Jelentkezés: FOTÓTÚRA A TÉLI BAJKÁL-TAVON
Indulás-érkezés: 2022. március 5-16.
Időtartam / Szükséges szabadnapok: 12/9 nap
Részvételi díj TELJES ELLÁTÁSSAL: 950 eFt
Repülőjegy + vízum: kb. 160 eFt
Jelentkezési határidő: 2022. január 15.
Csoportlétszám: 9 fő MÁR CSAK 5 HELY VAN!
Szállás: 2-3-4 ágyas szobákban, vendégházban
Utazás módja: repülő, kisbusz, kutyaszán, trekking
FONTOS:
Fotótúránk kettős célja, hogy ütős képekkel és intenzív élményekkel térjünk haza. Ám elzárt, speciális régióba, téli időszakban utazunk, ráadásul a Bajkál jege minden évben máshogy fagy be és a fényekkel is folyamatosan kalkulálnunk kell. Az esetleges extrém időjárási és útviszonyok átírhatják az eredeti menetrendet, így előre szólunk: az útiterv hozzávetőleges.
A fotósok nem ok nélkül rajonganak a téli Bajkálért, fotótúránk bolygónk legizgalmasabb jeges világába kalauzol: Irkutszkban kóstolunk bele Szibériába, csemegézünk az orosz Távol-Kelet konyhájából, aztán klasszik 4×4-es UAZ-ainkkal a Bajkál méternyi vastag, üvegtiszta jegére gördülünk, kristálypalotát idéző jégbarlangokat fedezünk fel, tájképezünk a meghökkentő formájú sziklafokoknál, fotózunk embermagas, türkizkéken szikrázó jégtáblákat, kipróbáljuk magunkat lékhorgászként, hallevesezünk, szán elé fogjuk magunkat és mérföldnyi vízoszlopon túrázunk (de lesz kísérőautónk), sátrat verünk a jég hátára, amit vaskályhával fűtünk, gőzölődünk szibériai szaunában, mártózunk a Bajkál jégkásás vízében (ez opcionális), falubelieknél éjszakázunk, lesz nagy közös főzés: omul, borscs,pelmenyije, szürcsölünk hozzá vodkát a talpunk alatti 600 km-es jégpohárból, és utolsó nap, habnak a tortán, szibériai huskyfogattal és motoros szánonkeresztezzük másodszor a Bajkált, hogy körbe érjünk Irkutszknál.
A Bajkál a világ legnagyobb édesvizű tava, az oroszok még ma is tengerként emlegetik, sok száz kilométeren át nyújtózik a szibériai vadonban, számszerűsítve: 636 km hosszú, szélessége 80 km. A tó más kivételes mutatókkal is bír: egymaga tárolja Földünk édesvízkészletének ötödét, 1642 méteres mélységével szintén világcsúcstartó és egyben a legöregebb tó is, korát 25 millió évre becsülik. Ivóvíz tisztaságú, 40 méter mélységig átlátszó. A Bajkál immár világörökségünk része, jórészt azért, mert állat- és növényvilága ugyancsak egyedülálló, az itt elő fajok kétharmada sehol máshol nem él a bolygón. Sorolhatnánk tovább a legjeit, de világ egyik legtitokzatosabb természeti jelenségét M. Lengyel László szavai érzékletesebben adják át:
Vannak a Földön helyei a csöndnek, amelyek erőterében elgyöngülnek a szavak. Értelmüket vesztik vagy mást jelentenek. Itt mindig egyedül van az odavetődött idegen, mert nem tud kiszabadulni abból a harangból, amelyet az e helyen kiszakadó Én és a Hely, e kettő megismételhetetlen kölcsönhatása borít föléje. Önmagával is, a hellyel is kettesben marad. Ilyenkor a halandó érez, és ha van egy csöppnyi esze, akkor nem próbálja elmagyarázni másoknak, hogy tulajdonképpen mit is érzett. Nem tudná. Számomra ilyen hely a Bajkál, szálfaegyenes fenyőkkel, néhol nyírekkel a tó körüli meredek hegyoldalakon, mögöttünk a csúcsok, előttünk a végeláthatatlan víztükör. A Bajkál-tó, hegykoszorúba zárt édesvízi tenger, legenda, himnikus tisztaságú dal és trágár csasztuska, csoda és hétköznap, kristálytiszta és megismerhetetlen, hatalmas, megközelíthetetlen és védtelen, és sebezhető, mint Oroszország lelke.
Kedvcsináló videó: A BAJKÁLI JÉGVILÁG HANGJAI
A fotóstúrát mind szakmailag, mind logisztikailag Szabó Zoltán keletjáró fotóművész vezeti, akik harminc éve otthonosan mozog Ázsia hagyományos kultúráiban. A Bajkálról készített fotóriportja sajtófotó-díjas lett, az anyagból díjnyertes fotókönyvet jelentetett meg, munkáit félszáz egyéni kiállításon mutatták be, illetve magazinok rendszeresen publikálják.