A dokumentarizmus újrafelfedezése - Allan Sekula “kritikai realizmusa” – Székely Katalin előadása

*****

A tavaly elhunyt Allan Sekula a hetvenes évek elején fordult a fényképészet, azon belül is a dokumentarista fényképészet felé, elsősorban azzal a céllal, hogy a két világháború közötti dokumentum-fotográfia hagyományát folytassa. Sekula számára ugyanis nem korának esztéticizáló új-dokumentarizmusa (Diane Arbus, Lee Friedlander vagy Garry Winogrand), hanem a két világháború közötti társadalomkritikus dokumentarista fényképészet (Walker Evans, Dorothea Lange) tűnt mérvadóbbnak.
Sekula-t a dokumentarizmus megújítójaként tarjuk számon, aki mind műveiben, mind teoretikus szövegeiben a valóság fotó általi megragadásának és közölhetőségének a lehetőségeit vizsgálta. Műveiben a politika, a történelem, a társadalmi összefüggések, az ökológia, a klímaváltozás jelenségei – ahogy ő maga fogalmazza: a fejlett kapitalizmus képzeletbeli és valóságos morfológiája bontakozik ki.