Képek a fekete dobozból - Kárász Judit (rejtőző) fotográfiái
KÉPEK A FEKETE DOBOZBÓL - KÁRÁSZ JUDIT (REJTŐZŐ) FOTOGRÁFIÁI
kurátor: Magdolna Szabó
Kárász Judit (1912-1977) fotóművész eddig ismeretlen fényképeiből válogat a 2B Galéria soron következő kiállítása.
Keveset tudunk Kárász Juditról, de mind egyre többet. Hazai terepen alig mozgott, még is a szegedi, dél-alföldi fotói miatt fedezte fel a szakma. Sokáig idegenben élt, tanult, alkotott, rejtőzött, de tudásunk róla évről-évre gyarapszik, köszönhetően a Bauhaus magyar vonatkozásai, a szociofotó, vagy a nőtémák iránti érdeklődésnek. Rendre felbukkannak hagyatékának közgyűjteményekben szétszóródott részletei Berlintől Budapestig, tanulmányokban, kiállításokon egyaránt. Hozzáférhető fényképei alapján a korai magyar szociofotó, és a késői Bauhaus titokzatos, egyéni alkotója számára egyre markánsabb helyet jelöl ki a fotóművészet története. Minden bizonnyal ezt fogja erősíteni töredékes életművének eddig alig ismert, most feltáruló, komoly és izgalmas képanyaga.
Kárász Judit 1912-ben született, szegedi zsidó polgárcsaládban. Alig múlt tizenkilenc, amikor Párizsban, majd a dessaui Bauhausban tanult fényképezést Walter Peterhanstól, a szabad művészet alapjait Kandinszkijtól és Josef Alberstől. Új fényképezési látásmódot sajátított el, mely szemléletre tagadhatatlan hatást gyakorolt Moholy-Nagy munkássága. Bátran alkalmazta a formai újításokat: merész fényképezési irányokat, képkivágásokat, fény-árnyék hatásokat. Társadalomkritikája, a népi írókkal való rokon törekvések sodorták a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához, hogy fényképezőgépével tárja fel a vidék nyomorúságát. Kora társadalmának mélyrétegeit kíméletlenül ábrázoló felvételeivel olyan egyéni hangot ütött meg, melynek okán Kárász Juditra ma a szociofotó hazai kibontakozásának egyik jelentős alakjaként tekintünk.
Bauhausos tanulmányai hamar véget értek származása, baloldali szerepvállalása miatt. Pár évig fotólaboránsként működött több német nagyvárosban, mellette elkötelezetten rögzítette az utca emberét, az ’ipari tájat’.
A nácizmus elől menekülve, baráti segítséggel Dániában nyert menedéket, egy ideig még a megszokott modorban fényképezett, könyvterveken, kiállításokon gondolkozott. 1949-ben hazatért, reményei szertefoszlottak. Hivatásos múzeumi műtárgyfotográfus lett, s az is maradt, kényszerűségből.
De megőrződött számunkra több tucatnyi negatívtekercs a ’30-as évekből, a Bauhaust követő időkből. Németország, csavargások, Dánia: gyárak, kikötők, tenger, parasztok, növények, állatok, tájak és csend. Ezekből válogattunk.
A kiállítás december 23-ig látogatható.
https://www.facebook.com/events/557635568323398/
kurátor: Magdolna Szabó
Kárász Judit (1912-1977) fotóművész eddig ismeretlen fényképeiből válogat a 2B Galéria soron következő kiállítása.
Keveset tudunk Kárász Juditról, de mind egyre többet. Hazai terepen alig mozgott, még is a szegedi, dél-alföldi fotói miatt fedezte fel a szakma. Sokáig idegenben élt, tanult, alkotott, rejtőzött, de tudásunk róla évről-évre gyarapszik, köszönhetően a Bauhaus magyar vonatkozásai, a szociofotó, vagy a nőtémák iránti érdeklődésnek. Rendre felbukkannak hagyatékának közgyűjteményekben szétszóródott részletei Berlintől Budapestig, tanulmányokban, kiállításokon egyaránt. Hozzáférhető fényképei alapján a korai magyar szociofotó, és a késői Bauhaus titokzatos, egyéni alkotója számára egyre markánsabb helyet jelöl ki a fotóművészet története. Minden bizonnyal ezt fogja erősíteni töredékes életművének eddig alig ismert, most feltáruló, komoly és izgalmas képanyaga.
Kárász Judit 1912-ben született, szegedi zsidó polgárcsaládban. Alig múlt tizenkilenc, amikor Párizsban, majd a dessaui Bauhausban tanult fényképezést Walter Peterhanstól, a szabad művészet alapjait Kandinszkijtól és Josef Alberstől. Új fényképezési látásmódot sajátított el, mely szemléletre tagadhatatlan hatást gyakorolt Moholy-Nagy munkássága. Bátran alkalmazta a formai újításokat: merész fényképezési irányokat, képkivágásokat, fény-árnyék hatásokat. Társadalomkritikája, a népi írókkal való rokon törekvések sodorták a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumához, hogy fényképezőgépével tárja fel a vidék nyomorúságát. Kora társadalmának mélyrétegeit kíméletlenül ábrázoló felvételeivel olyan egyéni hangot ütött meg, melynek okán Kárász Juditra ma a szociofotó hazai kibontakozásának egyik jelentős alakjaként tekintünk.
Bauhausos tanulmányai hamar véget értek származása, baloldali szerepvállalása miatt. Pár évig fotólaboránsként működött több német nagyvárosban, mellette elkötelezetten rögzítette az utca emberét, az ’ipari tájat’.
A nácizmus elől menekülve, baráti segítséggel Dániában nyert menedéket, egy ideig még a megszokott modorban fényképezett, könyvterveken, kiállításokon gondolkozott. 1949-ben hazatért, reményei szertefoszlottak. Hivatásos múzeumi műtárgyfotográfus lett, s az is maradt, kényszerűségből.
De megőrződött számunkra több tucatnyi negatívtekercs a ’30-as évekből, a Bauhaust követő időkből. Németország, csavargások, Dánia: gyárak, kikötők, tenger, parasztok, növények, állatok, tájak és csend. Ezekből válogattunk.
A kiállítás december 23-ig látogatható.
https://www.facebook.com/events/557635568323398/