés résztvevői: Fenyvesi Áron főkurátor (acb Galéria), Gadó Flóra kurátor (Budapest Galéria) és Nagy Edina (az Esztétika Tanszék oktatója, független kurátor). Szó lesz e kritikai attitűd kialakulásának különböző állomásairól és példáiról, a kiállításrendezőből a kurátor felé lezajlott átmenetről, a művészek averziójáról a kurátorokkal szemben és hasonlókról. Kitérünk még az intézményi háttér előnyeire és hátrányaira, valamint a kurátor kritikus szerepben való megjelenésének sajátosságaira is. https://www.facebook.com/events/2124815970876645/