ismeretlen
Azok a publikus események, amelyekben ezt az alkotói profilt megjelölték, de nem ő a publikáló Persona.
ANTICAMERA – Finisszázs – Artmagazin tárlatvezetés Topor Tündével és Winkler Nórával https://capacenter.hu/esemenyek/anticamera-finisszazs-artmagazin-tarlatvezetes-topor-tundevel-es-winkler-noraval/ 2022. április 3-án, vasárnap, 17 órakor Topor Tünde művészettörténész és Winkler Nóra művészeti újságíró tart záró tárlatvezetést az ANTICAMERA című kiállításon a Capa Központban. „David Claerbout és Ősz Gábor kiállítása nem tartozik a könnyen értelmezhető tárlatok közé, már csak azért sem, mert jórészt a művekben használt technológiák maguk jelentik a bemutatott munkák lényegét. Hogyan lehetséges mégis személyes vonatkozásokat találni bennük, mik a költői és romantikus elemek az itt látható művekben, és hogyan reagálnak szerintünk a világ állapotára – erről beszélünk majd a finisszázson.” (Topor Tünde, Winkler Nóra) Időpont: 2022. április 3., vasárnap, 17 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen való részvétel ingyenes. *** ANTICAMERA – David Claerbout és Ősz Gábor kiállítása https://capacenter.hu/kiallitasok/anticamera-david-claerbout-es-osz-gabor-kiallitasa/ „David Claerbout és Ősz Gábor életművében a képek nem mint szöveges magyarázatot igénylő vagy azokat illusztráló, másodlagos eszközök jelennek meg, hanem az elméleti eszmecsere egy formájaként: képek által kommunikálnak arról, hogy (szerintük) mi a kép, mi a fotográfia. A Capa Központban látható, a képrögzítés filozófiai kérdésköreit érintő, meditatív alkotásaikban a mozgó-, az állókép és a néző egymáshoz viszonyított helyzetét értelmezik, azon keresztül pedig a valóság érzékelésének, rögzíthetőségének és alakíthatóságának lehetőségeivel foglalkoznak.” (Petrányi Zsolt és Mucsi Emese kurátorok) *Az ANTICAMERA kifejezést eredetileg Birkás Ákos (1941–2018) képzőművész használta 1981-ben a harmadik Dokumentum kiállítás katalógus-újságában publikált gondolatmenetében. A rövid cikk meghatározó inspirációs forrás volt az ANTICAMERA kiállítás tervezésének kezdeti időszakában. https://www.facebook.com/events/335818071939704/
ANTICAMERA – Bartis Attila tárlatvezetése https://capacenter.hu/esemenyek/anticamera-bartis-attila-tarlatvezetese/ 2022. március 17-én, csütörtökön, 17.30 órától Bartis Attila író, fotográfus tart tárlatvezetést David Claerbout és Ősz Gábor ANTICAMERA című kiállításán. Bartis Attila pályáját írói tevékenysége mellett végigkíséri a fotográfia is. A fényképek létrehozása mellett sok időt tölt azok értelmezésével is, ehhez pedig optimális helyzetet teremtenek az olyan kiállítások, mint például az ANTICAMERA. Szubjektív tárlatvezetése alkalmával többek között arról fog mesélni, miért ragadt le órákra David Claerbout és Ősz Gábor munkái előtt, és hogy milyen személyes emlékeket idéztek fel benne ezek a művek. A szubjektív kommentárja mellett érinti azokat a kiállító művészek által is vizsgált központi kérdéseket, hogy mi a kép ma és hogyan hat ránk; különbözik-e attól, mint aminek hajdan szánták; és hogyan viszonyul a kép valósága a történeti valósághoz. Időpont: 2022. március 17., csütörtök, 17.30 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen kedvezményes, 1000 forintos jeggyel lehet részt venni. *** ANTICAMERA – David Claerbout és Ősz Gábor kiállítása https://capacenter.hu/kiallitasok/anticamera-david-claerbout-es-osz-gabor-kiallitasa/ David Claerbout és Ősz Gábor életművében a képek nem mint szöveges magyarázatot igénylő vagy azokat illusztráló, másodlagos eszközök jelennek meg, hanem az elméleti eszmecsere egy formájaként: képek által kommunikálnak arról, hogy (szerintük) mi a kép, mi a fotográfia. A Capa Központban látható, a képrögzítés filozófiai kérdésköreit érintő, meditatív alkotásaikban a mozgó-, az állókép és a néző egymáshoz viszonyított helyzetét értelmezik, azon keresztül pedig a valóság érzékelésének, rögzíthetőségének és alakíthatóságának lehetőségeivel foglalkoznak. *Az ANTICAMERA kifejezést eredetileg Birkás Ákos (1941–2018) képzőművész használta 1981-ben a harmadik Dokumentum kiállítás katalógus-újságában publikált gondolatmenetében. A rövid cikk meghatározó inspirációs forrás volt az ANTICAMERA kiállítás tervezésének kezdeti időszakában. https://www.facebook.com/events/1120205865459981/
ANTICAMERA – Vitáris Iván tárlatvezetése https://capacenter.hu/esemenyek/anticamera-vitaris-ivan-tarlatvezetese/ 2022. március 11-én, pénteken, 17 órától Vitáris Iván dalszerző-énekes, az Ivan&The Parazol zenekar alapító frontembere tart tárlatvezetést David Claerbout és Ősz Gábor ANTICAMERA című kiállításán. Időpont: 2022. március 11., péntek, 17 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen kedvezményes, 1000 forintos jeggyel lehet részt venni. A Capa Központ teljes területén kötelező a maszk viselése. Javasoljuk a kézfertőtlenítő használatát, továbbá kérjük, hogy tartsák a megfelelő szociális távolságot. *** ANTICAMERA – David Claerbout és Ősz Gábor kiállítása https://capacenter.hu/kiallitasok/anticamera-david-claerbout-es-osz-gabor-kiallitasa/ David Claerbout és Ősz Gábor életművében a képek nem mint szöveges magyarázatot igénylő vagy azokat illusztráló, másodlagos eszközök jelennek meg, hanem az elméleti eszmecsere egy formájaként: képek által kommunikálnak arról, hogy (szerintük) mi a kép, mi a fotográfia. A Capa Központban látható, a képrögzítés filozófiai kérdésköreit érintő, meditatív alkotásaikban a mozgó-, az állókép és a néző egymáshoz viszonyított helyzetét értelmezik, azon keresztül pedig a valóság érzékelésének, rögzíthetőségének és alakíthatóságának lehetőségeivel foglalkoznak. *Az ANTICAMERA kifejezést eredetileg Birkás Ákos (1941–2018) képzőművész használta 1981-ben a harmadik Dokumentum kiállítás katalógus-újságában publikált gondolatmenetében. A rövid cikk meghatározó inspirációs forrás volt az ANTICAMERA kiállítás tervezésének kezdeti időszakában. https://www.facebook.com/events/285660163659496/
ANTICAMERA – Beavató tárlatvezetés Ősz Gáborral és a kiállítás kurátoraival https://capacenter.hu/esemenyek/anticamera-beavato-tarlatvezetes-osz-gaborral-es-a-kiallitas-kuratoraival/ 2022. február 24-én, csütörtökön, 17:30 órától Ősz Gábor képzőművész, valamint Petrányi Zsolt és Mucsi Emese, az ANTICAMERA kiállítás kurátorai tartanak tárlatvezetést. Hogyan hatnak ránk a képek? 2022 januárjában csak a Facebookra naponta 300 millió fotót töltöttünk fel. Az emberek képekkel üzennek egymásnak, méghozzá rengeteggel. Ebben az új képkorszakban, amikor a képnézés ilyen mértékben uralja a mindennapi kommunikációt és határozza meg a világról, önmagunkról való tudásunkat és a valósághoz fűződő viszonyunkat a képzőművészet, a művészetelmélet területén folytatott képelméleti kísérletek, eszmefuttatások nagyon is közérdekűvé válnak. A rajzok, a fotók, a mozgóképek nem kötődnek nyelvterületekhez, az internet elterjedésével univerzális, óriási tömegek számára elérhető eszközei az emberi érintkezésnek. A tárlatvezetés során Ősz Gábor képzőművész, Petrányi Zsolt és Mucsi Emese kurátorok az ANTICAMERA kiállításon bemutatott munkákhoz kapcsolódva olyan a képek használatával kapcsolatos kérdésekre keresik a választ, amelyek túlnyúlnak a fotográfia, a művészet határain, és napjaink aktuális, égető témái közé tartoznak. Időpont: 2022. február 24., csütörtök, 17:30 óra Helyszín: Capa Központ Az eseményen kedvezményes, 1000 forintos jeggyel lehet részt venni. A Capa Központ teljes területén kötelező a maszk viselése. Javasoljuk a kézfertőtlenítő használatát, továbbá kérjük, hogy tartsák a megfelelő szociális távolságot. *** ANTICAMERA – David Claerbout és Ősz Gábor kiállítása https://capacenter.hu/kiallitasok/anticamera-david-claerbout-es-osz-gabor-kiallitasa/ „David Claerbout és Ősz Gábor életművében a képek nem mint szöveges magyarázatot igénylő vagy azokat illusztráló, másodlagos eszközök jelennek meg, hanem az elméleti eszmecsere egy formájaként: képek által kommunikálnak arról, hogy (szerintük) mi a kép, mi a fotográfia. A Capa Központban látható, a képrögzítés filozófiai kérdésköreit érintő, meditatív alkotásaikban a mozgó-, az állókép és a néző egymáshoz viszonyított helyzetét értelmezik, azon keresztül pedig a valóság érzékelésének, rögzíthetőségének és alakíthatóságának lehetőségeivel foglalkoznak.” (Petrányi Zsolt és Mucsi Emese kurátorok) *Az ANTICAMERA kifejezést eredetileg Birkás Ákos (1941–2018) képzőművész használta 1981-ben a harmadik Dokumentum kiállítás katalógus-újságában publikált gondolatmenetében. A rövid cikk meghatározó inspirációs forrás volt az ANTICAMERA kiállítás tervezésének kezdeti időszakában. https://www.facebook.com/events/360842032522805/
Szeretettel várjuk Nemes Csaba és Pilinger Erzsébet tárlatvezetésére a 30 éves a Knoll Galéria Budapest c. kiállitáson 2020. január 17-én (pénteken) 16.30-ra. Nyomon követünk folyamatokat, műveket, írásokat és eseményeket a galéria harminc éves fennállását művekkel és dokumentumokkal felidéző kiállitásán, s egyúttal végiggondoljuk, milyen helyzeteket formált művészek, gyűjtők, szerzők, kurátorok és a galéria közös tevékenysége. Kiállító művészek: AES+F, Birkás Ákos, Blue Noses, Baglyas Erika, Alexander Brener & Barbara Schurz, El-Hassan Róza, J. Nagy András, Gőbölyös Luca, Paul Horn, Johanna Kandl, Joseph Kosuth, Stanislav Kolibal, Bartosz Kokosinski, Kamil Kukla, Kundy Crew, Lovas Ilona, Mara Mattuschka, Nemes Csaba, Rudas Klára Design: Szemző Zsófia A kiállitás látogatható: 2020. február 22-ig. További információ: Knoll Liszt Ferenc tér 10 Galéria 1061 Budapest Budapest T: +36 1 2673842 knollgaleria@hu.inter.net www.knollgaleria.hu
A 240 éves múltra visszatekintő ma már Képző- és Iparművészeti Szakgimnázium néven ismert Török Pál utcai középiskola falai közül nagyon sok olyan neves képző- és iparművész került ki, akik ma a szakma megbecsült képviselői. Egy 1783-ban kiadott rendelet előírja, hogy a Rajzoló Oskola köteles minden évben nemcsak a növendékek legjobb rajzait összegyűjteni, hanem a tanárokat is kötelezi, hogy saját kezű mesterművekkel mutassák meg a tanulóknak, hogyan születik a művészet. Ez a folyamat nem szakadt meg, az iskolában készült mestermunkákat összegyűjtötték és megőrizték az idők során. Az intézményben így kialakulhatott egy európai mérce szerint is különleges műtárgy-gyűjtemény. Az adományozási készség erősödésének és a 240. évforduló szerencsés együttállásának szinte törvényszerű következménye a mostani kiállítás. Az itt látható műtárgyak az egykori diákok és tanárok adományai, amelyek az iskola egy másik gyűjteményi egységét alapozzák meg. A kiállításon bemutatott művek egy fontos kezdeményezés első lépését reprezentálják. Olyan művészek képei , akik az alma mater hívására örömmel és tisztelettel ajánlották fel érett művészkoruk egyes darabjait. Ezek a képek az iskola gyűjteményének részeivé válnak, és újabb művészgenerációk felnevelését fogják szolgálni. A teljes felsorolást mellőzve a több, mint ötven művész között láthatók például Barabás Zsófi, Birkás Ákos, Fehér László, Gál András, Kéri Ádám, Köves Éva, Nádler István, Nemes Csaba, Szilvitzky Margit, Tölg-Molnár Zoltán…… festményei, nyomatai, szobrai, amelyet kiegészít az iskola jelenlegi tanulóinak videója. Kurátor: Mayer Marianna, Nagy Barbara https://www.facebook.com/events/286557215363583/
***For English please scroll down*** FORMABONTÓK Neoavantgárd és Új hullám a magyar fotóművészetben, 1965 - 2005 Az utóbbi évtizedben – itthon és külföldön egyaránt – egyre több művészet- és fotótörténész, műgyűjtő, kurátor és más szakember ismeri föl, hogy 1965 és 2005 között páratlanul gazdag, érdekes és értékes fotóművészet született meg s virágzott Magyarországon. Ez annak a közel negyven disszidens fotográfusnak és húsz-huszonöt fotográfiát is használó, non-konform művésznek volt köszönhető, akik elutasították a korszak hivatalos, giccses, szocialista humanista „művészi fotográfiáját”, és kortárs (amerikai, nyugat- és kelet-közép-európai) minták ihletésére fotográfiai kísérletekbe kezdtek. A magyar fotográfia történetében mindmáig ez volt az egyetlen korszak, amikor fotóművészeink nem tizenöt-húsz-huszonöt évvel kullogtak egy már elavult, klasszicizálódott, máshol már réges-rég lejárt divathullám után, hanem együtt lélegeztek a kortársaikkal – jól mutatják ezt a korabeli reprezentatív nemzetközi kiállítások és kiadványok! Az 1980 körül indult s az 1990-es években kiteljesedő Új hullám nem a neoavantgárd korszak (1965–1984) puszta tagadása volt, hanem hangsúlybeli különbségek voltak közöttük. Az egyik inkább ilyen, a másik meg inkább olyan volt. Máshova kerültek a hangsúlyok – de időnként akár még vissza is rendeződhettek. Mindenesetre: a neoavantgárd inkább közösségi – az Új hullám inkább individualista a neoavantgárd utópista – az Új hullám inkább kiábrándult, punk a neoavantgárd inkább komor, küldetéstudatos – az Új hullám laza, játékos a neoavantgárd médiumhasználata analitikus – az Új hullám adottnak veszi a fotónyelvi újításokat a neoavantgárd többnyire fekete-fehér – az Új hullám már gyakran színes, és gyakori a belefestés, a kiszínezés is, és így tovább. (Szilágyi Sándor, PhD, fotóművészeti író) Az Art+Text Budapest galéria elkötelezetten támogatja a magyar progresszív fotográfia hazai és külföldi bemutatását, népszerűsítését. 2017-ben megjelentette Szilágyi Sándor Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965–1984 című alapművét angol nyelven, fotográfiai programja részeként pedig egyéni kiállításokat szervez itthon (Kerekes Gábor, 2016; Koncz Csaba, 2018) és csoportos bemutatókat külföldön (Photo London, 2018; Paris Photo, 2018). A program kiterjesztéseképpen kerül sor az 1964–2000 közötti progresszív fotográfiát bemutató csoportos kiállításra az egri Kepes Intézetben. – Balla András, Bányay Péter, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Birkás Ákos, Drégely Imre, Eperjesi Ágnes, Erdély Miklós, Gábor Enikő, Gazsi Zoltán, Gémes Péter, Hajas Tibor, Halas István, Halász Károly, Haris László, Herendi Péter, Jokesz Antal, Kerekes Gábor, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Maurer Dóra, Minyó Szert Károly, Pácser Attila, Perneczky Géza, Sóskuti Tibor, Stalter György, Szalai Tibor, Szerencsés János, Szilágyi Lenke, Szilágyi Sándor, Szirányi István, Szombathy Bálint, Telek Balázs, Tímár Péter, Tóth Gábor, Tóth György, Török László, Ujj Zsuzsi, Vécsy Attila, Vékás Magdolna, Vető János, Vincze László – Koncepció: Einspach Gábor és Szilágyi Sándor Kurátor: Rieder Gábor Megnyitja: Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője A megnyitón Vető János ukulelézik majd. Megtekinthető: 2018. 09. 07. - 10. 06. Nyitvatartás: keddtől szombatig: 10:00 - 18:00 Támogató: Nemzeti Kulturális Alap és az egri Kepes Intézet Külön köszönet a kölcsönző intézményeknek: Chimera-Project Gallery, MissionArt Galéria, Neon Galéria és Vintage Galéria *** MUTINEERS Neo-avant-garde and New Wave in Hungarain Photography, 1965 - 2005 In the last decade an increasing number of art historians, photography historians, collectors, curators and other art world professionals –both in Hungary and abroad – have recognised the fact that between 1965 and 2005 a uniquely rich, intriguing and valuable kind of photography was born in Hungary where it thrived in subsequent years. This was thanks to some 40 mutineer photographers and 20-25 non-conformist artists who used photography too, all of whom rejected the official, kitsch, socialist-humanist “artistic photography” of the era and, inspired by contemporary (American, Western and Central-Eastern European) patterns, started to conduct photographic experiments. To this day, this was the only period in the history of Hungarian photography when our photographers did not lag 15-25 years behind an already outdated, classicized fashion wave which had long been superseded elsewhere, but breathed together with their contemporaries – something that can clearly be seen when looking at representative international exhibitions and publications of the time. New Wave, which began around 1980 and reached its apogee in the 1990s, was not the sheer negation of the Neo-avant-garde period (1965-1984); rather, the differences between the two were a matter of emphasis. One was more this, the other more that. Stresses were moved – and at times they would be moved back to their original places. Nevertheless: Neo-avant-garde is more social – New Wave is more individualistic Neo-avant-garde is utopian – New Wave is more disillusioned, punk Neo-avant-garde is more sombre, it has a sense of mission – New Wave is casual, playful Neo-avant-garde`s use of media is analytical – New Wave takes photographical innovations as a given Neo-avant-garde is mostly black-and-white – New Wave is often colourful, parts of it frequently painted or coloured in and so on and so forth. (Sándor Szilágyi, PhD, writer on art photography) Art+Text Budapest is committed to support the presentation and promotion of Hungarian progressive photography in Hungary and abroad. In 2017, together with Fotókultúra BT, the gallery published the seminal work Neo-avant-garde Trends in Hungarian Art Photography, 1965-1984 by Sándor Szilágyi in English, and as part of its photographic programme it has organised solo exhibitions in Hungary (Gábor Kerekes, 2016; Csaba Koncz, 2018) as well as group shows abroad (Photo London, 2018; Paris Photo, 2018). The group exhibition presenting progressive photography between 1964 and 2005 at the Kepes Institute in Eger will take place to further extend this programme. – András Balla, Péter Bányay, András Baranyay, Zsolt Péter Barta, Ákos Birkás, Imre Drégely, Ágnes Eperjesi, Miklós Erdély, Enikő Gábor, Zoltán Gazsi, Péter Gémes, Tibor Hajas, István Halas, Károly Halász, László Haris, Péter Herendi, Antal Jokesz, Gábor Kerekes, Csaba Koncz, György Lőrinczy, Dóra Maurer, Károly Minyó Szert, Attila Pácser, Géza Perneczky, Tibor Sóskuti, György Stalter, Tibor Szalai, János Szerencsés, Lenke Szilágyi, Sándor Szilágyi, István Szirányi, Bálint Szombathy, Balázs Telek, Péter Tímár, Gábor Tóth, György Tóth, László Török, Zsuzsi Ujj, Attila Vécsy, Magdolna Vékás, János Vető, László Vincze – Concept: Gábor Einspach and Sándor Szilágyi Curator: Gábor Rieder Opening speech by Tünde Topor, editor-in-chief of Artmagazin At the opening event János Vető will be playing the ukulele. On view: 07. 09. - 06. 10. 2018 Opening hours: Tuesday-Saturday: 10 am - 6 pm Supported by Nemzeti Kulturális Alap (National Cultural Fund of Hungary) and Kepes Institute Special thanks to the following institutions which have kindly agreed to loan their works to us: Chimera-Project Gallery, MissionArt Gallery, Neon Gallery and Vintage Gallery https://www.facebook.com/events/1836917159709897/
Gyenis Tibor "Photoshop és jó közérzet" című előadásával indul a Ludwig Szabadegyetem tavaszi előadás-sorozata 2015. március 24-én 18 órakor. A Ludwig Szabadegyetem idén tavasszal mindazt kínálja, amit eddig még sohasem láthattunk, amit nem állt módunkban megkérdezni, de amire mindig is roppant kíváncsiak voltunk mi, kortárs művészetre nyitott, fogékony nézők, befogadók, tanulni vágyók. Gyenis Tibor "Photoshop és jó közérzet" című előadásával indul a Ludwig Szabadegyetem tavaszi előadás-sorozata 2015. március 24-én 18 órakor. A Ludwig Szabadegyetem idén tavasszal mindazt kínálja, amit eddig még sohasem láthattunk, amit nem állt módunkban megkérdezni, de amire mindig is roppant kíváncsiak voltunk mi, kortárs művészetre nyitott, fogékony nézők, befogadók, tanulni vágyók. A szabadegyetem előadói ugyanis ezúttal a köztünk élő kortárs alkotóművészek. A több generációt képviselő képzőművészek előlépnek műveik mögül, a műterem falai közül és gazdag, értékes munkásságuk bemutatásával a modern művészet történetének merőben szokatlan, a múltat a jelennel összekötő összefüggéseire hívják fel a figyelmünket. Mit is kaphatnánk ennél többet? >>> A Szabadegyetem további előadásai: 2015. március 31. - Kortárs művészet, Birkás Ákos 2015. április 14. - Felhőmúzeum - Mennyei Könyvtár, Lengyel András 2015. április 21. - Testgyakorlatok és anyagkísérletek, Lovas Ilona 2015. április 28. - A mulandóság rögzítése, Imre Mariann 2015. május 5. - Mint cseresznyében a kukac/ A tetten ért évszázad, Konkoly Gyula A programon való részvétel a múzeum bármely időszaki kiállítására szóló félárú vagy teljes árú belépőjeggyel ingyenes. Csak programjegy: 800 Ft Szabadegyetem bérlet: 6.400 Ft Ludwig Múzeum éves bérlet (teljes árú): 8000 Ft, amely a múzeum minden kiállítására és programjára érvényes, a megvásárlástól kezdve 365 napon át.
A megnyitó során a kiállításhoz kapcsolódó katalógusát is bemutatjuk Birkás Ákos: Fotómunkák 1975-78 címmel. Birkás Ákos festőművész 1975 és 1978 között kizárólag fotó-munkákat készített, ill. az ezekhez kapcsolódó szövegekkel foglalkozott. Ennek okait a kiállításra megjelenő katalógusban publikált interjúban így foglalja össze: A megnyitó során a kiállításhoz kapcsolódó katalógusát is bemutatjuk Birkás Ákos: Fotómunkák 1975-78 címmel. Birkás Ákos festőművész 1975 és 1978 között kizárólag fotó-munkákat készített, ill. az ezekhez kapcsolódó szövegekkel foglalkozott. Ennek okait a kiállításra megjelenő katalógusban publikált interjúban így foglalja össze: "Festő voltam, szerettem a festészetet, tulajdonképpen ragaszkodtam is hozzá, de nem lehetett. A festészet a hatalom diskurzusához tartozó nyelvezet volt, ez volt a baj. Akármit mondott is az ember a festészet nyelvén, az valahogy az akkori politika – értelmiség párbeszéd része lett, egyszerűen azért, mert a kultúrpolitika akceptálta a festészetet, mint nyelvet. Márpedig úgy éreztem, hogy ebben a párbeszéd szövedékben minden hamissá válik. Igaz ugyan, hogy a 70-es évekre festőként sikerült magamat egy teljesen perifériális helyzetbe manőverezni, de még mindig éreznem kellett, hogy a képeim - tőlem függetlenül - bármikor felhasználhatókká válhatnak, hogy bele csúszhatnak a manipulált kommunikáció gusztustalan csatornarendszerébe. Így hát lassacskán beláttam, hogy a festészet helyett olyan nyelvet kellene használni, amit a hatalom képviselői nemcsak rosszallanak, de nem is értenek, mert eleve nem tekintik nyelvnek. Abban az időben az úgynevezett ”alternatív fotóhasználat” ilyen nem-nyelv volt. Persze a fotózás alkalmasabbnak is látszott azoknak az új problémáknak a megközelítésére, amikhez addigi festőmunkámban jutottam, alkalmasabbnak, mint a festés." Az eddig csak részben kiállított fotók, fotó-sorozatok jellegzetessége, hogy kifejezetten képzőművészeti fókuszú elképzeléseket jelenítenek meg, s elsősorban a festészetre, a festői képre, bizonyos klasszikus festészeti ideálokra és műfajokra ill. kiállítási formákra, s magára a múzeumra vonatkoznak és csak ezek kontextusában értelmezhetők. Az 1975-78 között készült fotók mellett a kiállításon látható lesz a Birkás Ákos 1976-ban forgatott Tükröződés c. filmje is.
Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (Budapest III., Lajos u. 158.). Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig KURÁTOROK ↔ MŰVÉSZEK Andrási Gábor ↔ Faa Balázs Angel Judit ↔ Horváth Tibor Bordács Andrea ↔ Asztalos Zsolt Bordács Andrea ↔ Csontó Lajos Bordács Andrea ↔ Göbölyös Luca Dékei Krisztina ↔ Szíj Kamilla Fabényi Júlia ↔ Tóth Emőke Faludy Judit ↔ Für Emil Faludy Judit ↔ Wéber Imre Fenyvesi Áron ↔ Horváth Tibor Molnár Mária ↔ Lakner Antal Szipőcs Krisztina ↔ Birkás Ákos Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (Budapest III., Lajos u. 158.). Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig KURÁTOROK ↔ MŰVÉSZEK Andrási Gábor ↔ Faa Balázs Angel Judit ↔ Horváth Tibor Bordács Andrea ↔ Asztalos Zsolt Bordács Andrea ↔ Csontó Lajos Bordács Andrea ↔ Göbölyös Luca Dékei Krisztina ↔ Szíj Kamilla Fabényi Júlia ↔ Tóth Emőke Faludy Judit ↔ Für Emil Faludy Judit ↔ Wéber Imre Fenyvesi Áron ↔ Horváth Tibor Molnár Mária ↔ Lakner Antal Szipőcs Krisztina ↔ Birkás Ákos Tatai Erzsébet ↔ Berhidi Mária Várkonyi György ↔ Bukta Imre Várnagy Tibor ↔ Szabó Benke Róbert Vécsi Nagy Zoltán ↔ Bukta Imre Zólyom Franciska ↔ Horváth Tibor Pető ↔ Hunor
Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.) Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A kiállítást megnyitja: Szenytyóbi Tamás, a TNPU archivistája Helyszín: Budapest Galéria Kiállítóháza (1036 Budapest, Lajos u. 158.) Megtekinthető: hétfő kivételével naponta 10-18 óráig. A kiállítást megnyitja: Szenytyóbi Tamás, a TNPU archivistája Kiállító művészek: Attalai Gábor, Bak Imre, Balla András, Birkás Ákos, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Haris László, Hámos Gusztáv, Jekesz Antal, Jovánovics György, Károlyi Zsigmond, Kerekes Gábor, Kismányoky Károly, Koncz András, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Maurer Dóra, Nagy Zoltán, Pácser Attila, Stalter György, Szalai Tibor, St.Auby Tamás, Szerencsés János, Szirányi István, Tímár Péter, Tóth György, Török László, Türk Péter, Vető János, Vécsy Attila, Vincze László. A kiállítással egy időben jelenik meg Szilágyi Sándor monográfiája, mely a progresszív magyar fotóművészet neoavantgárd tendenciáit ismerteti. A kiállítás - melynek kurátora Szilágyi Sándor, rendezője Török Tamás - a könyv tárgyalásmódjához igazodva, a jellegzetes képtípusok szerint csoportosítva mutatja be a korszak munkáinak legjavát. Olyan kategóriák ezek, mint például a geometrikus, az organikus és a léptékváltó Absztrakt, a Fotóakciók, a lineáris és mátrixba rendezett Szekvenciák, a Térkonstrukciók, a Városvíziók, a Fényrajzok vagy az Önarckép- és a Portrékonceptek. A látogató így összehasonlíthatja egymással az érdekesebbnél érdekesebb alkotói koncepciókat, s nem utolsósorban megismerheti vagy újra láthatja a műveket, amire ilyen széles merítésben legutóbb tizennyolc éve, 1989-ben az Ernst Múzeum-beli "Más-kép" című kiállításon volt lehetőség. *** A Formabontók 1. Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben, 1965-83. A kiállítás a könyvben közölt négyszáz fotóműalkotás közül mintegy százat mutat be. A monográfia és a kiállítás újdonsága, hogy a gazdag képanyagot nem a szerzők vagy a hagyományos, festészettől átvett műfajok (zsáner, csendélet, akt stb.) szerint rendezi el, hanem a képek fotónyelvi kérdésfelvetései mentén csoportosítja. Így szemléletesebben mutathatók be azok a formanyelvi újítások, amelyekkel az absztrakt fotó, a konceptuális térkonstrukciók, szekvenciák és fényrajzok, a megrendezett fotó, továbbá a különböző önarckép- és portrékoncepciók gazdagították a magyar állóképkultúrát és művészetet. A kiállításon Balla András, Haris László, Hámos Gusztáv, Jokesz Antal, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Nagy Zoltán, Pácser Attila, Stalter György, Szerencsés János, Tímár Péter, Török László, Tóth György, Vető János és Vécsy Attila fotográfusok műveinek bemutatása mellett néhány reprezentatív példával érzékeltetjük, hogy törekvéseik párhuzamosak voltak, esetenként összefonódtak az avantgárd képzőművészek, például Attalai Gábor, Erdély Miklós, Hajas Tibor, Károlyi Zsigmond, Kismányoky Károly, Maurer Dóra, Szalai Tibor, Szentjóbi Tamás, Szirányi István, Türk Péter és mások experimentális fotóhasználatával. A kiállítás anyagát Szilágyi Sándor válogatta. A kiállítást a fönt ismertetett koncepció alapján Török Tamás rendezte.
Helyszín:Bp. 1077 Rottenbiller S. utca 35.2005-ben az FKSE egy új szakmai beszélgetés sorozatot szeretne beindítani, melyben a képzőművészet aktuális, teoretikus kérdéseit vitatnánk meg a meghívottak és a hallgatóság aktív közreműködésével. A "Te kinek csinálod?" című sorozat-indító beszélgetésen kísérletet teszünk a képzőművészet kontextusából vizsgálva a célközönség fogalmának értelmezésre.Az első - az alkotó és közönsége kapcsolatáról szóló - beszélgetés kurátora és a sorozat házigazdája: Keserue Zsolt. Helyszín:Bp. 1077 Rottenbiller S. utca 35.2005-ben az FKSE egy új szakmai beszélgetés sorozatot szeretne beindítani, melyben a képzőművészet aktuális, teoretikus kérdéseit vitatnánk meg a meghívottak és a hallgatóság aktív közreműködésével. A "Te kinek csinálod?" című sorozat-indító beszélgetésen kísérletet teszünk a képzőművészet kontextusából vizsgálva a célközönség fogalmának értelmezésre.Az első - az alkotó és közönsége kapcsolatáról szóló - beszélgetés kurátora és a sorozat házigazdája: Keserue Zsolt.Vendégeink: Birkás Ákos, Benczúr Emese, Sugár János, Szabics Ágnes, a beszélgetést Kozma Zsolt (Műértő) moderálja.Az egész eseményről videó felvétel készül a kivonatolt, szerkesztett szöveg pedig fölkerül a Stúdió honlapjára.Figyelem! A beszélgetés előtt és után az FKSE archív (80-as, 90-es évek) kiadványai ingyen elvihetők.A helyszínen lesz még 2 kocka sör, 2 liter bor, becsületkasszás megoldással.