ismeretlen
Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Kassák Múzeum Hiányzó tekintet - Révai Ilka és Révai Éva elfeledett életműve A kiadványt bemutatja Dr. E. Csorba Csilla a kiállítás kurátora, fotótörténész, művészettörténész, Csatlós Judit muzeológus, KissPál Szabolcs képzőművész, a Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének vezetője és Horányi Attila, a MOME Elméleti Intézetének igazgatója. https://www.facebook.com/events/1439808141263255/
ELŐHÍVÁS: E. Csorba Csilla↴ https://capacenter.hu/esemenyek/elohivas-e-csorba-csilla/ Ingyenes beszélgetéssorozatunkban Taskovics Dorka fotográfus beszélget E. Csorba Csilla muzeológussal. E. Csorba Csilla 1975-től több mint negyven éven át dolgozott a Petőfi Irodalmi Múzeumban, előbb muzeológusként, majd vezetői pozíciókban. 2005-2016-ig az intézmény főigazgatója volt. A múzeum jelentős fotógyűjteménye által szolgáltatott napi feladatok mellett érdeklődése e médium társadalmi és művészeti horizontjainak gazdagsága, a fotóműtárgy szerepének fokozatos felértékelődése, az íróportrék készítésének, gyűjtésének gyakorlata felé irányult. Elsősorban a 20. század elejének jeles hazai alkotóival foglalkozott – többek között Máté Olga, Székely Aladár, Rónai Dénes fotográfiai ouevre-jével – mindazonáltal írásai, kiállításai a Petőfi dagerrotípia biográfiájától kezdve a kortárs alkotók munkáinak bemutatásáig terjednek. Több tucat kiállítás kurátora, társrendezője itthon és külföldön, monográfiái közül a legnagyobb visszhangra a Magyar fotográfusnőkről írt kötete tett szert. A Magyar Fotótörténeti Társaság alapító-tagja, a társaság jelenlegi elnöke. Időpont: 2025. január 23., csütörtök, 17 óra Helyszín: Capa Központ, Rendezvényterem Az eseményen való részvétel ingyenes. 2022-ben új beszélgetéssorozatotot indított a Capa Központ ELŐHÍVÁS címmel. Ezúttal nem az alkotókat kérdezzük, hanem azokat a szakembereket, akik egy nagy múzeum, egy jelentős archívum, vagy egy saját hely falai között szervezőként, kutatóként, „gondozóként” foglalkoznak a fotográfiával. Kurátorokat, archívumkezelőket, muzeológusokat, művészettörténészeket „hívunk elő”, hogy a legutóbbi projektjeik kapcsán meséljenek munkájuk mindennapjairól, különleges pillanatairól, és hogy megosszák velünk a legizgalmasabb, szakmai tanulságokkal teli háttértörténeteket. A személyes hangvételű ÉLET & MŰ, illetve a FÓKUSZ ÉS TÁVOLSÁG sorozatunkhoz hasonlóan az ELŐHÍVÁS beszélgetések alkalmával is képvetítéssel egybekötve idézzük föl az interjúalanyok életének, pályájának, útkeresésének fontos állomásait, lezárásként pedig jövőbeni terveikről kérdezzük őket. https://www.facebook.com/events/905861018380316/
🇭🇺| A Magyar Nemzeti Múzeum szeptember 22-én záruló Kertész / Kópiák című kiállítása André Kertész korai vintázsait tárja a közönség elé. A tárlat az André Kertész 130 kiállítássorozat részeként a világhírű fotóművész születésének 130. évfordulója alkalmából első alkalommal mutat be válogatást a 2021-ben New Yorkból vásárolt 1163 képből, melyek zöme még sosem volt kiállítva. Szintén az emlékév alkalmából jelent meg Kertész Franciaországban őrzött, első világháborús naplóját és leveleit, valamint az Amerikából visszakerült korai papírkópiáit együtt bemutató kötet. A lélegző archívum többek közt arra hívja fel a figyelmet, hogy az életmű és a hagyaték nemzetközi volta miatt a Kertész-kutatásnak is nemzetközinek kell lennie. A Kertész / Kópiák finisszázsa alkalmából szervezett kerekasztal-beszélgetésen három, a közelmúltban bemutatott Kertész-kiállítás kurátora beszélget: E. Csorba Csilla, A kamera poétája című tárlat (2019), Cédric de Veigy, a Marcher dans l’image című kiállítás (2019), és Fisli Éva, az André Kertész 130 című kiállítássorozat (2024) kurátora. A beszélgetés a kiállítások szakmai előkészítését és tanulságait, valamint a Kertész-kutatás aktuális kérdéseit járja körül. 🎤 Résztvevők: E. Csorba Csilla, művészettörténész, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke Cédric de Veigy, történész, független kurátor Fisli Éva, történész, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának vezetője ℹ Francia és magyar nyelven, tolmácsolással. Az esemény ingyenes. 📸 Fotó: Önarckép Zilzer Gyulával és barátnőjével, Párizs, 1926. André Kertész felvétele © Estate of André Kertész, a Magyar Nemzeti Múzeum gyüjteménye 🇫🇷| L'exposition Kertész / Copies au Musée national hongrois, qui fermera ses portes le 22 septembre, présente les premiers tirages d’époque d'André Kertész. Dans le cadre de la série d'expositions André Kertész 130, organisée à l'occasion du 130e anniversaire de la naissance du célèbre photographe, l'exposition présente pour la première fois une sélection des 1 163 photos achetées à New York en 2021, dont la plupart n'ont jamais été exposées. Ces expositions ont donné lieu à la publication d’un catalogue rassemblant à la fois des mémoires et des lettres de Kertész datant de la Première Guerre mondiale et conservées en France, ainsi que des premiers tirages d’époque renvoyés des États-Unis. Le catalogue, intitulé L’archive respiratoire, attire entre autres l'attention sur le fait que, compte tenu de la nature internationale de l'œuvre et de l'héritage de Kertész, la recherche sur Kertész doit également être internationale. La table ronde, organisée à l'occasion de la clôture de l'exposition Kertész / Copies, réunira trois commissaires d'expositions récentes sur Kertész : Csilla E. Csorba, curatrice de l’exposition Poète de la caméra (2019), Cédric de Veigy, commissaire de l’exposition Marcher dans l'image (2019), et Éva Fisli, commissaire de la série d'expositions André Kertész 130 (2024). La discussion portera sur la préparation et le bilan des trois expositions, ainsi que sur les questions actuelles de la recherche sur Kertész. 🎤Participants : Csilla E. Csorba, historienne de l'art, présidente de la Société hongroise de l'histoire de la Photographie Cédric de Veigy, historien, commissaire indépendant Éva Fisli, historienne, cheffe du Département des Photos Historiques du Musée national hongrois ℹ En français et en hongrois, avec interprétation. Entrée gratuite. 📸 Photo : Autoportrait avec Gyula Zilzer et sa compagne, Paris, 1926. Prise par André Kertész © Succession d'André Kertész, collection du Musée national hongrois https://www.facebook.com/events/1082443449888106/
Kincses 70 – A magyar fotográfiának ajándékozott évek↴ https://capacenter.hu/esemenyek/kincses-70-a-magyar-fotografianak-ajandekozott-evek/ Kincses Károly megkerülhetetlen alakja a magyar fotográfiának. Olyan intézmények alapítása fűződik a nevéhez, mint a Magyar Fotográfiai Alapítvány, a Magyar Fotógráfiai Múzeum és a Mai Manó Ház, ezen kívül pedig több száz fotókönyvet szerkesztett és megszámlálhatatlan kiállítás rendezett. A rendhagyó esten nem az ünnepeltet kérdezzük, hanem a kiváló barátok és kollégák mesélnek Kincses életútjáról és a közös munkáról. Természetesen jelen lesz az ünnepelt is. A résztvevők: E. Csorba Csilla a MAFOT elnöke, fotótörténész Kőrösi Orsolya alapító ügyvezető igazgató, Capa Központ Szarka Klára szakíró, kurátor A beszélgetést vezeti: Hajdú Éva újságíró, képekkel kíséri Bánkuti András fotográfus. Gyere és ünnepeljük együtt a magyar fotográfia elmúlt 35 évét és Kincses Károly 70. születésnapját. Időpont: 2024. július 11., csütörtök, 18 óra Helyszín: Capa Központ, Rendezvényterem Az eseményen való részvétel ingyenes. https://www.facebook.com/events/1551545152093420/
Fénykép a gyűjteményben, fénykép a kiállításban MúzeumCafé-beszélgetés a Fotográfia szám apropóján A MúzeumCafé 97. számának témája a fénykép és a fényképezés, mint a gyűjteményépítés, feldolgozás, kiállítás eszköze és tárgya volt. Bogdán Melinda doktori disszertációja tárgyául a Pannonhalmi Főapátság fotótárának feldolgozását választotta, ennek összefoglalását publikálja a lap. Somogyi Zsófia Czizek Gabriellával, a Robert Capa állandó kiállítás kurátorával beszélgetett. Gellér Judit írásában a digitális forradalom és a fényképezés viszonyát dolgozza fel, Keményfi Róbert az embertani fotográfiák szerepét vizsgálja a fizikai antropológia gyakorlatában. Bata Tímea a Néprajzi Múzeum fényképgyűjteményét, Karácsony Ágnes az OSZK történeti fényképtárát, Lénárt András az online magyar zsidó fotóarchívumot, Kövesdi István az egykori MTI, ma MTVA archívumát mutatja be a lapban. Fisli Éva külföldi gyűjteményekben fellelt fotóhungarikákra mutat példákat, Farkas Zsuzsa a műtárgyfényképezésről, Basics Beatrix a festőként indult fotográfusokról ír a lapszámban. Berényi Marianna a magyar múzeumok fotográfiai anyagáról kérdezte E. Csorba Csillát és Bán Andrást, a Magyar Fotótörténeti Társaság vezetőit. A számos cikk újabb gondolatokat vetett fel, erről beszélgetünk 2024. március 20-án, ahol a meglévő Erdős Kamill néprajzi és Claudia Andujar művészi fotográfiája mellett újabb fényképközpontú kiállítás nyílt Együtt. Inaktelki képek 2000-2002 címmel. Program 2024. március 20. 16:00 – 16:50 Rövid tárlatvezetés az Együtt. Inaktelki képek 2000-2002. című kiállításban Fülöp Hajnalka és Danó Orsolya kurátorokkal. Találkozó: Néprajzi Múzeum - 2. szint, recepció. Regisztráció - https://forms.gle/Z4VYH7uDVh7bYwM47 17:00 – 18:00 Fénykép a gyűjteményben, fénykép a kiállítás Beszélgetés Bata Tímea néprajzos muzeológus (Néprajzi Múzeum), Fisli Éva történész muzeológus (Magyar Nemzeti Múzeum), E. Csorba Csilla fotótörténész, művészettörténész a MAFOT elnöke (Petőfi Irodalmi Múzeum), Virágvölgyi István képszerkesztő, kurátor (Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ) Helyszín: Néprajzi Múzeum, Könyvesbolt (Damjanich utca felől) Moderál: Berényi Marianna Regisztráció - https://forms.gle/Z4VYH7uDVh7bYwM47 18:00 - 19:00 Felrajzolt könyvek III.: Füredi Tamás: Pentala A Felrajzolt könyvek a MaDok-program vizuális kísérleti terepe: kortárs alkotókat kérünk fel, hogy a Néprajzi Múzeum kiadványaiból inspirációt merítve rajzoljanak a feketére festett felületre. Harmadik felkért alkotó: Füredi Tamás grafikus A vendégeket köszönti: Frazon Zsófia Avatóbeszédet mond: Kovács Kristóf (Sajnos Gergely, helyszínelő) A projekt ötletgazdája és felelőse: Gellér Judit Felrajzolt könyvek III.: Füredi Tamás: Pentala Mi ragadja meg a művész tekintetét? És miként válhat egy személyes emlék közösségi élménnyé? Füredi Tamás Pentala című munkáját egy, a (M)ilyenek a finnek? című kötetben található fénykép inspirálta. Helyszín: Néprajzi Múzeum, a Könyvesbolt előtt A program ingyenes, megköszönjük, ha részvételi szándékát jelzi a már fent jelzett űrlapon: https://forms.gle/Z4VYH7uDVh7bYwM47 https://www.facebook.com/events/3233868583576693/
KÖZELÍTÉSEK Hevesy Iván munkásságához Konferencia a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum és a Magyar Fotótörténeti Társaság szervezésében Program 10.00–10.15 Köszöntők E. Csorba Csilla, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke Szeredi Merse Pál, a Petőfi Irodalmi Múzeum – Kassák Múzeum igazgatója 10.15–11.45 1. szekció: Hevesy Iván a tömegművészetről Elnök: E. Csorba Csilla Lénárt Tamás: Hevesy útja a fotográfiához Csatlós Judit: Szociofotó, munkásfotó, dokumentum Bagdi Sára: Hevesy Iván a kollektív művészeti gyakorlatokról 11.45–13.00 Ebédszünet 13.00–14.30 2. szekció: Hevesy és kortársai: fotóművészet és -elmélet Elnök: Bán András Tóth Balázs Zoltán: Hevesy fotóelmélete nemzetközi kontextusban E. Csorba Csilla: Kálmán Kata arcai Szeredi Merse Pál: Bortnyik Sándor fotóhasználata 14.30–15.00 Kávészünet 15.00–16.00 3. szekció: Kánon, kritika a hatvanas években Elnök: Tóth Balázs Zoltán Mélyi József: A hatvanas évek átváltozása a rendszerváltás óta – kiállítások tükrében Bán András: „Az adott körülmények között szervezett módon oldódott meg” – Hevesy Iván fotóművészeti kritikái a Magyar Nemzetben (1958–1965) A program részleteiről és az előadások összefoglalóiról honlapunkon lehet tájékozódni: https://kassakmuzeum.hu/hu/esemeny/konferencia/kozelitesek-hevesy-ivan-munkassagahoz A konferencián való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a kassakmuzeum@pim.hu emailcímen lehet. A TISZTA FÉNYKÉPSZERŰSÉG: Hevesy Iván és a modern magyar fotográfia kezdetei . A kiállítás 2024. március 3-ig tart nyitva. +++ A Kassák Múzeum a Szentlélek téri autóbusz pályaudvarról és az Árpád-hídon lévő villamosmegállótól gyalog 1 perc, a Flórián térről 4-5 perc alatt érhető el. A Batthyány tér vagy Szentendre felől érkező H5 HÉV-vel a Szentlélek térnél kell leszállni. Az Óbudai Fő téren, a Zichy-kastély első emeletén található a Kassák Múzeum kiállítótere. #hevesyivan #atisztafényképszerűség #kassákmúzeum #magyarfotósok #magyarfotográfia #magyarfotomuveszet #fotókiállítás
E. Csorba Csilla tárlatvezetése az Érzékeny önpusztító. Berekméri Zoltán 100 című kiállításon 2023. március 2., csütörtök, 18.00 ,,Az utóbbi időben többször kaptuk fel a fejünket, ha egy rejtőzködő vagy elfeledett fotográfus műveinek kiállításáról hallottunk. Ez sok esetben inkább a női fotográfusokra jellemző, gondoljunk Vivien Maier, Margaret Watkins vagy Barna Anna, Bäck Manci vagy Ergy Landau képeire. Berekméri Zoltán nevét (arcát) kevesen ismerik, talán csak szűk szakmai körben emlékeznek az 1985-ben megrendezett kiállítása sikerére, illetve a Gera Mihály által 1996-ban szerkesztett fotóalbumára. A Mai Manó Házban látható kiállítás, Az érzékeny önpusztító mintha, ellentmondana a címnek. Látszólagos nyugalom, harmónia, kiegyensúlyozottság érződik első látásra. Ki volt Berekméri Zoltán, ez a befelé forduló, a világból fokozatosan kivonuló ember, milyen környezeti, politikai, művészeti hatások súlya alatt alakult pályája, mi tette őt a huszadik század második felének egyik kiemelendő magyar művészévé? Berekméri Zoltán számomra etalon, a művészi igényesség, lelkiismeretesség - nem mindenki számára követhető – mércéje. Fekete-fehér fotóit nézve több mint negyven év vonul el előttünk, tájak, csendéletek, utcaképek, s mikrokörnyezete, a Petőfi Irodalmi Múzeum épületének apró részletei. Berekméri Zoltánt, mint volt kollégát ismertem, ezért is megkapó látni, hogy az ő szeme mi mindent vett észre, ami másnak jelentéktelennek tűnik: az ablakba kitett tejesüveg, a jeges földből sarjadó palánta, a sötét padsoron egyedül, fáradtan gubbasztó ember látványa mögött mennyi egyéni és általános történet húzódik meg. Berekméritől tanulni lehet, s lehetett azoknak, akik az analóg technika korában hosszú műgonddal állították elő képeiket. A kiállítás öröm annak, aki Berekmérit valamelyest már ismerte, és felfedezés annak, aki a magyar fotóművészet térképére egy újabb jelentős alkotót szeretne elhelyezni.” E. Csorba Csilla a Magyar Fotótörténeti Társaság elnökmuzeológusa, művészettörténésze, 2005-2016 között a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Fontosabb kötetei: Magyar fotográfusnők, Enciklopédia Kiadó, 2001; Székely Aladár a művészi fényképész, Vince Kiadó, 2003; Máté Olga, PIM-Helikon Kiadó, 2006; Ady a portrévá lett arc, PIM, 2008. 2009-ben magyar fotográfusnők (1900-1945) munkáiból rendezett kiállítást Picturing progress címmel Washingtonban, a National Museum of Women in the Artsban. A korlátozott férőhely miatt az eseményen való részvétel előzetes regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a programra az adam.jeneses@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – március 2. A résztvevők száma maximum harminc fő. A tárlatvezetésen a regisztrált látogatók a kiállításra szóló, aznap váltott kedvezményes vagy teljes árú (diák, nyugdíjas vagy felnőtt) belépőjeggyel vehetnek részt. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-az-erzekeny-onpusztito-berekmeri-zoltan-100 https://www.facebook.com/events/1190675231838942/
Művészsorsok, párhuzamosságok és eltérések – E. Csorba Csilla tárlatvezetése Margaret Watkins Fekete fény című kiállításán 2021.11.17. 18.00 Margaret Watkins, az elfelejtett kanadai fotográfusnő élete egyedinek tűnhet azoknak, akik nem ismerik, hogy a modernizmus kezdetén, a 20. század elején hány ambiciózus nő indult el a férfiaknak fenntartott pályán, s hány életmű maradt torzóban, vagy ismeretlenül. A fotográfusnő fogalma már benne élt a köztudatban, a női mivolt nem jelentett kizárást, de életfeltételeik, családi szerepvállalásaik, a társadalmi elvárásoknak megfelelő magatartásminták miatt mégis sokan a peremre szorultak. Az európai fotótörténetből vett példákkal – francia, magyar, német – kívánom a hasonlóságokat és különbözőségeket érzékeltetni, különösen izgalmasnak tartva Máté Olga mellett Marianne Breslauer, Ilse Bing, Rogi André, Laure Albin Guillot pályájának, életművének egy-egy állomását, alkotását vonom be a tárlatvezetés során. Bízom abban, hogy a „Watkins-jelenség”, az ő nemzetközi felfedezése másokra is ráirányíthatja majd a figyelmet. E. Csorba Csilla – a Magyar Fotótörténeti Társaság elnöke – muzeológus, művészettörténész, 2005-2016 között a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. Fontosabb kötetei: Magyar fotográfusnők, Enciklopédia Kiadó, 2001; Székely Aladár a művészi fényképész, Vince Kiadó, 2003; Máté Olga, PIM-Helikon Kiadó, 2006; Ady a portrévá lett arc, PIM, 2008. 2009-ben magyar fotográfusnők (1900-1945) munkáiból rendezett kiállítást Picturing progress címmel Washingtonban, a National Museum of Women in the Artsban. A Nők a kamera mögött című januárig tartó programsorozatunkon a női alkotói munkát és a női alkotással kapcsolatban felmerülő kérdéseket járjuk körül meghívott vendégeink segítségével. Regisztrálni a programra a maimano@maimano.hu e-mail címen lehet, a tárgy rovatba kérjük beírni: Tárlatvezetés – november 17. A tárlatvezetésen a látogatók a kiállításra szóló belépőjeggyel vehetnek részt. A megszokott kedvezmények ezúttal is érvényesek. A Mai Manó Ház kiállítóterében az egészségügyi maszk viselése ajánlott, a tárlatvezetések alatt, valamint a könyvesboltban és szakkönyvtárunkban viszont minden esetben kötelező. https://www.maimano.hu/programok/kiallitas-margaret-watkins-fekete-feny https://www.facebook.com/events/298053432139481/
Online program! Exkluzív tárlatvezetés E. Csorba Csilla művészettörténésszel, a Magyar Fotótörténeti Társaság elnökével a FOTÓIKONOK - Archívumból történelem | Howard Greenberg Gallery, New York c. tárlaton Premier: 2021. május 29. 19.00
Beszélgetés a Fotográfusnők című könyvről. Aki kérdez: E. Csorba Csilla. Aki válaszol: Fisli Éva, Kelbert Krisztina, Szabó Magdolna és Szarka Klára. A könyv elérhető: https://www.facebook.com/events/290262169120014/
Milyen művészeti hatások érték Kertészt Magyarországon, mit vitt magával hosszúra nyúlt emigrációjába? Milyen szerepet játszott a francia főváros a magyar művészek sorsának, pályájának alakításában, illetve mennyire tette le névjegyét több tucat magyar alkotó a francia művészet képzeletbeli asztalára? Milyen szellemi és műtárgypiaci értéke van ma a fotográfiának, ezen belül André Kertész alkotásainak? Kincses Károly évtizedek óta gyűjti az emigrációba kényszerült, illetve az idegen hazát rövidebb-hosszabb ideig választó, többnyire kalandos sorsú fotográfusok életrajzi adatait. Társszerzője a Fotónapló, André Kertész és a magyarok című kötetnek. Több izgalmas kérdésre E. Csorba Csilla kurátor és vendégei, Kincses Károly fotótörténész és Topor Tünde, az ART Magazin főszerkesztője válaszol. A zenei hátteret harmonikán Wagner-Puskás Péter biztosítja. https://www.facebook.com/events/933801626969593/
A tükör és maszk A kamera poétája – André Kertész a PIM gyűjteményeiben című kiállításban E. Csorba Csilla kurátor és vendége, Fisli Éva történész, muzeológus, a Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Fényképtár munkatársa tart tárlatvezetést. Az est meghívott vendége Fisli Éva, a Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa, egyben a 2011-ben Budapesten is bemutatott nagysikerű André Kertész életmű-kiállítás egyik magyarországi koordinátora, a Kertész honi fogadtatástörténetét feldolgozó kísérőtárlat társkurátora. Miben hozott újat a francia fotótörténészek által kigondolt és a párizsi Jeu de Paume által szervezett retrospektív? A tárlat nagy hangsúlyt fektetett Kertész magyarországi és magyar vonatkozású képeire, s külön fejezetben tárgyalta Az igazi Ady című kötethez készült sorozatot. Milyen hatása volt Kertész indulására, pályájának alakulására a párizsi magyar emigráció művészeinek szűkebb, tágabb köre? A Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiben található fényképek hol helyezkedhetnek a fotóművész életművében, melyek azok, amelyek baráti kedvtelésből, vagy megbízásból, készültek, illetve amelyeket ő maga is művészete részeként ismert el? Milyen elvek alapján hogy, miként alkotott Kertész, mennyiben volt sajátja az Ady-sorozatban is látható megrendezett fotó? Végülis miből áll egy fotóművész életműve, mi van a kanonizált Kertészen túl és hogyan működnek a kánont építő vagy bontó kutatások? A beszélgetést vezeti: E. Csorba Csilla E. Csorba Csilla főmuzeológus arról, hogyan került az elsődlegesen írókkal, költőkkel foglalkozó, irodalmi gyűjtőkörrel rendelkező múzeum látóterébe e fényképész: - A kiállítást két évforduló inspirálta: 125 éve született André Kertész, és száz éve hunyt el Ady Endre. Talán azért is éreztük, hogy ennek itt és most helye lenne, mivel Kertész Adyt idéző Párizs-sorozata nem épült be a nemzetközi ismertségébe, a teljes sorozat eddig egyben soha nem volt kiállítva. Koncepciónk szerint a PIM gyűjteményeiben (Kézirattár, Médiatár, Könyvtár, Művészeti, Relikvia- és Fotótár) és filiáléiban, a Kassák Múzeumban, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet Bábtárában, a Blattner Géza-hagyatékban, illetve az OSZMI Táncarchívumában, Dienes Valéria növendéke, Mirkovszky Mária hagyatékában található fotókat és dokumentumokat tárjuk a közönség elé. E három PIM-es gyűjteményrészből származnak a kiállított műtárgyak. Büszkén mondhatjuk, hogy a fotóművész rendkívül értékes felvételein túl Kertész-levéllel, Kertész-hangfelvétellel, s róla készült fényképekkel is rendelkezünk. Minden kiállítás 20 óráig látogatható. Belépő: 1000 Ft 19 órától: PIM Esti Extra // Magukra maradt bútorok // tárlatvezetés A Volkswagen a Petőfi Irodalmi Múzeum kiemelt támogatója. https://www.facebook.com/events/443386729591440/
Megnyitja: E. Csorba Csilla a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója OTTHON…mindig történik valami Az évek óta készített sorozatom képei személyes történetek, amelyek az engem körülvevő épített és természeti környezet állandó változását figyelve készülnek. A reális ábrázoláson túl az utóbbi években egyre inkább elvont stílussal kísérletezek a RAJZOLÁS FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL technikámmal….a transzcendensről való gondolataimat így tudom a legjobban kifejezni. Megnyitja: E. Csorba Csilla a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója OTTHON…mindig történik valami Az évek óta készített sorozatom képei személyes történetek, amelyek az engem körülvevő épített és természeti környezet állandó változását figyelve készülnek. A reális ábrázoláson túl az utóbbi években egyre inkább elvont stílussal kísérletezek a RAJZOLÁS FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL technikámmal….a transzcendensről való gondolataimat így tudom a legjobban kifejezni.
A kiállítást megnyitja: E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója A kiállítást megnyitja: E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója
A Mai Manó Ház Fotóművészeti Szabadegyetemének hetedik előadásán E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója mutatja be a magyar fotográfia rejtélyes és rejtett alakjait. A "Rejtett női alakok – magyar nőfényképészek a 19.század végétől napjainkig" című előadásra 2012. március 27-én, kedden 18.30-kor kerül sor. A Mai Manó Ház Fotóművészeti Szabadegyetemének hetedik előadásán E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója mutatja be a magyar fotográfia rejtélyes és rejtett alakjait. A "Rejtett női alakok – magyar nőfényképészek a 19.század végétől napjainkig" című előadásra 2012. március 27-én, kedden 18.30-kor kerül sor. A fényképezést sokan női műfajnak vélik, amely a 20. század első felében a társadalmi egyenlőtlenség miatt nem érhette el igazán kiteljesedését. Az a kérdés foglalkoztat, vajon milyen elszántság kellett a 20. század elején ezt a pályát választani, s mennyit változott egy század alatt a világ, amely ma természetesnek könyveli el a nagy életművet maguk mögött tudó fotósnőket., s a nemek szerinti megosztás már anakronizmusnak tűnik. Az előadás során a 19. század végétől a mába érően tekintünk be egy-egy kalandos részben elfeledett magyar női életútba, megrekedt pályába, sikeres, elismeréshez vezető művészlétbe. Felhívjuk a kedves bérlettulajdonosok figyelmét, hogy a Szabadegyetem előadásain 18.20-ig csak bérleteseink foglalhatják el helyüket. Ezt követően nyitjuk meg a termet a teljes közönség előtt. Az előadássorozat alkalmaira a belépőjegy 1000 Ft (diák-nyugdíjas: 500 Ft), amelyet Mai Manó Könyvesboltban vásárolhatnak meg nyitvatartási időben (hétköznap 14 -19 óra, hétvégén 11 - 19 óra között). Az előadások napjain 11 órától egészen az előadás kezdetéig van lehetőségük jegyet váltani kijelölt helyen a Mai Manó Házon belül.
Az előadás 90 perc időtartamú, utána lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésre is.A belépés díjtalan. Az előadás 90 perc időtartamú, utána lehetőség nyílik kötetlen beszélgetésre is. A belépés díjtalan.
Helyszín: Móra Ferenc Múzeum Szeged, Roosevelt tér 1-3 Megnyitja: E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgatója Helyszín: Móra Ferenc Múzeum Szeged, Roosevelt tér 1-3 Megnyitja: E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi múzeum főigazgatója
Helyszín: Kolta Galéria 1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8., III. lépcsőház, II. emelet A megnyitón E. Csorba Csilla fotótörténész beszélget a kiállítóval. Helyszín: Kolta Galéria 1053 Budapest, Ferenciek tere 7-8., III. lépcsőház, II. emelet A megnyitón E. Csorba Csilla fotótörténész beszélget a kiállítóval.
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-terme (Budapest V., Múzeum körút) A kötetet bemutatja E. Csorba Csilla művészettörténész, Csorba László történész és Tímár Péter fotóművész Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum Széchényi-terme (Budapest V., Múzeum körút) A kötetet bemutatja E. Csorba Csilla művészettörténész, Csorba László történész és Tímár Péter fotóművész
A 20. századi magyar líra világirodalmi rangú képviselőjének 2005-ben ünnepeltük születése 100. évfordulóját.Helyszín: Jövő Háza, B Kiállítási Csarnok, a Jövő Háza Kiállítás területén1024 Fény u. 20-22.Megnyitja: E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaMegtekinthető: Kedd-vasárnap: 10.00-18.00Megtekinthető a Jövő Háza kiállításra szóló jeggyel. A 20. századi magyar líra világirodalmi rangú képviselőjének 2005-ben ünnepeltük születése 100. évfordulóját.Helyszín: Jövő Háza, B Kiállítási Csarnok, a Jövő Háza Kiállítás területén1024 Fény u. 20-22.Megnyitja: E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatójaMegtekinthető: Kedd-vasárnap: 10.00-18.00Megtekinthető a Jövő Háza kiállításra szóló jeggyel.Az évet a Magyar Köztársaság Kormánya emlékévvé nyilvánította, az UNESCO pedig lehetővé tette, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeum bemutassa József Attila életéről és költészetéről készült multimédiás kiállítását. Ez látható most a Jövő Háza Kiállítás keretében a nyáron.A kiállítás címe: Eszmélet. József Attila motívumokban és képekben rendkívül gazdag, bonyolult érzelmi és bölcseleti tartalmakat is megfogalmazó életművében ez a vers reprezentálja leginkább a létbe vetettség időbeli kereteinek tudatosításával a 20. századi ember érzésvilágát, egyúttal a József Attilára oly jellemző magatartást is, amellyel a világ rendjét, benne az ember helyét kutatta, s azt a bátorságot is, amellyel szembenézett az egzisztenciális következményekkel járó tapasztalatokkal.A modern technikai eszközöket felvonultató virtuális kiállításban József Attila költészetét és életútját, tárgyi hagyatékát új technológiák segítségével mutatjuk be. Az elektronikus grafikai arculat és a videó background animáció segítségével látványos és modern, ugyanakkor az életmű bemutatásának tárgyias formáját választottuk. Modern tipográfiával, kompozitálásos technikával egységesítettük a bemutatandó kéziratok, fotók, könyvek és dokumentumok képeit az archív felvételekkel. Kivételes esetekben háromdimenziós modellezést is alkalmazunk.A hét plazma tv-n és két számítógépen bemutatandó anyag, valamint az audió eszközök segítségével meghallgatható versek reményeink szerint fölkeltik az érdeklődést József Attila költészete iránt. A programot úgy állítjuk össze, hogy a látogatók az információk között barangolva saját tempójukban, több szempont szerint juthatnak el az adatok mélyebb rétegeihez. Az így elérhető információtömeg segítségével átfogó képet alkothatnak József Attila életéről és munkásságáról.
Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum RotundájaBudapest VIII., Múzeum krt. 14-16.Megnyitja: E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum helyettes főigazgatójaMegtekinthető: hétfő kivételével 10-18 óráig Helyszín: Magyar Nemzeti Múzeum RotundájaBudapest VIII., Múzeum krt. 14-16.Megnyitja: E. Csorba Csilla művészettörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum helyettes főigazgatójaMegtekinthető: hétfő kivételével 10-18 óráig
Bäck Manci műtermét 1915-ben nyitja meg. Az album, melyben 41 kép látható, ismerteti a fényképész életútját is.A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese.Bäck Manci (1891 - 1989) Bécsben tanulta a fotografálást. A XX. század második évtizedében kezdhette el szegedi működését, hiszen Juhász Gyula 1914-ben írt verse megörökíti a fotográfusnőt. Műtermét 1915-ben nyitja meg. Az album, melyben 41 kép látható, ismerteti a fényképész életútját is. Bäck Manci műtermét 1915-ben nyitja meg. Az album, melyben 41 kép látható, ismerteti a fényképész életútját is.A kötetet bemutatja és a szerzővel beszélget E. Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgató-helyettese.Bäck Manci (1891 - 1989) Bécsben tanulta a fotografálást. A XX. század második évtizedében kezdhette el szegedi működését, hiszen Juhász Gyula 1914-ben írt verse megörökíti a fotográfusnőt. Műtermét 1915-ben nyitja meg. Az album, melyben 41 kép látható, ismerteti a fényképész életútját is.Helyszín: Petőfi Irodalmi MúzeumCím: Bp., V. Károlyi M. u. 16.