Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
Archív
„Anyám 75 éves volt, amikor látóterének közepén homályos folt jelent meg, és látása fokozatosan e folt peremére, egy gyűrű alakú területre redukálódott. A kezdeti kétségbeesés után, hihetetlen életerővel megtanult ezzel a gyűrűlátással élni, dolgozni. 85 éves korára még varrni is újra megtanult. Nálam a makuladegenerácó kettőslátással köszöntött be szintén 75 éves korom körül. „Anyám 75 éves volt, amikor látóterének közepén homályos folt jelent meg, és látása fokozatosan e folt peremére, egy gyűrű alakú területre redukálódott. A kezdeti kétségbeesés után, hihetetlen életerővel megtanult ezzel a gyűrűlátással élni, dolgozni. 85 éves korára még varrni is újra megtanult. Nálam a makuladegenerácó kettőslátással köszöntött be szintén 75 éves korom körül. Mióta tudom, hogy én is anyám sorsát élem, elementáris erővel hajt a belső késztetés, hogy a beszűkülő fizikai látásélményhez társuló, azt kiegészítő, helyettesítő, és egyre gazdagodó belső látás gyönyörűségeit rögzítsem. Kiállításomhoz a szabad látástól az elhomályosulásig terjedő folyamat három pontjához állítottam fel a kamerámat, és rögzítettem vele e három kései mesémet.” (Dobos Sándor) Innen a kiállítás hármas alcíme: - Szerelmem Szicília - A makuladegeneráció elviselhetetlen gyönyörűsége - Kettőslátás (A világon több mint 160 millió embert érint ez az öregkori betegség.)
Archív
Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza-Mai Manó Ház Nagyfényműterem (1065 Budapest, Nagymező u. 20.) A könyvet bemutatja: Kincses Károly fotómuzeológus, fotótörténész A szerzővel Ránki Júlia beszélget Helyszín: Magyar Fotográfusok Háza-Mai Manó Ház Nagyfényműterem (1065 Budapest, Nagymező u. 20.) A könyvet bemutatja: Kincses Károly fotómuzeológus, fotótörténész A szerzővel Ránki Júlia beszélget „Kaland a szemnek, dolog az agynak." - így mutatta be Kincses Károly Dobos Sándort és képeit 2006 januárjában. A Mai Manó Házban a megnyitó közönsége egy nagyapót látott, kedves, mosolygós embert, aki boldog örömmel mesélte élményeit, utazásai történetét. Szerénysége lefegyverző, képei felvillanyozóak voltak. A fotós mögül kikandikált a "kandidátus, a Kémiai Tudományok Doktora, infravörös- és asztro-spektroszkópiával foglalkozó tudós ember" bölcsessége és nyugalma. Az ájultan bámuló közönség azonnal szívébe zárta az "új fotóst", aki csak azt csinálta, amire évtizedekig nem volt ideje: képeket. Kincses Károly így folytatta a bemutatást: "Dobos Sándor fotói olyan helyeken készültek, ahová az Isten csak az eleve protekciósokat teremthette. Umbria, Puglia, Andalúzia tájaira. Ezeket a kitüntetett helyeket lefényképezte egy festészeten iskolázott szemű, agyú ember, akinek addigra már nem kellett órákat adni kompozíció, térképzés, színhangulatok, képalkotás témakörökben. És e fotográfiák mindezeken felül még hihetetlenül érdekes optikai, térszerkezeti, kompresszálási, látáselméleti kérdéseket is felvetnek, melyek minden egyes képét csak úgy lazán szerethetővé, nézegethetővé, második lépésben -s ezeken túl- a normál látás sablonjait lebontogató és az alkotóelemekből képről-képre azt újraépítő, újraalkotó izgalmas vizuális feladattá is tesznek. Ezek egy 70 felett járó, lélekben sokunknál generációkkal fiatalabb, pályakezdő alkotó fotográfiái.” A képek most könyvben hazavihetők. Nem utazási emlékalbum, hanem a fantáziának teret nyitó képes könyv. Így, két szóban. Június 26-án este fél 7-kor megismerkedhetnek Dobos Sándorral, aki évente délen barangol két hűséges kutyája és fényképezőgépei társaságában.
