Vállalkozás, Kultúra, Pogárosodás - Heckenast Gusztáv születésének 200. évfordulójára
A megnyitó 2011. november 18-án, pénteken, 15.00 órakor kezdődik a Budavári Palota F-épület, VI. emeleti, Dísztermében.
A vendégeket köszönti:
Dr. Sajó Andrea, főigazgató
A kiállítást megnyitja:
Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere
Dr. Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Közreműködnek:
Kassai István Liszt-díjas zongoraművész és Szélyes Imre Jászai Mari-díjas színművész
Kurátor:
Dr. Lipták Dorottya, kultúrtörténész
A kiállítás
A megnyitó 2011. november 18-án, pénteken, 15.00 órakor kezdődik a Budavári Palota F-épület, VI. emeleti, Dísztermében.
A vendégeket köszönti:
Dr. Sajó Andrea, főigazgató
A kiállítást megnyitja:
Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere
Dr. Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Közreműködnek:
Kassai István Liszt-díjas zongoraművész és Szélyes Imre Jászai Mari-díjas színművész
Kurátor:
Dr. Lipták Dorottya, kultúrtörténész
A kiállítás
Heckenast Gusztáv – akit Jókai után szabadon Schöpflin Aladár nevezett el a magyar könyvkiadás aranyemberének – nemcsak korának egyik legjelesebb könyvkereskedője, nyomdatulajdonosa és kiadója volt, hanem fontos szereplője a 19. század kultúrtörténetének és gazdaságtörténetének is. A reformkorban számos jelentős újság és folyóirat kiadója volt, többek között az Életképek című szépirodalmi folyóiraté, illetve a liberális ellenzék legfontosabb lapja, a Pesti Hírlap. Az 1848-as forradalom idején az ő nyomdájukban nyomtatták a Nemzeti dalt és A tizenkét pontot, és a társascéghez fűződik a bankjegynyomda felállítása, a Kossuth-bankók előállítása is.
A Bach-korszakban és a kiegyezés előtti évtizedben Heckenast tudatos vállalatfejlesztési stratégiába kezdett: lexikonokat és szépirodalmi kiadványokat egyaránt kiadott. Lapjain (Vasárnapi Ujság, Magyar Sajtó, Szépirodalmi Figyelő) és szatirikus újságjain keresztül a mindinkább magyarul olvasó közönséghez szólt. Mint a politikai-irodalmi ellenzék, az irodalmi Deák-párt íróinak kiadója szerepe volt az osztrák-magyar kiegyezés eszmei előkészítésében.
Az OSZK reprezentatív, interaktív kiállítása az „alkotó teremtés” fogalma köré szerveződik és három tematikai egységre bomlik.
Az első részben a vállalkozót, a polgárt mutatjuk be, ahogyan a soproni német aranyműves-ötvös család eredetileg fűszerkereskedőnek induló ifjú tagja több professzionalizálódó és magyarosodó szakmának a legjelentősebb reprezentánsává vált.
A második rész bemutatja Heckenast tevékenységének valamennyi ágazatát (könyv, sajtó, zenemű, kotta, képzőművészeti illusztrációk, műnyomatok stb.), ezek legjelentősebb darabjait, a könyvészeti ritkaságokat, és a Heckenast-család hagyatékában lévő, eddig ismeretlen darabokat, könyvkatalógusokat.
A harmadik részben a családtörténet és a társasági élet elevenedik meg. Korabeli bútorokkal, dísztárgyakkal, festményekkel és fotókkal idézzük meg Heckenast pilismaróti kúriájának enteriőrjét és az általa fenntartott irodalmi–művészeti–zenei szalont, ahol törzsvendég volt – többek között – Bajza József, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Eötvös József és Gyulai Pál.
A kiállítás látványához gazdagon illusztrált, a széles közönségnek szóló katalógus is társul, valamint múzeumpedagógiai foglalkozásokra várjuk a diákokat és az érdeklődő felnőtteket is.
A vendégeket köszönti:
Dr. Sajó Andrea, főigazgató
A kiállítást megnyitja:
Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere
Dr. Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Közreműködnek:
Kassai István Liszt-díjas zongoraművész és Szélyes Imre Jászai Mari-díjas színművész
Kurátor:
Dr. Lipták Dorottya, kultúrtörténész
A kiállítás
A megnyitó 2011. november 18-án, pénteken, 15.00 órakor kezdődik a Budavári Palota F-épület, VI. emeleti, Dísztermében.
A vendégeket köszönti:
Dr. Sajó Andrea, főigazgató
A kiállítást megnyitja:
Dr. Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minisztere
Dr. Csorba László történész, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója
Közreműködnek:
Kassai István Liszt-díjas zongoraművész és Szélyes Imre Jászai Mari-díjas színművész
Kurátor:
Dr. Lipták Dorottya, kultúrtörténész
A kiállítás
Heckenast Gusztáv – akit Jókai után szabadon Schöpflin Aladár nevezett el a magyar könyvkiadás aranyemberének – nemcsak korának egyik legjelesebb könyvkereskedője, nyomdatulajdonosa és kiadója volt, hanem fontos szereplője a 19. század kultúrtörténetének és gazdaságtörténetének is. A reformkorban számos jelentős újság és folyóirat kiadója volt, többek között az Életképek című szépirodalmi folyóiraté, illetve a liberális ellenzék legfontosabb lapja, a Pesti Hírlap. Az 1848-as forradalom idején az ő nyomdájukban nyomtatták a Nemzeti dalt és A tizenkét pontot, és a társascéghez fűződik a bankjegynyomda felállítása, a Kossuth-bankók előállítása is.
A Bach-korszakban és a kiegyezés előtti évtizedben Heckenast tudatos vállalatfejlesztési stratégiába kezdett: lexikonokat és szépirodalmi kiadványokat egyaránt kiadott. Lapjain (Vasárnapi Ujság, Magyar Sajtó, Szépirodalmi Figyelő) és szatirikus újságjain keresztül a mindinkább magyarul olvasó közönséghez szólt. Mint a politikai-irodalmi ellenzék, az irodalmi Deák-párt íróinak kiadója szerepe volt az osztrák-magyar kiegyezés eszmei előkészítésében.
Az OSZK reprezentatív, interaktív kiállítása az „alkotó teremtés” fogalma köré szerveződik és három tematikai egységre bomlik.
Az első részben a vállalkozót, a polgárt mutatjuk be, ahogyan a soproni német aranyműves-ötvös család eredetileg fűszerkereskedőnek induló ifjú tagja több professzionalizálódó és magyarosodó szakmának a legjelentősebb reprezentánsává vált.
A második rész bemutatja Heckenast tevékenységének valamennyi ágazatát (könyv, sajtó, zenemű, kotta, képzőművészeti illusztrációk, műnyomatok stb.), ezek legjelentősebb darabjait, a könyvészeti ritkaságokat, és a Heckenast-család hagyatékában lévő, eddig ismeretlen darabokat, könyvkatalógusokat.
A harmadik részben a családtörténet és a társasági élet elevenedik meg. Korabeli bútorokkal, dísztárgyakkal, festményekkel és fotókkal idézzük meg Heckenast pilismaróti kúriájának enteriőrjét és az általa fenntartott irodalmi–művészeti–zenei szalont, ahol törzsvendég volt – többek között – Bajza József, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Eötvös József és Gyulai Pál.
A kiállítás látványához gazdagon illusztrált, a széles közönségnek szóló katalógus is társul, valamint múzeumpedagógiai foglalkozásokra várjuk a diákokat és az érdeklődő felnőtteket is.