Szívképzés: kötetbemutató
Az ebben a kötetben összegyűjtött írások születési helye valahol félúton van a „katedra” és a „barikád” között. Eme gyűjtemény nem szaktudományos közleményeket foglal magában, mint inkább a hazai és a nemzetközi egyetemi közéletben felbukkanó közpolitikai problémákra adott történeti magyarázatokat. Amikor ezek a szövegek születtek, már napirendben volt a hazai felsőoktatási szcéna átalakítása, mely úgy a hallgatókat, mint az oktatókat aggodalommal töltötte el. A globális felsőoktatás-ipari átalakulások ugyanis már akkor is aggályokat ébresztettek azokban, akik úgy vélték, hogy az egyetemnek nem feltétlenül célracionális pénztermelő ipari ágazatnak, mint inkább a Wilhelm von Humboldt által lefektetett eszméknek kellene többé-kevésbé megfelelnie.
Ezeket a gondolatokat azonban nemcsak a tudósok szűk közösségével kellene közölni, hanem célszerű volna a szélesebb nyilvánosság előtt közpolitikai kérdéssé formálni. Ez tehát „barikád” oldala. Az a pillanat, amikor a kutató vagy az oktató kilép megszokott környezetéből, s a szélesebb nyilvánosság előtt kell amellett érvelnie, hogy a régi magyar irodalom, a művészetfilozófia, a mikrotörténelem vagy a kortárs művészet tanulmányozása indirekt módon hozzájárul a kritikai gondolkodás fejlesztéséhez, s ezzel életben tartja a demokratizmus mégoly fontos szellemét. Az elmúlt bő tíz évben több olyan egyetemi érdekképviseleti csoport, közösség alakult, mely a fenti törekvéseket magának tudta, e sorok írója többnek is aktív tagja volt. Ezek közül azonban a 2011 és 2013 között működött Hallgatói Hálózat alapító tagjainak köszönhetek a legtöbbet, úgyszólván felmérni is nehéz lenne, hogy egyetempolitikai és szervezési kérdésekben mennyi mindent tanultam tőlük.
A beszélgetés résztvevői:
Heindl Vera, Pörczi Zsuzsa, Teller Katalin, Tóth Fanni és a szerző
https://www.facebook.com/events/1447112682635286/
Ezeket a gondolatokat azonban nemcsak a tudósok szűk közösségével kellene közölni, hanem célszerű volna a szélesebb nyilvánosság előtt közpolitikai kérdéssé formálni. Ez tehát „barikád” oldala. Az a pillanat, amikor a kutató vagy az oktató kilép megszokott környezetéből, s a szélesebb nyilvánosság előtt kell amellett érvelnie, hogy a régi magyar irodalom, a művészetfilozófia, a mikrotörténelem vagy a kortárs művészet tanulmányozása indirekt módon hozzájárul a kritikai gondolkodás fejlesztéséhez, s ezzel életben tartja a demokratizmus mégoly fontos szellemét. Az elmúlt bő tíz évben több olyan egyetemi érdekképviseleti csoport, közösség alakult, mely a fenti törekvéseket magának tudta, e sorok írója többnek is aktív tagja volt. Ezek közül azonban a 2011 és 2013 között működött Hallgatói Hálózat alapító tagjainak köszönhetek a legtöbbet, úgyszólván felmérni is nehéz lenne, hogy egyetempolitikai és szervezési kérdésekben mennyi mindent tanultam tőlük.
A beszélgetés résztvevői:
Heindl Vera, Pörczi Zsuzsa, Teller Katalin, Tóth Fanni és a szerző
https://www.facebook.com/events/1447112682635286/