Online közvetítjük: Féner Tamás - Kép és szöveg
A 2011. április 18-án kezdődő Tripont Fotós Fesztivál első napján hallhatjuk Féner Tamás előadását.
"Nem az írás-, hanem a fényírás-tudatlan – mondotta valaki – lesz a jövő analfabétája.” De kevésbé analfabéta-e a fényképész, aki saját képeit nem tudja elolvasni? Nem válik-e a felirat a fénykép legfontosabb részévé? „(W. Benjamin: A fényképezés rövid története).
A 2011. április 18-án kezdődő Tripont Fotós Fesztivál első napján hallhatjuk Féner Tamás előadását.
"Nem az írás-, hanem a fényírás-tudatlan – mondotta valaki – lesz a jövő analfabétája.” De kevésbé analfabéta-e a fényképész, aki saját képeit nem tudja elolvasni? Nem válik-e a felirat a fénykép legfontosabb részévé? „(W. Benjamin: A fényképezés rövid története).
„A közelmúltbeli balkáni háborúk elején a szerbek és horvátok közötti harcok során egy-egy falu ágyúzásakor meghalt gyermekek fényképeit szerb és horvát propagandaanyagok egyaránt terjesztették .A felirat módosításával újra meg újra hasznosíthatóvá vált a gyermekek halála.” (S. Sontag: A szenvedés képei)
A sajtókép a szöveggel állandó kapcsolatban áll. A kép lehetséges olvasatát a szöveg tágítja, vagy épp szűkíti. Konnotálja.
„Konnotációnak nevezzük azt az eljárást mikor a csupán elsődleges jelentéssel bíró fényképet másodlagos jelentéssel ruházzák fel”. (R. Barthes: A fénykép, mint jelentéshordozó rendszer. Idézi Szilágyi G. in: Fotóművészet 69/3).
„A sajtófotó kódolatlan, összefüggő jelentésrendszer… A sajtófotó felépítését vizsgálva nem az a sajátságos hogy egy denotált és egy konnotált jelentés elválaszthatatlan benne – ez minden tömegközlési formában így van – hanem az, hogy a kódolt (avagy konnotált) jelentés egy kódolatlan jelentésből nő ki”. (R. Barthes: Világoskamra.)
Munkássága és életútja
Balázs Béla- és Kossuth-díjas fotográfus, Kiváló és Érdemes Művész
Féner Tamás
1962-ben végezte el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíró Iskoláját, 1970-1990 között a Fotóművészet szerkesztője, a Film Színház Muzsika, a Népszava és a Népszabadság képszerkesztője, a Képes 7 főszerkesztője. Az MFSZ tagja, a MÚOSZ Fotóriporter Szakosztály vezetőségi tagja, tanított a MÚOSZ Újságíró Iskolájában, valamint megbízott előadóként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. „Érdeklődésének középpontjában kezdetben a művészvilág, a balett állt. E témakörben készült legjobb fotói nem sztárképek, hanem a töprengő, erőt gyűjtő vagy éppen kimerült alkotók néha drámai erejű portréi. Az 1970-es évek elejétől szociografikus, feltáró, analizáló sorozatokban gondolkodott, határozott társadalomjobbító szándékkal. Ezek a képei hozták meg számára az igazi ismertséget. Munkamódszerét a belehelyezkedés, a kapcsolatok, viszonylatok kialakítása jellemezte. Gyakran éveket töltött a helyszínen. A két sorozat újat hozott a kortárs magyar fotográfiába, témaválasztásán, megközelítésén kívül szerkesztésmódjával is. Soha addig ilyen intenzíven nem foglalkozott hazánkban a fotográfia elmélete a képsorok tartalmi és formai kérdéseivel, dramaturgiájával.”*
*Forrás: artportal.hu
"Nem az írás-, hanem a fényírás-tudatlan – mondotta valaki – lesz a jövő analfabétája.” De kevésbé analfabéta-e a fényképész, aki saját képeit nem tudja elolvasni? Nem válik-e a felirat a fénykép legfontosabb részévé? „(W. Benjamin: A fényképezés rövid története).
A 2011. április 18-án kezdődő Tripont Fotós Fesztivál első napján hallhatjuk Féner Tamás előadását.
"Nem az írás-, hanem a fényírás-tudatlan – mondotta valaki – lesz a jövő analfabétája.” De kevésbé analfabéta-e a fényképész, aki saját képeit nem tudja elolvasni? Nem válik-e a felirat a fénykép legfontosabb részévé? „(W. Benjamin: A fényképezés rövid története).
„A közelmúltbeli balkáni háborúk elején a szerbek és horvátok közötti harcok során egy-egy falu ágyúzásakor meghalt gyermekek fényképeit szerb és horvát propagandaanyagok egyaránt terjesztették .A felirat módosításával újra meg újra hasznosíthatóvá vált a gyermekek halála.” (S. Sontag: A szenvedés képei)
A sajtókép a szöveggel állandó kapcsolatban áll. A kép lehetséges olvasatát a szöveg tágítja, vagy épp szűkíti. Konnotálja.
„Konnotációnak nevezzük azt az eljárást mikor a csupán elsődleges jelentéssel bíró fényképet másodlagos jelentéssel ruházzák fel”. (R. Barthes: A fénykép, mint jelentéshordozó rendszer. Idézi Szilágyi G. in: Fotóművészet 69/3).
„A sajtófotó kódolatlan, összefüggő jelentésrendszer… A sajtófotó felépítését vizsgálva nem az a sajátságos hogy egy denotált és egy konnotált jelentés elválaszthatatlan benne – ez minden tömegközlési formában így van – hanem az, hogy a kódolt (avagy konnotált) jelentés egy kódolatlan jelentésből nő ki”. (R. Barthes: Világoskamra.)
Munkássága és életútja
Balázs Béla- és Kossuth-díjas fotográfus, Kiváló és Érdemes Művész
Féner Tamás
1962-ben végezte el a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíró Iskoláját, 1970-1990 között a Fotóművészet szerkesztője, a Film Színház Muzsika, a Népszava és a Népszabadság képszerkesztője, a Képes 7 főszerkesztője. Az MFSZ tagja, a MÚOSZ Fotóriporter Szakosztály vezetőségi tagja, tanított a MÚOSZ Újságíró Iskolájában, valamint megbízott előadóként az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. „Érdeklődésének középpontjában kezdetben a művészvilág, a balett állt. E témakörben készült legjobb fotói nem sztárképek, hanem a töprengő, erőt gyűjtő vagy éppen kimerült alkotók néha drámai erejű portréi. Az 1970-es évek elejétől szociografikus, feltáró, analizáló sorozatokban gondolkodott, határozott társadalomjobbító szándékkal. Ezek a képei hozták meg számára az igazi ismertséget. Munkamódszerét a belehelyezkedés, a kapcsolatok, viszonylatok kialakítása jellemezte. Gyakran éveket töltött a helyszínen. A két sorozat újat hozott a kortárs magyar fotográfiába, témaválasztásán, megközelítésén kívül szerkesztésmódjával is. Soha addig ilyen intenzíven nem foglalkozott hazánkban a fotográfia elmélete a képsorok tartalmi és formai kérdéseivel, dramaturgiájával.”*
*Forrás: artportal.hu