Baranyay András

Kondor-Szilágyi Mária kurátori tárlatvezetése Baranyay András kiállításán

"A Baranyay András képzőművész műveiből nyílt kiállításon Kondor-Szilágyi Mária kurátor beszél a művész ikonikus munkáiról, illetve számos olyan alkotásról a hagyatékból, amely eddig nem volt ismert a közönség előtt. A tárlat a Műcsarnok és a MissionArt Galéria közös szervezésében valósult meg. Belépés: aznapi kiállítási jeggyel Vendégeket regisztrációhoz kötötten korlátozott számban tudunk a programon fogadni. Regisztráció: https://forms.gle/BjijDrui8yswbnys6 " Forrás

kétely és bizonyosság - a fényképből indulva/ in memoriam BARANYAY ANDRÁS Kondor Attila, Mátyási Péter és Tolnay Imre kiállítása

kétely és bizonyosság - a fényképből indulva/ in memoriam BARANYAY ANDRÁS Kondor Attila, Mátyási Péter és Tolnay Imre kiállítása Online megnyitó: 2021. április 28., 18.00 B32 Galéria és Kultúrtér Facebook-oldala Megnyitja: Dr. Bordács Andrea esztéta, az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszékének vezetője A kiállítás a Budapest Fotófesztivál hivatalos programjának része. Kondor Attila, Mátyási Péter és Tolnay Imre kiállítása a B32 Galériában kétely és bizonyosság a fényképből indulva / in memoriam Baranyay András Baranyay András (1938-2016) Kossuth-díjas képzőművész, a kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakja sajátos, töprengő, a műfaji határokat finoman átjáró életművet hozott létre. Munkái a klasszikus fotográfia, képgrafika és festészet mezsgyéjén születtek. Filozofikus, melankolikusan intim hangulatú képeivel újra meg újra rákérdezett a művészet és az élet küldetésére-hiábavalóságára – művei a kétely és bizonyosság egymással érintkező terrénumán fogantak. Baranyay szellemiségét tudatosan követve, részben tanítványaiként, klasszikus iskolázottságunkba kapaszkodva, de a jelen és jövő kérdéseiben alámerülve, világunk felkavaró ökológiai, társadalmi történései mentén vallatjuk a fényképet és fogalmazzuk újra a képet. Mire való, mit jelen(í)t (meg) a fotográfia, miként tudunk kapcsolatba lépni személyes vizuális erőtereink révén az idővel, meg tudjuk-e ragadni a kételyt és a bizonyosságot? Mi a művész dolga, felelősséget kell-e éreznie és éreztetnie műveivel környezete iránt, vagy hátat fordítson a sorskérdéseknek? A kérdéseken és kételyen túl talán születnek válaszok és bizonyosság is. Online megtekinthető 2021. május 20-ig. Támogató: Nemzeti Kulturális Alap és Újbuda Önkormányzat www.nka.hu www.ujbuda.hu https://www.facebook.com/events/519512715707920/

Rendszerváltó galériák │ Garten 2020 │ pódiumbeszélgetés

30 éve talpon! Vörösváry Ákos, a díszeli Első Magyar Látványtár és Kishonthy Zsolt, a miskolci alapítású MissionArt Galéria tulajdonosa beszélgetnek műkereskedelemről és az eufórikus évekről. A rendszerváltás hatása a műkereskedelemre csakúgy mint a művészetre még feldolgozatlan téma a hazai művészettörténetben. A korszakban, vagy akár egy-egy alkotói életműben kimutatni, hogy milyen esztétikai hatással bírt rá ez a politikai és társadalmi változás, igen nehéz és módszeres elméleti feladat. Arról nem is beszélve, hogy a kutatónak az irányzatok és stílusok feltérképezésére több évtizedes rálátásra van szüksége. ​ Nem kétséges, hogy a GARTEN pódiumbeszélgetéseit azzal a céllal hoztuk létre, hogy az érdeklődő és szakmai közönséghez közelebb hozzuk a hazai művészettörténet általunk fontosnak tartott fejezeteit, ezzel is segítve az értékek feltárását, megbecsülését, az egyéni tájékozódást és ízlésformálást. Ebből az elgondolásból hívtuk meg beszélgetőpartnernek Kishonthy Zsoltot és Vörösváry Ákost, hogy meséljék el szerepüket a rendszerváltás kori magyar műkereskedelem elindításában, mely adalékul szolgálhat a magyar művészettörténet írás számára. A rendszerváltás előtt állami monopólium volt a műkereskedelem. A Bizományi Áruház egyedül uralta a régiség piacot. A kortársak műveit a Képcsarnok Vállalat értékesítette, kizárólag államilag megszabott áron. Élő művész alkotását aukcionálni tilos volt. Egyéni ízlés, látásmód nem befolyásolhatta művek és művészek értékét. Bár a nyolcvanas években lazítottak a nadrágszíjon, kereskedelmi magángalériát csak '89 után lehetett alapítani. A MissionArt Galéria és az Első Magyar Látványtár úttörőnek számított vállalkozásával ezen a téren. Mit jelentett akkor galériát alapítani? Támaszkodhattak-e saját ízlésükre, szakértelmükre? Milyen tervekkel vágtak neki? Hogyan alakult ki vevőkörük, és hogyan alakítottak ki kapcsolatot művészekkel? Egyáltalán mire volt fogékony akkor a kínálói és a vevői oldal? Pénz és művészet között mi volt a párbeszéd? Harminc év telt el a rendszerváltás óta. Mire volt elég ez az idő meglátásuk szerint? ​ Az ELSŐ MAGYAR LÁTVÁNYTÁRRÓL „Gyűjtőnek lenni több, mint magánügy" - állítja Vörösváry Ákos a diszeli első Magyar Látványtár alapítója, aki családi örökségből vágott bele a műgyűjtésbe. Alapítványa 1990 tavaszán jött létre, mely a képzőművészet mellett ipar- és népművészeti tárgyak megőrzésével is foglalkozik. A Látványtár gyűjteménye múzeumi értékű darabokat is felsorakoztat Moholy-Nagy László, Korniss Dezső, Anna Margit munkáitól Vaszkó Erzsébet, Román György és Hortobágyi Endre festészetéig terjedően. ​ A MISSIONART GALÉRIÁRÓL A MissionArt Galériát 1990-ben Miskolcon alapította Jurecskó László és Kishonthy Zsolt, az akkor tíz éves múzeumi gyakorlattal rendelkező két művészettörténész. Első sikereiket a nagybányai festészet feltárásával érték el. A galéria legjelentősebb vállalkozása a Magyar Nemzeti Galériával és a müncheni Haus der Kunsttal közösen rendezett Mattis Teutsch és a Der Blaue Reiter című kiállítás volt Budapesten és Münchenben, melyeket további kiállítások követtek Los Angelesben, Bécsben, Stuttgartban, Berlinben és Londonban. A 2010-es években a MissionArt Galéria többek között Ujj Zsuzsi, Wahorn András, feLugossy László, Kocsis Imre műveit tárta a nyilvánosság elé, munkásságukról könyvet jelentetett meg. Jelenleg Baranyay András és a nyolcvanas évek performanszait fotódokumentáló Makky György életművének feltárásán dolgoznak. - - - Belépő: 1.000.- Ft-os napijegy, mely ezen a napon minden programra érvényes; 18 éves korig ingyenes; Lovasi lakcímkártyával rendelkezőknek és nyugdíjasoknak félárú. - - - Online lapozható Garten 2020 katalógus >> calameo.com/read/004820596772f189da99d - - - Garten 2020 program >> www.garten2020.com - - - Instagram >> www.instagram.com/resident_art_garten https://www.facebook.com/events/699160994266677/

Kétely és bizonyosság - B32 Galéria

kétely és bizonyosság a fényképből indulva / in memoriam Baranyay András Kondor Attila, Mátyási Péter és Tolnay Imre kiállítása 2020. március 18., szerda 18.00 B32 Galéria Megnyitja: Dr. Bordács Andrea esztéta, az ELTE SEK Vizuális Művészeti Tanszékének vezetője A kiállítás a Budapest Fotófesztivál hivatalos programjának része. http://www.budapestphotofestival.hu/ Megtekinthető 2020. április 8-ig minden hétköznap 10-18 óráig a rendezvények függvényében. A belépés díjtalan! Támogató: Nemzeti Kulturális Alap, Újbuda Önkormányzata www.ujbuda.hu www.nka.hu Baranyay András (1938-2016) Kossuth-díjas képzőművész, a kortárs magyar művészet egyik legjelentősebb alakja sajátos, töprengő, a műfaji határokat finoman átjáró életművet hozott létre. Munkái a klasszikus fotográfia, képgrafika és festészet mezsgyéjén születtek. Filozofikus, melankolikusan intim hangulatú képeivel újra meg újra rákérdezett a művészet és az élet küldetésére-hiábavalóságára – művei a kétely és bizonyosság egymással érintkező terrénumán fogantak. Baranyay szellemiségét tudatosan követve, részben tanítványaiként, klasszikus iskolázottságunkba kapaszkodva, de a jelen és jövő kérdéseiben alámerülve, világunk felkavaró ökológiai, társadalmi történései mentén vallatjuk a fényképet és fogalmazzuk újra a képet. Mire való, mit jelen(í)t (meg) a fotográfia, miként tudunk kapcsolatba lépni személyes vizuális erőtereink révén az idővel, meg tudjuk-e ragadni a kételyt és a bizonyosságot? Mi a művész dolga, felelősséget kell-e éreznie és éreztetnie műveivel környezete iránt, vagy hátat fordítson a sorskérdéseknek? A kérdéseken és kételyen túl talán születnek válaszok és bizonyosság is. https://www.facebook.com/events/675880069847996/

Analízis I Kortárs fotóművészet a Hetényi–Gonda Gyűjteményből

Analízis – kortárs fotóművészet a Hetényi–Gonda Gyűjteményből Fotókiállítás megnyitja: Claudia Küssel, a Mai Manó Ház kurátora megtekinthető: 2019 04 29-ig A kiállítás a Budapest FotóFesztivál hivatalos programjának része. Hetényi Csaba közgazdász mintegy két évtizede gyűjt kortárs művészetet, az utóbbi időben egyre nagyobb figyelemmel a fotóművészetre (Baranyay András, Kerekes Gábor, Ujj Zsuzsi). A mostani válogatás neoavantgárd indíttatású munkákra fókuszál a korai hetvenes évek pozícióitól (Perneczky Géza, Vető János) olyan mai alkotókig, akik hasonló kísérleti jelleggel használnak fotóeljárásokat esztétikai és társadalmi dilemmák feltárására (Kis Varsó, Société Realiste). A tárlattal párhuzamosan a Vízivárosi Galéria kortárs festészeti anyagot mutat be a gyűjteményből. www.budapestphotofestival.hu https://www.facebook.com/events/554138848328100/

Kiállításmegnyitó | Iparterv 50+

A Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt IPARTERV 50+ című kiállítás megnyitójára 2019. január 31-én, csütörtökön, 18 órára. Ötven éve került megrendezésre az Iparterv I. (1968) és Iparterv II. (1969) kiállítás, amely kánonteremtő fogalommá válva egy egész művészgeneráció névadójaként vonult be a hazai művészettörténetbe. Az IPARTERV 50+ című csoportos tárlat az egykori „Ipartervesek” legújabb munkáiból, ill. a lezárt életművek legutóbbi szakaszából nyújt válogatást. Emellett pedig a kortárs reflexiók számára is megnyitjuk a teret, olyan alkotásokat bemutatva, amelyek az Iparterven szereplő alkotók egyes műveire reflektálnak. PROGRAM: • Köszöntő: FABÉNYI Julia, a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója • A kiállítást megnyitja: HAJDU István, műkritikus A kiállítás 2019. február 1. és március 24. között tekinthető meg. A kiállítás záróeseménye az Iparterv jelenség nyomában című konferencia (2019. március 22–23.). //// Kiállító művészek //// Bak Imre | Baranyay András | Erdély Miklós | Frey Krisztián | Hencze Tamás | Ilona Keserü Ilona | IPUTNPU / St.Turba Tamás | Jovánovics György | Kemény György | Konkoly Gyula | Lakner László | Major János | Méhes László | Molnár Sándor | Nádler István | Pálfalusi Attila |Siskov Ludmil | Tót Endre + Andreas Fogarasi | Borsos Lőrinc | Horváth Tibor | Kaszás Tamás | Kis Varsó | Kerezsi Nemere | Sugár János Az IPARTERV 50+ programsorozat szervezői KÉSZMAN József és POPOVICS Viktória Bővebb információ a kiállításról: https://www.ludwigmuseum.hu/kiallitas/iparterv-50 https://www.facebook.com/events/371427640311761/

Megnyitó I Formabontók

***For English please scroll down*** FORMABONTÓK Neoavantgárd és Új hullám a magyar fotóművészetben, 1965 - 2005 Az utóbbi évtizedben – itthon és külföldön egyaránt – egyre több művészet- és fotótörténész, műgyűjtő, kurátor és más szakember ismeri föl, hogy 1965 és 2005 között páratlanul gazdag, érdekes és értékes fotóművészet született meg s virágzott Magyarországon. Ez annak a közel negyven disszidens fotográfusnak és húsz-huszonöt fotográfiát is használó, non-konform művésznek volt köszönhető, akik elutasították a korszak hivatalos, giccses, szocialista humanista „művészi fotográfiáját”, és kortárs (amerikai, nyugat- és kelet-közép-európai) minták ihletésére fotográfiai kísérletekbe kezdtek. A magyar fotográfia történetében mindmáig ez volt az egyetlen korszak, amikor fotóművészeink nem tizenöt-húsz-huszonöt évvel kullogtak egy már elavult, klasszicizálódott, máshol már réges-rég lejárt divathullám után, hanem együtt lélegeztek a kortársaikkal – jól mutatják ezt a korabeli reprezentatív nemzetközi kiállítások és kiadványok! Az 1980 körül indult s az 1990-es években kiteljesedő Új hullám nem a neoavantgárd korszak (1965–1984) puszta tagadása volt, hanem hangsúlybeli különbségek voltak közöttük. Az egyik inkább ilyen, a másik meg inkább olyan volt. Máshova kerültek a hangsúlyok – de időnként akár még vissza is rendeződhettek. Mindenesetre: a neoavantgárd inkább közösségi – az Új hullám inkább individualista a neoavantgárd utópista – az Új hullám inkább kiábrándult, punk a neoavantgárd inkább komor, küldetéstudatos – az Új hullám laza, játékos a neoavantgárd médiumhasználata analitikus – az Új hullám adottnak veszi a fotónyelvi újításokat a neoavantgárd többnyire fekete-fehér – az Új hullám már gyakran színes, és gyakori a belefestés, a kiszínezés is, és így tovább. (Szilágyi Sándor, PhD, fotóművészeti író) Az Art+Text Budapest galéria elkötelezetten támogatja a magyar progresszív fotográfia hazai és külföldi bemutatását, népszerűsítését. 2017-ben megjelentette Szilágyi Sándor Neoavantgárd tendenciák a magyar fotóművészetben 1965–1984 című alapművét angol nyelven, fotográfiai programja részeként pedig egyéni kiállításokat szervez itthon (Kerekes Gábor, 2016; Koncz Csaba, 2018) és csoportos bemutatókat külföldön (Photo London, 2018; Paris Photo, 2018). A program kiterjesztéseképpen kerül sor az 1964–2000 közötti progresszív fotográfiát bemutató csoportos kiállításra az egri Kepes Intézetben. – Balla András, Bányay Péter, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Birkás Ákos, Drégely Imre, Eperjesi Ágnes, Erdély Miklós, Gábor Enikő, Gazsi Zoltán, Gémes Péter, Hajas Tibor, Halas István, Halász Károly, Haris László, Herendi Péter, Jokesz Antal, Kerekes Gábor, Koncz Csaba, Lőrinczy György, Maurer Dóra, Minyó Szert Károly, Pácser Attila, Perneczky Géza, Sóskuti Tibor, Stalter György, Szalai Tibor, Szerencsés János, Szilágyi Lenke, Szilágyi Sándor, Szirányi István, Szombathy Bálint, Telek Balázs, Tímár Péter, Tóth Gábor, Tóth György, Török László, Ujj Zsuzsi, Vécsy Attila, Vékás Magdolna, Vető János, Vincze László – Koncepció: Einspach Gábor és Szilágyi Sándor Kurátor: Rieder Gábor Megnyitja: Topor Tünde, az Artmagazin főszerkesztője A megnyitón Vető János ukulelézik majd. Megtekinthető: 2018. 09. 07. - 10. 06. Nyitvatartás: keddtől szombatig: 10:00 - 18:00 Támogató: Nemzeti Kulturális Alap és az egri Kepes Intézet Külön köszönet a kölcsönző intézményeknek: Chimera-Project Gallery, MissionArt Galéria, Neon Galéria és Vintage Galéria *** MUTINEERS Neo-avant-garde and New Wave in Hungarain Photography, 1965 - 2005 In the last decade an increasing number of art historians, photography historians, collectors, curators and other art world professionals –both in Hungary and abroad – have recognised the fact that between 1965 and 2005 a uniquely rich, intriguing and valuable kind of photography was born in Hungary where it thrived in subsequent years. This was thanks to some 40 mutineer photographers and 20-25 non-conformist artists who used photography too, all of whom rejected the official, kitsch, socialist-humanist “artistic photography” of the era and, inspired by contemporary (American, Western and Central-Eastern European) patterns, started to conduct photographic experiments. To this day, this was the only period in the history of Hungarian photography when our photographers did not lag 15-25 years behind an already outdated, classicized fashion wave which had long been superseded elsewhere, but breathed together with their contemporaries – something that can clearly be seen when looking at representative international exhibitions and publications of the time. New Wave, which began around 1980 and reached its apogee in the 1990s, was not the sheer negation of the Neo-avant-garde period (1965-1984); rather, the differences between the two were a matter of emphasis. One was more this, the other more that. Stresses were moved – and at times they would be moved back to their original places. Nevertheless: Neo-avant-garde is more social – New Wave is more individualistic Neo-avant-garde is utopian – New Wave is more disillusioned, punk Neo-avant-garde is more sombre, it has a sense of mission – New Wave is casual, playful Neo-avant-garde`s use of media is analytical – New Wave takes photographical innovations as a given Neo-avant-garde is mostly black-and-white – New Wave is often colourful, parts of it frequently painted or coloured in and so on and so forth. (Sándor Szilágyi, PhD, writer on art photography) Art+Text Budapest is committed to support the presentation and promotion of Hungarian progressive photography in Hungary and abroad. In 2017, together with Fotókultúra BT, the gallery published the seminal work Neo-avant-garde Trends in Hungarian Art Photography, 1965-1984 by Sándor Szilágyi in English, and as part of its photographic programme it has organised solo exhibitions in Hungary (Gábor Kerekes, 2016; Csaba Koncz, 2018) as well as group shows abroad (Photo London, 2018; Paris Photo, 2018). The group exhibition presenting progressive photography between 1964 and 2005 at the Kepes Institute in Eger will take place to further extend this programme. – András Balla, Péter Bányay, András Baranyay, Zsolt Péter Barta, Ákos Birkás, Imre Drégely, Ágnes Eperjesi, Miklós Erdély, Enikő Gábor, Zoltán Gazsi, Péter Gémes, Tibor Hajas, István Halas, Károly Halász, László Haris, Péter Herendi, Antal Jokesz, Gábor Kerekes, Csaba Koncz, György Lőrinczy, Dóra Maurer, Károly Minyó Szert, Attila Pácser, Géza Perneczky, Tibor Sóskuti, György Stalter, Tibor Szalai, János Szerencsés, Lenke Szilágyi, Sándor Szilágyi, István Szirányi, Bálint Szombathy, Balázs Telek, Péter Tímár, Gábor Tóth, György Tóth, László Török, Zsuzsi Ujj, Attila Vécsy, Magdolna Vékás, János Vető, László Vincze – Concept: Gábor Einspach and Sándor Szilágyi Curator: Gábor Rieder Opening speech by Tünde Topor, editor-in-chief of Artmagazin At the opening event János Vető will be playing the ukulele. On view: 07. 09. - 06. 10. 2018 Opening hours: Tuesday-Saturday: 10 am - 6 pm Supported by Nemzeti Kulturális Alap (National Cultural Fund of Hungary) and Kepes Institute Special thanks to the following institutions which have kindly agreed to loan their works to us: Chimera-Project Gallery, MissionArt Gallery, Neon Gallery and Vintage Gallery https://www.facebook.com/events/1836917159709897/

Távmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből

Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait aTávmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Az egri Kepes Intézet és Bán András meghívja Önt és barátait a Távmérő - Fotográfiai munkák és látásrendszerek az elmúlt ötven évből című kiállítására Asztalos Zsolt, Áfrány Gábor – Harsányi Réka – Lepsényi Imre – Szegedy-Maszák Zoltán – Szüts Eszter, Bak Imre, Bakos Gábor – Weber Imre, Barakonyi Szabolcs, Baranyay András, Barta Zsolt Péter, Berekméri Zoltán, Boros György, Bozsó András, Bukta Imre, Csontó Lajos, Csoszó Gabriella, Drégely Imre, Elek Judit, Erdei Kriszta, Fabricius Anna, Fátyol Vilola, Gémes Péter, Gyenis Tibor, Hajas Tibor, Halász Károly, Kelemen Károly, Kerekes Gábor, Komoróczky Tamás, Koncz András, Kondor Béla, Koronczi Endre, Kudász Gábor Arion, Lengyel András, Maurer Dóra, Nagy Tamás, Pettendi Szabó Péter, Soltész István, Szabó Benke Róbert, Szalai Tibor, Szilágyi Lenke, Szűcs Tibor, Taskovics Dorka, Vancsó Zoltán, Vass Alberik, Jokesz Antal / Yokes

Baranyai András: Főutak és elágazások Halász Károly: Pszeudo video

Helyszín: Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (Miskolc, Rákóczi u. 2.) Finisszás 2009. október 15-én 17,00 órakor A művekről Szilágyi Sándor fotóművészeti író beszél Helyszín: Miskolci Galéria Városi Művészeti Múzeum (Miskolc, Rákóczi u. 2.) Finisszás 2009. október 15-én 17,00 órakor A művekről Szilágyi Sándor fotóművészeti író beszél

Képletesen szólva

Armin BARDEL, BARANYAY András, CZEIZEL Balázs, DETVAY Jenő, HAJDÚ József, HERENDI Péter, Michael MICHLMAYR Helyszín: Közép-európai Kulturális Intézet, 1088 Budapest, Rákóczi út 15. Megtekinthető: hétköznap 10-18 óra között. Armin BARDEL, BARANYAY András, CZEIZEL Balázs, DETVAY Jenő, HAJDÚ József, HERENDI Péter, Michael MICHLMAYR Helyszín: Közép-európai Kulturális Intézet, 1088 Budapest, Rákóczi út 15. Megtekinthető: hétköznap 10-18 óra között.

XIV. Esztergomi Fotográfiai Biennálé 2004 Akt - Art

Az Esztergomi Fotográfiai Biennálé ezúttal a kortárs magyar aktfotózás állapotát kívánja bemutatni kiállításain s reprezentatív katalógusában. Olyan képeket várunk, melyek elkészültében meghatározó szerepe van valamely fotográfiai eljárásnak.... az emberi testet, lévén alegtökéletesebb minden forma között,nem lehet eleget nézni...Benvenuto CelliniKiállításaink helyszínei: Az Esztergomi Fotográfiai Biennálé ezúttal a kortárs magyar aktfotózás állapotát kívánja bemutatni kiállításain s reprezentatív katalógusában. Olyan képeket várunk, melyek elkészültében meghatározó szerepe van valamely fotográfiai eljárásnak.... az emberi testet, lévén alegtökéletesebb minden forma között,nem lehet eleget nézni...Benvenuto CelliniKiállításaink helyszínei:Esztergomi Vármúzeum Rondella Galériája, 2004. augusztus 19.Magyar Fotóművészeti Múzeum, Kecskemét, 2004 november,Budapest Galéria Kiállítóháza, 2005. januárCamera Soave (Olaszország), 2005. márciusMediaWave, Győr, Xantus János Múzeum, 2005. májusvalamint Esztergom testvérvárosaiAz aktábrázolás megítélése évszázadok óta ellentmondásos."Egy jó órát töltöttem el itt azzal, hogy elnéztem a hölgyek fürdőzését. Micsoda kép! Micsoda förtelmes kép!" (Flaubert Louise Colet-nak, 1853. augusztus 14.)Az Esztergomi Fotográfiai Biennálé ezúttal a kortárs magyar aktfotózás állapotát kívánja bemutatni kiállításain s reprezentatív katalógusában."Mert a testnek formát a lélek ad" (Spencer, 1596. Himnusz a szépség tiszteletére)Olyan képeket várunk, melyek elkészültében meghatározó szerepe van valamely fotográfiai eljárásnak.Díjazásra EGYMILLIÓ forintot oszt szét a témában (is) jártas zsűri:Baranyai András képzőművész, egyetemi tanár (Képzőművészeti Egyetem)Fábián László művészeti író, főszerkesztő (Életünk)Haris László fotográfus (Magyar Fotóművészek Szövetsége)Kincses Károly fotómuzeológus, múzeumigazgató (Magyar Fotográfiai Múzeum)Kőnig Frigyes festőművész, tanszékvezető egyetemi tanár (Képzőművészeti Egyetem)Markovics Ferenc fotóművész (Magyar Fotóművészek Szövetsége)Szemadám György festőművész, művészeti íróTörök Tamás művészettörténész, (Budapest Galéria)a képbírálat alkalmával 2004. április 26-án a Budapest Galéria Kiállítóházában.Pályázati feltételek:A pályázat nyilvános, azon bárki részt vehet.A zsűri csak keretezett, kiállításra kész képeket fogad el! Nevezési lapot két példányban kérünk, egyiken legyen rögzítve a pályázati díj befizetését igazoló bizonylat, mely a katalógus ingyenes átvételére is jogosít! (Tehát a nevezési díj nem vész el!) Mind a nevezési lapokon, mind a képek hátoldalán legyen fölírva a képek címe, keletkezési dátuma, pontos mérete, technikája, ára, valamint a szerző közölni kívánt címe, elérhetősége (telefon, fax, e-mail, stb.)A pályázatra olyan képek küldhetők be, melyekkel szemben harmadik személy jogi követeléssel nem állhat elő.A beadandó képek száma, mérete nem korlátozott.A beadás és átvétel helye: Budapest Galéria kiállítóháza, Budapest,III. ker. Lajos utca 158.Ideje: 2004. április 19-én és 20-án 10 és 15 óra között.Nevezési díj: 3000,- (háromezer) forint, mely összeget vagy csekken, vagy rózsaszín postautalványon (az esztergomi Szabadidőközpont címére) kérünk befizetni.Csekk kérhető: Magyar Fotóművészek Szövetsége titkársága, Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének Fotó Tagozata, Esztergomi Szabadidőközpont, Mai Manó Galéria, Magyar Fotográfiai Múzeum.Tájékoztatás: Budapest Galéria Kiállítóháza - Török Tamás, Veress Annatel.: 06-1-3886771 e-mail: bpgal@c3.huEsztergomi Szabadidőközpont - Kollár Hilda(2500 Esztergom, Bajcsy-Zs. út 4.)tel/fax: 06-33-313 888 e-mail: zold.haz@vnet.huBalla András - tel.: 06-70-2485266.Az el nem fogadott képeket május 3-a és 14-e között kérjük elvinni, utána semmiféle felelősséget a képekért nem vállalunk.A kiállított képek a Budapest Galériából a tárlat után elvihetők.Aki Soavéban és Győrben is kiállítana, kérjük, a nevezési lapon jelezze.Esztergom, 2004. július 18.Eredményes, jó munkát kíván a Rendezőség.